Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
MS T mtcrrt fJCírlap 1973. FEBRUAR 27., KEDD Az első önálló est Bemutatkozott a százhalombattai Villon Irodalmi Színpad A százhalombattai Villon Irodalmi Színpadnak a városi tanácsháza nagytermében vasárnap este sikerrel megtartott „Apró képek balladája című önálló estjének műsorát ösz- szeállítóttá és rendezte: Szalui Katalin” — értesültünk a meghívóból. De hogy találkozott össze a százhalombattai fiatalok irodalmi színpada Szalai Katalinnal, a Pest megyei Pedagógustovábbképző Kabinet munkatársával? Együttes rendezői keresett. A magyar—könyvtár szakos pedagógus neve ismert az amatőr színjátszó mozgalomban. Tíz évvel ezelőtt, mikor a monon József Attila Gimnáziumban tanított, kezdett foglalkozni rendezéssel: a monori középiskola irodalmi színpada csakhamar bronz-, majd ezüst-, azután aranyérmet nyert a kétévenként megtartott országos diáknapokon, és egyszer első díjat az öntevékeny együttesek országos találkozóján,' a visegrádi színjátszó napokon; tavaly a Ki mit tud döntőjében is szerepeltek a televízióban. De Szalai Katalin tanárnő akkor már egy éve a megyei pedagógustovábbképző kabinet munkatársa volt. Mint ismert amatőr színjátszókor -vezető került a zsűribe Százhalombattán, a Ki mit tud városi döntőjén: itt ismerkedtek meg, a százhalombattai irodalmi színpad fiatal tagjai, s az irodalomtanámő, kinek már nagyon hiányzott a megszokott tevékenység, a szín- játszókör-vezetés, a rendezés. Tizenhét—húsz év körüli fiatalokból, városlakókból, diákokból, vagy a DKV, DHV dolgozóiból alakult a 72-es Ki mit tud vetélkedőre a százhalombattai irodalmi színpad: tagjai között találunk gimnazistát, alkalmazottat — számítógép-kezelőt, adminisztrátort —, vegyésztechnikusokat, lakatost. A városi, lakótelepi munkásszállás klubjában próbáltak; később a Barátság Művelődési Ház kebelébe kerültek, ahol igen sok anyagi segítséget is — jelmezt, díszletet, felszerelést — kapnak. . A Ki mit tud városi vetélkedőjén a zsűritag irodalom- tanárnő hasznos instrukciókat adott. így azután Szalai Katalin pedagógus sem lepődött meg, amikor egyszer csak felkeresték Százhalombattáról: vállalná el az együttes vezetését, a produkciók összeállítását és rendezését. Adni a kevésből Olyan új városban, mint amilyen Százhalombatta, ha elhúzódik a szükséges közművelődési, sport- és egyéb létesítmények megépítése — hosz- szú, hosszú ideig élhetnek az emberek szomszédságban anélkül, hogy megismernék egymást, hogy a település átmelegedjen, a város összeforrjon. . De itt felismerték az emberi érintkezés, a közösségteremtés szükségét. Nem várták meg, míg felépül sportpálya, művelődési ház. park, filmszínház, vendéglő. Igyekeztek addig is pótolni a hiányt, lehetőséget teremteni a találkozásra, művelődésre, ismerkedésre. így adott helyet a városban fekvő vállalati munkás- szállás a városi könyvtárnak, és a színjátszó együttesnek is; így hozták létre, s tartják fenn a vállalatok támogatásával a külterületi munkásszállások melletti, ideiglenes jellegű épületben a városi Barátság művelődési házat; ezért ad helyet a tanács, székhazának nagytermében, egy sor kulturális rendezvénynek, ezért bocsátották a próbákra, tanulásra is e helyiséget az irodalmi színpad rendelkezésére. (Kevés településen próbálnak ilyen, a közművelődéshez kedvezőtlen adottságok között ennyire érvényt szerezni az ifjúsági törvénynek.) Csak ízlés? Elkötelezettség! Az öntevékeny irodalmi együttesek sok színházunk műsorpolitikáját, válogatását megleckéztető műsorösszeállítása általában a fiatal színjátszók egyre biztosabb, tisztább ízléséről. igényesebb érdkelődéséről, keményebb elkötelezettségéről tesz tanúságot már évek óta. A százhalombattai Villon Irodalmi Színpad vasárnap esti első önálló műsorán is: Villon, Brecht, Petőfi művei, s egy Dózsa-összeállítás. Az együttes produkciójának másik érdeme, az előadási mód változatos alkalmazása a szerzőkhöz, de úgy, hogy szándékolt. vállalt egyszerűségük soha nem bicsaklott hamis útra, csinált, indokolatlan szürkeségbe. Villon, Brecht. Petőfi megszólaltatása, Dózsa emlékezete, a középkor, a kapitalizmus bemutatása, a parasztlázadásnak, vagy a múlt századi vándorszínészek eszméinek megértetése — színházaknak sem könnyű feladat. A százhalombattai irodalmi színpad fiatal tagjainak igazságkereső, igazságszerető elkötelezettsége az, amely — áthatva az egész produkciót — az öntevékeny műfajban sikerre vitte vállalkozásukat. Padányi Anna Kisfaludy-napok Hagyományosan az idén is megrendezik Győr-Sopron megyében a megye nagy szülötte emlékére a középiskolás és szakmunkástanulók részvételével a Kisfaludy-napokat. Az idei Kisfaludy-napok győri rendezvényein mintegy 400 fiatal vesz részt. Szombaton a hangszerek legjobb szólistái, valamint a vers- és prózamondók kezdték meg vetélke désüket. Tanácskozás az egésznapos nevelésről A Művelődésügyi Minisztériumnak az egésznapos osztályok szervezéséről szóló ajánlásai alapján meggyorsult az ilyen jellegű osztályok fejlesztése. A mostani tanévben országosan négyszáz iskolaotthonos osztály — köztük több összevont osztály is — működik 208 iskolában. Ezekről az intézményekről kezdődött hétfőn — a Magyar Pedagógusok Társasága rendezésében — kétnapos tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémián. Dr. Simon Gyula főtitkár mondott megnyitó beszédet. A tanácskozás alapjául az a felmérés szolgált, amelyet 103 iskolában végeztek el. A tanácskozás résztvevőinek — pedagógusoknak és szakértőknek — hozzászólásaiból kitűnt, hogy az iskolaotthon a nevelésügy és az oktatásügy ' legégetőbb problémáinak — a túlterhelés csökkentésének. a művelődési igé- nyek felkeltésének, az egyéni képességek legteljesebb kibontásának — megoldási lehetőségét hordja magában. Zene a könyvtárban A dabasi járási könyvtár 1900 olvasója ha akar, zenét is hallgathat. A lemeztár 120 nagylemezből áll. mindenki megtalálhatja a kedvére való műfajt. Egyelőre még szűkösen vannak, de az épületből még az idén kiköltöznek az ott levő társadalmi szervezetek, s a megüresedett termekben külön gyermekkönyvtár és olvasóterem is nyílik. Ekés János felvétele IFJÚSÁGI KLUBOK A MEGYÉBEN Májustól - csak működési engedéllyel Amikor néhány héttel ezelőtt megérdeklődtem: hány ifjúsági klub működik Pest megyében, azt a választ kaptam: talán szúzhúsz-százhár- minc. Két nappal később egy TV-FIGYELŐ Filmek. Négy nap alatt két szovjet — Az el nem küldött levél, A tűzön nincs átkelés — és egy magyar — Én vagyok Jeromos — filmet vetítettek. Ha hozzászámítjuk a hét elején sugárzott A megbilincseltek című amerikai alkotást, a filmek számát illetően nem lehet panasz. Mi több, a filmék minőségét illetően sem. A megbilincseltek és Az el nem küldött levél kitűnő film, az Én vagyok Jeromos a jó vígjátékok közé tartozik. Ha a filmekkel kapcsolatban valamit számon kérnénk a televízió illetékeseitől, legfeljebb az: a négyből legalább egy, moziban még nem játszott filmet pergethettek volna. Nem túlságosan nagy kérés, mert előfordult, amikor egy héten belül két olyan filmet is láthattunk, amit a magyar mozik még nem vetítettek. Tv-játék. önálló tv-játék három szerepelt az elmúlt négy nap programjában — mindhárom egyetlen adásnapon. Szombaton délután Palotai Boris Szerelmespárját ismételték — újra megnézve is tetszett. S az is, hogy előtte bemutatták az írónő most megjelent, hasonló című kötetét. Sajnos, az esti két bemutatóról már nem mondhatjuk el ugyanezt. Kállai István Nem akarok apa lenni című zenés tv-játéka arról kívánta meggyőzni az igen tisztelt nagyérdeműt, hogy a gombafejű beatzenészek valahol a szívük mélyén nem is olyan rossz gyerekek. Ám mivel ezt eddig sem hittük, kár volt háromnegyed órát s meglehetősen sok pénzt fordítani ennek bizonygatására. Az elcsépelt történet nagyon gyengécske prózai és zenei megfogalmazókra talált ezúttal. A két fiatal színész, Zala Márk és Ben- cze Ilona nem tudott mit kezdeni a papirosízű szereppel, a felvonultatott beatzenészek- nek viszont előbb beszélni kellene megtanulniuk, mielőtt prózával állnak a kamera elé. Az éjszakai bemutató keretében a Véletlenek három kis tv-játékot fűzött össze Hajdúfy Miklós rendezésében. A bemondó szerint pikáns mulatságnak szánták a műsort s erre utalt az éjszakai bemutató is. Ám a három történet együttvéve sem volt sem pikáns, sem mulattató a szó igazi értelmében, legfeljebb három abszurd epizód az elidegenedés felé közelítő polgári társadalom életéből. Jobb szombat éjszakai szórakozást is el tudtunk volna képzelni. R:port és dokumentum, csütörtökön este Örökös darabok? címmel láthattunk sikeres ri- portműsort arról, hogy az ész- szerűség nem erős oldala azoknak, akik a különböző üzemekben és gyárakban a szállítást szervezik. Olyan tíztizenöt esztendős teherautókat láttunk, amelyeket inkább múzeumi tárgyként kellene mutogatni. Takarékosság s ki tudja még, milyen címen járatják még ma is ezeket az ócskavastelepre régen megérett kocsikat, amelyek nemcsak balesetveszélyesek, hanem gazdaságtalanok is. Jó volt a nagy nyilvánosság előtt szólni erről — talán meggyorsítja kicserélésük folyamatát. A riport és a dokumentum sikeres ötvözete volt a szombaton este közvetített A nagy építőipari sztrájk, amely a harmincas évek elején kezdődött nagy munkásmegmozdulásoknak állított méltó emléket. Az egyjtorú részvevők emlékezései 'alapján idézte fel Mihályfy László operatőr-rendező a ma már történelemnek számító eseményeket. Költészet. Két lírai programmal jelentkezett a hét végén a televízió. Sikeres összeállítás volt a péntek késő este közvetített Föld és vadon, a mai amerikai költészetet bemutató program, a kérdés fesak az, vajon hányán maradtak még a készülékek előtt ebben a késői időpontban, hétköznap este? A Petőfi Sándor szavalóverseny vasárnap délutáni ötödik elődöntője is megőrizte korábbi színvonalát. Tetszett Balogh Erika ceglédi diáklány szavalata, de Bérezi György továbbjutása teljesen indokolt volté Képzőművészet. Csütörtökön este a Tv-galériája keretében Révész Napsugár grafikusművész kiállítására kalauzolta el a képzőművészet kedvelőit Rapcsányi László. A fiatal grafikusnő munkássága már nem ismeretlen lapunk olvasói előtt sem — sok rajzát közöltük az elmúlt évek során. Most nem csupán legújabb alkotásaival, hanem a kőrajzok készítésének műhelytitkaival is megismerkedhettek azok az olvasóink, akik i megnézték ezt a programot. Szombaton viszont a Képes \ krónika vállalkozott arra, hogy kalauzául szegődjön a nézőknek a magyar képzőművészeti élet berkeiben. Februárban nyílt tárlatokról kaptunk ízelítőt, köztük egy nem mindennapi eseményről: Kondor Béla grafikusművész fotókiállításáról. Prukner Pál másik népművelő már azt mondta: lehet száznegyvenszázötven is. Amikor viszont megkérdeztem, hogy ezek közül vajon hány működik rendszeresen, havi, illetve éves program szerint, az ifjúsági klubok száma már száz alá csökkent. Sőt amikor azután tudakozódtam, hogy a megye ifjúsági klubjai közül hány nevezett a kiváló pályázatra: mindössze huszonegy — mondták, s hozzátették: ez a rendszeresen működő ifjúsági kluboknak mintegy harmada. Kiilöníéle rendeltetéssel Hogyan lehetséges ennyiféle számadat ugyanarról a dologról? Ügy, kaptam a választ, hogy máig sincs megbízható nyilvántartása a legkülönbözőbb céllal alakult és a legkülönbözőbb fenntartók által irányított, illetve finanszírozott ifjúsági kluboknak. És magyarázatként még közölték: működik általános jellegű, szakirányú és rétegklub, van ifjúsági klub a művelődési házakban, üzemekben, gazdaságokban, intézményekben és iskolákban is. Más-más fenntartóval, itiás-más rendeltetéssel. Nincs azonban olyan utasítás, amely valamiféle egységbe foglalná ezeknek a kluboknak a nyilvántartását, működését és így tovább. Eddig évente egyszer, a művelődési intézmények évi statisztikája adott erről bizonyos fajta tájékoztatást, ami azonban a legtöbb esetben pontatlannak bizonyult. Ezekben a statisztikákban nemegyszer olyan klubok is szerepeltek, amelyekben a megalakulást követően szinte semmiféle munkát nem végeztek. A tanácsok felügyeletével Érthető örömmel üdvözölték a megye közművelődésének vezetői azt a közelmúltban megjelent művelődésügyi miniszteri utasítást, amely az ifjúsági klubok (mindenfajta és bárhol működő) működési irányelveit fogalmazta meg. Az irányelvek világosan meghatározzák az ifjúsági klubok fogalmát: „a hasonló vagy azonos érdeklődésű fiatalok társas együttlétét, szocialista nevelését, művelődését, kulturált szórakozását segítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakulását gs végrehajtását a klubtagság öntevékenységével és aktív közreműködésével valósítja meg”. Az irányelvek egyértelműen kimondják azt is, hogy „Valamennyi ifjúsági klub állami felügyeletét — függetlenül a működtetőtől — a területileg illetékes tanács- vb művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja. E hatáskörében a klubokat nyilvántartásba veszi, és gondoskodik tevékenységük ellenőrzéséről.” Ez a felmérő és nyilvántartó munka ezekben a napokban készül. Ennek alapján valamennyi nyilvántartásba vett ifjúsági klub 1973. április 30-ig működési engedélyt és klubtagsági igazolványokat kap. 1973. május l-*től csak működési engedéllyel rendelkező Ifjúsági klub folytathatja mún- káját. Már nem névlegesen Felelősségteljes döntések születnek tehát ezekben a napokban. Ugyanis nem egyszerűen csak nyilvántartás-készítésről van szó, hanem ennél sokkal többről. Arról, hogy a megalakult ifjúsági kluboknak biztosítják-e életrehívóik, fenntartóik a működéshez szükséges feltételeket. Működési engedélyt csak olyan ifjúsági klub kaphat — és ez teljesen érthető —, ahol a fenntartó vállalja a megfelelő helyiség és a szükséges anyagi fedezet biztosítását. Hogy hány ifjúsági klub felel majd meg .ezeknek a követelményeknek? A megye közművelődésének vezetői előreláthatóan hatvan-hetven klubra számítanak, amelyek működési engedélyt kaphatnak április végéig. Ez a hatvan- hetven klub azonban már nem csupán névlegesen szerepel majd a statisztikákban, hanem úgy, hogy megfelelő körülmények között, rendszeres tervek alapján tevékenykedik az ifjúság nevelésében. P. P. Február 26-tól március 10-ig üveg-, porcelán- és műanyagáruk vására a Pest megyei üveg-porcelán szakboltokban és áruházakban. 20-40%-os árengedmény! mm Wk AMFORA-UVERT l $ i
