Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
PESTAIE&Y£I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA' XVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1973. FEBRUÁR 13., KEDD ZÁRSZÁMADÁS KOCSÉRON Ötmilliós nyereség Átlagéletkor: 42 év — Az ősszel segítettek — Száz forint nyugdíjpótlék A kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését, melyen megjelent Győré Sándor országgyűlési képviselő is. A zárszámadási beszámolót Barhács János elnök mondotta el. Kifejtette, hogy az 1972- es esztendőt eredményesen zárták, de az eredményekért keményen meg kellett dolgozni. Az 5857 hold nagy részében gyenge homoicíöldün gazdákodó termelőszövetkezetnek 782 tagja van, akik közül 316 nyugdíjas és 236 az alkalmazottak száma. De mind több a fiatalok száma is, most már 42 év az átlagéletkor. A termelőszövetkezet múlt évi összes árbevétele 112 millió 571 ezer forint volt. Ez az előző évvel szemben 28 százalékos emelkedés, s az év minden órájára 52 forint bevétel esik. Az egyes üzemágak sorában több mint 8 millió forint hozamértékkel szerepel a szántóföldi növénytermesztés, 12 és fél millióval a kertészet. Holdanként 237 mázsát termett az Űj Élet „szent” növénye”, a paradicsom. A dinnyetermesztés több mint 2 millió forintot hozott Kiemelkedő nagy eredményt értek el a termelőszövetkezet ipari melléküzemei: a kárpitos-, a konfekció-, az asztalos- és a sütőüzem, melyek a bevételi terveket túlteljesítve, 59 millió 645 ezer forint bevétellel dolgoztak. A melléküzemek dolgozói a paradicsom szedés, a szőlőszüret és egyéb csúcsmunkák idején jelentős mértékben besegítettek a termelőszövetkezet gazdasági munkáiba. Mindezek mellett szépen növelte a gazdálkodási eredményeket a termelőszövetkezet siófoki és kocséri borozója, kenyér- és tejboltja, s építőipari tevékenysége. Végeredményben az 1972. évi nyereség — az alapok kellő dotálása mellett — 5 millió 315 ezer Nem szavakkal Minden körösi ember, ha szereti városát, örül a város megszépülésének. Mégis megdöbbenti az embert, hogy mennyire nem óvjuk a város köztereit, parkjait! Elég csak végigpillantani a Szabadság téren, a boltok előtti szalagparkon! ősszel már szépen serkent a fű, az ágyasokba a parkgondozó brigád tagjai árvácskapalántákat ültettek, hogy a tél múltával minél korábban nyílhassanak a virágok... S mi van ma az ágyúsokban? Kitaposott föld! Mert a szépítés mellett már „hagyomány” az is, hogy nem vigyázunk a parkokra! Ugyanilyen lelkinyugalommal taposnak ösvényeket a parkokban a pázsitra is, hogy rövidebb legyen áh út... A város legyen szebb, ez mindenki óhaja, de tenni 9iár keveset teszünk érte! Pedig ez már minden körösi embernek kötelessége. A várost nem szavakkal kell szeretni... Sz. M. Zenekarok fesztiválja Nagykőrösön Barhács János termelőszövet- . kezeti elnök kitűntél ö zászlót és elismerő oklevelei nyújt át a jól dolgozóknak. Varga Irén felvétele forintot tett ki. Munkabérekére 18 millió 139 ezer forintot i fizettek. Egy dolgozó évi átlagkeresete 21 ezer 948 forint. Habony István, az ellenőrző bizottság, ifj. Tajthy Lászlóné a nőbizottság beszámolóját terjesztette elő, a termelőszövetkezetben folyó szociális és kulturális munkáról. A közgyűlés elhatározta, hogy száz idős tagnak havi 100 forint nyugdíjpótlékot adnak. A hozzászólások során Demeter László tanácselnök elismeréssel szólt a termelőszövetkezetnek a község fejlesztése érdekében végzett tevékenységéről. Haraszti Pál főmezőgazdász beszámolt a múlt évben lefolyt munkaversenyekről, melyek eredményeképpen a szocialista brigádok kitüntető versenyzászlókat kaptak. A közgyűlés után 514 vezetőnek, szocialista brigádtagnak, és egyéb jó munkát végzett dolgozónak több százezer forint prémiumot és jutalmat fizettek ki. Kapa László A jövedelmezőség alapja a többtermelés Előadás a gyümölcstermesztésről Vasárnap Nagykőrösön rendezték meg a Pest megyei Állami Zeneiskolák IV. Zenekari Fesztiválját. A vonószenekarok a zeneiskolában, a fúvós- és vegyes zenekarok az Arany János Művelődési Központban mutatták be műsorukat. Mindkét helyen igen igényes, jól hangszerelt, színvonalas összeállítást hallhatott a közönség. — A zenei fejlődésben Pest megye nagyot lépett előre — állapították meg a zsűri elnökei: Péter Miklós, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója és Váczi Károly, a Bartók Béla Zeneművészebi Szakközépiskola igazgatóhelyettese —, a mennyiségi fejlődést minőségi is követte, a résztvevő zenekarok összetételben, műsorválasztásban és előadásmódban sokkal igényesebbek voltak, mint azt az előző fesztiválokon tapasztaltuk. — Tovább kell fejleszteni a zenei tisztaságot, az intonációt (szolfézs és hallásképzést), de fokozottabban ügyelni kell a hangszeradottságok és az életkor kapcsolatára — tették hoc- zá. Nagykőröst a fesztiválon három zenekar képviselte Dávid Sándor, Simon István és dr. Vecsery Zsigmond tanárak vezetésével. A zsűri a résztvevő zenekarok közül kettőt javasolt továbbjutásra a szombathelyi Országos Zenekari Fesztiválra, melyet a Művelődésügyi Minisztérium és az Orsrágos Úttörőelnökség rendez; a vonósok közül az Abonyi Zeneiskola zenekarát (vezényelte: Szűcs Antal), a fúvós- és vegyes zenekarok közül a Szentendrei Zeneiskola zenekarát (vezényelte: Papp Tibor). A zenekari fesztivál végén Harsányt András osztályvezető a Pest megyei Tanács és a nagykőrösi városi tanács ajándékát: hanglemezt és könyveket adott át a részt vevő zeneiskolák képviselőinek. Szabó Sándor Dr. Vigh Péter a Kertészeti Kutató Intézet gytimölcs- termesztésd osztályvezetője tartott előadást Nagykőrösön. Mint elmandiotta, a mezőgazdasági termelés differenciálódik, kialakul a specializáció, a zárt termelési technológiák rendszere. Nálunk is azok a mezőgazdasági üzemek érnek el kiemelkedő termelési eredményt, akik szakosodnak. A magyar gyümölcstermelés sokat fejlődött, de még sok a megoldatlan feladat. 1938-ban 35 millió darab gyümölcsfa volt az országban, ma 90 millió. Ez a növekedés 1950 és 1968 között történt. 1969-ben volt a legnagyobb gyümölcstermés, 1,5 millió tonna. Ez a szám azt is mutatja, hogy alacsonyak az átlagtermések, a gyümölcsfák darabszámához viszonyítva. Kétszázkilemcven- három- százezer hold az összes gyümölcsös területe, ebből 200 ezer hold üzemi gyümölcsös, melynek területe \ elegendő lenne, csak az átlagterméseket kellene növelni. A tenmelő- szövetkezetek gyümölcsöseinek átlagterülete 28 hold, ez kevés, így nem lehet korszerűen termelni. Nagy a termésátlag-szóródás a gyümölcsösökben, több mint tízszeres a legkisebb és a legnagyobb átlagtermés közti különbség, ugyanakkor a búzánál és a kukoricánál ez a különbség a kétszeres mennyiséget sem éri eL A jövedelmezőség alsó határa almatermesztésnél 60 mázsa holdanként, cseresznyénél 20 mázsa, meggynél 18 mázsa, kajszinál 23 mázsa, őszibaracknál 30 mázsa, szőlő 35 mázsa, málnánál 16 mázsa. A fejlesztés feladata, hogy kisebb területen kevesebb munkaerővel nagyobb termést érjünk el, jobb növényvédelmet biztosítsunk és korszerűbben csomagoljunk. A jövedelmezőség alapja nem az áremelés, hanem a több- termelés tehet. A gyümölcstermő-terület az ország szántóterületének csak 2,5 százaléka, de a mezőgazdasági termelési értéknek 8 százalékát adja. Ma már a jó termőtalajra is ültethető gyümölcsös, nemcsak a más művelésre alkalmatlan területre. Célunk az, hogy 1985-re 2—2,1 millió tonna gyümölcstermést érjünk el, ebből fél millió tonnát a házikertek és zártkertektől várunk. Az állami gazdaságokban már most 180 hold a gyümölcsösök átlagterület-nagysága. Számolhatunk azzal, hogy 1985-re egy gyümölcstermesztő szakmunkásnak 15—18 hald Anyakönyvi hírek Született: Balogh Antal és Zsamócki Julianna: Antal, Barhács János és Boros Gizella: János, Szabó Péter és Radies Julianna: Zsuzsanna, Lakatos Ferenc és Erdei JulianÉvike imádásig rajong Erzsi néniért, aki nemcsak az anyu nővére, hanem a legkedvesebb, legdrágább „koma”, akivel jókat lehet játszani és sétálni. Egy ilyen séta alatt ötlik Évike eszébe egy nagy és szép elhatározás. Közli is. — Erzsi néni, én ma elmegyek hozzád, ott alszom veled. Ugye, jó lesz? Hiába a felnőttek tiltakozása, anyu magyarázata, hogy otthon jó egy ilyen kislánynak. Évi szája elgörbül és kegyetlen sivalkodásba kezd a város főutcáján. Ez ugyan nem illik, de még meg lehet bocsátani akkor, ha egy kislány csak négyéves. Éjszakai „vendég" Anyu kérdőn néz nővérére. — Elviszem hozzám, délelőtt visz- szakapod. És csodák csodája, a sivalkodás megszakad. A könnypatak is elveszti forrását. Minden csupa mosoly és ragyogás a picike lány körül. Hazaballagnak. Évi közben el nem engedi Erzsi néni kezét, nehogy valaki elszakítsa tőle. Este vidám hangulatú vacsora, remek jó játék és puha helyecske, a megálmodott Erzsi néni mellett. Ám a kislány álma nem nyugodt. Izeg, mozog, nyöszörög. Fel is ébred. Erzsi néni is villanyt gyújt és némi gyanakvással figyeli ébredező kedvencét, akinek első szava ez: „Anyuka hol van?” Se lát, se hall, csak zokog. „Anyuka hol van? Hazamegyek. Vigyetek anyukához.” És éjfélt üt az óra, amikor a gimnázium előtt ballagnak, a szipogó kislány és a nem éppen vidám arcú nagynénje. És csodák csodája! Anyuka meg sem lepődik, amikor a zörgetésre ajtót nyit. Mintha valami boldog öröm, fény villanna fel a szemében. Az anyai szív megnyugvásának — olyan jól ismert tükre. bi na: András, Őrlik Lajos és Fazekas-Szücs Katalin: Lajos, Danika Ferenc és Kőlházi-Kiss Julianna: Erika, Maiksa Dénes és Sípos Mária: Dénes, Madár Sándor és Kicsi Ágnes: Sándor, Vilcsák Ambrus és Lázár Erzsébet: Erzsébet, Faragó László és Győri Irén: Irén, Lakatos Ágoston és Raffael Piroska: József, Pap Ferenc és Sulák Eszter: Gábor, Bűz Lajos és Sfcrenyóczi Ilona: Valéria, Palotai Sándor és Hegedűs Terézia: Sándor nevű gyermeke. Névadót tartott: Alexa László és Nógrádi Mária: Andrea nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kovács György és Fehér Mária, Horváth József és Dabizs Eszter. Meghalt: Koroknai Balázsné Győri Terézia (Váncsodi u. 4.), Tamás Boldizsámé Módra Eszter (Ady E u. 12.), Kapus György (Lencsés-világos d. 45/C), Pap Péteroá Deák Eszter (Losonczi u. 19.). Halasi Sándor (Bokros d 15/a), Kozák Ibolya (Kossuth L. u. 7.). Mit látunk ma a moziban? Menekülés I—II. Bulgakov műveiből készült színes, szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: délután 5 órakor. területet kell ápolnia, fenntartania és csak a szedésre lesznek segítők. Nálunk a gyümölcsfák korukhoz képest nem elég fejlettek, több vizet és tápanyagot kell adni. A hozzászólásokra adott válaszában elmondta az előadó, hogy a Balkányi Állami Gazdaság 16 millió forintos nyereségéből 11 millió forintot a gyümölcs adott. Egy másik kérdés az almafajtákkal volt kapcsolatos. A válasz: nem valószínű, hogy az elkövetkező 10—20 évben a Jonathán almafajtát felváltják más fajták hazánkban, valószínű, hogy az édes Star Crimson aránya növekedni fog. A permetezciporokról szólva hangsúlyozta, hogy pár év múlva a porokat a tö mény oldatok váltják fel a kereskedelemben. Az igen értékes, átfogó elő' adást száz szakember hallgat' ta meg. Dr. Konrád Zoltán Hármas borjúikrek az állami gazdaságban Az állami gazdaság feketéi tehenészetében, egy mesterségesen megtermékenyített osztrák származású fajtehénnek három kis borja született. A tehén és borjai egészségesek és a kis borjak szépen fejlődnek. Nagyabb óvatosság A konzervgyár 3. számú göngyölegtelepén gyúlékony anyagok fekszenek. A munka természetéből adódik, hogy ezen a telepen jobban kell ügyelni mindazokra az előírásokra, amelyek a védelmet szolgálják. A gyár 43 önkéntes tűzoltója segített a rendcsinálásban, amikor a gyúlékony anyagok raktározására került sor. Konzerviparáéi vetélkedő városunkban A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet épületében tartják szombaton reggel 9 órai kezdettel a konzerviparági szocialista brigádok országos vetélkedőjét. A vetélkedőbe bejutott a konzervgyár Mártonná brigádja is. A zsűri elnöke Kökény István, az ÉDOSZ titkára, tagjai: dr. Tóth János, a konzervipari vállalatok trösztjének párttitkára, dr. Török Szilveszter, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet igazgatója, Major Jánosné, a konzervipari vállalatok trösztjének osztályvezetője, Szijj Ró- bertné, a Magyar Konzervipar felelős szerkesztője lesz. A vetélkedőt Zeke Gyula, a Magyar Rádió irodalmi főosztályának munkatársa vezeti. SPORT Új sportkör alakult Ötven főnyi lelkes, fiatal társaság gyülekezett a minap a 224. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola egyik termében. Az iskola testnevelő tanára, Szarka Anikó ismertette az új, megalakítandó középiskolai sportkör tervezett alapszabályát. Egyik legfőbb céljuk a széles köm és színvonalas sportolási, testedzési és felüdülési lehetőség biztosítása az iskola tanulói számára. Az egybegyűltek valamennyien elfogadták a sportköri alapszabály-javaslatot, s megválasztották a vezetőséget. Elnök: Marton László, elnökhelyettes: Németh János, propagandafelelős : Várkonyi András, gazdasági felelős: Csenki Anna lett. A vezetőség munkáját a tanár-elnök, Szarka Anikó segíti. Természetjáró szakosztállyal, erősítő súlyemelőedzésekkel (később a tájékozódási futással is foglalkoznak majd) megalakult tehát' a Nagykőrösi 224-es számú ITSK, amely máris megkezdte kék-fehér színekben sportoló fiataljaival a működését. Női tornaverseny a Toldiban Barátságos jellegű női, visz- szavágó tornaversenyt rendeztek a Toldi tornacsarnokban, az Nk. Élelmiszeripari Szakközépiskola, valamint a Monori Gimnázium sportolói között. A cél az volt, hogy segitsék a felkészülést a középiskolás bajnokságra. Szekrényugrásban, talajon, gerendán és felemáskorláton kötelező anyagot mutattak be a szereplők. A körösiek legjobbjain meglátszott, hogy már harmadik éve foglalkoznak itt ezzel a sportággal, többen igen szép gyakorlatot mutattak be. A kezdők között is feltűnt néhány ügyes mozgású lány. A hazaiak legjobbjai így végeztek az egyéni összetett versenyben: Ifjúsági III. osztály (14 induló, köztük 8 körösi): 1. Búzás Margit 36,1; ... 3. Lutter Erzsébet 35,2; 4. Fónagy Margit 34,9; 5. Sztankovics Karola 34,6 ponttal. C-kategória (13 fő, köztük 8 körösi); 1. Bodó Ildikó 37,8; ... 4. (holtversenyben) Major Anikó 34.6; 6. Banka Zsuzsa 34,2 ponttal. Lövészetben új rendszer Űj versenyrendszer lép élet* be 1973-ban a sportlövészetben. E sportág körösi hódolói érdeklődve várják ezt és az idei versenyrajtot is. S. Z. ÁSZT ALITENISZEZÓK A konzervgyár KISZ-alapszervezetei minden évben megrendezik az asztalitenisz-bajnokságot. A VII. alapszervezet, amelynek 20 tagja van, 15 fiatalt küldött a viadalra. A rangos verseny első helyezettje Pozsár László, a második Ezsids Béla, a harmadik pedig Ternyák István lett. A képen Ternyák István és Ézsiás Béla. Pászü—Varga I 1
