Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
i 1913. FEBRUÁR 3., SZOMBAT PES1 MECYEI K/Círlap Tél a művésztelepen Műterembe zárva Egyforma, földszintes házak. Tiszta, hideg csend uralkodik az új művésztelepen. Balra az első ház az itt lakók közül a legidősebb mesteré, a festő Pirk Jánosé. Szőke, kék szemű fiatalasszony nyit ajtót. Betessékel. Pirk János nincs itthon, ő a menye. Hellyel kínál a dunántúli kamarás asztal mellett. Faragott polcok, tányérok a falon, itt egy mán- garlófa, amott egy fűszerfcar- tó. A másik szobában egy baranyai szuszék, azaz kelengyés menyasszonyi láda. Az egyik kisgyermek a szőnyegen játszik, a járókában a másik. Sok velük még a baj, nem is zavarok tovább. Kint ropog a hó, Hajdú Lászlónál fűt a kályha. Itt is két kisgyermek. Egy pálma alatt, vasvázas széken ülök a félhomályban. Sapkáim tiszteletlenül egy korsóra teszem. — A tél? — 'kérdez vissza a művész. A munkát nem befolyásolják az évszakok. Mindig olyat alkotok, amihez kedvem van és amire lehetőség nyílik. Az elmúlt két' évből másfelet két megbízatás kötött le: egy mozaik és egy gobelin. Azóta sajnos, nincs szerződéses munkám, pedig ez jelenti a biztos megélhetést. A Képcsarnok megvesz egy-egy képet, de erre nem lehet építeni. A műteremben folytatja: — Feleségemmel most egy két négyzetméteres faliszőnyegen dolgozunk. Félig már kész. Kiállításra több lehetőség is nyílik: a rendszeresen megrendezett helyi és kollektív tárlatokon. Szeretném szőnyegterveimet és szőnyegeimet jövőre a Fiatal Művészek Klubjában bemutatni. A szőnyegeken kívül táblaképeken is dolgozom. Megmutat néhány friss művet. Bajba lennék, ha el kellene mondanom, mit is ábrázolnak. Az alkotó segítségét kérem. A válasz: — A festményt nézni kell. nem beszélni róla. A festő ne magyarázza a bizonyítványát. Egy házzal odébb Kis falusi Márta fogad, karján kisbaba. Elmondja, a festő férj, Kocsis Imre tavaszi trálatának anyagán munkálkodik. Újfajta eljárással szitanyomatokat készít, a feleség az Iparművészeti Vállalatnak hamutartókat, virágtartókat, használati tárgyakat. Látogatásom új színhelyén a gazda, Gy. Molnár István grafikus, a koksztüzelós titkaiba avat: — Napi kétszer egy óra fűtés, és reggel is meleg van másfél szobában. Mindez sok cipekedéssel, rámőlással, piszokkal és költséggel jár. Ha kint mínusz öt fok vagy annál hidegebb van, a műteremben már csak úgy tudok leülni, ha bebugyolálom a lábam. Csak tervezték ide a faburkolatos mennyezetet. — Általában nonfiguratív képeket festek. Ha téli téma ábrázolására kérnek, nem kell mindig kimenni a szabadba. A művészi tevékenységet csak abban a vonatkozásban befolyásolja a tél, hogy későn kel a nap és hamar sötétedik: kevés a fény, főleg a rézkarchoz. Nyáron 30—40 százalékkal termelékenyebb vagyok. A Lukoviczky Endre—Bálint Ildikó művészházaspárt először nem találtam otthon. Vissza jövetelem nem hiábavaló — hazaértek. Megtudom, a férj jelenleg gobelinnel foglalkozik, a feleségnek pedig a DÍVSZ megrendelte politikai plakátok adják a mindennapos elfoglaltságot. Közös plakát- embléma kiállításuk lesz a VIT-en, jövőre pedig a művésztelepi galériában. — Nyáron szabadabb az élet, most kicsit a műterembe vagyunk zárva. Munkánk tárgya azonban független az évszakoktól — mondják búcsúzóul. A kinti estében már csak az egyformán fehér háztetők fénylenek. Dalos Gábor — Tisztjelöltek vendégségben. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola növendékeinek egy csoportja meglátogatta a szentendrei Mathiász János Termelőszövetkezetei. A vendégek megismerkedtek a tsz fejlődésével, megtekintették a kertészetet, az istállókat és a műhelyeket. — Tornászbemutató. A szentendrei József Attila Művelődési Központban ma és holnap nyilvános bemutatót tartanak a művészi torna tanfolyam ifjú növendékei. fSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS '-V .. ír./i: •• ______• - . _ • ■ i.í v . . I? 3#v4 . .j BEDOLGOZÓ KISIPAR? A szolgáltatás és javítás hiányai a szentendrei járásban Egy modern szervizre lenne szükség Az egyik pártbizottsági ülésen hangzott el: a megyében a szentendrei járás lakói panaszkodhatnak leginkább a szolgáltatások hiányára, ezen a vidéken a legmostohább a helyzet. Akkoriban megírtuk: Leányfalun az új szolgáltatóházban motorokat tekercselnek, s ez áldatlan állapot. Ügy éreztük, jogos szétnézni, hogyan is áll a szolgáltatásokkal a járás, hol szorít leginkább a cipő? A legtöbb község igényeit az iparengedéllyel rendelkezők tudják kielégíteni. 148 iparengedéllyel rendelkező szakember csak a lakáskarban.tartás- sal, az építéssel foglalkozik, mégis nagyobb kapacitásra hivatott Pomáz, Budakalász, Ta- hitótfalu. Pedig a pomázi Árpád Szakszövetkezet és a tahi- tótfalui Kék Duna is dolgoztat építőipari brigádokat, s elképzelésük, hogy ezt a tevékenységüket tovább fejlesztik. Kevés a vízvezetékszerelő, az elektromos készülékek javítása jóformán egyik községben sincs megoldva. A járás hiányolja a jól fölszerelt. korszerű műszerekkel rendelkező, alapos felkészültségű szakemberekkel dolgozó állami, szövetezeti javító-ipart. Ma hét kisiparos és a fővárosi Gelka javítja az elektromos készülékeket: természetesen nem elég gyorsan. Szükség lenne egy modern szervizre Szentendrén — méghozzá pomázi, visegrádi fiókokkal. A gépjárműjavítás területén könnyebben lehetne javulást elérni, a Szentendrei Ipari Szövetkezet és a mezőgazdasági szövetkezetek javító kapacitásának növelésével. A ruházati kisiparra nincs panasz, kivétel Tahitótfalu, ahol nincs szabó kisiparos. Hasonló a helyzet a cipész- s a fodrá- szati-kozmetikai szolgáltatásnál: huszonöt kisiparos és 8 szövetkezeti üzlet látja el az igényeket. Kevés a mosoda, a textiltisztítást vállaló üzem a járásban. Egy kisiparos és a megyei vállalat két kirendeltsége, Dunabogdány- ban és Budakalászon — nem elég. A lakatos, esztergályos, kovács szakma sem szolgáltat; elsősorban árut termel. Hetvenkét iparos a vállalatok, szövetkezetek számára vállal többnyire munkát. A teherszállítással az AKÖV Tahitótíalunak hangulata van... NYARAM ÉS HÍMBEN IAKÓK Óvoda, út, tanácsháza épül - Nyáron parcelláznak — Különös község... — mondja egy „törzslakó”. — Ennek a településnek romantikája, hangulata van — mondja a hétvégeken leruccanó üdülő. Miért különös ez a vidék? Tahitótfalu a Dunakanyar többi községétől abban különbözik, hogy a jobb parton kialakult Tahi hétvégi házai gondozott, ápolt, de a nyár kivételével élet nélküli kertjei terülnek el. A hídon túl fekszik Négyszázhúszmillió boríték 420 millió boríték készül évente a Papíripari Vállalat szentendrei gyárában. A képen ablakos borítékot kötegelnek százas csomókba. Gábor Viktor felvétele viszont Tótfalu, amelynek lakói gyarapodnak a földből, az állattartásból, s elmondhatják: a járás legjobb módú településén élnek. Most mégis előbb a gondokról írunk, és a megoldásra váró tennivalókat soroljuk. Lévai Gézáné tanácselnök így fogad: — Mit mondjak a fejlesztésről? A járástól idén nem kaptunk pénzt. Pedig Tahitótfalu a legnagyobb adófizető a járásban — a befizetett összeg kétmillióra rúg... — Mégis, milyen elképzelések öltöttek testet az elmúlt esztendőben? — Bővítettük a villanyhálózatot, több mint 130 telek kapott villanyt. Ez kétmillió forintba került. Egyébként a két részből álló községben kilenc- száz családi ház, 700 hétvégi ház és 500 üres telek van — a lélekszáma községünknek ilyenkor télidőben 3100, a napos idő beköszöntővel pedig hétezerre duzzad. — A lélekszám tehát évszakonként változik. Hogyan követi ezt a változást az ellátás, a szolgáltatás? — Ez a mi legnagyobb gondunk. A tahi oldalon — azaz üdülőterületünkön, a Vöröskő étterem mellé a MÉSZÖV már évek óta ígér egy ÁBC-áru- házat. Ma egy harminc négyzetméter alapterületű önki- szolgáló hivatott kielégíteni az igényeket, természetesen — reménytelenül. A négyezer üdülőnek azonban most sem tudok örömhírt mondani — az ÄBC idén sem épül meg. Ha ÁBC nem is épül, az ÁBC-t tanítóknak épült egy korszerű pedagóguslakás 750 ezer forintért. Utak, járdák kaptak aszfaltburkolatot négy és fél millióért. — A társadalmi munka értéke 50 ezer forint. A munkaakciókba bevontuk üdülőink tulajdonosait is. A Vörös Csillag Traktorgyár vezetői például a szállításoknál biztosították a tehergépkocsit. A híres Gombaszögi-villát a KISZ Központi Művészegyüttese vette birtokba, csak az átépítése négy és fél millióba került. Számoljunk be arról is, hogy egy gondot orvosoltak, illetve a közeljövőben javul a helyzet a kisgyermekek elhelyezésénél — óvoda épül, s május végére készül el. Igaz, ez az összeg eltörpül amellett, amit a villa átalakítására költöttek: alig öbb mint egymillió. Idén megoldódik a lakosság nagy problémája: a szemét- szállítás. Folytatjuk az útépítést, körülbelül félmillió fo- rihtért burkoljuk aszfalttal az utat a Domb utcában, s korszerűsítik a Il-es főutat is. Elkészül a Duna-parti rész rendezési terve, s májusban, júniusban parcellázunk ismét telkeket. Ennyit mond á tanácselnöknő. A távlati terv, vagyis a jövő elképzelései között szerepel az új tanácsháza építése, ahol helyet kap a gyógyszertár és a posta is. Bővítik majd az iskolát. Az emelet- ráépítés eredménye: hét tanterem helyett tizenkettőben taníthatnak a pedagógusok, s lesz mód testedzésre is a tornateremben. Idén rakják le az alapkövét egy KISZ-társasháznak, fölépülésének 24 család örülhet. Változás várható a kultúrélet- ben is: február elsejétől ugyanis függetlenített művelő- désiház-igazgató dolgozik a községben, akit a tanács és a Kék Duna Szakszövetkezet közösen fizet. Tamás Ervin budapesti és szentendrei ki- rendeltségei foglalkoznak. A teher taxi, a Boy-szolgálat és a termelőszövetkezetek szállítókapacitása áll még ezen kívül rendelkezésére a lakosságnak. Kiegészíti ezt a harmincegy magánfuvaros. Ök elsősorban a tüzelőszállításban nélkülözhetetlenek. A személyszállításnál már több a gond: Pomázon, Cso- bánkán, Pilisszentkereszten nehéz a közlekedés helyzete, az autóbuszok műszaki állapota, a munkafegyelem okozza a legsúlyosabb forgalomzavart. Idén ' ' ' rendezik a Papír Kupa sportversenyeit A papíripar vállalatai tavaly rendezték meg először azt a nagyszabású sportünnepet, melyet el is neveztek — Papír Kupának. Az elmúlt esztendőben a dunaújvárosi gyár vállalta a házigazda szerepét, s a jól sikerült programsorozat után határozták el, hogy minden évben megrendezik a spartakiádot. Idén is megrendezik a papíripari vállalatok a sportvetélkedőt. A versenykiírás szerint a Szentendrei Papírgyár látja idén vendégül a sportszerető dolgozókat április 14—15-e között. A versengés célja a papíripar dolgozói körében a tömegsport népszerűsítése, a gyáregységek közötti kapcsolatok erősítése, elmélyítése. A számok a tavalyihoz hasonlók: női és férfi asztali- tenisz, női és férfi kispályás labdarúgás, női kézilabda és sakk. A Papír Kupát az a gyáregység nyeri el egy évre, amelyik összességében a legtöbb pontot gyűjti. Az a csapat, amely háromszor egymás után megnyeri a kupát, végleg birtokában tarthatja. A tahi pékségben Tavaly ősz óta termel a korszerű tahitótfalui kény érüzem, mely naponta 80 mázsa pékáruval látja el Szentendrét és a járás északi községeit. A modern lengyel kemencékben sül majd ez az 55 de- kás zsemlevekni is, melyet Czen- czik János pék a tésztamasszából adagol. A Pest megyei Sütőipari Vállalat új üzeme arra is lehetőséget ad, hogy Szentendrén a már elavult magyar kemencéket lecserélhessék automata lengyel kemencékre. ti! Ékes János felvétele Kommunális fejlesztés Úthálózatra: 26 millió A negyedik ötéves terv eddigi időszakában is jelentős kommunális fejlesztések színhelye volt a szentendrei járás. Elkészült a költségek rövid statisztikája is. Eszerint úthálózat-korszerűsítésre, felújításra több mint 26 millió forintot fordítottak. A villanyhálózat korszerűsítése csaknem 4 millió forintot vett igénybe, míg a vízellátás fejlesztése is ennyibe ikerült. Csatorna- és szennyvíztisztító építése 16 millió forint, míg a köztisztasági gépek beszerzése több mint 2 millió. Az egészségügyi ellátás fejlesztésére a járásban 3 millió forintot költöttek. Hat lakás felvonulási épületből Szentendrén, a BVM szentendrei gyárával szemben, hat lakás kap új tulajdonost a közeljövőben. Még a beruházás elkezdésekor felvonulási épületként húzták fel a falakat a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Nyolc két szoba, összkomfortos lakást alakítottak ki. Amikor a munka befejeződött, elkezdődött a vita az épület tulajdonjogáról. A Beton- és Vasbetonipari Művek vezetői és a szentendrei tanács között tartott a vita, mígnem eldőlt: hat lakás a gyárat, azaz annak dolgozóit illeti. Az építők az utolsó simításokat végzik s a lakásokat rövidesen átadják. — Centenáriumi Egyetemi Bizottságot alakítottak a Kertészeti Egyetemen a főváros egyesítésének évfordulójára. A bizottság munkájában részt vevő oktatók és diákok felajánlásai között szerepel: emlékfák ültetése, szobrok felállítása. Felajánlották két óvoda kertjének, az egyetemi kollégium kertjének, továbbá a „Karikás Frigyes” katonai kollégium sportpályájának megtervezését és építését. Az egyetem faiskolájából 100 ezer forint értékű növényt ad a főváros parkosításához. <
