Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
ns) nee I 1973. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK <JCíriap Diplomaták Fock Jenőnél További támogatás Vietnamnak A KISZ nyilatkozata Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke — kérésükre — fogadta Hoang Cuongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság r.i- tíapesti nagykövetét és Huynh Van Thant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivőjét. Fock Jenő a magyar kormány további támogatásáról biztosította a vietnami népet ham ja újjáépítésében. A KISZ Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amely többek között hangsúlyozzam világ haladó erői, soraikban a magyar ifjúság is, örömmel fogadták a hírt, hogy a szocializmust építő Vietnami Demokratikus Köztársaság népe és Dél-Vietnam felszabadító erői döntő győzelmet arattak: az amerikai agresszorok és sai- goni bábjaik fegyverszünet megkötésére kényszerülteik. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Indokína más részein még folyik a háború. A magyar fiatalok a világ haladó erőivel együtt követelik: hal- gassanak el ott is a fegyverek. NIGER KÖZTÁRSASÁG Nagyköveti szinten A Magyar Népköztársaság kormánya és a Niger Köztársaság kormánya megállapodtak a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételében. Fokozzák az ajánlók felelősségét! T sz-pártszervezet — egyetlen nőtaggal A PÁRT ÉPÍTÉS TAPASZTALATAI A DABASI JÁRÁSBAN „A pártépítés során ezután is az a feladat, hogy a munkában élen járó fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjünk új harcosokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munJkásjellegének erősítésére, ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” (Az MSZMP X. kongresszusa határozatából.) Régi feladatok — ismét előtérben — A párt munkásjellegének erősítése, a nők és a fiatalok kommunistává nevelésének igénye nem véletlenül került előtérbe a párt X. kongresszusán — kezdte a beszélgetést Csipái Ferenc, az MSZMP Da- basi Járási Bizottságának titkára. — Olyan feladatokra hívta fel ezzel a kongresszus a pártszervezetek figyelmét, amelyek az utóbbi években időnként és helyenként háttérbe szorultak. A határozat végrehajtása, annak elősegítése, ellenőrzése, a tapasztalatok rendszeres elemzése és fel- használása az eddigieknél céltudatosabb, tervszerűbb munkát igényelt a járás pártszervezeteitől. Az eredményele már egy esztendő elteltével megmutatkoztak: 1972-ben — kisebb hibák ellenére is — javult a tagnevelő, pártépítő munka. A járásban nyilvántartott párttagok száma: 2151. A taglétszám 1972 decemberében 70-nel — mintegy 3 százalékkal — volt magasabb az 1971. évinél. — A párttagság számának és politikai aktivitásának fejlődése megfelelő; a tagság ösz- szetételét tekintve azonban még nem tudtunk eleget tenni a kongresszusi határozat követelményének. Annak ellenére, hogy az 1972-ben felvett párttagok 68,3 százaléka fizikai dolgozó. Alaposság és mulasztás Az alapszervezetek tagfelvételi munkáját elemezve, egyaránt találhatunk példákat az alaposságra, tervszerűségre, de mulasztásokra, a körültekintés hiányára is. Erre utalnak a számadatok: a járás 91 párt- alapszervezete közül 53-ban összesen 123 tagfelvétel volt. Ezzel szemben 38 alapszervezetben egyetlen új párttagot sem vettek fel, pedig 18 közülük termelőüzemekben működik! — Nem volt tagfelvétel például jó néhány szakszövetkezetben: a tatárszentgyörgyi Üttörőben, az újlengyeli Aranykalászban, az alsónéme- di Zöldmezőben, a dabasi Gyó- ni Gézában, az ócsai Rákócziban és a bugyi Egyesült szak- szövetkezetben ; nem vettek fel párttagot a dabasi Fehér KÉT ÍRÓASZTAL E tö. tenet kezdeté 'évekre nyúlik visz- sza, amikor a Május 1. Ruhagyár kicsiny konfekcióüzemet rendezett be egy alföldi városban, Cegléden. Akkoriban nagy volt aiz öröm, írt erről az újság, beszámolt róla a rádió, sorban álltak az asszonyok, hogy munkát kapjanak. Hivatalos jelentéseit fogalmazódtak arról, hogy dologhoz jut a felesleges női munkaerő, otthon sem kell maradniuk a fiatal lányoknak, asszonyoknak, ingázniuk sem kéül, helyben elhelyezkedhetnek, mégpedig igazi „nőnek való” munkakörben. Sokáig tartott a betanulás, a központból jött üzemvezető mindent ellenőrzött, értett a dolgához, szabó voltvi- lágéLetében, türelmesen oktatott, igyekezett elfogadtatnia magát mindenkivel, halkan és udvariasan beszélt, bármilyen balkezes is volt a gép mellett ülő. Gyermekruhákat csináltak itt, a minőség mércéje nem lebegett túlságosan magasan a fejük fölött, exportról szó sem volt a kereskedelem még nem volt finnyás, nyugodt körülmények között szerezhették meg az asszonyok a rutint, a gyakorlatot.------------------* fejlődött a vál| Telt az idő, I lalat, a fővá------------------ rosban azonban nemcsak az fejlődött, gyarapodott, hanem a többi ipari centrum is, s mivel a könnyűipar bérei elmaradtak más ágazatok fizetési lehetőségeitől, munkaerőre pedig egyre nagyobb szükség volt, a Május 1. Ruhagyár gondokkal küszködött. Egy út volt — fejleszteni a vidéki , telepet, ahol olyan ovációval fogadták a leköltözést, s létesíteni esetleg újabbakat az ország más tájain, ott, hol mostohák az ipari lehetőségek. P é nzt kapott Cegléd is. öreg varrógépeiket, melyeket valamikor a központból selejteztek ki, újakra cserélték. Automata gyorsvarrógépek könnyítették a munkát, eltűntek aztán a gőzvasalók is, korszerű vasalógépeken dolgoztak az emberek, s az épület is fölújúlt, világos, minden igényt kielégítő termekben folyik a szalagszerű termelés, ma, zuhanyozó, ebédlő, öltöző épült, a telepből gyár lett több száz munkásnővei. Szerették az igazgatót, alá talán kicsit nosztalgiával emlékezett a régi munkamódszerekre, s néha ő maga is tanácstalanul állt meg egy-egy modern gép előtt. S nemcsak a gépek előtt, hanem az anyagok előtt is. Tért hódított a szintetikus áru, metty kényesebb volt, több szakértelmet igényelt. Érkeztek sorban az exportrendelések Hollandiából, NSZK-bói — már nem egyszerű gyermekruhákat készítettek a ceglédi lányok, asszonyok, hanem divatos kabátokat, kosztümöket, bérmunkában, melyekért hetente jött a Hungarocamion kocsija. ___________________■ me1 Szaporodnak a gondok, | a lődés velejárói. Az első idŐK- ben még nem figyeltek rá annyira, hiszen mindenütt előfordulnák minőségi reklamációk, de ahogy nőtt az arány a szintetikus anyagok javára — gyarapodtak a problémák, vastagabbak lettek a reklamációval foglalkozó akták, s egy nyugati üzletfél levelében kijelentette: a ceglédi asszonyok kezemunkája nem felel meg igényeiknek, Ceglédről többet nem vesz át árut. Irtunk akkoriban a panaszokról: piszkosak voltak a kabátok, rengeteg volt a selejt, az elszabás. Nem ment a varrás sem. A szintetikus anyaghoz speciális cérna kellett, s peeiális szaktudás. Hónapról hónapra maradtak el a kitűzött tervtől, egyre mesz- szebb került az elképzelt 145 millió forint termelési érték.--------------- ellenőriztek. | A vezetők I Nyugtalan--------------- kodtak. Cegléden az igazgató beletörődő lett, azt mondták, kikopott a fejlődő üzemből. Fegyelmit kapott. És fegyelmit kaptak a művezetők, 'a meósok, a mun- kásnőkre ráírták a selejtet. Persze, a Május 1. Ruhagyárban sem ment minden rendjén. Cég,léd nem kapott szabásmintát, az anyagellátás akadozott, más színű gombot szállítottak, mint amilyen a kabáthoz kellett, a kisüzem telexe hiába adta az észrevételeket, kért pontosabb, jobb kooperációt, segítséget, nem k a pta mag. A fegyelmik föl-' bolygatták a hangulatot, többen kérték ki a munkakönyvüket, s még többen foglalkoztak az olmenés gondolatával, csak sajnálták a megszokott gépet, a megszokott társakat. Nyár végén 18 ezer kabáttal voltak adósak, s néhány reklamációval gazdagabbak.------------------- döntöttek. Üj | A központban I vezet°-------------------- Ki legyen az? S mit kezdjenek a régivel, aki évtizedekig kitartott jóban- rosszban, s dolgozott szakadatlanul? A döntés így szólt: „ ... melléállítani valakit.. így nem sértődik meg senki, s nem kell keresgélni más munkahely után sem. Néhány év a nyugdíjig — nyugdíjas állásban. A ruhagyár főosztályvezetőt küldött a ceglédi gyárba, azt a főosztályvezetőt, aki régebben az anyagellátást intézte a központban. Három évre elvállalta az általános igazgatói tisztséget. A régi igazgatót megerősítették pozíciójában. Mindkettő ugyanazon fizetésért dolgozik — ritka luxus: egy gyáregységnek két igazgató, az egyik ismeri itt a helyzetet, ismer mindenkit, szeretik, a döntő szó meg az új igazgatóé. ö foglalkozzon a gazdasági ügyekkel, társa a társadalmi problémákkal, az új vezető irányítja a termelést, a régi beszél az emberekkel. Három esztendő alatt ki kell nevelni az utánpótlást. Most a középszintű vezetők hatvan százaléka nyugdíjjogosult, ezen változtatni kell.------------------- Persze hiá| Két igazgató. I ka, a gyár------------------- ban mindenki tudja, hogy a régi vezető fáradt ember, elfutott mellette az idő, a fejlődés, s az igazi vezető az újonnan jött, aki hamar elérte — hiszen ez természetes — hogy javult a kooperáció a központtal, pontosan jönnek az anyagok, s a szabásminták. M a az igazgatói szobában két íróasztal van egymáshoz tóivá. Pontosan ugyanolyan két íróasztal, fiókokkal, szekrénnyel. Vajon ez a legjobb megoldás? T. E. Akác Tsz I—III—IV-es, a dabasi Szikra Tsz I—Il-es, a bugyi Telefongyár I-es alapszervezetében, a Mánteleki Állami Gazdaságban, a táborfalvi Haladás Tsz-ben, a Dabasi Sütőipari Vállalatnál, a felsőpa- konyi TESZÖV és az ócsai költségvetési üzem alapszervezetében. Ócsán egyéb hiba is történt. A költségvetési üzem kommunistái felvettek soraikba egy olyan munkatársukat, aki elhallgatta az alapszervezet vezetősége és taggyűlése előtt, hogy tiltott határátlépés kísérletéért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyre csak a felsőbb pártszervek közbenjárására derült fény, s az illetőt — természetesen — kizárták a pártiból. Idejében tett intézkedések A járási pártbizottság — a kongresszus útmutatásainak megfelelően — több ízben foglalkozott a pártépítés feladataival, a párttagság szociális összetételével, a munkások arányának 1971-ben végbement csökkenésével. Kezdeményezésére tavaly a közbeeső pártszervek és az alapszervezetek értékelték saját, 1971-ben végzett tagfelvételi munkájukat. Megállapították, hogy helyenként a pártépítési tervek összehasonlításánál is hiba történt: már ott háttérbe szorultak a fizikai dolgozók az alkalmazottakkal szemben. A múlt év januárjában ezért átdolgozták a pártépítési terveket, fő feladatul a fizikai munkások, a nők és a fiatalok politikai nevelését tették, Azidejében felismert hiba nyomán megtett intézkedések eredményezték a tagfelvételeknél elért 68 százalékos fizikai munkásarányt, ám néhány negatív jelenséget ezután kell leküzdeni. — Ilyenekre gondolok: a gyáli 21 tagú és a dabasi 25 tagú pedagógus-pártszervezetben egyetlen munkás sincs, pedig az általános iskolák és óvodák számos fizikai dolgozót foglalkoztatnak. Fel kell figyelni a nők alacsony számarányára a termelőszövetkezeti pártszervezetekben. Hihetetlen például, hogy az inárcsi Március 21 Tsz-ben csupán egyetlen nő lenne méltó a párttagságra; a kakucsi Lenin Tsz 42 tagú alapszervezetében mindösz- sze négy nőt találni, pedig a dolgozó tagság jelentős része: nő. Figyelni a szervezeti szabályzatra — Tovább kell javítani a tagfelvételek előkészítő munkáját, nagyobb figyelmet fordítani a családi körülmények — például a vallási befolyás — vizsgálatára; általában növelni kell az ajánlók és az alapszervezeti vezetőség felelősségét a tagfelvételeknél. — Szólnom kell a törlésekről és kizárásokról, hiszen ezek legtöbbször összefüggenek a tagfelvételi munka fogyatékosságaival, a nem kellő körültekintéssel, illetve a pártfegyelem lazaságaival. Járásunkban 17 személyt kellett törölni a párttagok soraiból, legtöbbjét — 13 főt — a szervezeti élet elhanyagolása miatt. A vizsgálat során azt tapasztaltuk,- hogy van olyan alapszervezet — például a gyáli —, ahol a vezetőség hétnyolc hónapig elnézte a pártrendezvényekről való rendszeres távolmaradást, a tag- díjfizetés elmulasztását, s amikor végre napirendre tűzte az ügyet, az eredmény: törlés lett. A tanulság kézenfekvő: a szervezeti szabályzat megsértésére idejében kell felfigyelni, amikor még nem késő. Ehhez, persze, rendszeres politikai nevelőmunkára, aktív pártcsoportokra van szükség. Nyíri Éva Kedvezőbb feltételek a lakásépítkezéshez (Folytatás az 1. oldalról) fehérvár, Szigetvár, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tata, Tatabánya, Tiszaföldvár, Martfű, Vác, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg, Záhony. < A szabályozás önmagában természetesen nem oldja meg a munkások lakásgondjait, de — a KB határozatának végrehajtásában — céltudatos, határozott előrelépés, társadalmi segítség a munkások, a kisebb jövedelmű családok lakásproblémáinak enyhítéséhez. A lakásépítési alapból támogatott építkezés, vásárlás költsége ugyanis ezentúl jobban megoszlik, arányosabb, kedvezőbb a dolgozók teherviselése. Az építés pénzügyi forrása: az érdekelt dolgozók előtörlesztése, a telepszerű több szintes lakásépítkezésnél a szociálpolitikai kedvezmény, az állami vállalatok munkásainak nyújtott állami támogatás, a munkáltató lakásfejlesztési alapjából adott kölcsön és az OTP-hitel. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a vállalatok azonos ösz- szegű lakásépítési alapjukból ezentúl több dolgozó lakásépítését támogathassák. Kedvezően módosultak a lakásépítés általános munkál- tdtói támogatásának feltételei is. A társasházépítéshez adható OTP-kölcsont felemelték; a telepszerű társasházépítéshez a korábbi 50 százalékról 75 százalékra, az egyedi társasház-építkezés éknél pedig 25 százalékról 60 százalékra növelték az OTP-hitel felső határát. Jelentős változás az is, hogy ha a munkáltató az építési költség 10 százalékánál kevesebb támogatást ad, akkor az adott építési formára maghatározott általános pénzügyi feltételek alapján kell az OTP-kölcsönt folyósítani, a munkáltatói támogatást pedig a dolgozó előtörlesztéseként veszik figyelembe. Ez azért kedvező, mert a korábbival szemban a dolgozó kötelező előtörlesztése nem emelkedik. Az új szabályozás rendelkezik a lakásépítő szövetkezetekben, valamint az OTP beruházásaiban épülő, s a tanácsok által értékesített lakások hitelfeltételeiről, amelyek ugyancsak kedvezőbbek a korábbinál. Ezenkívül a rendelet egyéb — a fiatal házasokat, a nyugdíjasokat és az ifjúsági takarékbetét-akcióban résztvevő fiatalokat érintő — szociálpolitikai intézkedéseket is tartalmaz. A dolgozók lakásépítésének új pénzügyi feltételei életbeléptek, rendelkezéseit január elsejétől kell alkalmazni. Az Országos Takarékpénztár ellátta hálózatát az új rendelkezésekkel, azok értelmezéséhez közérthető tájékoztatással, amelynek alapján felvilágosítást tudnak adni az érdeklődőknek. Miután a dolgozók lakásépítkezésének támogatásáról szóló korábbi rendelet módosításáról, kiegészítéséről van. szó, az érthetőség, az egyszerűség kedvéért a Pénzügyminisztérium mind a korábbról érvényes rendelkezéseket, mind az új szabályozásokat egységes szerkezetbe foglalja össze, s adja ki. A takarékpénztári fiókok a már benyújtott, de még elintézetlen építési hitelkérelmeket most az új jogszabályoknak magfial élőén bírálják el, s a jövő hét végétől már az új rendelkezések alapján kötik meg a szerződéseket, folyósítják a kölcsönöket. Cattaro évfordulóján Sitkéi Sándor is részt vett a felkelésben 1966-ban, Egy tengerész a forradalomban címmel — s már mutatja is a könyvet, amely felidézi a felkelés történetét s az utána következő megtorlást is. (Gárdos Katalin felvétele) Ötvenöt évvel ezelőtt, 1918. február 1-én robbant ki Cat- taróban az osztrák-magyar hadiflotta matrózainak felkelése. Az emlékezetes matrózlázadás a cattarói öbölben állomásozó Szent György cirkálón kezdődött, majd a felkeléshez csatlakozó többi hajóra is felvonták a vörös lobogót. A felkelés irányítására matróztanács alakult. A monarchia hadvezetése azonban leverte a felkelést. A megtorlások során négy matrózt halálra ítéltek, csaknem ezret börtönbe vetettek. Az évfordulón, a felkelés egyetlen élő magyar résztvevője, a Szigetszentmártonban lakó Sitkéi Sándor így emlékezik. — Fiatal lakatossegédként vonultam be az Osztrák— Magyar Monarchia haditengerészetéhez. Amikor az események kezdődtek, huszonkét éves voltam. Sose felejtem el azt a február elsejét, amikor délben 12 órakor a Szent György cirkálóra felhúzták a vörös lobogót, s eldördült néhány ágyúlövés. Én a Satellit torpedórombolón teljesítettem szolgálatot s hamarosan csatlakoztunk mi is, és a többi hajó is a felkeléshez. Egyébként mindent megírtam És előkerül a többi dokumentum is. Korabeli fényképek — Sitkéi Sándor saját felvételei — őrzik az eseményt. Kép a harcokról, kép a matróztanács üléséről — felhasználta őket a cattarói felkelés történetét feldolgozó jugoszláv kiadvány is. — Tagja voltam a matróztanácsnak, a komiténak, amelynek élén a cseh Franz Rasch állt. Pontokba foglaltuk követeléseinket: a békekötést, a leszerelést, a népek önrendelkezési jogának megadását, a demokratikus kormány megalakítását... Már a második napon lőttek bennünket a szigeteken levő várakból s február 3-án a monarchia tisztjei átvették a hatalmat. A megtorlás iszonyú volt... Sitkéi Sándor megszökött, bujkálnia kellett. A Tanács- köztársaság napjaiban a belügyi népbiztossáo karhatalmi osztagában teljesített szolgálatot. Ezért később börtön, internálás, majd külföldi emigráció lett osztályrésze. A felszabadulás után az első munkásigazgatók közé tartozott, 1957 óta nyugdíjas. Nyugdíjasként a szigetszent- mártoni községi pártszervezet csúcstitkára, majd egészségi állapotára tekintettel, leköszönt tisztségéről. Ma is tagja — hetvenévesen — az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának. — Szép emlékem, hogy 1968- ban, az ötvenedik évfordulón Voss Henrikkel, a Párttörténeti Intézet igazgatójával Cattaróba utaztunk, az ünnepségekre. Most is meghívtak, egészségi állapotom azonban nem engedte, hogy elmenjek. Sitkéi Sándor a Párttörténeti Intézettől új könyvre kapott megbízást. Szeretné megírni. S. I. I I \ 4 t
