Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1913. FEBRUAR 24., SZOMBAT etil tIECM kJCívíop Megfelelően érvényesülnek a tanácstörvény elvei Két esztendő eredményes munkája Lapunk első oldalán számolunk be a Pest megyei Tanács tegnapi üléséről, amelyen második napirendként a tanácstör­vény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyaltak. A napirendhez írásban beterjesztett jelentést, vala­mint a szóbeli kiegészítést és az ezek alapján hozott határoza­tokat a következőkben összefoglalva ismertetjük. Két esztendővel ezelőtt, 1971. április 25-én lépett életbe az új tanácstörvény, amelynek irányelveit az MSZMP X. kongresszusa erősítette meg. A tanácstörvény elfogadása után számos jogszabály jelent meg, amely alapvetően befolyásol­ta a tanács munkáját. A megyei pártbizottság és tanács tagjai nagy gondot fordítottak arra, hogy a vá­lasztópolgárok megismerjék, megértsék az új tanácstör­vényt : párt- és tanácsren- dezvényeken, csoportos be­szélgetések során ismertet­ték a lényegét, konzultációkat tartottak és megteremtették az apparátus dolgozói szá­mára a továbbképzés lehető­ségét. A Pest megyei Pártbi­zottság még tavaly szeptem­berben megtárgyalta a ta­nácstörvény végrehajtásának tapasztalatait és kifejezésre juttatta véleményét, misze­rint a törvény elvei és ren­delkezései a megyében álta­lában megfelelően érvénye­sülnek. A tegnapi tanácsülés is megállapította: a lakosság jól fogadta, a tanácsi veze­tők és az apparátus dolgozói jól felkészültek a törvény végrehajtására. tesebb betartásáért, és az al­sóbb tanácsszerveket differen­ciáltabban segítsék. A megyei szakigazgatási szervek önállósága fejlődött — állapították meg —, s az osztályok közötti együttmű­ködés erősödött. Az ágazato­kat magasabb szinten irányít­ják, ellenőrzik. A járási hi­vatalok nekik is köszönhetik, hogy az átszervezés zavar­mentes volt. Az államigazga­tás egységesítése során a kü­lönböző szintű apparátusok, illetve tanácsok több hatás­kört, új feladatot kaptak. Így más hatáskörbe került az in­gatlannyilvántartás, a tűzren­dészet, a szövetkezeti állami felügyelet. Amiért eddig a lakosságnak a járási székhely­re kellett utaznia, most hely­ben elintézheti. Az ügyek nagy részét ma már úgy in­tézik első fokon, hogy a la­kosság nem fellebbezi meg a határozatokat, mindössze az ügyek 2—3 százaléka került felsőbb fórum elé. A járási hivatalok is mél­tán kaptak elismerést. Létre­jöttük után alig két évvel már sokoldalú feladatot el­látó szervekké váltak. Ered­ményesen támogatják a köz­ségi tanácsokat új hatáskö­rük betöltésében. Feladatuk még a helyi önkormányzatok kibontakoztatása, a helyi tes­tületek törvényességi fel­ügyelete, a közös tanácsok ne­hézségeinek leküzdése, a szö­vetkezetek állami felügyele­tének jobb ellátása. nácsi pénzalapok növekedési üteme öt százalékkal naladja meg az országos átlagot. Jellemző, hogy tanácsaink költségvetése 90 százalékban saját bevételi forrásból fedez­hető. Az új tanácsi szabályo­zó rendszer nagyrészt bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket és általában jellemző az is, hogy a helyi tanácsok és az intézmények megnövekedett gazdálkodási hatáskörükkel jól éltek. Nehézséget okozott, hogy a vállalatok, szövetkeze­tek ingadozásaitól függő oevé- telek nem a tervezett nagy­ságban és a jelzett időben ér­keztek, s így kisebb - n ag y ob b bevételi kieséseket, gondokat okoztak. Az is előfordult, hogy nem minden helyi tanács és költségvetési intézmény élt megfelelően az önálló gazdál­kodási lehetőséggel. A hibák ellenére is növeke­dett a helyi tanácsok gazdál­kodásának biztonsága, s már eddig is javítottak a hatáskö­rök gyakorlásának feltételein. összességében a tegnapi ta­nácsülés megállapította, hogy a tanácsök gazdálkodási fel­adataikat jól oldották meg. Fűinek jele, hogy a tervezett­nél több bevételt értek el. Természetesen ehhez az is hozzájárult, hogy az egészség- ügyi. a művelődésügyi intéz­ményeknél gyorsabban nőtt a tervezettnél a színvonal. Szá­mos ipari üzem, termelőszö­vetkezet járult jelentős anyagi támogatással ahhoz, hogy egy- egy terv megvalósuljon. Vác ennek egyik legszebb példája. A város 900. évfordulójára épülő, akkor átadásra kerülő művelődési ház megépítéséhez sok millió forinttal járultak hozzá a gyárak, üzemek, szö­vetkezetek. Négyszázmillióval több Önállóbbak a helyi tanácsok 112 interpelláció a tanácsüléseken A megyei tanács tíz ülést tartott az elmúlt két eszten­dőben. Nőtt a megyei tanács elhatározó és meghatározó szerepe. Huszonkét fő napi­rendet vitatott meg, vala­mennyi befolyásolta a me­gye lakosságának élet- és munkakörülményét. Ilyen napirend volt a többi között a megye negyedik ötéves ter­vének megtárgyalása, a köz­lekedés, a közművelődés, a lakossági szolgáltatás, az egészségügy megvitatása. Eze­ket a napirendeket bizottságok segítségével készítették elő, figyelembe vették a városok, a községek tanácsainak elő­zetes véleményét is. s minden esetben meghallgatták a nem tanácsi szervek javaslatait. A szakigazgatási szervek több­nyire színvonalas, összehan­golt elemzést készítettek a napirendekről. A napirendek ilyen előké­szítése megkönnyítette a tisztánlátást, az állásfoglalást, ugyanakkor még javítani kell a döntések, határozatok szín­vonalán. Különösen fontos, hogy indokolt esetben a szakapparátus többféle ja­vaslatot terjesszen az ülések elé, hogy a tanácstagság vá­laszthasson a javaslatok kö­zül. A tanácstagság 80—90 százaléka vesz részt az ülé­seken, többségük fel is szó­lal, így a tanácsülések aktí­vak, alkalmasak feladatuk betöltésére. Az elmúlt cik­lusban 112 esetben interpel­láltak közösségi ügyekben, mindenekelőtt kommunális, községfejlesztési problémák­ban. A tegnapi megyei tanács­ülésen úgy ítélték, hogy bevált a megyei tanácsta­gok közvetett választása. Va­lóban a küldő tanács érdek- képviselete került munká­juk középpontjába. Csupán azt kifogásolták, hogy a me­gyei tanácstagok egy részé­nél nehézséget okoz, amiért három-öt helyi tanács vá­lasztja őket. Ezt a panaszt már az új választásnál figye­lembe veszik. Mint ahogy ar­ra a jogos észrevételre is ér­demes felfigyelni: sok köz­ségben „kijáró” embernek tartják a megyei tanácstagot és aszerint ítélik munkáját, mennyi anyagi eszközt tud megszerezni a község számá­ra. Túlzott és igazságtalan igény, megítélés ez, mert sem a képviselőnek, sem a me­gyei tanácstagnak nem a „ki­járás” a feladata. ellenőrizzenek is! Az új szabályozás a bizott­ságok működését is bizonyos fokig megváltoztatta. A me­gyei tanácsi bizottságok több­sége jól dolgozik. Mintegy 52 megyei tanácstag és 35 nem tanácstag tevékenykedik, kö­zöttük munkások, társadalmi szervezetek képviselői, peda­gógusok, orvosok, jogászok. Bevált, hogy a bizottságok el­nökei általában a megyei ta­nács tisztségviselői. A tanácsi napirendek előkészítésében, különböző vizsgálatokban nagy szerepet töltenek be. Ja­vítani kell azonban ellenőr­ző munkájukon. A többi kö­zött például következeteseb­ben kellene foglalkozniuk az­zal, hogyan valósulnak meg a hozott határozatok, jobban kellene ismerniök a megjelent jogszabályokat is. Ehhez, va­lamint a szervezeti, a tech­nikai feltételek biztosításához, a szakigazgatási szerveknek is nagyobb támogatást kell nyújtaniok. Kedvezően értékelte a me­gyei tanács a megyei tanács­tagok járási csoportjainak munkáját is. Ezek a csopor­tok rendszeresen segítették a fanác^tagság tájékozódását, helyes döntéseinek kialakítá­sát és helyi és tériilett érde­kek összehangolását. Megérdemelt elismerés A megyei tanácsülés ér­tékelte a megyei végrehajtó bizottság tevékenységét. Mint mondották 1971 februárja óta, amikor utoljára tárgyalták a vb munkáját, emelkedett a munka színvonala. Működésé­ben érvényesül a központi jogszabályok végreluijtása, az ágazati feladatok megvalósí­tása, jól készíti elő a tanács­ülés napirendjeit, nagy sze­repe van abban, hogy a járá­si hivatalok, a községi, a vá­rosi tanácsok megfelelően dolgoznak. A két esztendő alatt megtárgyalt 74 fő napi­rend érdemben elemezte a megye lakosságának közvet­len vagy közvetett problémáit. Rendszeresen beszámoltatja a szakigazgatási szerveket, az alsóbb fokú végrehajtó bi­zottságokat és megadja a szükséges segítséget munká­jukhoz. Két év alatt öt váro­si tanács végrehajtó bizottsá­gának tevékenységét kérte számon, 3 járási hivatal mű­ködését vizsgálta, hat megyei szakigazgatási szervet szá­moltatott be. Munkája középpontjába ál­lította a tanácstörvény új elemeinek érvényesítését. így a járási hivatalok kialakítását, zökkenőmentes munkáját, egyes hatáskörök decentrali­zálását, rendszeres kapcsola­tot tartott a főhatóságokkal, értékelte a közös tanácsok működését, ügyelt a tanácsi demokrácia betartására. A végrehajtó bizottság több nem tanácsi szervvel eayüttműkö- dési szerződést kötött: a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságával, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, az OTP mesvei szervezetével. A KISZ Pest megyei Bizottságával még ezután kötik meg együttműködési szerződésüket. A tanácstagok megelégedé­süket fejezték ki a végre­hajtó bizottság tagjainak ak­tivitása. munkájának eredmé­nyessége felett, ugyanakkor kérték, fokozzák ellenőrzésü­ket a határozatait következe­A számok is elárulják je­lentőségüket: a 157 helyi ta­nács közül hat városi, 48 nagyközségi (hatásköre meg­közelíti a városokét), 103 a községi tanács. A közös taná­csok száma húszra nőtt, s negyvennégy községet foglal magába. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa döntése alap­ján az idei választásokon újabb nyolc közös tanács ala­kul. A lakosság szolgálatában 6691 helyi tanácstag áll, s többségük megérdemelte a dolgozók bizalmát. Napi fel­adatuk ellátása mellett képvi­selik választóik érdekeit. A tanácstagok összetételében be­következett Változás is erősí­tette a népképviseleti jelleget. A tanácstagoknak köszönhető, hogy a lakosság részvétele a községek fejlesztésében, szé­pítésében jelentősen megnőtt, s érdeklődésük is fokozódott a közügyek iránt.- - ■«. ' A helyi tanácsok jelentős része jól él önállóságával. Alaposan, felelősséggel törőd­nek területük gondjaival, na­pirendjeiken is elsősorban ezekkei a kérdésekkel foglal­koznak. Üléseiken csupán 1971-ben 2701 interpelláció hangzott el, többségük közér­dekű volt. Itt is csakúgy, mint a megyei tanácsnál, a határo­zatok tartalmi színvonalát kell emelni, valamint a határoza­tok végrehajtásán kell követ­kezetesebben munkálkodniuk. Néhány kisebb községben nem választottak végrehajtó bizottságot, ez a gyakorlat nem vált be. A helyi tanácsok mellett működő bizottságok többsége jól dolgozott. Egyes tanácsoknál azonban kevés, máshol sok a bizottság. Helyes, ha ezekben a jövőben nem ta­nácstagok is nagyobb számban vesznek részt. Ha például a szakapparátustól nagyobb se­gítséget kapnának ezek a bi­zottságok, munkájuk hatása is növekednék. A lakosság általában elége­dett a helyi tanácsok tisztség- viselőinek munkájával. Külö­nösen ott, ahol megfelelően támaszkodnak a lakosságra, a társszervezetekre. A lakosság mintegy 200 millió forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett az elmúlt két esztendő­ben. A kisközségekben műkö­dő társadalmi tanácselnökök is jó munkát végeznek, szá­mukat azonban nem lenne célszerű emelni. A közös tanácsok kialakítá­sa lehetővé tette az anyagi források koncentráltabb ki­használását, a települések fej­lettsége közötti különbségek tompítását. Ezekkel a lehető­ségekkel azonban még nem mindenütt éltek. Előfordult, hogy a székhelyközséget a társközség hátrányára fejlesz­tették. Több társközségben ne­hézkesebb a lakosok ügyinté­zése. Nem a közös tanács ki­alakításában van a hiba, ha­nem a tisztségviselők munká­jában, szemléletében. A járási hivataloknak, a megyei ta­nácsnak ezek változtatásához kell mielőbb hozzájárulniuk. Egyszerűsíteni kell a jogszabályok A tanácsi hatásági munkát jelentősen befolyásolta a ha­táskörök decentralizálása. A decentralizálás bevált, jól él­nek vele a tanácsok. Ugyan­akkor még sok hiba fordul elő, amelyen szükséges javítani. Több mint félmillió ügyirat fordul meg csupán egy eszten­dőben a tanácsokon. Ezek többsége hatósági intézkedést igényel. A félmillió ügyirat jelentős része a decentralizálás követ­keztében a helyi tanácsokhoz érkezik. Leginkább a pénzügyi, aiz igazgatási, az építési ügyek száma nőtt, s ezek elintézése is a törvényeknek megfelelő. Mint írtuk, az első fokon inté­zett ügyeknek csupán 2—3 százalékát fellebbezte meg a lakosság. Ez nem számottevő, viszont az már sok, hogy a megfellebbezett ügyeknek öt­ven százalékát újratárgyalták, mert az első fok döntéseit meg kellett semmisíteni. Valamennyi tanácsnak sok gondot okoznak az engedély nélküli építések. Felderítésük, felszámolásuk sok energiát, időt igényel. A hatósági mun­ka általában közmegelégedés­re folyik. Különösen követésre méltó példát szolgáltatnak a városi tanácsok mellett dol­gozó ügyfélszolgálati irodák. Ahhoz, hogy a hatósági munka tovább javuljon, első­sorban országos intézkedésre van szükség: egyeségesítik a jogi szabályozást. Egyszerűsí­tik a bonyolult eljárásokat. A megyei tanácsnak, a járási hi­vataloknak pedig a helyi ta­nácsok munkáját, ügyintézését kell segíteniük, az önállóság tiszteletben tartásával. Ennek egyik módja az iskoláztatás. Az elmúlt két esztendő alatt csaknem másfél ezer tanácsi, illetve tanácsi vállalati, intéz­ményi dolgozó részesült to­vábbképzésben. Továbbra is az a cél, hogy minden tiszt­ségviselő, tanácstag elsajátítsa a munkájához szükséges isme­reteket, képezze magát. íj alapokon a gazdálkodás A tanácstörvény az önkor­mányzat alapján új alapokra helyezte a tanácsi gazdálko­dást is: meghatározta tartal­mát, fejlődési irányát. A ne­gyedik ötéves terv időszakára első ízben készítettek középtá­vú terveket saját elhatározás alapján. Pest megye első kö­zéptávú tervére a dinamikus növekedés jellemző. A taná­csok több mint tízmilliárd fo­rinttal gazdálkodhatnak. Ez kétszeresét jelenti az előző ötéves terv anyagi lehetősé­geinek. Fejlesztési célokra is 51 százalékkal többet fordít­hatnak, mint a harmadik öt­éves tervben költhettek. A ta­Hasonlőan jelentős az az összefogás, amely az óvodai fejlesztésben nyilvánult meg az egész megyében. A tanácsok az elmúlt két esztendőben mintegy ezer hellyel tudták volna bővíteni az óvodák befo­gadóképességét. Az összefogás eredményeképpen 3178 óvodai hely várta a gyermekeket. A megyei tanács elismerését fejezte ki az „egy üzem egy iskola” mozgalomról is. Az egyszerű és regionális vízmű- társulások segítsége alapján 1975-ig mintegy száz község vezetékes vízellátását oldhat­ják meg. Ezzel az 1970. évi 29 százalékról 54 százalékra emel­kedik a lakosság vezetékes vízellátása. Két év alatt a tanácsok vá­ros- és községfejlesztésre — beleértve az ivóvízellátási programot is — a lakossági szolgáltatás fejlesztést. 2,3 mil­liárd forintot használtak föl. A luyoperációs beruházások­kal együtt mintegy négyszáz­millió forinttal több fejlesztés valósult meg, mint amit a ta­nácsok eredetileg terveztek. Eredményesein alakult a megyében a lakásépítés. Két év., alatt megépült a tervnek megfelelően a 14 090 lakás. Az' egész beruházás területére a túlteljesítés jellemző, de né­hány kisebb lemaradás azért gondot jelent. így az állami lakás-, a kollégium- és a ren­delőépítkezés, de az intézkedé­sek nyomán ezek gyorsabban haladnak előre. A lakosság nagy várakozás­sal szemléli a beruházások alakulását. Néhol ez a várako­zás túlnő a lehetőségeken. Egy- egy létesítmény tervezésekor a teri'ezök is túlzott terveket készítenek, amelyek valóra váltására nincs elég fedezet. Az. ismételt terveztetés miatt ilyenkor elhúzódik égi"-egy be­ruházás és indulása előtt költ­ségesebbé válik. A gondokat is figyelembe véve azonban a számok önma­gukért beszélnek. Az elmúlt két év néhány jellemző fej­lesztési eredménye: megépült 1364 tanácsi értékesítése bér­lakás, 481 kilométer vízhálózat. 56 kilométer csatorna, 112 új hely a szociális otthonokban, 25 szakorvosi rendelőintézeti munkahely, 118 általános isko­lai tanterem és 85 tanyai kollé­giumi hely. 1973—75 között további 4300 állami lakást, 410 kilométer vízhálózatot, 62 kilométer csa­tornahálózatot, Cegléden, Vá­cott egy-egy 174 ágyas elme­pavilont, 20 szakorvosi rende­lőintézeti munkahelyet, számos kereskedelmi és a lakossági szolgáltatási igényeket kielégí­tő létesítmény épül. Ezért a tanácsok tovább kívánják nö­velni bevételi forrásaikat, job­ban készítik elő gazdaságilag, műszakilag a beruházásokat, szigorítják az ellenőrzést. líj szakosított telepek A tanácsülésen a megye me­zőgazdaságáról is szólották, amely a terveknek megfele­lően alakul. A kukorica, a cukorrépa vetésterülete emel­kedett, csupán a burgonya ve­tésterületének csökkenése okoz problémát. A zöldség- és para­dicsomterület 51 százalékos növekedése is kedvező. A megyében 41 termelőszö­vetkezet 6000 hektáros terület­re hosszú lejáratú szerződést kötött a konzerviparral. 41 ezer négyzetméterrel liőtt a fóliás termelés. Búzából az egy nektárra eső hozam 31.3 mázsa volt, az őszi árpából 29,9, a kukoricából 38,5, a cukorrépá­ból 345 mázsát takarítottak be. Az állattenyésztésben is tel­jesítették a termelőszövetkeze­tek a rájuk háruló feladatokat: a tehénállomány az elmúlt esz­tendőben 2—3 százalékkal nőtt. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- határozat is jó hatást váltott ki a termelőszövetkezetekben. Negyvenkét szövetkezet hoz létre szakosított tehenészeti te­lepet. A múlt év végéig 25 te­lep már el is készült. Az összes sertés- és kocaál­lomány meghaladta a negye­dik ötéves terv idejére terve­zett szintet. Tizenegy szövet­kezet épít szakosított telepet, illetve ebből már hetet át is adtak rendeltetésének. A termelőszövetkezetek ter­melési értéke az elmúlt évben mintegy tíz százalékkal nőtt, ugyanakkor a várható veszte­ség és alaphiány előrelátha­tóan 12—14 szövetkezetnél 60—65 millió forint lesz. Csu­pán hat termelőszövetkezet szanálására van kilátás. Egymásra utalva A tanácstagság értékelte a Fővárosi Tanáccsal való együtt­működést is. A fővárost és az agglomerációs övezetet érintő kérdésekben több elvi állás­foglalás született már a taná­csok illetékes vezetői között. Erősödik a fejlesztési célok összehangolása. A fővárosnak, de a megyének is érdeke fű­ződik ahhoz, hogy tovább ja­vuljon a megye községeiben az egészségügyi, kereskedelmi ellátás, mert egyben ez csök­kenti a főváros leterhelését is. Közös érdek fűződik ahhoz, hogy megkönnyítsék a bejáró dolgozók közlekedési s más gondjait is. A középiskolai és szakmunkásképzés is közös probléma, együttműködéssel könnyebben megoldható. A Minisztertanács nem ré­gen tárgyalta és jóváhagyta Budapest és környéke távlati közlekedésfejlesztési tervét. Több gazdasági bizottsági elő­terjesztés foglalkozott az öve­zet fejlesztésével. A határoza­tok megvalósításának egyezte­tése a fővárosi tanács illeté­keseivel jó alapot teremt a megfelelő együttműködésre, a megye és a főváros lakosságá­nak javára. A tanácsülés mérlegelte a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait. Elemezte a gon­dokat, nehézségeket is. Vég­eredményben azonban megál­lapította, hogy mind a megyei, mind a városi és községi ta­nácsok, a járási hivatalok, a megyei szakigazgatási szervek a határozatok alapján dolgoz­tak és munkájuk színvonala, eredményessége jelentősen nőtt. Határozatát is ennek, va­lamint az MSZMP Központi Bizottságának novemberi hatá­rozata figyelembevételével hozta meg. J l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom