Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

Beszámoló taggyűlés A Magyar Szocialista Mun­káspárt váci Il-es és IV-es körzeti vezetősége értesíti tag­jait, hogy január 12-én, pén­teken délután 4 órakor a tö- megszervczetek székhazának földszinti nagytermében be­számoló taggyűlést tart. Elő­adó: Fogarasi József. A járási felügyelőség vizsgálata A Pest megyei Hírlap 1972. december 28-i számában, a Váci Napló oldalán cikk jelent meg „Munkaegészségügyi el­lenőrzés a Volán váchartyáni üzemében” címmel. A szöveg­ben előforduló tévedést, ké­rem, helyesbítsék, mert az el­lenőrzést a területileg illetékes váci járási állami közegész­ségügyi-járványügyi felügyelő­ség végezte, nem pedig a vá­rosi felügyelőség. Az ellenőr­zést végző Nyári Mihály a já­rási kirendeltség dolgozója. Dr. Kőhalmi Margit álL közegészségügyi járványügyi felügyelő Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön 17 órakor kez­dődik a heti ingyenes jogi ta­nácsadás Vácott, a Lenin úti Várt- és tömegszervezeti szék­házban. Ügyeletes: dr. Csö­mör András, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja. VÁC I WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1973. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Állandó feladat a hatékony árellenőrzés Jó az élelmiszerellátás — A jelzésekre figyelni kell Seperjük, hintsük a járdákat Még nem adta ki teljes mérgét a tél, de Vácott már több lábtörést és kar­törést jeleztek a síkos jár­dák, úttestek miatt. Közös érdek a baleset- veszély csökkentése. La­punkon keresztül kérik a lakosságot, hogy minden háztulajdonos, házfelügye­lő gondoskodjék az épület előtti járdaszakasz lesep- réséről, s a gyalogutak ho­mokkal, fűrészporral, vagy hamuval való naponkénti felhintéséről. Jól vizsgáztak a váci kiske­reskedelmi dolgozók a hét elején. A szombati záróra után mindenütt hozzákezdtek az árrendezéssel kapcsolatos ten­nivalókhoz és hétfőn reggel valamennyi üzlet pontosan, időben megkezdte az árusítást. A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályán Varga József elismerően be­szélt az ünnepi forgalom le­bonyolításáról. — Az alapvető élelmiszer­készletekből az ellátás jó volt. Megfelelő mennyiséget bizto­sítottunk húsból, halból, édes­ipari termékből. Évek óta nem volt ennyi déligyümölcs, na­rancs, citrom, datolya és ba­nán az üzletekben. Italfélesé­gekből is megfelelő választék­kal, készletekkel rendelkeztek az üzletek. — A jó hangulathoz meleg lakás is kell. — Szilárd tüzelési anyagok­ból — szén és brikett — az el­látás nemcsak az ünnepek előtt, hanem egész évben jó és választékos volt. Tüzelő­olajból — kisebb, szállítások­ból keletkezett hiányoktól el­tekintve — az ellátás kielégí­tőnek mondható. Mindezt ter­mészetesen csak körültekintő, előrelátó kereskedelmi mun­kával lehetett elérni. — Előbbreléptünk zatfejlesztésben? a háló­— 1972 hálózatfejlesztés te­kintetében is nagyon eredmé­nyes volt. Közel háromezer négyzetméter alapterülettel növekedett a boltok elárusító­tere. Ez a IV. ötéves terv évi ütemét meghaladta. A Duna­kanyar Áruház áprilisi meg­nyitása jogos igény volt a vá­sárlók részéről. Nyolc hónap alatt 70 milliós forgalmat bo­nyolítottak le. A forgalom fe­lét a darabáru és a, cipő adta. A Rádi úti perembolt is be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. A vendéglátásban em­lítésre méltó esemény a Kő­kapu kisvendéglő megnyitása volt. Kulturált körülmények között fogadja a helybeli ven­dégeket, az ideérkező turistá­kat. — Melyek az új esztendő fő célkitűzései? — Legfontosabb, hogy 1973- ban a forgalom ne csökken­jen, az elért eredményeket növeljük, s a fennálló hiá­nyosságokat csökkentsük. Az elért eredmények ellenére sem mondhatjuk a váci hely­zetet ideálisnak, mert az egy négyzetméternyi eladóterület­re jutó éves forgalom nő. Több új üzletet, elárusítóhe­lyet várnak főként a perem­területek, az új lakótelepek. Deákvárról kapunk sok jogos panaszt, erre figyelnünk kell. — A kereskedelemről szól­va nem feledkezhetünk meg az ellenőrzésről sem. — Társadalmi ellenőreink­nek az elmúlt évben végzett jó munkájukért kifejeztük el­ismerésünket, köszönetünket. Továbbra is célkitűzéseink között szerepel a hatékonyabb árellenőrzés. Foglalkozunk az új termékek árával, forgalom­ba hozatalával, minőségével. Munkánkban továbbra is szá­mítunk a társadalmi ellen­őrök aktív közreműködésére. P. R. Helytálltak a tüzolíók Vasárnap délelőtt a dunake­szi tanácsháza tanácstermében tartotta meg a tűzoltóegyesület évi közgyűlését. Kővári József parancsnok tartott beszámolót. — A testület jelenlegi lét­száma hatvan. Ez a szám elő­ző évihez viszonyítva nagyobb Három iskolában ifjúsági tűz­oltóraj működik. Az elméleti és a gyakorlati oktatáson min­denki részt vett, és a három iskola részére megtartott ok­tatáson a tanulók 80 százalé­ka megjelent. Az 1972. június 11-én Vácon megtartott két összetett járási versenyen a férfi felnőtt rajunk 3. az ifjú­sági 4. lett. Jók a kapcsola­taink Göd és Sződliget tűzol­tóival és a rendszeres kapcso­lat sokat segít, együtt készü­lünk fel a járási versenyekre. Pártoló tagságunk 1400—1600 főre tehető. A testület tagjai, között a jól végzett munkáért háromezer forint jutalmat osz­tottunk ki. — A testület tagjai a jelen­legi szertár felújítása érdeké­ben 112 óra társadalmi mun­kát végeztek. Nagyon sokat dolgozott Pető György, Szam- bauer János, Száraz Sándor és Urbán János. Az elmúlt évben két esetben volt riasztás. Egyik alkalommal a Kölcsey utcai szükségtanterem építésénél a pincében tárolt faforgács tüzet fogott. Soltész Gézának, aki katonai szolgálatra vonult be, a közgyűlés bevonulási segélyt szavazott meg, és egyben törzsőrmesterré léptettük elő. Jelenleg is van tartalékolt pénzünk, mintegy ötezer fo­rint. Az egyenruhával való el­látásunk jónak mondható, bár nincs mindenkinek ünneplő egyenruhája. A testület belső életében további javulás mu­tatkozik, s ez jó hatással lesz a kollektíva munkájára. A hozzászólók javasolták, hogy női tűzoltócsapatot is szervezzenek Dunakeszin. s. 1. Az őrbottyáni gazdák kezdeményezése Mulatság — télen Kedden, január 9-én dél­után mintegy 200 tag és alkal­mazott gyülekezett az őrboty- tyáni Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet csörögi pin­céje előtt. A szövetkezet tagjai VÁC Három kulturális intézmény startja Január: új esztendő kezdete, újabb gondolatok, ötletek va­lóra váltásának a lehetősége. Hogyan élnek egyes intézmé­nyeink ezzel az adottsággal? Ahol nem „ favágás " a favágás A kormányrendelet és az erdészet Zömében tölgy és akác — Kosdi erdészet, 4 ezer hektáron — Zöldövezet Vác körül Manapság a legritkábban kezdődik úgy egy írás, hogy: „A hatalmas cserépkályhában jó illatú fenyőfa ropogott...” Fával tüzelni ma már nem divat, no, meg nem is olcsó mulatság. Az Ipolyvidéki Er­dőgazdaság kosdi erdészetének váci központjában azonban fával fűtenek. Az lenne a rendhagyó, ha olajjal tüzelné­nek. Az erdészet helyettes ve­zetőjével, Móró Ferenccel be­szélgetünk. — Milyen nagy a területük és hány község natárát foglal­ja el? — Körülbelül négyezer hek­táron gazdálkodunk, s Vácon kívül hozzánk tartoznak a kos­di, szendehelyi, nőtincsi, a ke- szegi és ősagárdi erdők. — Hány erdész irányítja a munkát ezen a területen? — Jól kérdezte, az erdészek ma elsősorban a munkát, az erdőtelepítést, a gondozást és a kitermelést irányítják. Ma er­désznek lenni nem olyan ro­mantikus foglalkozás, mint ahogyan az még egyesek emlé­kezetében él. — Nem is laknak az erdő­ben, a szép edészházakban? — Egy edészünk sem él már kint. Beköltöztek a falvakba és a városba. Nagy vonzóerő a mosógép és a televízió. — Hány köbméter fát vág­nak évenként a kosdi erdé­szetben? — Körülbelül 12 ezer köb­métert. — Hogyan oszlik meg fafaj­tánként ez a mennyiség? — Talán a faállomány ösz- 6zetételét mondanám. Az er­dőnk 60 százaléka tölgy, 25 százaléka pedig akác. A többi vegyes. — Milyen a kivágott ipari és tűzifa aránya? — Az ideális 50—60 százalé­kos ipari fa lenne, de nálunk még a jobb erdészetekben sem magasabb ez az arány 40 szá­zalékosnál. — Mire használják fel az ipari fát? — Primer és szekunder fel- használásról beszélhetünk. Az előbbin a fűrészáru-, az utóbbin a kémiai felhasználást értjük. A kémiaiban a papír- gyártás az elsődleges és leg­fontosabb, ezenkívül még egy tekintélyes mennyiséget lepá- rolmak. Szesz, faszén és kát­rány lesz a fából. — Dolgoznak-e még hagyo­mányos eszközökkel a favá­gók? — Csakis azzal, hiszen a mo­torosfűrész már hagyományos­nak számít. Ennél korszerűbb a fakitermelő kombájn, de ez nálunk még nem terjedt el. — Az erdőművelés koránt­sem olyan látványos, mint a kitermelés, mégis nagyon hasz­nos és azt hiszem, elengedhe­tetlenül fontos ... — Valóban. Ez az alapja az erdőgazdálkodásnak. Szeren­csére ezt a munkát már gé­pesítettük. Két bolgár trakto­runk 40 ember munkáját végzi el. A legmeredekebb területen is teljesen előkészíti a talajt, ültet és ápol emberi kéz érin­tése nélkül. — Kérem, beszéljen a na­pokban életbe lépett s a levegő tisztaságát őrizni hivatott kor­mányrendelet és az erdészetek tevékenysége közötti összefüg­gésről, ha van ilyen. — Természetesen van. Ná­lunk arról az óriási program­ról van szó, melyre országos pályázatot is kiírtak. Vác vá­ros zöldövezetének megvalósí­tásáról. Ezt a pályázatot — ne vegye szerénytelenségnek — én nyertem meg 1970-ben. s a munka érdemi része még ab­ban az esztendőben meg is kezdődött. A környezetvédel­met szolgáló erdősáv generál kivitelezője a kosdi erdészet. — Milyen területeket érint az erdősáv? — A váci Dunakanyar Tár­sulás, a Váci Kossuth Terme­lőszövetkezet, a szendehelyi Kossuth Tsz területén telepí­tünk Vác határában. — Szabályos erdősáv van ki­alakulóban? — Sajnos, egyelőre inkább csak erdőfoltokról beszélhe­tünk. Egybefüggő sáv csak a DCM-et övező körülbelül 30 hektáros terület. — Visszatérve az erdészek­re, talán már nem is vadász­nak? — Azt nem mondhatnám, de azt viszont elmondom, hogy te­rületünk apróvadban nem na­gyon gazdag. Nagy vadunk van bőven, de ezek sem elsősorban trófeás vadak. A börzsönyi szarvasbikáknak ugyanis rö­vid, kis súlyú agancsaik van­nak. — bognár — VÄR0SI IFJŰSAGI klub A járda fölé nyúlik a kivi­lágított hirdetőtábla a Bartók Béla utcában. Vác legfiatalabb kulturális intézménye hamar magára talált. Az elmúlt hó­napok tapasztalatai megmutat­ták: mit kell elhagyni, mit ér­demes fokozni a program ösz- szeállításakor? A hónap első péntekén a Fó­rum-sorozat keretében a társa­dalmi együttélésről és a jog­ról szólt az előadás. Négy al­kalommal szerepel a januári programban a Magnósok dél­utánja. Szerdán külön klub­délutánt rendeztek a Cement- és Mészművek fiataljai számá­ra. Itt vendégszerepei a követ­kező napokban az Izzó irodal­mi színpada, B. Nagy István festőművész, Szabó György bűvész. Kétfordulós szellemi vetélkedő, újabb Fórum-elő­adás egészíti ki a műsorterve­zetet. ÉPÍTŐK MŰVELŐDÉSI HAZA Fiataloknak, öregeknek egy­aránt kedveskedni szeretné­nek. Nagy betűs falragaszok hirdetik az Expressz-együttes január végi vendégszereplését. A műsorban közreműködik Koós János, Dékány Sarolta, Magay Klementina, Keleti Pál és a Vidám fiúk. A fiatalok számára rendezik a népszerű szerdai táncos estéket is a Félix együttes közreműködé­sével. Itt kap helyet az építőipa­riak számára szervezett dolgo­zók esti iskolája és a kétnapos, hagyományos galambkiállítás. 29-én különbusszal viszik az érdeklődőket a fővárosi Thália Színházban, ahol Pagogyin Arisztokraták című víg játékát tekintik majd meg. A filmszínház műsora mel­lett az archív filmklubban ja­nuárban bemutatják A hábo­rútól máig című magyar rep- rizfilm-sorozatot a Budapesti tavasz-tói A tizedes meg a többiek-ig. FEGYVERES ERŐK KLUBJA A Mártírok útján levő klub­ban a bélyegszakkör vezetősége tartotta az első ülést, majd a tangóharmonika-szakkör ren­dezett klubdélutánt. Vasárnap a modern zene kedvelői talál­koztak. Ezen a héten kezdődött a sorozás, reggelenként kisebb- nagyobb csoportokban érkez­tek a fiatalok. Szerdán a hely­őrség kiváló katonái találkoz­tak, jövő héten a tiszthelyet­tes-iskola növendékei jönnek össze műsoros estre, beszélge­tésre. Szavalóversenyt rendeznek Petőfi Sándor emlékére, a Gá­bor József utcai iskola tanulói­nak közreműködésével. Itt tartják a szülők-pedagógusok estjét, s a hó utolsó keddjén a vöröskatonák baráti találkozó­ját. (P. r.) itt tartották meg „kis zár­számadásukat”. Ez a kis összejövetel egyút­tal az aratóbál és a szüreti mulatság pótlását is szolgálta. Az elmúlt év időjárása miatt ugyanis elhúzódott a gabona betakarítása, s amikor az ara­tóünnepre gondolhattak volna, elérkezett a zöldség betakarí­tásának ideje. Utána az őszi munkák kezdődtek, majd a szüret, és megint nem volt egy szusszanásnyi idő sem a szüreti mulatság megtartá­sára. — A rendelkezésünkre álló adatok biztatóak — mondta a kis ünnepségen Benkó János tsz-elnök. — Tudjuk már, hogy mérleghiányról szó sem lehet. A járásban az elsők között ta­karítottuk be a kenyérgabo­nát, a takarmánytermesztiés- ben is jó eredményeket értünk el. Ebben az évben gépesítjük kukoricatermelésünket és új kombájnt vásárolunk. Minden okunk megvan tehát arra, hogy ismét jó gazdasági évnek nézzünk elébe. A kis zárszámadás vacsorá­val és a saját termésű bor kóstolgatásával, jó hangulat­ban ért véget. M. Gy. 3,30-ERT MAGNÓ, TV, AUTOMATA VARRÓGÉP A lottó decemberi jutalom- sorsolásán a következő, Vácott forgalomba hozott 48. heti szelvényekre húztak ki tárgy­nyereményt: 1 674 043 (ötezer forintos vá­sárlási utalvány); — 1 674 337 (magnó, öt kazettával); — 2 998 295 (televízió és ezer fo­rint) ; — 7 262 169 (kilencezer forintos vásárlási utalvány); — 7 769 924 (televízió és ezer forint); — 7 781 064 (háztartási gépek négyezer forintért); — 7 812 786 (tízezer forintos vá­sárlási utalvány); — 7 851 779 (automata varrógép). A nyertes szelvények ja­nuár 19-ig leadhatók Vácott, a Széchenyi utcai lottóirodában. Odakint csúnya, ködös idő van, sehol egy szemernyi hófolt, a tájnak nincs olyan hangulata, mintha tél len­ne. így aztán az igazi far­sangnak sem érződik az íze. Valaha ez az idő volt a kevés mulatságnak igazi időszaka. Vízkereszttől — húshagyóig. Az Arany Szarvas fogadó szállója nemcsak a vándor- színészeknek adott otthont, és éltette a magyar komé­diások száján a honi nyel­vet, hanem ilyenkor — far­sang idején — tombolt a tánc a teremben, és a püs­pök úr kegyesen hunyt sze­met a vígasság fölött. Han­gos volt a város, s legalább hetenként egyszer a Koro­nában is felzengett az or­szágszerte híres váci ci- gányhangászok muzsikája. Nevezetesek voltak a Lő- házban tartott mulatságok is. Az épületet — amely je­lenleg is áll — 1793-ban alapították, és több mint egy évszázadon át a város leghíresebb mulatságai zaj­Vízkereszttől húshagyóig lottak itt. Olyan prímások húzták a talpalávalót, mint Rácz Pali, Banda Marci, Szőrös Károly és Kiss La­jos. A hangászati élmények mellett a színielőadások hagytak maradandó emlé­ket, mert ezek nagy részét is itt, a Lőházban rendez­ték, főképpen farsang ide­jén. Egy régi jegyzőkönyvben olvashatjuk: „... a Lőház terme, melynek fala a szín­pad felállítása és lebontása alkalmával sok kárt szenve­dett, az 1876-i árvíz által pedig padlója tetemesen megrongáltatok, újólag 1885-ben teljesen renovál- tatott.. így a nőegyleti far­sangi bálon a tánezosnők lábai teljes biztonságban leendnek ...” Így aztán a „társasvatsorával egybekö­tött tánczmulatságok” va­lóban olyan hangulatot te­remtettek, hogy a váciak még a közelgő húshagyó böjti keserveiről is megfe­ledkeztek. A régi farsangok dicséretére szolgál, hogy nem volt ritka ilyenkor egy-egy jótékony célú mu­latság sem, amikor az ár­vák, c pestisben-kolerában megtépett családok megse­gítésére rendeztek műsort. A jó váci bor mellett reg­gelig tartottak a farsangi vigalmak. Még a befagyott Duna jegén is zajongott a vidám tömeg. Száz évvel ez­előtt híres volt a molnárok bohócmenete, ami a jégbe fagyott vízi malmoktól in­dult ki, s bejárta az egész várost. Mert a mesterlegé­nyek mindenkor élen jár­tak a farsangolásban. Ért­hető, hiszen a céhek törvé­nyeinek szigora igen le­mondó életre szorította őket, így nem csoda, ha a kevés mulatságokat kihasználták. A magyar szabólegények farsangja a Vízkereszt utá­ni vasárnapon volt. A mu­latságot az atyamester há­zánál tartották minden lár­ma és veszekedés nélkül, nem tovább három napnál (!). Még a mulatságnak is szigorú törvényei voltak, például ha valamelyik le­gény a táncra kért lányt otthagyta — egyheti bérét fizette büntetésül... Csúnya, ködös idő van, Karnevál hercege nem szá­non jön az idén. De viga­szul meglelhetjük már a farsangi báli plakátokat az utcán, ki-ki választhat ked­vére közülük. Kedvcsináló­nak pedig Csokonai sorait ajánlom, mivel nála na­gyobb értője nem volt eled­dig á farsangnak: „Megpen- dül egyszerre Izsák száraz fája, I Zengő szerszámokkal kíséri bandája, / Kellemes hangzások a szálát bétöltikj Az ifjú sziveket örömre fel­költik .. Csankó Lajos t i \ 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom