Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
Tegnap: aláírás Párizsban Ma hajnaltól tűzszünet A magyar párt- és állami vezetők táviratban köszöntötték a győztes vietnami népet Az aláírás pillanata. Szemben az Egyesült Államok, háttal a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége. Szombat délelőtt 11 óra után került sor Párizsban, a Viet- nam-konferencia színhelyén, a nemzetközi konferenciaközpont nagy tanácskozótermében a világszerte várt eseményre, a vietnami háborút megszüntető és a bókét helyreállító megállapodásnak, valamint három jegyzőkönyvének aláírására. A Kiéber sugárúton a nemzetközi konferenciaközpont, a volt Majestic Szálló épületének környékén már kora délelőtt több mint ezren gyűltek össze, hogy a VDK és a DIFK zászlóit lobogtatva köszöntsék a -békét. A konferencia épületének előcsarnokában Jean-Paul Angles, a francia külügyminisztérium protokollfőnöke fogadta az érkező négy külügyminisztert és kísérőiket, akik a színpompás egyenruhája franVállalati üzletpolitika IVyereség, részesedési alap... napjainkban ismét beszédtémává váltak az üzemekben. Készülnek az éves mérlegek, pontos adatok tanúskodnak majd arról, hogyan sáfárkodtak a lehetőségekkel vezetők és beosztottaik, azaz a termelői közösségek. S talán fény derül arra is, vajon volt-e, s ha igen, eredményesnek bizonyult-e a vállalat üzletpolitikája? Üzletpolitika. Köznapibb szavakkal: elkapta-e a hév a vállalatot, s árat emelve, partnereket váltogatva mindent kipréselt, amit csak lehetett, vagy józan mértéktartással, jelent és jövőt együttesen mérlegelve bonyolította le forgalmát üzletfeleivel, erre adhatnak választ a számok. Tavaly 160 millió forint értékű árut szállított a belkereskedelemnek a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat. A piaci keresletnek megfelelően viszont csak olyan termékeknél engedélyezték az árnövekedést, amelyek luxuscikknek számítanak — így tőkésimpor- tot helyettesítő divatbundák —, míg másoknál, a többi között az írószereknél még akkor sem nyúltak az árhoz, ha az azokhoz felhasznált anyagok és alkatrészek a korábbinál drágábbak lettek. Jó szívük miatt tették ezt? A vállalatoknak ritkán van jó szívük. Viszont — többségüknek — van tisztességük. Tudják, gyakorolják azt az üzletpolitikát, amely a növekvő forgalom — megfelelő haszon elvére támaszkodik. Nem egyszer akarnak kiugróan nagy jövedelmet elérni, hanem évről évre kellő nyereséget. S ehhez olyan partnerekre van szükség, akik nemcsak bíznak a másik fél tisztességében, hanem tapasztalják is azt. Ez utóbbira tegyük a hangsúlyt. Mert porhintésben, szépen fogalmazott levelekben, felszólításokban, egyezségekben nincs hiány, ám amikor — mint azt egyik helyen hallottam — a bankszámlák kerülnek szembe, azaz amikor fizetni kell, füstté válik a szavak látszatmelege. A Nagykőrösi Konzervgyár üzletfeleinek nincs ilyen gondja. A gyár — nagyon szívós és sokrétű munkával — kiskereskedelmi vállalatok sorával épített ki nagyon jó kapcsolatokat, ám nemcsak szavakban, hanem úgy, hogy időben és azt szállítja, amit rendeltek tőle, a nagykereskedelmi árrést — mivel ez a lépcsőfok ilyen esetekben kimarad — visszatérítik a kiskereskedelemnek, rendszeres gyárlátogatásokat, árubemutatókat szerveznek... Kereskednek. Tisztességgel, a partner jogait elismerve, kívánságait megjegyezve, akaratát teljesítve. T átszatra nincs különleges hasznuk belőle. Valójában — a gyár vezetőinek véleményét summázva — a szilárd kapcsolatok minden egyszeri haszonnál többet érnek. Számíthatnak, tervezhetnek rá — mindkét oldalon —, ugyanakkor kialakul egy sajátos, a másikra is tekintettel levő felelősségvállalás, a termékek minőségéért éppúgy, mint a meghatározott mennyiség átvételéért, eladásáért. Eddig a gyár vezetőinek véleménye. S azt már én teszem hozzá, hogy ennek az üzletpolitikának az eredményeként nagy konzervgyárakkal büszkélkedő városok boltjaiban is nagykőrösi árut kínálnak... Valamilyen üzletpolitikát persze minden vállalat, gyár folytat, még akkor is, ha ennek módszerei esetlegesek, kialakulatlanok, ha nincs elvi, távlati megalapozottsága. Az ilyesfajta „üzletpolitika” vezet oda, hogy egyik évben minden fehér, a másikban meg minden fekete. A hoppra kopp jön, a kiforgatott zsebű vevő — alti legtöbbször kényszerhelyzetbeh van, tehát fizet — sürgősen más partnert keres, az áru a raktárban marad ... s az egy éve még nagy nyereséget kimutató vállalat egyszeriben hitelképtelenné válik a banknál. Ritka eseteik ezek? Nem. Ma a vállalati magatartás egyik jellemzője, hogy o rövid távon elérhető hasznot emeli az első helyre, figyelmen kívül hagyja, hogy a kereskedés folyamat, amelyben minden tettnek, minden lépésnek megnövekszik a jelentősége, mert a hatások összegezödnek. Aki itt is, meg ott is megfeji a partnereket, aki sokat vállal és keveset teljesít — minőségben, megbízhatóságban, egyenletes szállításban stb. —, aki semmi másra nem ügyel, csak arra, év végén mennyi lesz a nyeresége, az hosszú távon saját létét, üzletképességét sodorja veszélybe. 1VT a még kevés helyen is- merték fel a vállalati üzletpolitika igazi jelentőségét, hatását a holnapra — bár az ismeretes beruházási korlátozások nyomán néhány építőipari vállalat, miközben munkát keresett, igencsak megérezte, korábban hogyan bánt az építtetőkkel —, s ami ennél is fontosabb: ma még csekély a rossz, vagy a semmilyen üzletpolitika következménye. Igaz, a vállalati működést a gazdasági szabályozók — ez a rendeltetésük — erősen befolyásolják. Ám azt, hogy az adott kereteken belül mi és hogyan történik, üzletpolitikájukkal egyre inkább a vállalatok döntik el. Aki időben indul, hamarabb. ér a célba. Aki késlekedve, az a beérkezésnél is hátrább lesz. Sőt, az is megtörténhet, hogy kényszerűen feladja a versenyt. Mészáros Ottó cia köztársasági gárda kivont karddal tisztelgő testőreinek sorfala között vonultak az aláírás színhelyére, A négy külügyminiszter — Nguyen Duy Trinh, a VDK, Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK, William P. Rogers, az Egyesült Államok és Tran Van Lam, a saigoni kormány külügyminisztere — a Vietnam- konferencián részt vett küldöttségek tagjaival együtt zöld posztóval fedett hatalmas kerek asztal mellett foglalt helyet, egymással szemben a VDK és az Egyesült. Államok, illetve a DIFK és a saigoni kormány küldöttségei. Jelen voltak az ünnepélyes aktuson a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban képviselt országok nagykövetei is. Ötk a nagy kerek asztal mellett két kisebb, téglalap alakú asztalnál foglaltak helyet : az egyik asztalnál a DIFK és az Egyesült Államok küldöttségei között Mód Péter magyar és Askari tábornok indonéz nagykövet, a másik asztalnál pedig — a VDK és a saigoni kormány küldöttségei között — Emil Wojtaszek lem gyei és Leo Cadioux kanadai nagykövet. A négy külügyminiszter 11 óra 6 perckor kezdte meg az aláírási aktust, amely csaknem húsz percen át tartott. A külügyminisztereknek összesen 32 ízben kellett aláírniuk nevüket: a megállapodás és a három jegyzőkönyv két-két — angol és vietnami nyelven és 4—4 példányban készült okmányaikra került oda névaláírásuk. Az okmányokat tartalmazó vörös, kék és zöld, barna színű mappák az óramutató járásával ellenkező irányban „járták körül” a hatalmas kerek asztalt. Az ünnepélyes csendet csak időnként szakította meg a tv-kamerák berregése, , Délután fél négykor újabb aláírási ünnepségre került sor ugyanitt. Ez alkalommal csak a VDK és az Egyesült Államok külügyminiszterei írták alá a megállapodást, valamint négy jegyzőkönyvét. A délelőtt és a délután aláírt megállapodások szövegében csak az volt a különbség, hogy míg a délelőtt aláírt okmány csupán a párizsi konferencia részvevőiként említi az aláíró feleket, addig a délutáni nevén nevezte a kormányokat. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke tegnap táviratban köszöntötte a győztes vietnami népet, a VDK és a Dél-vietnami Köztársaság (a DIFK) vezetőit. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ARA I FORINT 1973. JANUÄR 28., VASÁRNAP j\ Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Az 1972. évi terv fő célkitűzése a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása volt. Ezért a terv azt írta elő, hogy) a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növelése mellett a fogyasztás 5 százalékkal emelkedjék, a felhalmozás (a beruházások és a készletfelhalmozás együttes összege) pedig az előző évi szinten maradjon. A külkereskedelemben a kivitelt a behozatalnál lényegesen gyorsabban kellett növelni. 1972-ben a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben emelkedett. A lakosság fogyasztásának növekedése a tervezettnél lassúbb volt. A felhalmozás, főleg a mérsékel tebb készletnövekedés miatt, kisebb volt az előirányzatnál. Mindezek köve tkezt ében a nemzeti jövedelemből a fogyasztás aránya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emelkedett, a felhalmozás pedig 28 százalék-1 ról 26 százalékra csökkent. A külkereskedelmi forgalomban kiviteli többletet értünk eL AZ 1972. ÉVI NÉPGAZDA SÄGI TERV TELJESÍTÉSE Terv Tény az 1971. év százalékában Nemzeti jövedelem Ipari bruttó termelés Építőipari bruttó termelés Mezőgazdasági bruttó termelés A lakosság reáljövedelme A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi forgalom Beruházás Behozatal (folyó árakon) Kivitel (folyó árakon) (A tervjelentést részletesen a 3, oldalon ismertetjük.) 105—106 105 105—106 105,6 103—104 101 102—103 104 105 103,5 105 103,5 107 103 100 98 107 97 114 121 Nyolcvan féle termék Megkétszereződött a forgalom Kapós a magyar faáru a külföldi piacokon, ezt bizonyítja az a tény, hogy a szövetkezetek faipari termékeit forgálma- zó HUNGAROCOOP 1972-ben megkétszerezte e cikkekből az eladásokat. Míg 1971-ben a félmillió dollárt sem érte el az export, 1972-ben már 980 ezer dollárra rúgott. Huszonöt kisipari szövetkezet nyolcvan termékfajtáját kínálják a vevőknek, amelyek sorában angol, nyugatnémet, holland, svéd cégeket éppúgy találni, mint kanadaiakat, osztrákokat és amerikaiakat. A faáruk kivitelében hosszú évek óta jelentős szerepet játszik a Pomázi Faipari Szövetkezet, amely nemcsak termelője többféle cikknek, hanem hathatósan közreműködik a fejlesztési tervek megvalósításában is. így egyebek között a pomáziak segítették létrehozni a Mátravölgyi Termelőszövetkezet faipari üzemét, valaEgymillió kondenzátor mint az Erdei Termék Vállalat mátrakeresztési üzemét. E két üzem, valamint a pomázi termelés együttesen hárommillió fakanalat eredményezett, E nagyon köznapi termék hasznosságát bizonyítja, hogy nem élvez semmiféle állami támogatást kivitele, kelendőségét meg az igazolja, hogy a külkereskedelmi vállalat szerint évente legalább 12 millió darabot tudna eladni. Az idén a három üzem 4,5—5 millió fakanál előállítását tervezi, s ugyanakkor tárgyalások folynak arról is, hogy a nagyobb mennyiség termelése érdekében további bővítéseket hajtanának végre Pomázon. A fő- vállalkozóként szereplő pomá- ziaknak biztonságot ad, hogy a külkereskedelmi vállalat hosszabb időszakra kötelezi magát a termelés exportálására. Előre láthatóan idén a faárukat termelő szövetkezetek kivitele meghaladja az 1 200 000 dollárt, a negyedik ötéves terv végére, azaz 1975-re pedig, amennyiben a fejlesztési tervek megvalósulnak, elérheti a 4—4,5 millió dollárt. A Mechanikai Művek abonyi gyárában évente több mint egymillió metálnapír kondenzátort készítenek. Az üzemrészben hetvennyolcán dolgoznak, nagyobbrészt nők. Képünkön Falusi Mária kondenzátorokat tekercsel. Ékes János felvétele Húsz százalékkal nő a nyereség A héten munkásgyűlést tartottak az ISG-ben. A gyűlés témája: a munkáskollektíva tájékoztatása a vállalat tavalyi eredményeiről és az esztendő legfontosabb célkitűzéseiről. Nagy József, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár igazgatója elmondta, hogy tavaly a gyár mélypontról indult, a dolgozók áldozatos munkájának köszönhető, hogy kilá- bolt a hullámvölgyből, s tervét 104 százalékra teljesíthette. Nőtt a vállalat hírneve, s javult gyártmányainak hitele mind belföldön, mind azokban az országokban, ahová termékei eljutnak. A mai gondok már lényegesen kisebbek, s mikor az idei tervek készítéséhez a vezetők hozzáláttak, dolguk sokkal könnyebb volt, mint 1972-ben. Az 1973-as elképzelések valóra váltásához minden biztosíték adott A számszerű adatok szerint az Ipari Szerelvény- és Gépgyár idén 20 százalékkal növeli nyereségét, s nyolcnapos nyereségrészesedés kifizetését tervezi a 73-as munka alapján. A törzsgárdatagok anyagi megbecsülésére 410 ezer forintot szánnak. KÖZÉLET Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Szombaton Baranya megyébe látogatott. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja több napos látogatást tett Vas megyében, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton látogatást tett a Finommechanikai Vállalatnál. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap részt vett az oroszlányi munkásőrzászlóalj agy- séggyűlésén, amely Komárom megye legjobbja lett. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesé szombaton hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST végrehajtó bizottságának 61. ülésszakán vett részt. M k
