Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

VÁC I ÜAPLŰ A PEST MEGYEI HÍR t AP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1973. FEBRUAR 13., KEDD Szocialista brigádmozgaiom Vác helyiipari vállalatainál 22500 JAVÍTÁS — TELEP SZŐDL/GETEN NE CSÖKKENJEN A TERMELÉS Vác a legutolsó évtizedben a Dunakanyar ipari centruma lett. Tucatnál több miniszté­riumi üzeme, nagyvállalata mellett fontos feladatkört töl­tenek be a helyiipari üzemek; a tanácsi vállalatok is. Három helyen érdeklődtünk a szocia­lista brigádmozgalom fejlődé­séről, eredményeiről, tervei­ről. ★ Baki-sziget. Ebben a fes­tőién szép környezetben léte­sült 35 évvel ezelőtt, 1928-ban a város első vízmüve. Az az­óta épült verőcei társüzemet ma is kisegíti, szükség esetén. A szigeten kapott helyet a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat fiatal részlege: a vízmérőja- vító- és hitelesítőüzem. Kristóf József részlegvezető tájékoz­tatása szerint 250 vállalattal vannak kapcsolatban. Tavaly 22 500 vízmérőt Ja­vítottak, szabályozták és hitelesítettek. Idei tervük 20—25 százalékkal maga­sabb a múlt évinél. Mindez a 40 fizikai munkás és a nyolcfős alkalmazottá kol­lektíva összehangolt tevékeny­ségének az eredménye. A dol­gozók 90 százaléka brigádban munkálkodik. A Május 1. bri­gád már büszkén viselheti a szooialista címet; két másik brigád küzd jelenleg is e meg­tisztelő rang elnyeréséért. A munkahelyen kívül is ta­lálnak módot a közös szórako­zásra, művelődésre. Tavaly há­romnapos kiránduláson ismer­kedtek Sopronnal és környé­kével. Idén csehszlovákiai tár­sasutazást terveznek. A Váci Autójavító- és Fém­ipari Vállalat tavaly ünnepel­te alapításának 20. évforduló­ját. A város iparosodásának krónikájában jelentős helyet tölt be ez a tanácsi vállalat. 1952-ben mindössze negy­venhármán dolgoztak a Dózsa György úti üzemben. Akkor májustól decemberig 563 ezer forint értékű termelést és szol­gáltatást végeztek. Később új épületekkel, üze­mekkel bővült az anyaválla­lat, és létrehozták Sződligeten is egy szépen fejlődő telepet. A most elkészült mérleg adatai szerint tavalyi 28 milliós tervüket 32 mil­lióra teljesítették. Füstös Mihály szb-titkár tá­jékoztatása szerint a tervtúl­teljesítésből részt kért az autó­javító öt brigádja. Kettő el­nyerte a szocialista címet. A vállalatvezetés az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi elismerésben is részesítette azokat, akik segítették a vál­lalat előtt álló feladatok telje­sítését. Negyedévenként volt az értékelés, melyet minden esetben prémium, pénzjuta­lom követett. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat Ápri­lis 4. téri mosodájában is mindjobban kibontakozik az újszerű módon való munkál­kodás, a szocialista munkaver­seny. A 32 dolgozó 99 százalé­ka tömörült brigádokba. Mű­szakonként vetekszik egy-egy brigád a kitűzött feladatok el­éréséért, a szolgáltatási terv teljesítéséért. Február elején megkezdték az elavult, régi kazánok cse­réjét. Ez átszervezést igényelt. Délelőtt a mosoda, délután a kalander kaphat energiát. A brigádok vállalták a 12 —12 órás műszakot, hogy a kazáncsere idején sem csökkenjen a termelés. 1973. évi tervükben szere­pelt a főtéri, korszerű vegy­tisztító részleg felállítása. Egyelőre sok akadálya van annak, hogy az évszázados épületben ilyen nagyszabású átalakítást, gépesítést végez­zenek. Pedig ez a városi ren­delések teljesítésén kívül ki­elégítené Észak-Pest megye igényét is. Papp Rezső Iskolai emlékkiállítás nyílt a PetőH hái szomszédságában Szombaton délelőtt gondo­san előkészített, gazdag anya­got bemutató kiállítás nyílt a Báthori utcai általános iskolá­ban Vácott. Ez a tanintézet a Petőfi-ház szomszédságában van, bejáratától látni a már­vány emléktáblát, amelynek szövege szerint ott írta a hal­hatatlan költő egyik legszebb s legkedvesebb versét, az Anyám tyúkját. A költő iránti tisztelet érző­Szervezés óh... Omega kontra kecskeméti színház Csütörtökön, pontosan dél­ben indult el Bács-Kiskun me­gye székhelyéről a kecskeméti Katona József Színház szürke mikrobusza. Ä műszaki sze­mélyzetet hozta Vácra, mert a társulat este a Madách Imre Művelődési Központban ven­dégszerepeit. Fél háromkor Vá­cott voltak. Délután ötre készen volt a színpad. Nem volt könnyű a kecskeméti modern színpadra méretezett színfalakat össze- tömöríteni a 35 éve épült já­téktérre. A kora esti órákban megérkezett a piros autóbusz, amely a húszfőnyi szereplő- gárdát hozta. Ebben az évadban harmad­ízben köszönthettük a Bács- Kiskun megyei színészeket Észak-Pest megye városában. Fekete Sándor: Borostyán, a vándorszínész című vígjátéka volt műsoron. A jeles iroda­lomkutató és -gyakorló dráma­író arról a Petőfiről írt vígjá­tékot, akit alig ismertünk, s akit a mai olvasó számára ép­pen ő fedezett fel kitűnő köny­vében: a színészről. Turián György volt az elő­adás rendezője. Borostyánt, a vándorszínész Petőfit Űri Ist­ván alakította megnyerőén. Fél tízkor hajoltak meg utol­jára a szereplők, de 11 óra is elmúlt, mire a díszleteket, jel­mezeket gépkocsira rámolták, s nekivágtak az éjszakában a két és fél órás utazásnak. A színházi előadás legdrá­gább jegye 20 forintba került. Csak telt nézőtér fedezte vol­na a művelődési központ ki­adásait, de mindössze 270 jegy talált gazdára. Pontosan a kecskemétiek előadásával egy időben kezdő­dött az Omega együttes váci vendégszereplése az Építők kultúrotthonának szervezésé­ben a DCM nagytermében. Hu­szonhárom forintot kértek a legolcsóbb jegyért, mégis fél­ezer érdeklődőt szállítottak a társasgépkocsik a buszpálya­udvarról a cementmű kultúr­termébe. Vagyis a színház kö­zönségének csaknem a kétsze­resét. Tévedés ne essék, nem va­gyunk ellenségei a könnyűze­nei műfajnak. Arra is jogos az igény, s ezt ugyanúgy ki kell elégíteni, mint az iroda­lombarátok vagy a komoly dráma iránt érdeklődők igé­nyét. Azonban nagyon sok szó esett az elmúlt évek során ar­ról, hogy jobban össze kellene hangolni a művelődési intéz­mények programját. Nem volt helyes, hogy a városi tanács művelődési osztálya február nyolcadikéra engedélyezte ezt a két vendégszereplést. Előre­látható volt: a kecskemétiek látják a kárát. Az Omega más időpontban is ugyanilyen kö­zönséget vonzott volna. Legyen ez intő jel a következő hóna­pok műsorterveinek összeállí­tásánál. (— papp —) dö'tt a kiállításon bemutatott — kétszáznál több — rajzon, fotókópián, emléktárgyon. A Damjanich János Úttörőcsapat rajzszakkörét a fiatal Szántó Melánia vezeti. Iránymutatása nyomán sok jelenet rajzlapra került a János vitézből, a Pató Pál úrból, s más ismert költe­ményből. Elismerést érdemel az a nagyméretű textil falikép, amit a Bachát Istvánná tanár­nő által vezetett kézimunka- szakkör 30 tagja készített sok száz órás munkával. A nógrá­di viseletbe öltöztetett baba Králik Mihályné népművész irányításával készült. A hét végi megnyitón meg­hívott vendégek előtt bemuta­tott az iskola énekkara két megzenésített Petőfi-verset. A XIX. század költőihez elmon­dása után Kováts Sándor, a Báthori utcai iskola igazgatója megnyitotta a kiállítást, mely­nek legsikerültebb darabjait továbbítják az országos tárlat­ra. (p.) Veréssel vagy anélkül Gondolatok a nevelésről — Jó napot kívánok. — Jó napot kívánok! Mi új­ság a kisfiáról? — Hát kérem, én elvittem idegorvosi kivizsgálásra. Min­den lelete negatív volt, azt mondták, vigyem pszicholó­gushoz. De én oda nem me­gyek már. Ha én kapok egy nagy „lelki fröccsöt”, attól a gyermekem nem lesz jobb. Vi­szont legutóbb is, amikor bent jártam az iskolában, probléma volt a gyermekkel. Tudja mit? Kapott három pofont a hely­színen, azonnal bepótolt min­dent. / A fenti beszélgetés Vácott, a Széchenyi utcában zajlott le. Előzménye az volt, hogy az il­lető gyermek — nevezzük Pis­tinek — osztályfőnöke kérte a gyermek vizsgálatát. A pszi­chológiai vizsgálat szerint a Pistinél tapasztalható maga­tartási zavarok (az iskolában verekedés, kötekedő, durva, szertelen, hullámzó szorgalmú) alapvetően a szülők helytelen nevelési módszereinek követ­kezményei. Bár a szülők tö­rődnek gyermekükkel, a döntő, végső nevelési eszközük: a tes­ti fenyítés. Ennek helytelensé­géről nem sikerült a már idé­zett „lelki fröccs” alatt az édesapát meggyőzni. Legutóbb az Élet és Iroda­lom egyik cikke foglalkozott pedagógiai témával. A cikk szerzője is kitért arra, a mos­tanában sokat hangoztatott tényre, hogy egyre több az ag­resszív, ideges, nyugtalan gyer­mek. Számtalan fölmérés, ku­tatás keresi ennek okait, sok mindenről beszélünk (a tanu­lók túlterhelése), de kevesebb szó esik a családi légkörről, a szülők nevelési gyakorlatáról. A fenti eset, sajnos, általá­nos. A nevelési tanácsokért hozzánk forduló vagy hozzánk küldött esetek nagy százaléká­ban találkozunk hasonló kö­rülményekkel. Ördögi kör ez. Ahhoz, hogy a gyermeket ve­rés nélkül nevelhessük, első­sorban jó szóra, türelemre és már kisgyermekkortól kezdve sok foglalkozásra, együtes já­tékra van szükség. Ha kezdet­ben sem a verés volt a bünte­tés eszköze, később sem kell ehhez folyamodni. Annál is in­kább nem, mert az ilyen esz­közökkel elért nevelési siker csak látszólagos, pillanatnyi, s azért sem, mert az agresszió agressziót szül. Nem szabad ezért azon cso­dálkozni, hogy a veréssel ne­velt gyermek verekedés lesz, s a legkisebb vélt vagy valódi sérelmét ököllel torolja meg. Ilyen magatartásért viszont fi­gyelmeztető, intő jár, ami vi­szont a szülő neheztelését vált­ja ki, s mi mással bünteti a szülő gyermekét, mint ismé­telten veréssel. Az is igaz, hogy a legtöbb szülő a testi fenyítés mellett szép szóval is próbál hatni. Igen ám, de ennek hatása an­nak árnyékában igen csekély. Az eredmény nyilvánvaló. A veréssel nevelt gyermek ma­gatartása nem változik, az otthon helyett (ahol fél) az is­kolában tombolja ki magát, nemegyszer elcsavarog „a sze­retett otthonból’’, vagy gátlá­sossá, neurotikussá válik. A verés nélküli nevelés sok türelmet, sok szeretetet és sok időt igényel, mindenesetre töb­bet, mint „adni két-három po­font”, de az eredmény ezer­szeresen kárpótolja a szülőt: őszinte, kiegyensúlyozott, har­monikusan fejlődő gyermeket kap cserébe, s ez sem neki, sem a társadalomnak nem kö­zömbös. Flamm János Szellemi vetélkedő: Szerdán délután fél hatkor rendezi a váci Ifjúsági Klub szellemi vetélkedőjének harmadik for­dulóját. ★ Csütörtökön este hat órakor Humorparádé címmel Forgács László és Zentai Ferenc, a Vi­dám Színpad tagjai adnak mű­sort. Vigyázat! Balesetveszély! Naponta felhívják a gépko­csivezetők figyelmét a balese­tek megelőzésére a rádióban s gyakran a televízióban is. Az üzemekben külön munka­védelmi felelősök oktatják a dolgozókat a munkaeszközök balesetmentes használatára. Ezért bátorkodom levelem­mel a szerkesztőség figyelmét felhívni és segítséget kérni, mielőtt még a tragédia bekö­vetkezne. A Mártírok útján levő volt „kislaktanya” pincéjén, a Baj- csy-Zsilinszky út felőli olda­lán hatalmas lyuk tátong. Az iskolából jövő gyerekek, de még a felnőttek is belezu­hanhatnak, különösen az esti sötétségben. Az illetékesek intézkedésé­re van szükség, nehogy a bal­eset bekövetkezzen. T. M. Váci nyugdíjas Pértek A legújabb irodalomról a könyvtárosklubban A szakszervezeti könyvtáro­sok váci klubja február 16-án, pénteken délután két órakor rendezi rendszeres negyedévi továbbképzését. A tömegszer­vezeti székház első emeleti olvasótermében Rádics József, a Kiadói Főigazgatóság mun­katársa az idén megjelenő külföldi és magyar szépirodal­mi műveket ismerteti, majd Lengyel Erzsébet, a körzeti könyvtár vezetője az elmúlt évet értékeli. Ipari tanulóknak Az Északi-középhegységről Szombaton, február 17-én. délután öt órakor Dunakeszin, a József Attila Művelődési Központ ipari tanuló klubjá­ban az Északi-középhegységről tartanak ismeretterjesztő elő­adást, amelyen bemutatják A Móri-ároktól a Visegrádi-szo­rosig című kisfilmet. KÖRUTAZÁS A GYORSHAJTÁS KÖRÜL (1.) „Már megint a cementesek" Tv-riport, újságcikk, tudósítások megjelenése után a cementszállító kocsik továbbra is a megengedettnél gyorsab­ban száguldoznak az utakon, ijesztgetik a járókelőket, közle­kedési balesetet okoznak. Hálátlan téma, kutatni, hogy miért nincs változás? Mit tudok én megállapítani abból az igaz­ságból, amit mindenki a maga oldaláról közelít meg és mit tudok javasolni megoldásként? Ha nem is sokat, mindenesetre megismerkedtem a cementes „tevék” vezetőivel, életükkel, munkakörülményeikkel. Talán ez sem kevés... Szakképzettség Az Építőipari Szállítási Vál­lalat 1. számú telepe Vácott, a DCM mögött, a balassagyar­mati országút mentén fekszik, összesen százhúszan dolgoz­nak itt. Ebből ötvennyolcán sofőrök, a többiek forgalom- irányítók, adminisztratív dol­gozók, szerelők, vagonjavítók, munkavezetők. Vácról, Nagy­marosról, Kosáról, Dunakeszi­ről, Budapestről járnak ide dolgozni, de számos helybeli munkavállaló is akad közöt­tük. A gépkocsivezetők napi munkaideje 10 óra, ami a kör­nyékbeli falvakból való ide­A gebines boyszolgálat meg­szüntetéséről írott — pénteken megjelent — cikkben több uta­lás történt a tűzrendészet! jög- szabályokra, azért a következő véleményemet szeretném köz­readni : A gázpalackok tárolására vonatkozó tűzrendészet! ren­deletek egyformán vonatkoz­nak a magánkereskedőkre és a ktsz-re. Ha a sződligeti „ma­szek” be tudja tartani az elő­írásokat. feltételezhető, hogy a ktsz is találna megoldást er­re, annál is inkább, mert a rendelet értelmében 30 pb-gáz palack tárolása egy drótfonat­ból készített tárolóban is meg­engedett. (Néhány ezer forint­ba kerülne.) Az említett cikk nem emlí­tette, hogy a gebines boyok la­káson torteno pb-gaz palack tárolása miatt is több kelle­metlenségük volt a gebinesek- nek, tehát ez a helyzet sem volt megfelelően rendezve több éven keresztül. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet ki­alakításánál nem vették figye­lembe a lakosság érdekeit, és a tűzrendészed jogszabályok gátjait felelőtlenül propagál­ják. Helyes lett volna — és még ma sem késő — az érin­tett szerveket összehívni, és a megoldást megkeresni a fo­lyamatos szállítás megvalósí­tása érdekében. Ha a ktsz ve­zetősége nem rendelkezik meg­felelő jogszabályismerettel, szí­vesen állok rendelkezésükre tanácsaimmal. Kiss Imre tűzoltó alezredes szerelő, az utak állapotával is elégedettek, talán csak Salgó­tarján vidékén, a hegyek között nehezebb egy kissé. Az öltö­zők, fürdők is olyanok, mint más gondosan vezetett üzem­ben. Az viszont igen elgondol­koztató, hogy a napi 10 órát gépkocsin töltő dolgozók soha nem ehetnek főtt ételt délben. Vagy talán vacsorára sem? Nem csoda hát, ha a sofőrök gyakori betegsége a gyomor­fekély. Balesetvédelmi oktatás Az irodában ültünk. A ka­pukon olykor kifutott egy-egy puttonyos kocsi, mélyen bele­szántva az aszfaltra rakódott latyakba. Hallgattam a ma­gyarázatot, hogy miből áll a balesetvédelmi oktatás. Tu­dom, hogy fontos, szükséges a KRESZ rendszeres magyará­zata, az újabb rendeletek is­mertetése, a megtörtént bal­esetek elemzése, de ezenkívül valami speciálisat vártam, ami nagyon konkrét, a vállalat vi­szonyaira alkalmazott Meg is kérdeztem, mi volt a legutób­bi oktatás témája, de az üzem­vezető-helyettes nem emléke­zett rá. — ön szerint miért hajta­nak gyorsabban a gépkocsive­zetők a megengedettnél? — tettem fel a kérdést — A gépkocsivezetők kere­sete az elszállított cement mennyiségétől függ. Az em­bernek olyan a természete, hogy mindig többet és többet szeretne keresni. Pedig itt na­gyon keli vigyázni, mert a pótkocsik borulékonyak, a csúszós úton fékezéskor kitá­rolnák. Igáz viszont az is, hogy a kocsik összesen napi 300 fordulót tesznek meg. Alakjuk eltér a szabványostól, feltűnő. Ha velük történik baleset, az emberek könnyen általánosí­tanak. „Már megint a cemen­tesek.” Kovács István (Folytatjuk) I és visszautazással együtt napi I 12—13 órai elfoglaltságot je­lent számukra. Balter Lajos üzemvezető­helyettes egy nagy, képzelet­beli térképet terített elém, ami Budapesttől Salgótarjánig és Egerig terjed. Az utak vége le- gyezőszerűen szétágazik a kü­lönböző építkezések irányába. Ezeken futnak végig a kocsik naponta kétszer, háromszor, a távolságtól függően. A dolgozók átlagéletkora 25—30 év. — És milyen a képzettsé­gük? — tettem fel a kérdést. — Segédmunkási munka­körből, vagy gyengén jövedel­mező állásokból, esetleg trak- torosi munkakörből jönnek ide munkát vállalni — mond­ta Baltner Lajos. — Az alap- követelmény a nyolc általá­nos iskolai végzettség. Enél- kül nincs már felvétel. Két régebben itt dolgozó gépkocsi- vezető levelező tagozaton vég­zi ezt az iskolát, a többiek ez­zel már rendben vannak. A gépkocsira kilenchetes elméle­ti tanfolyam és hatvanórás vezetési gyakorlat után kerül­hetnek, mint önálló vezetők. A tanfolyam után személy- és tehergépkocsira, valamint nyergesvontatóra szóló jogo­sítványt kapnak. Ötezer kilométer Havonta 5000 kilométert utaznak a gépkocsivezetők, öt évvel ezelőtt még havi 300 óra volt a munkaidejük. Az idén január elsejétől már csak 210 órát dolgozhatnak. 1968 óta szovjet Zil és Máz típusú ko­csikkal fuvaroznak. Korszerű a szerelőcsarnok, elegendő a Válasz a boy-cikkre Megoldhatná a ktsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom