Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
2 '“‘"szJCirlap 1973. FEBRUAR 21., SZERDA f[5]kusz Az új egyiptomi diplomáciai kampány HAFEZ ISZMAIL nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn megkezdett londoni tárgyalásaival folytatódott az új egyiptomi diplomáciai kampány. A kampány nyitánya Hafez Isz- mail legutóbbi moszkvai látogatása volt, amelyet a közeljövőben Hasszán El-Zajjat külügyminiszter látogatása követ Vlagyimir Vinográdov, a Szovjetunió kairói nagykövete szombaton meghívást adott át Gromiko külügyminisztertől az egyiptomi diplomácia vezetőjének, aki a meghívást elfogadva közölte, hogy annak a lehető legrövidebb időn belül eleget kíván tenni. Hafez Iszmail elnöki tanácsadó londoni tárgyalásait követően február 23-án Washingtonba utazik. Miután az amerikai kormány fontosnak ítélte meg egy egyiptomi politikus washingtoni látogatását, illetve magasszintű egyiptomi—amerikai eszmecsere kezdeményezését, Kairó beleegyezését adta az elnöki tanácsadó washingtoni útjához. Figyelemre méltó, hogy Iszmail egy héttel Meir izraeli miniszterelnök amerikai látogatása előtt találkozik Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM szóvivője, John King közölte, hogy Nixon elnök és Rogers külügyminiszter pénteken találkozik Szadat elnök személyes képviselőjével, akit Washingtonban „egyiptomi Kis- singerként” emlegetnek. A külügyi szóvivő utalt arra, hogy Husszein jordániai uralkodó a közelmúltban tett látogatást Washingtonban. Washingtoni diplomáciai megfigyelők feltételezik — bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg —, hogy dr. Kissinger is felveszi a kapcsolatot egyiptomi „megfelelőjével”, s ez egyben előkészítése lehet annak is, hogy Nixon elnök és Golda Meir március eleji találkozóját követően Kissinger tegyen viszontlátogatást Kairóban. IDE TARTOZIK, hogy El- Zajjat külügyminiszter vasárnap közölte a Kínai Nép- köztársaság kairói nagykövetével, hogy látogatást kíván tenni Kínában. Sőt a március 11-re kitűzött francia parlamenti választások után Párizsba is magas rangú egyiptomi politikus utazik. EGYELŐRE NEM ISMERETES, hogy Egyiptom mi módon kívánja kimozdítani a holtpontról a közel-keleti rendezés ügyét. A jelek szerint Egyiptom úgy véli, hogy az öt nagyhatalomnak, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjainak. az ENSZ-alapok- mány szellemében vállalniuk kell azt a szerepet és felelősséget,-amelyet a világ békéje és biztonsága hárít rájuk. Mint emlékezetes, a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok közel-keleti ENSZ-konzultációját az Egyesült Államok rúgta fel, amikor az úgynevezett Ro- gers-terv alapján kísérletet tett a közel-keleti közvetítésre, a válság amerikai típusú megoldására. Kína elveti a Biztonsági Tanács határozatán alapuló politikai rendezést, s rövid ENSZ-tag- sága alatt szembehelyezkedett minden konstruktív nemzetközi kezdeményezéssel, így közvetve a politikai rendezést szabotáló amerikai—izraeli manővereket támogatta. A. B. T. EGON BAHR, az NSZK tárca nélküli minisztere kedden délután váratlanul Nyugat- Berlinbe érkezett. Klaus Schütz, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere úgy nyilatkozott, hogy Bahrral megvitatják a Berlinbe utazó nyugat-berliniek vízumilleté- kének megtérítésével kapcsolatos problémákat. LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET Nyitány Genf ben Kedden ismét megkezdte munkáját a genfi leszerelési értekezlet. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a részvevőkhöz intézett üzenetében kifejezte azt a véleményét, hogy az értekezletnek a vegyi fegyverek és a föld alatti atomrobbantások eltiltását kell a tárgyalások középpontjába állítania. Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője az ülésszak első ülésén felszólalva hangoztatta, hogy a vegyi fegyverek eltiltása kérdésének kiemelkedő helyet kell elfoglalnia a biMedici Bécsben A hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Medici olasz külügyminiszter (baloldalt) Kirchschläger (jobboldalt) osztrák külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Medici kedden késő délután — kétnapos hivatalos látogatásának befejeztével — elutazott Becsből. Demográfia 1970-71 zottság munkájában. A szóban forgó kérdés megoldását — mondotta Roscsin — jelentősen előmozdítja az a körülmény, hogy a baktérium- (biológiai) és mérgezőfegyverek eltiltásának konvencióját mostanáig több mint száz állam írta alá. A bizottságban intézkedéseket kell összeegyeztetni a nukleáris leszerelés, valamint a nukleáris kísérletezés eltiltása terén. A Szovjetunió — mondotta Alekszej Roscsin — teljes egészében a feladat haladéktalan megoldását sürgeti, mert úgy véli, hogy a nukleáris robbantásokat, beleértve a föld alatti robbantásokat is, mindenkinek mindenütt be kell szüntetnie. Roscsin aláhúzta, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon valamennyi atomhatalomnak részt kell vennie. Rámutatott, hogy a Szovjetunió javaslatot tett ilyen konferencia összehívására, és ez a javaslat ma is időszerű. Roscsin síkraszállt a leszerelési világkonferencia összehívása mellett A keddi ülésen felszólalt az Egyesült Államok és Mexikó képviselője is. Az Egyesült Nemzetek most nyilvánosságra hozott 804 oldalas demográfiai évkönyvének adatai szerint 1970-ben Sanghaj lakosainak száma 10 820 000, Tokióé 8 841 000, New Yorké 7 895 000 volt. Sorrendben ez után Peking következett 7 570 000, London 7 379 000 és Moszkva 7 050 000 lakossal. A világ lakosainak száma 1971 közepén 3 706 000 000 volt, 74 millióval több, mint egy évvel korábban. Ez 2 százalékos növekedésnek felel meg. Az évkönyv szerint, ha ez a növekedési arány megmarad, 2006-ra megkétszereződik a világ lakosainak száma. Az évkönyv adataiból kiderül, hogy 1971-ben a világ lakosságának 56,7 százaléka Ázsiában élt. A föld országai közül Belgiumban lakott legtöbb ember városokban: 86,8 százalék. A gyermekhalandóság aránya Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Japánban, Izlandon, Norvégiában, Dániában és Franciaországban volt a legalacsonyabb: 11,1 ezrelék. Az élveszületések aránya a Német Szövetségi Köztársaságban 12,8 ezrelék. Utána Luxemburg következett 13, és Finnország 13,1 ezrelékkel. Ugyanakkor Ngwane királyságban meghaladta az 50 ezreléket. Életkor szempontjából Svédország állt az első helyen. Ebben az országban a svéd nők átlagos életkora 76,5, a férfiaké 71,9 év. GOUGH WHITEAM ausztráliai miniszterelnök kedden Indonéziába utazott. HIVATALOSAN IS Lyndon Johnson, a nemrég elhunyt volt amerikai elnökről nevezték el a houstoni űrközpontot. Az erről szóló törvényt Nixon amerikai elnök hétfőn írta alá. CSÁK RÖVIDEN... TŰZHARC ZAJLOTT LE kedden délelőtt India londoni képviseletének épületében három álarcos támadó és egy rendőrségi rohamosztag között. A rendőrök a támadók közül kettőt agyonlőttek, a harmadikat letartóztatták. A KNK KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA elzárkózott a pekingi szovjet nagykövetség arra irányuló kérésének teljesítése elől, hogy a követség képviselői a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából megkoszorúzhassák Sen Jang, Harbin, Csangcsun és Dalnyij városok szovjet hősi emlékműveit. Az itt elesett szovjet harcosok az imperialista reakció elleni küzdelemben, Kína felszabadulásáért áldozták életüket. HENRY KISSINGER, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki egynapos látogatást tett Tokióban, kedden délelőtt visszautazott Washingtonba. HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Államtanács elnöke és kísérete négynapos hivatalos szíriai látogatásának befejeztével, kedden hazaérkezett Varsóba. EGY LUZERNI KLINIKÁN kedden virradóra 81 éves korában elhunyt Szigeti József, a világhírű magyar származású hegedűművész. DISCARD D’ESTAING gazdasági és pénzügyminiszter kedden, a késő délutáni órákban fogadta Peter Petersont, Nixon elnök nyugat-európai körúton levő kereskedelmi tanácsadóját. ENSZ-közgyűlés — 28. ülésszak Előzetes napirend Az ENSZ titkársága közzétette a közgyűlés soron következő, 28. ülésszakának előzetes napirendjét. Az előzetes napirend 102 kérdést javasolt megvitatásra. A szeptember 28-án, New Yorkban megnyíló ülésszak napirendi pontjai között a béke és 'a nemzetközi biztonság megerősítésének kérdései, a nemzetközi helyzet további rendezésére irányuló intézkedések foglalják el a legfontosabb helyet. Megvitatásra kerül a leszerelési viLágértekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-bizofctság jelentése; az általános és teljes leszerelés problémája. A baktériumfegyverek és mérgező anyagok előállításának, gyártásának, felhalmozásának betiltásáról és azok megsemmisítéséről szóló egyezmény elfogadása után — ami a szocialista országok állhatatos erőfeszítésének köszönhető — a vegyi fegyverek hasonló betiltásának kérdése fog sorra kerülni. A szocialista országok által kidolgozott egyezménytervezet erről a kérdésről már a genfi leszerelési bizottság elé került. A napirend tartalmazza a mindenfajta nukleáris és termonukleáris kísérlet beszüntetésére, a világűr békés felhasználásában való nemzetközi együttműködésre, az óceán- és tengerfenék kizárólag békés célokra való fenntartására vonatkozó kérdéseket. Üjból az előzetes napirendre tűzték a nemzetközi biztonság megerősítéséről szóló deklaráció megvalósításának kérdését, s a közel-keleti helyzetet. Űj államok, köztük a két német állam ENSZ-be történő felvételéről is tárgyalni fognak. Szerepelnek még a napirendi pontok között: a kolonial izmus és faji megkülönböztetés végleges felszámolásának kérdései az afrikai kontinensen, érintve a portugál-gyarmatokon, Dél- íViodesiában, Namíbiában éá a Dél-afrikai Köztársaságban fennálló helyzetet. Ezek a kérdések éppen ezen országok népeinek erősödő nemzeti felszabadító mozgalmai, különösképpen az angolai, mo?ambique-i, guinea! (Bissau) hazafiak sikereinek fényében kerülnek majd megvitatásra. A prágai repülőgép-katasztrófáról A prágai repülőtéren hétfőn dr. Stefán Sutka közlekedés- ügyi miniszter vezetésével megkezdte munkáját a TU— 154-es típusú szovjet utasszállító repülőgépet ért katasztrófa körülményeinek kivizsgálására alakított csehszlovák kormánybizottság. A szerencsétlenség színhelyére szovjet szakértői csoport is kiszállt, Kovtyuk szovjet polgári légiközlekedési miniszterhelyettes vezetésével. A katasztrófát túlélte a személyzet kilenc tagja és 25 utas, akinek mentése hétfőn a délutáni órákban ért véget. A túlélők többsége jó egészségi állapotnak örvend, legtöbbjük már elhagyta a kórházat. Négy légi utaskísérőn kívül a gép roncsai között életét vesztette 17 csehszlovák, 37 szovjet, 5 kubai, valamint 1 lengyel, 1 NDK és X román állampolgár. A katasztrófát csodával határos módon, egészen enyhe sérüléssel túlélte az egyetlen magyar állampolgárságú utas, Aszódi János, a KGST gépipari állandó bizottságának szakértője, aki kedden Bmóban részt vett volna a bizottság ülésén. A vizsgáló bizottság eddigi munkája során megállapította, hogy a szerencsétlenség időpontjában a légköri viszonyok kedvezőek voltak. „NATO-csúcs" Bécsben Vafi Ufford, holland födele* gátus, a NATO-országok konzultációs főmegbízottja Brüsz- szelből visszaérkezett Becsbe, és kedden 12 nyugati ország delegációinak részvételével rendezett „NATO-csúcson” 'a NATO állandó tanácsának irányelveit ismertette. Megfigyelők szerint a „brüsszeli üzenet” a kompromisszumok keresését javasolja. Egyes feltételezések szerint szó lehet olyan megoldásról is, hogy egyelőre leveszik a napirendről a résztvevők státusának kérdését, és azt a szervezési és eljárási kérdések tisztázása után, — plenáris ülésen vitatják meg. Kedden a szocialista országok delegációi folytatták konzultációs munkájukat. A termőföld pusztulása Vietnamban Vietnam földjén véget ért a több évtizede tartó pusztító háború. A 320 ezer négyzetkilométer területű (VDK és Dél-Vietnam együttesen) országra több bomba hullott, mint a II. világháború összes hadszíntereire — olvashattuk a napilapokban. Talán kevesen gondolnak arra, hogy a hihetetlen pusztítás, amit e szörnyű bombázások az emberéletekben és a városokban okoztak, csak egy része annak a mérhetetlen kárnak, amit ez a háború Vietnamban előidézett. A termőföld — természeti kincs A termőföld minden ország egyik legféltettebb természeti kincse, hiszen közvetlenül, vagy közvetve szinte minden táplálék forrása. Különösen féltett kincs ez egy olyan ország számára, melynek termőföldje alig több mint hazánké, de ezen a mienknél négyszer nagyobb népesség, kb. 40 millió ember élelmiszerét kell megtermelni. A bombázások elsősorban Vietnam mezőgazdaságilag legértékesebb és legkultúráltabb területeit, a Vörös-folyó és a Mekong deltavidékét érintették. A rombolás közvetlen hatásáról nap mint nap értesülhettünk a hadijelentésekből. A lebombázott gátak és öntözőberendezések több ezer hektár termőföldet juttattak víz alá. A pusztító áradások szennyes iszappal borították el a földeket, máshol elsodorták a talaj értékes felszíni rétegeit. A bombatölcsérek lehetetlenné tették a földművelést, a vízlevezetést, az anyagszállítást a gátak kijavításához. A lombtalanító vegyszerekkel tönkretett hegyvidéki erdők nemcsak a növényzet teljes Dusztulá- sát jelentették. Az erdők többé nem fogták fel az esős évszak felhőszakadásainak vizét, és a lejtőkön szabadon lerohanó ár magával sodorta a hegyvidék termőtalaját. Talán még e közvetlenül lemérhető pusztulásnál is nagyobb az a kár, ami csak most, a háború befejezése után meginduló mezőgazda- sági termelésnél fog mutatkozni. Az évezredes agrárkultúra alapja, a termőtalaj szinte minden alkotóeleme kárt szenvedett, a mérges vegyszerek és a bombázások a növényzetet és a talaj állatvilágát nagymértékben elpusztították. A növények révén a szervesanyag- utánpótlás, az állatvilág révén pedig ennek lebontása szűnt meg. Mivel a talaj tápanyagtartalékának nagy része a szervesanyaghoz (humusz) kapcsolódik, a biológiailag inaktív talajok termőképessége nagymértékben lecsökken. A biológiai egyensúly helyreállítása A biológiai egyensúly visszaállítása a talajban igen lassú folyamat, még optimális körülmények között is. Vietnam termőföldjei pedig nemcsak biológiailag szenvedtek károsodást. Az ősi. felszíni, vagy árasztásos öntözésre berendezett területeken a domborzat kis mértékű változása is katasztrofális lehet. A lerombolt gátakon túl, a bombatölcsérek milliói teljesen megváltoztatták a felszín arculatát. Megváltoztak a lefolyásviszonyok, a talajvíz szintje, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai. A bombák becsapódása következtében a terméketlen altalaj, vagy alapkőzet a felszínre került és olyan keveredés állt be, ami a talajszintek folyamatosságát megszakította. A talajkeveredés mértékét elképzelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy Vietnam földjének minden négyzetkilométerére átlagosan több mint 30 tonna bombát dobtak. A mezőgazdaságilag értékes, sűrűn lakott területek pedig az átlagnál jóval többet szenvedtek a légitámadásoktól. A vietnami termőföld biológiai, fizikai állapota tehát erősen leromlott. Valószínűnek látszik, hogy a kémiai szennyeződés is erős, részben a hagyományos robbanóanyagok káros égéstermékeitől, részben pedig a mérgező vegyszerektől. A talajok egyik jellemző tulajdonsága ugyanis az, hogy az idegen anyagokat hosszabb-rövidebb ideig megkötik. Kérdés, hogy a gátak helyre- állítása és a tereprendezés, a bombatölcsérek eltüntetése után mennyi idő szükséges a termőföld regenerálásához. sőt, helyenként egyáltalán regenerálható-e a termőföld. Tíz év A folyóvölgyekben, a síkságokon a bombák ütötte sebhelyek még nagyon sokáig éreztetik majd terméscsökkentő hatásukat. A tönkretett talajokon a leggondosabb agrotechnika alkalmazásával és bőséges műtrágyázás mellett is évek szükségesek ahhoz, hogy a termés elérje a háború előtti szintet. Hazai példákat figyelembe véve, amikor a helytelenül kivitelezett me- liorizációs munkák (sáncolás, teraszolás, tereprendezés) alkalmával a feltalajt elvékonyították, vagy elhordták, a terméscsökkenés legalább 10 évig érezhető volt. Ez az idő minden valószínűség szerint Vietnamban sem lesz rövidebb. A hegyvidék erodált talajtakarója pedig talán soha nem pótolható. Az NDK-ban és újabban hazánkban is folyó rekultivációs kísérletek (bányák meddőhányóinak, mezőgazdasági hasznosítása) azt mutatják, hogy ez az eljárás még a mi éghajlati viszonyaink között is igen költséges és nehéz. A mediterrán országok és a közel-kelet országainak példája pedig azt mutatja, hogy az erdőktől megfosztott lejtők elpusztult talaját nemzedékek hosszú sorának megfeszített munkája sem teremtheti újjá. Ez a tény annál is szomorúbb, mert a termőföld, ami a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. abban különbözik a más termelőeszközöktől, hogy újbóli előállítása nem lehetséges. Az elpusztult vietnami termőföldeket nem lehet visszaszerezni sem segélyekkel, sem háborús jóvátétellel. Dr. Major István egyetemi tanársegéd * « I
