Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

tlbCtEI K/íívlap 1973. FEBRUAR 17-, SZOMBAT FÓKUSZ Ismét Pekingben Csou En-laj kínai miniszterelnök fogadta a Pekíngben tartózkodó Henry Kissingert. HENRY KISSINGER, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója csütörtökön helyi idő szerint 14 óra 20 perckor érkezett Pekingbe. A kínai vezetőkkel a párizsi megálla­podás aláírásával létrejött új nemzetközi helyzetről és a kínai—amerikai kapcsolatok új lehetőségeiről tárgyal. Gé­pe ezúttal először állt meg a főépület előtt a pekingi re­pülőtéren. PEKINGI MEGFIGYELŐK szerint Kissinger jelenlegi lá­togatása fontosságában (a Nixon-vizit idején játszott szerepét természetesen nem számítva) csak az első, 1971 júliusában lebonyolított tit­kos pekingi tárgyalásaihoz hasonlítható. Az akkor elin­dított folyamat a két ország közötti kapcsolatok normali­zálását akadályozó vietnami konfliktus lezárásával (vagy legalábbis a közvetlen ameri­kai részvétel megszüntetésé­vel) új szakaszba léphet. Kissinger a VDK és az Egye­sült Államok között „új két­oldali kapcsolatokat” kilátás­ba helyező közleménnyel a zsebében érkezett Hanoiból Pekingbe. A kínai hírközlés kivételes gyorsasággal szá­molt be annak tartalmáról. A VIETNAMI konfliktus rendezése mind az Egyesült Államok, mind Kína számára azt jelenti, hogy gyorsabb ütemben tudják fejleszteni kapcsolatukat, amely kétség­kívül a nemzetközi politi­ka erővonalaira is kihat. Meg­figyelők ennek példájaként említik, hogy a Kissinger-lá- togatás módot nyújt a két or­szág számára álláspontjaik összegezésére a párizsi érte­kezlet „előestéjén”. Kissinger jelenlegi látoga­tásának belpolitikai jelentő­sége is számottevő Kínában, mivel a párizsi megállapodás és az ő hanoi tárgyalásairól kiadott közös közlemény mint­egy igazolják azokat a kí­nai vezetőket, akik — élükön Csou En-laj kormányfővel — másfél évvel ezelőtt megkezd­ték a dialógust az elnöki fő­tanácsadóval. A kínai—ame­rikai kereskedelemiben pedig a dollár leértékelésével köz­vetlenül Kissinger látogatá­sa előtt nyíl talc új perspek­tívák. KÖZVETLEN KONZULTÁ­CIÓ tárgya a február 26-án nyíló párizsi nemzetközi érte­kezlet, amelyen a kínai kül­döttséget hírek szerint a Kissingert fogadó Csi Peng- fej külügyminiszter vezeti. Eszmecserét folytatnak a lao­szi és kambodzsai helyzetről, amellyel kapcsolatban Kína bírálta a folytatódó ameri­kai légiakciókat. A távol-ke­leti helyzet egésze, ezen be­lül az amerikai csapatok to­vábbi tajvani és dél-koreai jelenléte szintén vita tárgya, annál is inkább, mivel a viet­nami háború befejezésével ép­pen a szöuli rezsim katonai ereje gyarapszik a hazatérő 40 ezer katonával. . JAPAN MEGFIGYELŐK szerint Kissinger pekingi lá­togatásának elsőrendű célja az, hogy tisztázza, meddig haj­landók elmenni a kínai veze­tők az Egyesült Államokkal való együttműködésben Dél- kelet-Ázsiában, a vietnami háborút követő időszakban. Tokióban rámutatnak: az Egyesült Államok rendkívüli fontosságot tulajdonít a Kíná­val való együttműködésnek a vietnami háború utáni távol­keleti amerikai politika és stratégia eredményessége ér­dekében. Megkönnyíti Kissin­ger dolgát, hogy Kína sajná­latos szovjetellenes politiká­jának szerves részét képezi az együttműködés fokozása az Egyesült Államokkal és Ja­pánnal. A. B. T. Közlemény csehszlovákiai látogatásáról Fock Jenő csehszlovákiai lá­togatásáról közleményt adtak ki. Eszerint a csehszlovák és a magyar kormányelnök tárgya­lásosat folytatott, amelyek so­rán kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik fejlődésé­ről, megtárgyalták a két or­szág kapcsolatait, elsősorban a gazdasági kapcsolatokat, va­lamint az időszerű nemzetkö­zi kérdéseket. Nagyra értékel­ték a két ország sokoldalú, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatait, amelyek szilárd bázisát képe­zik az együttműködés további szélesítésének és hatékonyab­bá tételének. A megbeszélése­ken aláhúzták, hogy a gazda­sági együttműködés dinami­kus fejlődését az ötéves terv­időszak hátralévő részében is férni kell tartani. Szükséges­nek tartják, hogy az árucsere­forgalom növelése a jövőben is elsősorban a termelési szako­sítás és kooperáció, valamint a távlati tervek koordinációja útján érvényesüljön. Hangsúlyozták, hogy a test­véri és szövetségi kapcsol a tok- elmélyítése a Szovjetunióval, a szocialista országokkal mind­két országban a szocialista tár­sadalom további sikeres épí­tésének alapvető feltétele. A két kormány aktívan hozzájá­rul a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség l'anácsa erősítéséhez és to­vábbfejlesztéséhez, a szocialis­ta közösség egységének meg­szilárdításához. A Magyar Népköztársaság és a Csehszolvák Szocia­lista Köztársaság kor­mánya a szövetséges szo­cialista országokkal együtt a jövőben is határozott erőfeszí­téseket tesz az európai konti­nensen a feszültség enyhítése, a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztése érdekében, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé prágai nyilatkozatában kifejtettek alapján. Továbbra is aktívan elősegítik az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia összehívását. A két kormányfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia ez év nyarán összeül. A miniszterelnökök álláspont­ja azonos az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkenté­sével foglalkozó, az ez év ja­nuár 31-én Bécsben megkez­dett előkészítő konzultációt il­letően. A két kormányelnök meg­elégedéssel üdvözölte a szuve­rén Német Demokratikus Köz­társaság elismerésének az egész világra kiterjedő folya­matát, amelyet mindkét né­met állam ENSZ-be való mi­előbbi felvételének kell követ­nie. örömmel üdvözölte a vietnami béke helyreállításáról szóló egyezmény megkötését, és teljes támogatásáról bizto­sította az arab országok igaz­ságos harcát. A miniszterelnökök megbe­szélései a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés szellemében folytak, megerősítették teljes nézet- azonosságukat valamennyi megtárgyalt kérdésben. Fock Jenő magyarországi lá­togatásra hívta meg dr. Lubo- mir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnökét, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. VIETNAM Az első összefoglaló jelentés a NEFB előtt A Vietnami Demokratikus Köztársaság hatóságai szom­baton vagy vasárnap bocsátják szabadon Hanoiban a háború alatt fogságukba esett ameri­kaiak további húszfős csoport­ját — közölte pénteken Sai­gonban Bui Tin, a négyoldalú katonai vegyes bizottság VDK- tagozatának szóvivője. A vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság (NEFB) csütörtökön első íz­ben hallgatott meg összefog­laló jelentést a küldöttségek katonai vezetőinek a tartomá­nyi ellenőrző központokban tett szemleútjáról. A NEFB el­fogadta az indonéz, kanadai, lengyel és magyar katonai ve­zetőknek azt a megállapítását, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak a tarto­mányi székhelyekre küldött megbízottai áldatlan körülmé­nyek között tevékenykednek, a saigoni hatóságok nem bizto­sítják számukra a normális munka- és életfeltételeket. Tran Van Tra altábornagy, a vietnami négyoldalú katonai vegyesbizottság DIFK-küldött- ségénék vezetője csütörtökön este a DIFK saigoni szálláshe­lyén fogadást adott a dél-viet­nami fegyveres felszabadító erők egyesítésének 12. évfor­dulója alkalmából. A fogadá­son megjelentek a négyoldalú katonai vegyesbizottságba de­legált VDK-küldöttség vezetői, valamint a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság lengyel és magyar tagozatá­nak vezetői, utóbbiak élükön Esztergályos Ferenc nagykö­vettel. A DIFK és a saigoni rend­szer párizsi megbízottainak tegnapi 5. ülése több mint két órán át tartott. A Kiéber su­gárúti nemzetközi tárgyaló­központba érkező DIFK-ikül- döttség vezetője újságírók kér­déseire válaszolva sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, hogy a saigoni rendszer sorozatos pro­vokációi kedvezőtlenül befo­lyásolják a politikai konferen­cia előkészületeit. A felek a következő ülést kedden dél­előtt tartják. PÉNTEKEN A BÉCSI KON­ZULTÁCIÓK KERETÉBEN a két- és több oldalú megbeszé­léseken kívül a NATO-orszá- gok közös tanácskozást is tar­tottak. PÉNTEKEN DÉLELŐTT első olvasásban lezárták a bonni szövetségi gyűlésben a két né­met állam alapszerződésének ratifikálásáról szóló törvény- tervezet megvitatását. BANCLA DESH Programok az első parlamenti választásra Bangla Desh Kommunista Pártja nyilvánosságra hozta programját az ország március 7-én megrendezendő, első par­lamenti választásaira. A KP felhívta a 30 millió választót, hogy támogassák a reakciós és népellenes erőkkel vívott harcot és segítsék élő az Ava- mi Liga, a Nemzeti Avami Párt, a kommunista párt és valamennyi haladó erő egysé­gét. Az Avami Párt választási programja a függetlenség és szuverenitás megszilárdítását, a lakosság ellátásának megja­vítását célozza. Síkraszáll a külföldi tőke visszaszorítá­sáért, a külföldi tulajdonban levő bankok és ipari vállala­tok államosításáért. KAIRÓBAN a diáktünteté­sek nyomán folytatódnak a magas szintű megbeszélések a nyugtalanság okainak kiküszö­bölésére és különböző jelek arra mutatnak, hogy a kor­mányzat kész fontolóra venni a diákság egyes követeléseit. SZIGORÚ rendőri rendsza­bályokat léptettek életbe pén­teken az athéni egyetem jogi karán, hogy megelőzzék né­hány száz tiltakozó diák na­gyobb szabású tüntetését. HUSSZEIN jordániai király lemondta a hónap végére ter­vezett londoni látogatását. Foglyok Hazajönnek az ameri- nak, aki 20—29 éves létére kai foglyok. Egyesek hétévi fogság után térnek haza. munkanélküliként tengődik ma a földkerekség leggaz­De mind az 592 — hősnek dagabb országában?” kijáró fogadtatásban része­sül... Honoluluban eléjük gurították a vörös szőnye­get, mindannyian ingyen használhatnak egy évig egy-egy Ford autót... Es a Pentagon rávette az ország legnagyobb vállalatait, hogy munkaalkalmat biztosítsa­nak azoknak, akik meg kí­vánnak válni a hadsereg­től ... A televízió és a sajtó lelkesen lihegve számol be a hazatérés minden mozza­natáról... A foglyok bizo­nyára mindezt megérdem­lik, de mint a vietnami há­ború oly sok más részlete, ez Is a fontossági sorrend különös eltorzulását jelzi a hazai fronton — írja „Vörös szőnyegek és a képmutatás más formái” című csütörtö­ki cikkében Tom Wicker, a New York Times főmunka­társa. A keserűhangú cikk szer­zője felveti: „Ugyan meny­nyivel nagyobb hős ez a vi­szonylag kis számú fogoly, mint az az 50 ezer fiú, akit hullazsákban hoztak haza, s akik közül soknak a holt­testében obszcén módon he­roint csempésztek be, majd az általános közöny köze­pette kaparták sírba őket? S ha igaz is az, hogy a ha­lottakat többé már semmi­vel sem lehet kárpótolni, felmerül a kérdés, vajon miért jár nagyobb megbe­csülés és több kedvezmény a foglyoknak, mint annak a 254 ezer vietnami veterán­A Washington Post csü­törtöki vezércikkében han­goztatja, hogy a foglyok hazaérkezése „a legjobb és végső bizonyítéka” annak, hogy az „USA számára va­lóban véget ért a vietnami háború”. Különös elégedettséggel tölt el mindenkit — írja —, hogy a fogságból hazatérő fiúk első csoportja látható­lag jó fizikai és kedélyálla­potban van, hiszen sok amerikai bizonyára tartott tőle, hogy igaznak bizo­nyulhat, amit Nixon elnök 1971-ben mondott: neveze­tesen az, hogy „az észak­vietnamiak kétségtelenül minden nemzet közül a leg- barbárabban bánnak a fog­lyokkal”. Mindenesetre ki­józanító hatással van az emberre az a kontraszt, ami a szabadon engedett, mo­solygó amerikai foglyok és a Saigon által szabadon bo­csátott, összetört vietnami foglyok között megmutat­kozik” — mutat rá a Wa­shington Post. Egyébként a CBS csütör­tök reggeli saigoni jelenté­sében szintén a hazatérő amerikai foglyok „friss, élénk és erőteljes fizikai kondíciójával” összehason­lítva emelte ki, hogy a sai­goni rezsim fogságából szabaduló vietnamiak „bor­zalmasan leromlott, meg­gyötört állapotban van­nak” ... MSI Fekete ingre kétsoros zakó, Az olasz neofasiszták a jobboldali erők blokkjának létrehozását tervezik — írja Vlagyimir Jermakov a moszk­vai Pravdában. A neofasiszták terve az, hogy miközben sem­miképpen nem mondanak le a belső feszültség szításának po­litikájáról, lehetőséget igye­keznek találni a reakciós erők széles blokkjának megalakítá­sára. Céljaik elérése érdekében egyfelől botokat, dinamitot és pénzt alkalmaznak, másfelől a fekete ingre kétsoros zakót próbálnak húzni, hogy ne riasszák el maguktól a bur­zsoáziának azt a rétegét, ame­lyet megrémít a szélsőségesen jobboldali radikalizmus. — A mozgalom vezetői — írja a szerző — a neofasiszta Olasz Szocialista Mozgalmat (MSI) „új politikai alakulás­nak” próbálják feltüntetni, amelynek a múlttal csupán „rendkívül viszonylagos kap­csolatai” vannak. Ennek a nyílt demagógiának az a cél­ja, hogy a szélsőséges reakció mellé állítsák a lakosságnak a dolgok jelenlegi állásával elé­gedetlen rétegeit, amelyek Exmibal az Izabal-tó partján A guatemalai kormány teljes egészében az észak-amerikai Exmibal társaság rendelkezésére bocsátotta az ország leggaz­dagabb nikkellelőhelyét, amely az Izabal-tó körzetében ta­lálható. Az eseményről a Prensa Latina hírügynökség tájé­koztatta a világközvéleményt. A hírrel kapcsolatban V. Hor- horgyin, a TASZSZ szemleírója a következőket írja: A nemzetközi nikkeltánsaság keretein belül működő Ex­mibal már 1960-ban megkísérelte megszerezni a guatemalai nikkelkészletek feltárásának monopóliumát. Az akkori Ydigo- ras-kormány részéről ez a törekvés nem is ütközött ellen­állásba, de Guatemala befolyásos haladó személyiségei fel­emelték szavukat az új gyarmatosító mesterkedés ellen. Adolfo Mijangos, ismert nemzetközi jogász, Julio Carney professzor és Alfonso Bauer volt gazdaságügyi miniszter megalakította az anti-Exmibal bizottságot. A szervezet nagy sikerrel vé­gezte tevékenységét s ezért az imperialisták megpróbálták tagjait megvesztegetni. A kísérlet botrányba fulladt, a nikkel világpiaci ára tovább emelkedett. A nikkeltársaságok részvé­nyeinek ára a New York-i tőzsdén magasba szökött. Az Exmibal ekkor az észak-amerikai érdekeket feltétel nélkül kiszolgáló Carlos Arana Osorio ezredest ültette az elnöki székbe. Osorio hatalomra jutása után megkezdődött a nyílt terror korszaka. „Ismeretlen tettesek” fényes nappal az utcán agyonlőtték Camey professzort, majd négy nappal ké­sőbb a televízióban emiatt szót emelő Mijangcst. A száguldó gépkocsiból tüzelő gyilkosok azóta sem kerültek elő. A bizottság harmadik tagja, Alfonso Bauer, az egykori miniszter szerencsésebbnek bizonyult társainál. Négy ízben sikertelenül kíséreltek meg ellene merényletet, s a közelmúlt­ban külföldre távozott. Ilyen „meggyőző érvek” hatása alatt szavazta meg a guatemalai törvényhozás a lelőhelyeknek az Exmibal részére történő átadását. Stroessner — negyedszer 1954 óta, amikor Alfredo Stroessner tábornok magához ragadta a hatalmat Paraguayban, kegyetlen diktatúra uralko­dik az országban. Stroessner 1954 óta négyszer tartott „vá­lasztásokat”, amikor egy-egy napra felfüggesztették a Paraguay­ban uralkodó rendkívüli állapotot. A február 11-én lezajlott legutóbbi „választási bohózattal” kapcsolatosan Pjotr Tama- rin, a TASZSZ kommentátora így ír: Alfredo Stroessner diktátor ez alkalommal is minden in­tézkedést megtett a fennálló rendszer megőrzésére. „A kam­pány” kegyetlen megtorlások közepette ment végbe, a leg­elemibb demokratikus szabadságjogok is hiányoztak. A dik­tátor ügynökei kinyomozták a rendszer összes ellenfelét és börtönbe zárták őket. Mintegy 700 paraguayit börtönöztek be politikai okok miatt és kegyetlen kínzásoknak vetik őket alá. Közöttük van Antonio Maidana, a betiltott Paraguayi Kom­munista Párt elnöke is. A katonai-rendőri diktatúra engedélyezte, hogy néhány burzsoá párt részt vegyen a „választásokban”, de közülük csak egynek, a hatalmon levő reakciós Colorado pártnak biz­tosítottak teljes akciószabadságot. A párt, hogy elfojtsa a rendszerrel szembeni elégedetlenséget, azzal fenyegette meg saját tagjait: ha nem szavaznak Stroessner tábornokra, elvesz­tik munkájukat vagy a munkavállalás kedvezményeit. A tábornok megválasztásának biztosítása céljából felhasz­nálták a hadsereget, a rendőrséget és a reakciós törvény- hozást. A kegyetlen megtorlás és erőszak ellenére a diktatúrának nem sikerült teljesen elfojtani a nép akaratát. Előzetes ada­tok szerint a választók több mint fele Stroessner ellen szava­zott, a tábornokot azonban mégis „megválasztottnak” hirdet­ték ki. A kegyetlen diktatúra fennmaradásáért Paraguayban nemcsak a belső uralkodó osztály, hanem az amerikai mono­póliumok is felelősek. Éppen az ő támogatásukkal, a hadse­regre és a rendőrségre támaszkodva van hatalmon Alfredo Stroessner tábornok. nem vesznek részt az ország politikai életében és amelyek általában nem szimpatizálnak a hagyományos fasizmussal. Ez a demagógia arra is irá­nyul — írja Jermakov —, hogy megkíséreljék megsze­rezni a nagyburzsoázia azon részének támogatását, amely elutasítja a fasiszta roham­osztagok banditaakcióit és azon a véleményen van, hogy a jelenlegi körülmények között ezek a cselekmények csak gá­tolják a burzsoá pártok hatal­mon levő koalíciójának poli­tikáját. Szinkron a Bering-íengeren Közös szovjet—amerikai ex­pedíció kezdte meg működését a Bering-tengeren. Erről nyi­latkozott az Izvesztyijának Ki­rill Kondratyev, az expedíció szovjet tagozatának tudomá­nyos vezetője. Mint mondotta, az expedíció létrehozása első lépés a két ország meteoroló­giai együttműködésében. Az expedícióhoz tartoznak szov­jet, illetve amerikai repülő­gép-laboratóriumok, valamint két hajó. A szovjet kutatóhajó a jégtakaró határán valamint a nyílt tengeren, az amerikai jégtörő pedig a jégmezőn foly­tat tudományos kutatásokat. A kísérlet során az összes mé­réseket szinkronban végzik. * Útban a Jupiter felé A Pioneer—10 túljutott az aszteroidövczeíen Az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal (NASA) közlése szerint a Jupiter felé haladó Pioneer—10 jelzésű amerikai űrállomás áthaladt a Mars és a Jupiter közötti asz- teroidövezeten. A kétszázöt­venbét kilogramm súlyú Pio­neer—10 űrállomást tavaly március 3-án bocsátották fel. Július közepén bejutott az aszteroidövezetbe. amely az amerikai tudósok véleménye szerint a Jupiterhez vezető út­vonal legveszélyesebb szaka­sza volt. A számítások szerint a Pioneer—10 az idén decem­berben a Jupiter közvetlen közelében fog elhaladni. i i ¥

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom