Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

A banda köztársasági elnök Minszkbe érkezeti Megkezdődött a harmadik Brezsnyev-Pompidou találkozó f Georges Pompidou francia köztársasági elnök csütörtö­kön a kora délutáni- órák­ban Minszkbe, szovjet Be­lorusszia fővárosába érkezett. Jóllehet a francia vendég nem hivatalos látogatásra ér­kezett, a repülőtéren üdvöz­lésére díszszázad sorakozott fel. A különrepülőgépbéi ki­lépő Pompidout, Schumannt és a francia államfő kíséreté­nek többi tagját az alig egy órával korábban Minszkbe érkezett Leonyid Brezsnyev üdvözölte. A szovjet párt­vezető mellett ott volt And­rej Gromiko külügyminiszter, Pjotr Abraszimov, a Szovjet­unió párizsi nagykövete és több más szovjet külügyi szakértő. Jelen voltak a re­pülőtéren a Belorusz SZSZK vezetői is. Francia részről Ro­ger Seydoux moszkvai nagy­követ várta Pompidout. Az elnök érkezéséről adott helyszíni közvetítésben mind a moszkvai, mind pedig a pá­rizsi televízió riportere han­goztatta, hogy Pompidou minszki fogadtatása „kitűnő hangulatban” zajlott le. A rendkívül rövidre szabott re­pülőtéri ceremónia után Leo­nyid Brezsnyev és vendége, valamint a kíséretükben levő személyiségek azonnal gép­kocsiba szálltak. A harmadik Brezsnyev— Pompidou találkozó színhe­lye a Minszktől 25 kilométer re északnyugatra fekvő . (Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev, az SZKF főtitkára Minszk közelében levő repülőtéren. Pompidou elnökkel Tíz százalékkal nőtt tsz-eink termelése Minisztériumi és Pest megyei vezetők megbeszélése élelmiszer-gazdaságunkról Csütörtökön'délután Szent­endrén Pest megyei vezetők­kel tanácskozott dr. Soós Gá­bor, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első he­lyettese. Cservenka F erencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Tanács Bővül a távbeszélő-hálózat Pest megyében ELKÉSZÜLT A CEELÉBIA UTÓM A TAKűiíONT KÁBELFEKTETÉS NAEYKÁTÁIE ' Pest megyének, 1971-ben 870 ezer lakosa volt, a laká­sok száma elérte a 266 ezret. A lakások száma az utóbbi 10 évben mintegy 50 ezerrel emelkedett. A rohamos fejlő­dés és a főváros környékére kitelepülő üzemek, gyárak miatt a távbeszélő-állomások iránti igény megnövekedett, és a meglévő távbeszélő-közpon­tok túlzsúfoltak lettek. Jelenleg 179 távbeszélő­központ működik Pest me­gyében, ebből 31 gépi és 184 kézi kapcsolású. Telefonra csaknem háromez­ren várnak, közülük sokan már több éve. A távbeszélő-állomásokat te­kintve a legkedvezőbb helyzet­ben Vác van, amióta elkészült a Crossbar-rendszerű központ. A vácihoz hasonló korszerű távbeszélő-központok működ­nek még Érden, Tárnokon és Sóskúton. Hamarosan elkészül a ceg­lédi, ugyancsak távhívás­ra alkalmas központ is. A IV. ötéves terv során nem épül másutt Pest megyében korszerű távbeszélő-központ. Javult a helyzet Nagykátán, amely a vasútvonal villamosí­tásával kapcsolatos kábelfek­tetési munkák elvégzésének köszönhető. A Budapest vidéki Postaigazgatóság egyik legje­lentősebb beruházása az el­múlt esztendőben a Tápiósüly és Nagykáta közötti kábelfek­tetés, azaz a légvezetékek meg­szüntetése volt. A kábelfekte­tés szükségessé tette, hogy több — köztük a monori és a nagykátai — telefonközpontot bővítsék. A megye más területein is a legtöbb távbeszélő-központ túlzsúfolt. A gödöllői, a pilisvörös- i vári központok bővítését I már megkezdték, és előre- j láthatólag január végéig j be is fejezik. 1973-ban pe­dig Nagykőrösön, Kiskun- lacházán, Ráckevén és Pi- liscsabán kerül sor hason­ló korszerűsítésre. A fővárost körülvevő agglo­merációs övezetbe mind több gyár, gyáregység települ ki. Az új üzemek, telephelyele igény­lik, hogy Budapesttel közvet­len telefonösszeköttetésben le­gyenek. Ennek végleges meg­oldáséhoz azonban 20 ezer távbeszélő-állomás részére megfelelő központkapaoitásra volna szükség, amely 400 mil­lió forintos beruházással érhe­tő el. Ebből az összegből 50 millió forint a távbeszélő- központok épületeinek költsé­ge, A postahivatalok elhelye­zése is sok kívánni valót hagy maga után. Megyénk csaknem 30 kisközségében szűkös, egészségtelen körülmények kö­zött dolgoznak a postások, olyan épületekben, amelyek már a felújítást sem érdemlik meg, A Dunakanyar üdülőteleppé fejlesztésével, az idegenforga­lom növekedésével párhuza­mosan a posta gondjai is meg­nőttek. A Dunakanyarban 1936-ban kísérletképpen fel­építették az úgynevezett falu­rendszerű távbeszélő-hálózatot, amely a maga korában kor­szerű volt. A falurendszerű há­lózat lényege, hogy a helyi hí­vásokat automatikusan kap­csolja, az interhívások viszont Budapesten keresztül történ­nek. A növekvő igényeknek már nem felel meg ez a rend­szer. Szükségmegoldásként idén, még az üdülési szezon kezdete előtt Szentendrén, leányfalun és Tahitóüa- lun bővítik a telefonköz­pontokat, de ez csak átme­neti javulást hozhat. Végleges megoldás a Buda­pest—Szentendre—Eszter­gom közötti körzetkábel kiépí­tése lesz, amelyre azonban csak az ötödik ötéves tervben kerülhet sor, hiszen majdnem 150 millió forintos költségki­hatásai lennének. A Budapest és Vidéke Pos­taigazgatóság idei terveiben továbbra is kiemelt program a vasútvillamosítás. 1973-ban el­készül a Nagykáta—Üjszász — tehát a megye határáig ter­jedő szakaszon a kábelfekte­tés, mintegy 10,4 millió forin­tos költséggel. A. É. elnöke, dr. Bíró Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára, La­katos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese és más me­gyei vezetők tárgyaltak a mi­niszter első helyettesével a megye mezőgazdaságának, élelmiszer-gazdaságának fej­lődéséről, az aktuális tenniva­lókról. Abból indultak ki a megbe­szélésen, hogy 1971-hez képest tavaly tíz százalékkal emelke­dett Pest megye termelőszö­vetkezeteinek termelése, s meghaladta az ötmilliárd 200 millió forintos halmozatlan termelési értéket. A mérleg szerinti eredmény, a bruttó jövedelem egyaránt két száza­lékkal nőtt, ám az idén akad veszteséges szövetkezet. Előre­láthatólag hat szövetkezetei kell szanálni — tavaly nyolc volt e tsz-ek száma. Azok a kedvezőtlen természeti adott­ságú szövetkezetek, amelyek különleges állami támogatást kapnak, szintén kevesebben lesznek az idén. A megyei vezetők a minisz­ter első helyettesének vázol­lak azokat a főbb célkitűzése­ket, amelyek alapján az élel­miszer-gazdaság további fej­lődését biztosítani kívánják. E feladatok között elsőrendű a Vácott fölépítendő, ötvenezer literes állami tejfeldolgozó, s a hasonló méretű, Cegléden termelőszövetkezeti vállalko­zásban építendő földolgozó, valamint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szárító- és tárolókapacitásának növelé­se, s a szakosított állattenyész­tési telepeket építő gazdaságok pénzügyi gondjainak enyhí­tése. PEST MEGYEM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ARA 80 FILLER 1973. JANUAR 12., PÉNTEK Hazaérkezett a magyar küldöttség a KGST állandó bizottságok vezetőinek értekezletéről Dr. Horgos Gyula, dr. Szekér Gyula és Degen loire nyilatkozata Csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség, amely Moszkvában a KGST állandó bizottságok vezetőinek érte­kezletén vett részt. A tanács­kozáson az állandó bizottsági elnökök között dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari miniszter a rádiótechnikai és elektroni­kai ipar állandó bizottságának elnöke, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, a színes fémkohászati állandó bizott­ság elnöke és Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a vízügyi ve­zetők értekezletének soros el­nöke is beszámolt bizottságá­nak munkájáról, feladatairól. A küldöttség tagjai hazaérke­zésük után nyilatkoztak az MTI munkatársainak. Dr. Horgos Gyula elmondot­ta: a szocialista országok kü­lönösen a műszaki tudományok koordinálásában értek már el sikereket. A bizottság mintegy 400 termékcsoportra fogadott el szabványosítási és egy­ségesítési ajánlásokat, és komplex tervet dolgozott ki a többi között automata és félautomata sztereo lemezját­szók, mikrofonok, erősítők, komplett hangcsatornarend- szerék, rádió- és tv-készülékek, magnetofonok közös fejlesz­tésére, választékuk bővítésére. Eddig mintegy 90 gyártássza­kosítási ajánlást is elfogadott. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter elmondotta: Már az elmúlt esztendőben kialakult az ésszerű kooperá­ció a színesfémkohászatban; minden eddiginél jobban ki­használták az egyes országok­ban fellelhető szabad kohá­szati kapacitást és így bér­munka útján több tízezer ton­nával tudták a termelést nö­velni. Szintén az integrációs törekvések eredménye, hogy az új technika számára szük­séges félvezető anyagokból, nagy tisztaságú fémekből és különleges fizikai tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagok­ból, már el tudják látni saját szükségleteiket a KGST-orszá- gok. Mindinkább előtérbe ke­rül a nagy kapacitású, korszerű gyárak építésé­nek szükségessége, első­sorban az alumínium, a réz, a cink és az ólom fel­dolgozására. Ebben a nagyszabású munká­ban Magyarország a timföld- és az alumíniumgyártás tudo­mányos és technikai fejleszté­séért felelős. Dégen Imre államtitkár elr mondotta: a moszkvai talál­kozón a vízügyi testület sok eredményéről adott számot. A komplex program megvalósí­tását célzó feladatok közül különösen jelentős a Ti­sza menti országok össze­hangoló együttműködése. Az öt Tisza-völgyi országot. Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Magyarországot, Romániát és a Szovjetuniót érintő együttmű­ködésben gondos nemzetközi munkamegosztás szerint ké­szülnek fontos tanulmányok, tervek, felmérések és egyéb munkálatok. Magyarország fel­adata elsősorban, hogy koordi­nálja az együttműködő orszá­gok tiszai távlati vízgazdálko­dás-fejlesztési terveit. Meg­kezdődött az együttműködés a Duna mentén is a folyó víz­készleteinek komplex haszno­sítása érdelcében. A moszkvai elnöki találko­zón szinte valamennyi elnöki beszámoló kitért a környezet- védelmi feladatokra. Megkez­dődtek már azok az előkészü­leti munkák is, amelyek a KGST-ors'ágok nemzetközi konvenciójának kialakítását célozzák a vizek, tehát a fo­lyók, a tavak és a tengerek szennyeződés elleni védelmére. Befejeződtek a magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Varsóban csütörtökön alá­írták a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési állan­dó bizottság 12. ülésszaká­nak jegyzőkönyvét. Lengyel részről a jegyzőkönyvet Kazi- mierz Olsewski, a miniszter- tanács elnökhelyettese, ma­gyar részről Vályi Péter mi­niszterelnök-helyettes írta alá. Az állandó bizottság tár­gyalásain értékelték a két ülésszak közötti együttműkö­dés eredményeit, valamint meghatározták további fej­lesztésének irányait. Megálla­pították: jelentősen nőtt az áruforgalom, a kétoldalú áru-, csere évi volumene jelenleg 295 millió rubel. A bizottság főfigyelmét az ipari együtt­működésre, különösen a két ország közötti gyártásmegosz­tásra összpontosította. A Varsóban folytatott tár­gyalások eredményeként alá­írták a magyar nehézipari és a külkereskedelmi miniszté­rium, valamint a len­gyel vegyipari és a kül­kereskedelmi minisztérium megállapodását a szin­tétikus szálak gyártásszakosí­tásáról és kölcsönös szállításá­ról. A Vályi Péter vezette ma­gyar küldöttség csütörtökön este hazautazott Varsóból. Tanácskozás a Hazafias Népfront székhazában ) Csütörtökön Kállai Gyulá­nak, a Hazafias Népfront el­nökének vezetésével megbe­szélést tartottak a Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő bizottságok és munkaközösségek vezetői a Hazafias Népfront székházá­ban. A megbeszélésen egyeztették terveiket, összehangolták te­vékenységüket, amellyel a mozgalom munkáját támogat­ják, számos társadalmi kérdés megoldásának mind szélesebb körű és nagyobb hatású segít­ségére. Megtárgyalták, milyen módszerekkel alakítható ki" a legtermékenyebb kapcsolat a munkaközösségek és a megfe­lelő állami intézmények, va­lamint társadalmi szervezetek között. A ceglédi Kossuth Gimnáziumban az elmúlt oktatási évben szerelték fel a „TESLA” típusú nyelvi laboratóriumot. Azóta észrevehetően javult a diákok idegen nyelvű beszédkészsége. A labor nyújtotta előnyöket jelenleg az orosz nyelv tanítására használják. Modern nyelvi laboratórium KÖZÉLET Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt Politikai Főiskolájának | rektora, szerdán és csütörtö- j kön látogatást tett Szabolos- i Szatmár megyében. Lázár György munkaügyi miniszternek, az OIOT társel­nökének vezetésével csütörtö­kön ülést tartott az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. 4 i 1 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom