Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
1973. FEBRUÁR 27.. KEDD PEST megyei kJCíHop ASZÓT elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megtárgyalta és elfogadta az 1972-ben végzett munkáról szóló jelentést, amelyet a SZOT legközelebbi ülése elé terjesztenek. A SZOT szociálturisztikai irodája vezetőjének előterjesztése alapján megvitatták az iroda eddigi munkájának tapasztalatait. Megállapították, hogy az iroda létrehozása, vagyis 1970. december óta jelentős eredményeket ért el. Tevékenysége azonban további fejlesztésre szorul, amelynek tárgyi feltételeit meg kell teremteni. SVÁJC UTÁN A MÁSODIK Napirenden a gyógyszeripar Együttes ülést tartott az országgyűlés ipari, illetve szociális és egészségügyi bizottsága Gácsi Miklós elnökletével hétfőn a Parlamentben együttes ülést tartott az ország- gyűlés ipari, illetve szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson — amelynek munkájában részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alel- nöke és dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes is — a képviselők a gyógyszer- gyártás, gyógyszerellátás helyzetét elemezték. A témáról szóló írásos táMOZDONYVEZETÓK kisebb gyár igazgatói------------ a vontatási fűtőVu COtt I ház környékén ha- -----------talmas mozdony ok vesztegelnek. Az egyenlőtlenül szuszogó, prüszKölő, ormótlan fekete vasjószágokon kormos emberek szorgos- kodnak. Felszítják a tűztérben szunnyadó parazsat, hogy a láng felpezsdítse a vízben lakó buborékokat, azok felpattanva pedig 'növeljéle a kazánban a nyőtrtást. Mindehhez idő kell, az indulásig, vagy két óra. A mozdonyvezetők még alszanak egy hunyásnyit a vasutas laktanyában, a két segéd azonban már talpon van. Vegh János és Magyar András tudni akarja, van-e elegendő víz és szén a szerkocsiban, mekkora most a nyomás, megolajozzák a mozdonyt, kívülről, belülről, megvizsgálják, nem lazult-e meg valahol egy csavar, nem repedt-e meg valamelyik alkatrész. A két fiatalember alaposan, gondosan dolgozik,----------------------r hiszen | U természetes, | 900—1000-------------------------ember éléte és egy kisebb vállalat berendezéseivel azonos értékű szerelvényt bíznak rájuk. Most még mozdonyvezetővel járnak, de március 1-től János önállóan vezet. András még nem töltötte be a 22. évét, ő csak a nyáron veheti át az irányítást. Arra a kérdésemre, miért lettek mozdonyvezetők, azonos a válasz: gyerekkori vágyuk volt mozdonyra kerülni, de a teljesülésig különböző úton jutottak. A Drégelypalánkon lakó János a balassagyarmati iűtőházban sajátította el a 1 mozdónylakatos szakmát, a | szokolyai András viszont a nagymarosi gépgyárban lett géplakatos. Később mindketten mozdonyt javítottak, s mivel a mozdonyvezetés egyik fontos feltétele, hogy legalább hat hónapig fűtőként kell dolgozni, mozdonyra szálltak. Tavaly ősszel azonban — a legnagyobb fűtőhiány idején — a kötelező fűtést befejezve vállalták a további munkát Mindkettőjükre kemény munka várt. de nem bánták, száguldás közben is ott lehettek az — eddig csak szereidéből ismert mozdonyon. mikor kell „kis kanállal” és mikor lapátszámra etetni a falánk „medvét” Ha ügyesen gazdálkodtak a tüzelővel, a fű- töház megfizette a megtakarított -szenet, és hozzászoktak a 15—16 órás munkaidőhöz. A 3 hónapos ..vasúti KRESZ”' tanfolyamra ismét együtt jártak Hatvanba. Most azonban újra más-más mozdonyon teljesítenek szolgálatot, az útvonal azonban közös: . Vác—Veresegyház—Budapest, Nyugati pályaudvar. Naponta kétszer fordulnak oda- vissza, s egyetlen úton körülbelül húsz mázsa szén fogy el. Ahogy mondják, hangjukból érződik a büszkeség: ezt nem könyvből tudják, hanem saját izmaik vastagodásából, megkeményedett tenyerükből. ideje lassan lejár, jól tudják ezt, hisz maguk :s dolgoztak olyan kis teljesítményű mozdonyon, amit azóta kivontak a forgalomból. A villamosítás, s a dieselesítés mind több, a levegőt erősen szeny- nyező gőzmozdonyt kiszorít, a „régi masinisztáknak” pedig bizony újra be kell ülniük az iskolapadba. András és János örül ennek, hisz mégis csak szebb dolog egy tiszta és korszerű mozdonyon nyomogatni a gombokat, mint a kormos gőzösön, a tűz mellett verejtékezve vezetni, Persze, ennek is megvan a maga szépsége. Sajnálják is megismert, megszokott gőzösüket, bár körülbelül két évig még gőzmozdonyt vezetnek. Cz. V. jékoztatóanyagot Gór Nagy Sándor nehézipari miniszter- helyettes egészítette ki. Elmondotta, hogy a gyógyszer- iparban dolgozik az egész iparban foglalkoztatottak 1,1 százaléka: nyeresége adja az ipar össznyereségének 1,6 százalékát, míg értékesítése az egész ipar értékesítésének 2,5 százalékát teszi ki; tavaly termékei 75 százalékát küldte exportra, csaknem 2 milliárd devizaforint értékben. A magyar gyógyszeripar világhírű, a gyógyszertermelésben országunk az előkelő 12. helyen, exportban pedig 7—8. helyen van. Az egy főre eső gyógyszerexportot és az export százalékos részarányát tekintve, Svájc után a világranglista második helyét foglaljuk el. Szükségesnek látszik, hogy a IV. ötéves terv még hátralevő esztendeiben a gyógyszeriparra kialakított szabályzórendszer célszerű változtatásával nagyobb lehetőséget adjanak a gyorsan, dinamikusan fejlődő iparágnak. Ami a belföldi gyógyszerellátást illeti: az ipar kielégíti a hazai gyógyszerigényt, választékban 75—80 százalékban, volumenben pedig 93—94 százalékában. Az előterjesztés utáni vitában felszólalt dr. Noszkay Aurél, dr. Stark Janka (Pest megye), dr. Bene Zoltán, Kovács Sándor (Pest megye), dr. Trautmann' Rezső, Weiszböck Rezsőné, Varga Gáborné, dr. Radnai Éva, dr. Kaposvári Júlia, dr. Varga Pálné, Jazbin- sek Vilmos, dr. Hargitay Katalin és dr, Pesta László országgyűlési képviselők. A képviselők örvendetes tényként nyugtázták, hogy a magyar gyógyszeripar viszonylag rövid idő alatt világraszólót produkált. Felhívták viszont > az illetékesek figyelmét, hogy még tovább kell korszerűsíteni az iparág technológiai felszereltségét, s a gyógyszerár beruházásait kiemelt támogatásban kellene részesíteni. Igen nagy eredményként nyugtázták a képviselők, hogy megfelelő az ellátás, nincs hiány életmentő gyógyszerekből. Javaslatként elhangzott, hogy állítsák össze azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyekből egyszerűen nem válhat hiánycikk. A két bizottság együttes ülése Gácsi Miklós zárszavával ért véget. Tanácsválasztások előtt Tovább fejlődnek az államigazgatás és a lakosság közötti kapcsolatok Beszélgetés dr. Varga Józseffel, Minisztertanács Tanácsi Hivatalának általános elnökhelyettesével A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mint vasárnapi számunkban közöltük — a választásokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az idén április 15-re tűzte ki a helyi tanácstagok általános választását. Erről nyilatkozott lapunknak dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának általános elnökhelyettese. Növekedett a helyi önállóság — Ez az első eset, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása elkülönül egymástól, s a most működő tanácsok kétéves megbízatásról számolhatnak be. Miként értékeli ezt az időszakot? — Két esztendő nem hosszú idő, de államigazgatásunkban érdemleges dolgok történtek. Az alapos, tudományos kutatómunka és széles körű vita megerősítette, hogy a szocialista állam akkor fejlődik a legegészségesebben, ha a demokratikus centralizmus mindkét oldala folyamatosan kiteljesedik. — Volt idő, amikor a centralizmus erősödésének szükségességét túlzottan hangsúlyoztuk. Az is megtörtént, hogy egyoldalúan, csak a demokratizmust akartuk fejleszteni. Ma már világos, hogy a szocialista demokratizmus mindkét ágát egymás kölcsönhatásában egyaránt fejleszteni kell. A demokratikus centralizmus lényege: o helyi önállóság és a központi irányítás hatékonyságának egyidejű fejlesztése. — A tanácsokról szóló törvény is arra törekszik, hogy a központi hatalom hatáskörének a lehető legvilágosabb tisztázásával a kormányzati szervek munkájának hatékonysága fokozódjék, ezzel együtt növekedjék a tanácsok önállósága, hatásköre és mindezekkel a lakosság előtti tekintélye is. A tanácstörvény értelmében például a községi tanácsok nevezik ki az iskolaigazgatót, a községi orvost, a helyi tanácsok döntenek a lakosság szükségleteit kielégítő vállalatok, intézmények létrehozásáról, gondoskodnak a település fejlesztéséről. Lényeges — kevésbé ismert — az a tanácstagokat Ötven éve történt Általános vasmunkás-sztrájk Megtanulták éjtven esztendővel ezelőtt, 1923-ban, a ^ magyar munkásosztály helyzete a Hor- thy-terror nehéz gazdasági körülményei között egyre súlyosabbá, elkeserítőbbé vált. A vasmunkások sorra letették a munkát, hogy ezzel is intézkedésekre kényszerítsék a tőkéseket. Már az év elején a Siemens—Schuckert kőbányai kábelgyárban sztrájkba léptek a munkások, aztán a Hercz-féle motorgyárban, majd a Magyar Elektrotechnikai Gyárban és a Ganz Villamossági Részvénytársaságnál is beszüntették a munkát a vasasok. Harcuk egyre terebélyesedett és a bécsi Magyar Űjság január végén az albertfalvai repülőgépgyár vasmunkásairól szóló beszámolójában a többi között így írt: „Budapestről jeientik: a vasipari munkások bérmozgalma változatlanul folyik tovább A munkások üzemenként fordultak bérjavításért igazgatóságukhoz . ..” Tj1 gy későbbi tudósítás a miskolci vasasok 6Q százalékos bérkövetelését ismerteti és összehasonlítja a béreket az egyre növekvő árakkal. A sztrájkmozgalmak olyan mértékben szélesedtek a vasasok között, hogy 1923. február 27-én általános vasipari sztrájkot hirdettek, amely március 24-ig tartott. A sztrájkhoz, mint ahogy ezt a „Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből” című kötetből megtudjuk, más szakmák is csatlakoztak. A tőkések a munkások bérharcaira kizárással válaszoltak. Mintegy 60 ezer munkást bocsátottak el. A sztrájk a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének a béremelésre vonatkozó ígéreteivel ért véget. T"1 ízezrek csatlakoztak a vasasok példamu- tató harcához. Nyomdászok, faipari munkások, a férfi szabók, sőt még a cukrászok is béremelést kértek, és a munka beszüntetésével harcoltak az embertelen körülmények miatt, Több mint 100 ezer munkás volt az utcán.. Ebben az időben a Kommunista Inter- nacionálé végrehajtó bizottsága felhívással fordult Magyarország harcoló proletariátusához. A többi között így ír: „...először az éhség korbácsával próbálják észretéríteni az engedetlen bérrabszolgákat. Ha ez igen rövid időn belül nem sikerül, akkor a burzsoázia nem habozik, az állam erőszakeszközeit, vagyis a korrupt Horthy-kormány katonai uralmát veti be a falat kenyérért harcoló proletár tömegek ellen. Az a brutalitás, amellyel a nagyburzsoázia dolgozik, egyúttal gyengeségé* nek is a jele.” A magyar vasmunkások hősies, ötven év- vei ezelőtti harca tiszteletet ébreszt az utókorban, a ma élő vasmunkásokban, egész népünkben. Emlékeztet arra, hogy vállalva az éhezést, a terrort, a tömlöcöt. példamutatóan s-álltak szembe a kapitalista kizsákmányolással. megillető jog, amely szerint a felsőbb jogszabályok tiszteletben tartásával minden tanács maga dolgozhatja ki szervezeti és működési szabályzatát. Ebben a szabályzatban a tanács a működési területe sajátosságait messzemenően érvényesítheti. Szükséges hangsúlyozni: a kormányzati szervek arra törekszenek, hogy a jövőben minél kevesebb energiát, időt kössön le a formális papírmunka. Jól megalapozott végrehajtásaként a tanácsi munka nagy részét a tartalmi feladatok végzése jellemezze. Elevenebb együttműködés, nyíltabb várospolitika — Mi a véleménye az államigazgatási apparátus és a lakosság közötti kapcsolat folytonos fejlesztéséről? Milyen eredményeket értünk el e téren? — A változások különösen időszerűvé teszik a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolat vizsgálatát. Az állam- igazgatási munka közben különösen szükséges a munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, nyugdíjasokkal és az ifjakkál való mind elevenebb kapcsolat kialakítása és mélyítése. Az elmúlt esztendőkben a falugyűlések a tanács és a lakosság közötti együttműködés bevált eszközeivé váltak. Ezeken a gyűléseken — javaslatokkal és észrevételekkel — megtárgyalhatják a község fejlesztésének lehetőségeit, kiváló alkalmak alakulnak ki az önkéntesen felajánlott fizikai és szellemi társadalmi munka hasznosítására. Elismerésben tudják részesíteni azokat, akik a legtöbbet tettek a község fejlődéséért. — A kedvező falusi tapasztalatok mellett a városokban a lakóbizottságok ugyancsak sokat tehetnek a tanácsok és az állampolgárok közötti együttműködés elmélyítéséért. E célból a lakóbizottságoikat szükséges megszabadítani a még sokszor hivatali jellegüktől. Érdemes szorgalmazni, hogy a lakóbizottságok a tömegszervezetekhez hasonlóvá formálódjanak, kialakuljanak azok a lehetőségek, amelyek a népfrontmunka részeseivé teszik őket. Az is magától értetődő, hogy a tanácsoknak többet kell foglalkozniok a lakó- bizottságok mozgalmi szerepének kialakításával. Őszintén szólva, a városi tanácsok és a lakosság közötti bensőséges kapcsolat fejlesztéséért még bőven van tennivaló. Ezért javasoljuk a jelenleginél is nyíltabb várospolitika meghonosítását. Az állampolgárok észrevételeinek, javaslatainak ismeretében hatékonyabban tudnak dönteni a tanácsok és döntésük végrehajtásában is szélesebb alapokra támaszkodhatnak. Előtérben a helyi problémák — Melyek most, a választás előtt a tanácstagoknak és mindazoknak, akik a választás szervezésében aktívan részt vesznek, a legfontosabb feladataik? — Az április 15-i helyi tanácsválasztások eredmény« előkészítésének időszakában a célkitűzés egyértelmű: jó munkával segítsük a jelölő gyűléseket a közvetlen, őszinte, reális hangvételben. Jobban előtérbe kerülhetnek ezúttal az adott település helyi problémái, a község-, a város- fejlesztés, a lakosság jobb ellátása. Több lehetőség lesz arra is, hogy megvitassák, esetenként megbírálják a tanácstag munkáját, felkészítsék a jelöltet közéleti megbízatásának eredményes teljesítésére. — Az eddigi választásokon megszoktuk, hogy négy esztendőre készítjük a programot. Most, a legutóbbi választások óta csak két év telt el. E helyzetből is következik, hogy az 1971. évi jelölő gyűléseken javaslatba hozott város- és községfejlesztési tervekből — a jelentős eredmények ellenére — nem minden valósulhatott meg. A pártnak és a kormányzatnak egyaránt az a törekvése, hogy mind a jelölő, mind a választási gyűléseken világosan, nyíltan szükséges számot adni az eddigi sikerekről és arról is, ami nem valósult mag. Az elmúlt két esztendő' munkája összességében eredményes. Megalapozott tervek — Értékes segítséget ad munkánkhoz a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása. Ezek alapján is el kell érnünk, hogy a választó- polgárok felelősségérzete elmélyüljön. Mutatkozzék meg, hogy csak annyit, és azt helyes tervezni, amire a városoknak és falvaknak o lakosság aktív támogatásával ereje, képessége van Politikai vitákon igyekezzenek megértetni, hogy minden fejlesztésnek feltétele és alapja a termelő munka. A város és a falu lakosságának fegyelmezett, jó minőségű, termelékeny munkája tudja csak növelni az ország jövedelmét, a városok és falvak olyan bevételeit, amelyeken megalapozottan lehet a jelenleginél nagyobb fejlesztési tervet késziteni. A megalapozottság azért is szükséges. hogy amikor a tanácsok most elkövetkező 1973—77-es ciklusa lejár, és ismét elérkezik a számadás időszaka, akkor a város és községfejlesztési programok teljesítéséről vagy túlteljesítéséről lehessen beszámolni. — A Minisztertanács Tanácsi Hivatala — mondotta végül dr. Varga József — közreműködve a tanácsok irányításában, egész tevékenységével arra törekszik, hogy a lenini elveknek megfelelően támogassa és fejlessze a tanácsi szervek demokratizmusát, a hatékonyabb központi irányítás mellett. Ehhez hatásosan hozzájárul a helyi tanácstagok 1973. április 15-i általános választása Lónyai Sándor I
