Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
1973. FEBRUÁR 18., VASÁRNAP 7 n 11 M te kJÍÍI'Íop A terménytámlás gomljm E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMÁJA: A MEZŐGAZDASÁG EGYRE GYORSABB ütemü gépesítése. ÍRÁSAINKBAN ARRÖL ADUNK KÉPET: HOGYAN LÉP A NEHÉZ FIZIKAI MUNKA HELYÉBE A SOKFAJTA ÜJ GÉP. A szsvfet msz&gaziaság gépesítéséitől 1 1971 és 1975 között egymillió 700 ezer traktort, 541 ezer gabona-, 230 ezer siló-, 60 ezer céklabetakarító kombájnt és más mezőgazdasági gépet szállít a szovjet ipar a mezőgazdaságnak — összesen 15 milliárd rubel értékben. A fenti összegből 6 milliárd rubelt az állattenyésztő gazdaságok és a takarmányelőkészítés gépesítésére fordítanak. E célok megvalósítása érdekében a jövő ötéves tervben 16 új üzem létesítését és 100 működő vállalat rekonstruálását tervezik. A tervek szerint a rosztovi mezőgazdasági gépgyár a ta- ganrogi és a tulai kombájnüzemmel karöltve az elkövetkezendő két évben megoldja a „Nyira” és a „Kolosz” nevű, nagy termelékenységű gabonakombájn gyártását és az idén már legalább 90 ezret gyárt belőlük. A krasz- nojarszki kombájn üzem felújítása után évente 50 ezer gabona- és rizsbetakarító gépet gyárt. A közeljövőben egységes iparággá szervezik az állattenyésztő gazdaságok, a takarmánybetakarítás és a takar- mányfeldogozás gépesítésére szolgáló gét>ek és berendezések gyártását. Az új ötéves tervidőszakban ez az iparág jóval több anyagi támogatást kap, mint korábban és új specializált pótalkatrészgyártó üzemek építését is tervezik. 1971—75 között az üzemi tervezők és iparági tudományos kutatóintézetekkel karöltve több mint 400 féle, teljesen új, nagy termelékenységű géptípust dolgoznak ki. Elemekből gyorsan összeállítható, tárolásra, de egyéb célra is jól használható műa nyag héjszerkezet. Betakarítás után a terményekből negyed kilogram, monként naponta több száz kiló is kárba veszhet. A veszteség leghatásosabban azzal csökkenthető, ha mielőbb gondoskodunk a termények megfelelő tárolásáról. A legegyszerűbb, akár szükségtárolókban is, rendszerint sokkal kevesebb veszteség éri a terményeket, mint tárolatlan állapotban. Tárolásukkal tehát még akkor sem célszerű várni, ha rövidebb, vagy hosz- szabb idő után várhatóan jobb tárolóhely lesz számukra, mint amilyen a betakárításuk időszakában rendelkezésre áll. Ezért szükséges esetben hasznosítható még az a régi, egyszerű tárolási lehetőség is, hogy az ekével nyitott árokba a fejes káposzta, a kelkáposzta gyökerével felfelé, vagy ülte- tésszerűen a gyökerével lefelé, a karalábé a gyökerével lefelé elhelyezve és földdel takarva, a hideg erősödésével szalmával, majd a takaróföld vastagságával védve, eláll télen át, amíg nem melegszik fel az idő. A tavasszal hajtatáshoz használt műanyagfólia-burko- latok — most a méretüknek megfelelő nagyságú prizmákba rakott termények fölé felállítva — védelmet nyújtanak a csapadék és a szél szárító hatása ellen addig, amíg a nagyobb hidegek beállta előtt ki nem kerülnek alóluk a termények védettebb tárolóba, vagy felhasználásra. A gazdasági épületek száraz, szel- lős padlása, pincéje is alkalmas tárolásra. Szükségmegoldás Az kétségtelen, hogy legkevesebb veszteség azoknál a terményeknél várható, amelyek betakarítása után korszerű tárolóépületbe kerülnek. Azonban még a nagy befogadóképességű tárolóhálózat kiépítésével sem oldható meg a váratlan terméstöbbletek, szállításra, feldolgozásra váró termények időben való tárolása. Ezért kutatnak olyan tárolási megoldások után, amelyek a legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a szükséges helyen a termények minél kevesebb veszteséggel való tárolását, akár rövid, akár hosszabb időszakon át is. Ez az eddigi eredmények alapján várhaÚj háztáji fejőgépek A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közelmúltban fejezte be három új háztáji fejőgép vizsgálatát. Jól vizsgázott a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat „Kapos” HTF—01 jelű, a hatvani Lenin Tsz HF—1 jelű gépe és az NDK-gyártmányú „Impulsa” M—610/1 jelű háztáji fejőgép. Mit tudnak ezek a gépek? A Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat által gyártott fejőgépet kis- kézikocsihoz hasonló alvázon helyezték el. Vákuumszivattyúját egy (a 220 voltos hálózatról üzemelő) 0,75 kw-os villanymotor hajtja. A motor 0,54 kw-os teljesítményfelvétele mellett (380 higany- milliméteres vákuumszinten) a vákuumszivattyú percenkénti légszállítása 60 liter. A hordozó kocsin található a fe- jőgép sajtára, amelyhez a — szakemberek által jól ismert, bevált — szovjet gyártmányú DA—3—M típusú fejőkészülék csatlakozik. A géppel óránként 6—7 tehén fejhető ki. Főbb szerkezeti egyeségei- bsn hasonló felépítésű a hatvani Lenin Tsz-ben készült HF—1 háztáji fejőgép is. KéA hatvani Lenin Tsz-ben készült HF—I fejőgép zitargoncás kivitele szintén lehetővé teszi gyors helyváltoztatását. A 220 voltos hálózatról üzemelő villanymotorjának teljesítményfelvétele 0,350 kw. A 0,350 kw-os teljesítményfelvételnél vákuumszivattyúja percenként 80 liter levegőt szállít. A gépen 18 literes fejősajtár van, amelyhez á nálunk ugyancsak jól ismert, szovjet „VOLGA”-tí- pusú fejőkészülék csatlakozik. A géppel, a mérések szerint, óránként, átlagosan 6— 6,5 tehén fejhető ki. Az MGI által vizsgált harmadik géptípus az NDK-beli VEB Kombinát Impulsa gyárban készült „Impulsa” M— 610/1 fejőgép. Ez nem hordozható kivitelű, hanem Lehetőleg az istálló melletti tej kamrában kell alkalmas lábazathoz rögzíteni. Vákuumszivaty- tyúját a 220 voltos hálózatról a 0,6 kw névleges teljesítményű villanymotor hajtja. A 360—380 higanymilliméteres vákuumszint esetén a szivaty- tyú percenkénti légszállító teljesítménye 65—75 liter. Fejőkészüléke a fejősajtárhoz csatlakozik, a fej?.készüléket a tej- kamrában lévő légszivattyúval műanyagcső köti össze E gép fejőkészüléke egyezik a nagyüzemi fejőgépeken alkalmazott Impulsa-berendezéssel. A gép ajánlható a 3—6 tehenet tartó háztáji gazdaságoknak. tóan a műanyagból készített tárolókkal oldható majd meg. A gabonafélék, kukorica tárolásához már több országban használnak rendszerint butil- fóliából készült kettős falú, felfújható műanyagburkolatokat, vagy hatalmas , henger alakú műanyagzsákokat, amelyeket először levegővel felfújnak, majd az egyetlen nyílásrészükön át szállítószalagon, vagy pneumatikus ter- ménybefúvóval továbbítva feltöltik a tárolásra váró terménnyel, és feltöltés után a felesleges levegő kiszívatásával érik el a légmentes zárását. Szárításhoz mesterséges kiírna A légmentesen zárható légterű tárolókban lehetséges a megfelelő szárítási lehetőség hiánya, vagy az időjárás miatt, esetleg egyéb okból a kívánatosnál magasabb nedvességtartalmú gabona és az olajos magvak tárolása is, mert ha a légtérbe megfelelő arányban nitrogént, széndioxidot adagolnak, ez meggátolja a magvak romlását. Takarmányozáshoz a legfeljebb 22 százalékos nedvességtartalmú szemes termények úgy is tárolhatók szárítás nélkül, hogy 10 C° alatti hőmérsékleten tartják a tárolótér hőmérsékletét, ami a kísérletek szerint tízhúsz naponként néhány órán át végzett hideglevegő-befú- vással elérhető, és ez sokkal olcsóbb, mint a szárítás. Hazai kutatások és tapasztalatok szerint a nagy nedvességtartalmú kukorica szarvasmarhák takarmányozásához úgy is tárolható szárítás nélkül, hogy a csőtörő gépekről lekerült csöveket megdarálják, és az így kapott szemcsutkazú- zalékot fóliába zárják a felhasználásig. Komiszár Lajos Foszíorít- minden mennyiségben A Szovjetunió majdnem minden fontos nyersanyagbál nagy tételeket küld a természeti kincsekben szegény Magyarországra. Ezek közé tartozik a műtrágyagyártáshoz oly nélkülözhetetlen foszíorít is. Bányászati termékimportunknak mintegy 70 százaléka származik a Szovjetunióból. A délkelet-kazahsztáni Kara Tau körzetben levő foszforit- lelőhelynek alig van párja a világon. A külszíni fejtéssel kitermelhető ásványi kincset 2 milliárd tonnára becsülik, li.< km hosszú vonulat rejti magában a hatalmas mennyiségű foszíoritot. Évi 30—40 millió tonna foszforitot termelnek ki a lelőhelyről, így még sok évtizeden át fedezheti a szükségleteket. A közelmúltban a leningrádi körzetben levő Kingiszepp feltárások is ígéreteseknek bizonyultak. A fejtést ma már mindenütt nagy teljesítményű fúróberendezésekkel és exkavátorokkal végzik, a folyamatos szállításra óriás dömpereket állítanak munkába. Rakodás helyett — tartályok A mezőgazdaság szállítási feladata évről évre növekszik. Ezért fontos a szállításnál a munkaerőigényes, különösen sok gondot okozó rakodás korszerűsítése. Jelentős idő- és költségmegtakarítás érhető el a kézi lapátolás, és rakodási munka csökkentésével. Ebben nagy szerepet kaphatnak a különböző típusú rakodólapok, amelyek alkalmasak nagyobb szállítási egységek képzésére. Ezek fel- és átrakásakor a szállítandó anyag érintetlen, sőt bizonyos mértékig még védett is marad. A rakodólapok legegyszerűbb formája a lapos rakodólap, amelyet azonban szükség szerint elláthatnak deszka oldalfallal, vagy vasráccsal, és válaszfallal többrekeszes rakodólap is kialakítható belőle. A lapos rakodólapon a kartondobozokba, és rekeszekbe, a zsákokba csomagolt anyagok, termények helyezhetők egymásra nagy tömegben, az ömlesztett anyagok számára pedig az oldalfallal ellátott rakodólapok alkalmasak. A rakodólap megrakva, az alá nyúló villás emelőberendezéssel mozgatható a legegyszerűbben. így nagy tömegű anyag vagy termény egyszerre mozgatható, emelhető szállítójárműre és rakható át szükség szerint. Konténerek a mezőgazdaságban Ä fel- és átrakás teljes gépesítését biztosító szállítótartályok — más néven konténerek — is kezdenek hódítani a mezőgazdaságban. A tartályládák egyetemes kivitelben, sokféle anyag, termény szállításához, vagy különleges kialakításban, csak bizonyos anyagok, termények szállításához készülhetnek, különböző méretekben. A kisebb tartályok is legalább egy köbméteresek, a befogadóképességük általában másfél tonna, a nagyok pedig az öt tonna befogadóképességet is meghaladhatják. Egyaránt használhatók vasúti, közúti, vízi és légi szállításhoz. Emelésükre, mozgatásukra különböző típusú, helyhez kötött vagy mozgó daruk, alkalmasak. Emelődaru nélkül is mozgathatók az olyan tartályládák, amelyekre görgőket szerelnek. A szemcsés és por alakú anyagok, a szemes és darabos termények ömlesztve is szállíthatók a tartályládákban. A betöltéshez szállítószalag, serleges felvonó használható, az ürítés pedig rendszerint megoldható billentéssel. Egyszerűbben és könnyebben üríthető az ömlesztett műtrágya és szemes termény a tartályládákból, ha az aljukon ürítőnyílást képeznek ki, amelyen át kifolyhat a ládák tartalma. Azért, hogy üresen kevesebb helyet foglaljanak el, készítenek szétszedhető és összecsukható tartályládákat is. A rakodólapok és a tartályláda kombinálásának tekinthetők azok az új megoldások, amelyekkel a téherautókat, pótkocsikat állandó rakfelület helyett több, cserélhető rakfelülettel — cserélhető szállító- tartállyal — látják el. A szállítás végcéljánál a földre lehajlítva a rakfelület „saját lábaira állhat”, úgy, hogy a lábakkal annyira megemelik, hogy a szállító jármű kifuthat alóla. Mialatt kirakják, vagy töltik a lábaira állított rakfelületet, a szállító jármű másik rakfelületet továbbíthat a kívánt helyre. Az olyan állandóra felszerelt, de billenthető rakfelület, amely billenés előtt előbb magasra emelhető és utána billenthető, megkönnyíti az ürítést, mert a szállított anyag, termény közvetlenül a magas oldalfalú vasúti kocsiba vagy tárolótartályba is beönthető. Műanyag tartályok Különböző típusú műanyag tartályokat is kialakítottak már a mezőgazdasági szállítás segítésére. Például a merev falú, aljuknál ürítőnyílással ellátott, tehát önkiürítő tartályok, különösen műtrágya ömlesztett szállítására alkalmasak. Előnyük — kis önsúlyuk mellett — az is, hogy ellenállnak az időjárás viszontagságainak és a különböző vegyszerhatásoknak, a korróziónak. Még figyelemre méltóbbak azok a műanyag tartályok, amelyek fala rugalmas, csak a töltőnyílásuk fém merevítésű, így üresen harmonikaszerűen vagy zsákszerűén összehajthatok és kis helyen tárolhatók. Kézzel könnyen mozgathatók, mert nagyon kicsi az önsúlyuk, általában csak tizede az azonos befogadóképességű fém tartályok önsúlyának. Töltéskor a felső végükön levő merevítő keretet fogják meg emelővillával, vagy daruval és ennél fogva a töltés ütemének megfelelően emelik felfelé, amíg megtelnek. Telt állapotban rakodólapon, villás emelővel mozgathatók és szállíthatók, de egyes típusaik rakodólap nélkül, saját fenékrészükön is megállnak és lekötés nélkül szállíthatók, ha szükséges két-három. sorban egymás fölé rakva. Az ürítésük úgy a legcélszerűbb, hogy a töltőnyílásukat a merevítő keretnél fogva megemelik, majd az aljukat összefogó huzalt kibontva, az alul levő ürítőnyílást szabaddá teszik, és így egyszerűen kifolyik a bennük levő anyag; nem szükséges különleges ürítőberendezés. A jövőben egyre több ilyen újfajta tartályt használnak majd elsősorban a boltozódás- ra, tömődésre hajlamos anyagok szállításánál, mert a rugalmas falak enyhe mozgatásával az esetleges eltömődés, megrekedés azonnal megszüntethető. M. L.
