Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
1973. FEBRUAR 3.. SZOMBAT 3 “éJCírlap Tizenöt éves a KNEB Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár nyilatkozata 1958. február 3-án választotta meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. Az évforduló alkalmából dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke nyilatkozatot adott dr. Baczony Lászlónak, az MTI munkatársának. • Dabrónaki elvtárs kezdettől részt vesz a népi ellenőrzés munkájában. Mindenekelőtt arra kérem, mondja el, mi indokolta a népi ellenőrzés létrehozását? — Az ellenforradalom után a szocializmusért harcoló tömegek előtt a gazdasági rend, a társadalom anyagi alapjainak megszilárdítása, a törvényesség, az állami fegyelem helyreállítása volt a fő feladat. A munkások országszerte gyűléseken léptek fel a lopás, a pazarlás, a fegyelmezetlenség megfékezéséért. A Magyarországon — a földrajzi helyzet és a természeti körülmények miatt — különösen fontos feladat a vízgazdálkodás fejlesztése. Ezért fogadta el a kormány nemrégiben a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepcióját, amelyről pénteken Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az ország vízigénye 1985-re az 1970. évinek több mint kétszeresére növekszik, s így eléri az évi 13—14 milliárd köbmétert. Ezért rendkívül körültekintő és komplex módon kell gondoskodni a vízkészletek feltárásáról, hasznosításáról. Elsőrendű feladat a lakosság közműves vízellátásának és a lakótelepek csatornázásának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése. A IV. ötéves terv végén előreláthatóan a lakosság kétharmada rendelkezik majd közműves ivóvízzel, s a fejlesztési koncepció szerint 1985-ig a lakosság 85 százaléjogos követelés teljesítését nehezítette, hogy 1957-ben nem volt központi ellenőrző intézménye az országnak. Ezen a helyzeten változtatott az országgyűlés 1957. decemberi ülésszakán a népi ellenőrzésről hozott törvény. Ez a törvény egyik kifejezője volt a párt következetes politikájának, amely a közvagyon védelmébe, a termelési és elosztási folyamatok ellenőrzésébe is bevonta a szocializmusért harcoló dolgozókat. • Milyen feladatok állnak most a népi ellenőrzés munkájának előterében? — Változatlanul a feladatunk a közvagyon védelme, az állami és állampolgári fegyelem, a gazdálkodási morál megszilárdítása, a korrupció és a visszaélések leleplezése. Ilyen természetű vizsgálatokkára indokolt kiterjeszteni a vízvezetékes ellátást. Ugyanakkor el kell érni, hogy a lakosság 36 helyett 60 százaléka lakjon csatornával ellátott területen. A vízgazdálkodás mind nagyobb arányú segítségét igényli a mezőgazdaság is. Számolni kell azzal, hogy 1985-ig, a IV. ötéves terv végére tervezett 500 ezerről 800 ezer hektárra növekszik az öntözésre berendezett terület. Ehhez már jelentősen hozzájárul a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer, amelynek első ütemét előreláthatóan május első napjaiban helyezik üzembe. A fejlesztés során nagy teret szentelnek a nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés elmélyítésének, a kapcsolatok erősítésének. Előreláthatóan 1985 körül várható a Duna—Majna—Rajna- csatorna megnyitása, s addig a Duna magyar szakaszán is gondoskodni kell az európai víziútrendszer létrehozásának feltételeiről. ra elsősorban a dolgozók bejelentései alapján kerül sor. Feladataink többsége azonban megelőző jellegű, helyzetfeltáró témavizsgálat. Ilyen volt például a közelmúltban a vizek szennyeződésének megakadályozására hozott kormányhatározat végrehajtásának ellenőrzése, az iskolaegészségügy helyzetének, a vállalati fejlesztési alapok fel- használásának vizsgálata. — Következő tennivalóinkat alapvetően a párt Központi Bizottságának novemberi határozata és az annak végrehajtásával kapcsolatos állami feladatok határozzák meg. Ennek alapján népgazdaságunk fejlődésével, a gazdasági vezetés magasabb szintre emelésével egy időben fokozni kell az állami, a szövetkezeti és az egyéb gazdálkodó szerveknél az ellenőrzés hatékonyságát és szigorát. Ebből a célból saját munkánkat is felülvizsgáltuk, most pedig javaslatokat dolgozunk ki, más főhatóságokkal együtt, a felügyeleti és a belső ellenőrzés hatékonyságának javítására. , — Soron következő vizsgálatainkról, régi gyakorlatunk szerint, nemrégiben tájékoztattuk a közvéleményt. Ezzel kettős célunk van. Elősegítjük az előzetes rendteremtést, mert örülünk, ha kevesebb hibát találunk, s felhívjuk a dolgozók figyelmét is, hogy mind többen támogassák észrevételeikkel a népi ellenőröket. • Milyen adatokkal lehet jellemezni a népi ellenőrzés munkáját? — A múlt év végén 37 142 népi ellenőr, társadalmi munkás szerepelt bizottságaink nyilvántartásában. 1972-ben 19 042 egységnél tartottunk vizsgálatot. A lakosság közérdekű bejelentéseinek zöme nagyfokú felelősségérzetről tanúskodik, és közülük számos széles körű kivizsgálást, átfogó, fontos intézkedéseket igényelt. Az évforduló alkalmából köszönetemet szeretném nyilvánítani a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nevében a sok ezer népi ellenőrnek, akik kezdettől, vagy már hosszú évek óta végzik közhasznú, értékes társadalmi munkájukat, 1985 : Duna—Majna—Rajna-csatorna Kétszeresére növekszik a vízfogyasztás Dégen Imre saj.ótájékostatója Szolgáltatás ■ adatfeldolgozásra Több tehén, kevesebb káposzta az üllői tsz-ben Adatfeldolgozó gép mellett (Ékes János felvétele) Február 17-én tartja zárszámadó közgyűlését az üllői Kossuth Tsz. Hagyományból akkor, mert a könyvelés munkáját és az ahhoz elengedhetetlen nyilvántartást tavaly nemcsak megkönnyítette, de meg is gyorsította a gépi adat- feldolgozás — tehát hamarább is megtarthatnák a közgyűlést. A Kossuth Tsz különben adatfeldolgozó melléküzemet tart fenn. — Üllőn lakik Manczal János műegyetemi tanársegéd, aki szakember elektronikában és adatfeldolgozó gépekben — beszéli el Rudó Józsefné, a tsz elnökhelyettese, hogyan keletkezett a melléküzem. — Ö hívta fel iff. Győri Józsefnek, az elnökünknek a figyelmét arra, hogy a Posta Számviteltechnikai Intézete kiselejtezi adatfeldolgozó gépeit. Könyvjóváírással megszereztük őket. Érdemes volt. Tavaly egymillió 600 ezer forint bruttó bevételt hozott ez a 22 emberrel dolgozó szolgáltatás jellegű melléküzem. Az üllői tsz melléküzemének jelentős bevétele bérmunkából származik, amit a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának, az Országos Földhivatalnak és az Országos Állattenyésztési Felügyelőségnek végez. Most pedig a Paksi Konzervgyárral tárgyalnak, s úgy látszik, az is megrendelője lesz. Érdekes viszont, hogy egyetlen tsz sem vette igénybe eddig a Kossuth adatfeldolgozó melléküzemét. A gépek persze, elsősorban magának a tsz-nek dolgoznak. Az anyagszámvitel munkáját végzik, és raktárainak leltárát tartják nyilván. Ez év júniusától pedig a dolgozók bérének kiszámítását és nyilvántartását is a gépeken csinálják. Természetesen nemcsak adatokat termel a tsz, beszéljünk hát valamit a múlt év eredményeiről is. 1972. hatmillió 200 ezer forint nyereséggel zárult, és ez valamivel jobb a tervezettnél. A nyereség növekedése egyébként az anyagköltségek megtakarításából adódott, amit jobban és pontosabban mutat ki a gépi adatfeldolgozás. Feladatok a pártépitésben Nem a számokért... A X. pártkongresszus határozata előírja: „A pártépítés során ezután is az a feladat, hogy a munkában élenjáró fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjünk új harcosokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” Látszólag csupán szubjektív elhatározás dolga az embereket felvenni a pártba, s a nem odavalókat törölni, vagy kizárni. Amikor azonban előttünk fekszik egy vagy több esztendő statisztikája, s amikor ebből irányzatok keletkezését, erősödését, vagy módosulását ismerjük föl, akkor társadalmi osztályok, rétegek mozgását látjuk. A párt létszámát, összetételét a pártról alkotott lenini fölfogásnak, az adott történelmi szakasz politikájának megfelelően, az elvek és célszerűség szem előtt tartásával kell alakítani. Nem fejlődhet spontán a párt — és eddigi tapasztalataink is ezt csak aláhúzzák —, mivel tudatos célokért küzd, meghatározott osztálypolitikát folytat, s ehhez tudatos, cselekedni akaró harcosokra van szükség, akiket nevetni, harcra felkészíteni kell. A párt létszámának összetétele, alakulása más nézőpontból a jelzőrendszer szerepét is betölti. Egyéb jelenségekkel egybevetve következtetni lehet belőle a párt vonzóerejére, tömegbefolyására, szervezőkészségének alakulására. Ez összességében hozzájárul ahhoz, hogy a párt betöltse élcsapat szerepét. E nnek megfelelően épült fel az MSZMP, Leninnek a pártról szóló tanításai alapján. Ebben ugyanis olyan kritériumok szerepelnek, amelyek elvileg megkülönböztetik a pártot minden más osztály érdekeit kifejező párttól és politikai szervezettől. Az alapelvek — a párt élcsapat, az osztályszervezet legmagasabb formája, a demokratikus centralizmus alap- ' ján épül fel, s a párttag köteA terméseredmények általában túlszárnyalták a tervet. A búza a tervezett 15 mázsás átlag helyett 18, a rozs 7,9 helyett 9,7 mázsát hozott. A paradicsom a tavaszi fagykár ellenére 120 holdon átlagban 150 mázsát adott, a százholdas szőlő termésátlaga pedig 40 mázsa volt. De a sárgarépa nem érte el a tervezett 300 vagont, csak 286 vagonnyi termett belőle. A káposzta 45 holdon meny- nyiségileg szépen hozott tavaly, idén mégsem termelnek többé egy négyzetölön sem. Ugyanis a MÉK kilónként 70, a konzervgyár az I. osztályúért 90, a II. osztályúért 80 fillért fizetett, és ilyen áron az annyira munkaigényes növénnyel nem tartják érdemesnek foglalkozni. Tavaly felhagytak a paprika-, a hagyma- és a burgonyatermesztéssel, most aztán a káposztával is. A múlt évben fejeződött be a 300 tehenet befogadó szakosított tehenészeti telep építkezése. Pillanatnyilag még csak 250 fejőstehén áll istállóiban, néhány hónapon belül azonban teljes lesz a létszám. A Kossuth Tsz 3200 holdon gazdálkodik. Tagjainak száma 450, csakhogy 49 százalékuk már nyugdíjas. Tagsága mégsem nevezhető elöregedettnek. 1968-ban 32 férfi és 18 nő, tavaly pedig már 71 férfi és 38 nő volt a 30 éven aluli. Nagy szó, hogy ennyi fiatalt tudnak megtartani a mezőgazdaságban a főváros közvetlen közelében. Sz. E. les valamely pártalapszerve- zetben tevékenykedni — függetlenül az egyes kommunista pártok történelmi körülményeitől, politikai viszonyaitól, fejlődési szakaszától, általános érvényűek. Változatlanok akkor is, amikor a munkás- osztály hatalomra jut, akkor is, amikor a pártnak, mint a szocialista építés vezető erejének kell működnie, szervezve, egyesítve a társadalom minden osztályát. Világossá teszi ez az elv, hogy melyik osztály a párt fő politikai bázisa: ki lehet a párt tagja, s melyek jogai, kötelességei a párttagnak, milyen legyen a párt összetétele, tisztázza a párttagok és a pártonkívüliek viszonyát. A lenini pártkoncepció fő jellemvonása, hogy a pártot mindig képessé kell tenni az osztályharc vezetésére, illetve a munkásosztály adott történelmi feladatának megoldására. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a párt feladatát, összetételét osztályok, a társadalom egészének fejlődése tükrében kell vizsgálni. Ezek az elvek azonban konkrét számokban, a számok konkrét személyekben jelentkeznek. P est megye párttagságának elmúlt kétéves statisztikáját, a pártépítési munkát a X. pártkongresszuson megfogalmazott követelmények tükrében áttekintve megállapítható, hogy a párt- alapszervezetek, irányító pártszervek csak részben tesznek eleget a kongresszusi követelményeknek, amelyre legutóbb a párt Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása is felhívta a figyelmet. Az évi növekedés 1972-ben Pest megyében 5,9 százalék. Ebből bár fizikai dolgozó 60 százalék fölött van. Az össz- párttagság arányában azonban mégis csak 39,5 százalék az arányuk, a korábbi időszakhoz visszaesést jelent. A nők és a fiatalok felvételi arányának tendenciája azonban a kívánt irányba mutat. Jóllehet — a fizikai munkások felvétele még jobb ennél — o kialakult tendencia megegyezik az országos átlaggal, de ez mégsem ment fel egyetlen pártszervezetet, kommunistát az alól, hogy ne lássa munkája fogyatékosságát. El kell ismerni, hogy az előbbi két évben számos tényező is hozzájárult a párttagfelvételi ütem növekedéséhez, így például a X. pártkongresz- szust követő politikai akciók élénkítették a politikai légkört, a lakosság széles rétegei ismerték meg közvetlenebbül a párt politikáját és tették azt még inkább magukévá. A népfrontban, a szakszervezetekben, a KISZ-ben jelentős számú pártonkívüli aktivista munkájával bizonyította be alkalmasságát a párttagságra. Közrejátszott az ifjúság körében a tagfölvételi korhatár leszállítása. A nagyközségek pártbizottságainak megalakulása, ezzel egy időben a tag- felvételi jogkör decentralizálása is elősegítette a fölvételi ütem növekedését. Mitagadás, ezenfelül, hogy a megyében a kevés párttaggal rendelkező pártszervezetek helyenként elsődleges feladatnak tekintették a számszerű növekedést, sokszor még a minőség rovására is. Az ma már közismert, hogy a párt politikája, hatalmi helyzete vonzza a pánttal szimpatizálókat, de jelentkeznek ezzel együtt a párttagságra még meg nem érett emberek, esetenként még karrieristák is. Az utóbbi jelenséget elősegíti, ha egyes helyeken nem következetesen valósul meg az a helyes elv, miszerint a pártfunkciók kivételével minden más beosztást pártonkívüliek is betölthetnek. A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata úgy értékeli, hogy a párt taglétszámának gyors ütemű növekedése nem tekinthető egészségesnek. „A továbbiakban nem számszerűleg, hanem politikailag kell erősödnie” — jelenti ki a pártépítési fejezet negyedik pontjában. A számszerű növekedés ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy a pártba olyan emberek is bekerülnek, akiknek párttaggá válása különböző okok miatt nem kívártatos. Ügyszintén nem kívánatoson ítéli meg a párttagság foglalkozás szerinti összetételének' alakulását. A munkások aránya most már tendenciaszerűen, ha tized százalékokkal is, de évről évre csökken, s ebbe a helyzetbe nem lehet belenyugodni. A párt összetételének alakulásában szerepet játszik a pártszervezetek tagfelvételi munkájának némely helytelen nézete, szemlélete, hibája is. Egyes pártszervezetek, túlértékelve a politikai egység növekedésének tendenciáját, tagfelvételnél túl nagy teret engednek a spontán hatásoknak. Helyenként olyan nézet párosul a szakmai hozzáértés és vezetés színvonala emelésének igényével, amely a párton belül a szükségesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a különféle, sokszor értelmiségi, vezető posztot betöltőknek. A pártépítő munka gyakorlati végrehajtásában mutatkozó gyengeségek is hozzájárulnak a fizikai dolgozóik arányának csökkenéséhez. A gazdaság- irányítási rendszer fejlesztésére az állami, társadalmi szervek önállóságának növelésére irányuló munka során sok pártszervezet figyelmébe elsősorban a vezetők és szellemi dolgozók kerültek. így az ő körükben megélénkült a pártba való jelentkezés, ami magában véve nem baj, de ugyanakkor a fizikai dolgozók felvételére irányuló tudatos tevékenység a háttérbe szorult. F igyelemre méltó az a jelenség is, ami már egyes területeken szinte gyakorlattá vált. hogy a fizikai dolgozók a pártaktivisták megkeresésére, nevelő tevékenysége alapján, a szellemiek, az alkalmazotti kategóriába tartozók jelentős része pedig saját maga kezdeményezi felvételét. A jövőbeni pártépítő munkában a tudatosságot kell erősíteni. Ennek következtében általában növelni kell a követelményeket a már felvételüket kérőkkel szemben is. Ezt persze differenciáltan kell alkalmazni. A párt politikájával való általános egyetértés azonban semmilyen körben sem elegendő. Aktív tevékenységet kell vállalnia, aki a párt tagja akar lenni. Úgyszintén önmagában kevés, hogy valaki helytáll a munkahelyén. Kellően mérlegelni kell a családi környezetet, a közéletben elfoglalt helyet, s azt, hogy ne csak egyetértsenek, hanem mindenütt képviseljék a párt politikáját. Reálisnak látszik Pest megyében, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata alapján az össztaglét- szám évi 3 százalékkal, ezen- belül a fizikai dolgozók aránya mintegy 73—74 százalékkal növekedjék. Természetes, a tendenciák, az arányok megyei, s részben járási jogú pártbizottságok szintjén értékelhetők, illetve szabhatók meg. Nem szabad ezt az alapszervezetekre sematikusan alkalmazni. Az alapszervezetekben egységesen a fő kérdés a követelmény növelése. a felvilágosító munka fokozása, különösen a fizikai munkások körében. Ezzel célszerű elérni a kívánt arányt. em a számok miatt, hanem ami mögöttük rejlik. Az emberek, az egyes társadalmi rétegek, a munkásosztály, a cselekvőképes vezetés erősítése miatt szükséges, hogy következetesebben, ha kell bizonyos ideig, bizonyos szinteken adminisztratív intézkedésekkel is segítsük a X. pártkongresszus e kérdésben hozott határozatának maradéktalan végrehajtását. A pártlétszám alakulása, összetétele ugyanis alapvető politikai tényező volt mindig pártunk számára és az marad a jövőben is. Dr. Szabó Imre a í
