Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

mania .A PESTME G-Y E I XVII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM HÍRLAP tc it'tu önkia d^T s ä" 1973. JANUÁR 24., SZERDA SZABAD PARTNAP A KIOSZ-BAN Hatezer ipari dolgozót érint a városban a bérrendezés A TERMELŐSZÖVETKEZETEK GONDJAI - SZABÁLYOZZÁK AZ ÁRAKAT A KIOSZ székházában sza­bad pártnap keretében gazda­ságpolitikai előadást tartottak, melyen a helyi kisiparosok szép számban megjelentek, s Kocsérról is többen eljöttek. Kovács Ferenc, a KIOSZ elnökének megnyitó szavai után Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára tartotta meg az előadást, melyben ele­mezte a X. pártkongresszus óta eltelt időszakot. Nőtt az ipari és mezőgazdasági terme­lés ebben az időszakban, de vannak gondjaink, amelyeket fokozatosan meg kell olda­nunk. Ilyen gond, hogy néhány ál­lami ipari üzemben dolgozók bére kevesebb az egyéb üze­mekben alkalmazottak béré­nél, például az évi egymilliárd forgalmat lebonyolító Nagykő­rösi Konzervgyárban havi 1850 forint az átlagkereset, míg ugyanez a Gépjavító Ktsz-ben meghaladja a 3500 forintot. 'Ez abból eredt, hogy a konzerv­gyárban bizonyos népélelme­zési és exportcikkeket, ha rá­fizetnek is, gyártani kell, míg a ktsz csak nyereséges termé­keket készít. A kongresszus határozata nyomán, márciusban az állami béreket is emelik, ami Nagykőrösön a hat­ezer, állami iparban dol­gozónak körülbelül évi 12 millió forintot jelent. A pártkongresszus többi ha­tározatai is a nemzeti jöve­delem arányos elosztását, az oktatás és egészségügy javítá­sát, s a lakosság életszínvona­lának emelését célozzák. Ezért emelték a dohányáruk és az égetett szeszes italok árát, és az autóadót. A tej árát pedig azért, hogy valamennyire gaz­daságossá váljék a tehéntar­tás. Egy liter tejért ugyanis 5,30—5,40 forint átvételi árat fizetnek. A hallgatóságból többen kér­déseket tettek fel. Az autóadó­emeléssel kapcsolatos kérdé­sekre válaszolva a pártbizott­ság titkára elmondotta: a készülő tanácstagválasz­tások alkalmából 18 ezer 400 választót írtak össze Nagykőrösön, akik közül 812-nek van autója. Vannak, akik az autót mun­kába járásra használják, és ezért érinti őket, főleg a na­gyobb autókra rótt adóemelés. De aki a 70—80 ezer forintos autót megveszi, s kibírja a ha­vi körülbelül 400 forintos fenntartási költséget, ki tudja fizetni az adót is. Az is elő­fordult, hogy valaki kétévi ké­rés, kilincselés után olcsó Cs- lakást kapott, és másnap 80 ezer forintos autót vett. Má­sok adják, veszik az autót, s akadt, akit 13 autó eladásával kapcsolatos üzérkedésért ítélt el legutóbb a bíróság. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szaporodó autókhoz új utak kellenek, melyek építése na­gyon sokba kerül. Szentpéteri Ferenc azt kér­dezte, hogy a mezőgazdasági . vezetők jövedelme arányban van-e a termelési eredmények­kel? Válaszában Takács Jenő el­mondotta: napi 10 órai mun­kával átlagosan évi 18 ezer forintot keres egy termelőszö­vetkezeti dolgozó, amihez még háztáji jövedelem járul. Az elnökök fizetése sem több az állami vállalatok vezetőinek fizetésénei. A mezőgazdaságot a fokozódó gépesítés mellett erősen sújtja a gépek árának emelkedése, úgyszintén a műtrágya, fólia stb. drágulása, és az értékesí­tési visszásságok. Például a múlt évben, amikor 16 forint volt egy kilogramm paradi­csom fogyasztói ára, a 10 fo­rint nagykereskedelmi ár mel­lett, a termelőszövetkezet csak négy forintot kapott érte. Nagy baji, hogy a termelő- szövetkezetek kevés gondot fordítanak a fogyasztók részé­re való kicsinybeni árusításra. Előfordul, hogy a körösi uborka és gyümölcs ol­csóbb a fővárosban, mint helyben. A konzervgyár az ősszel né­hány vagonnal 3 forintos őszi­barackot és 2,60 forintos jona­tánalmát árusított, melyeket másnap egyesek dupla áron adtak el a piacon. A városi tanács arra készül, hogy ha Nagykőrösön az idén is túl magas lesz a zöldség- és gyü­mölcsfélék ára, vidéki beho­zatallal szabályozzák az ára­kat. K. L. VALASZ CIKKÜNKRE. A szállítás díjtalan, a rakodás nem 1973. január 16-án — Rossz rostély — 50 forint — címmel szóvá tettük, hogy a vasbolt­ban vásárolt cserépkályha ros­télya hibás volt. A 71-es szá­mú bolt vezetője, Papp Lajos válaszolt bírálatunkra, amely­ben azt írja, hogy a rostélyt valóban kicserélte, de a hibá- sodásért nem a bolt felel. A szállításért járó pénzt nem a bolt dolgozója kérte. A bolt szállításra adta át a tehertaxi- nak a kályhát, amely valóban díjtalan, de a fel- és lerakásért a teheiiaxissal számoltak el. (Tisztázni kellene, hogy mi a ditalan szállítás fogalma, mert ha a fuvar nem is ke­rül pénzbe, jó lenne a vevővel tudatni, hogy a le- és felrako­dásért fizetni kell.) A táblát megjavíttatták 1973. január 6-án — Óvjuk szobrainkat — címmel egyik olvasónk tett észrevételt a Hő­sök terén levő szobor bronz- tábláinak megrongálásáról. A levél közlése után a vá­rosi tanács városgondnoka ki­javíttatta az észlelt hibát. TELI KÍSÉRLETEK Bírják-e a fagyot? A mátraszentlászlói, úgy­nevezett fagykísérleti állomá­son, 3 hegy tetején elhelyez­kedő szabadtéri „hűtőházban” különféle szántóföldi növény­fajták tél- és fagyállóságát vizsgálják. A kísérleti állo­más parcellái mintegy 850 mé­ter tengerszint feletti magas­ságban helyezkednek el, s Ma­gyarország legmagasabban fekvő, mezőgazdaságilag mű­velhető területének számíta­nak. Ez a körzet az ország leg- fagyzugosabb területe, ahol té­len gyakori a mínusz 15 fok körüli hőmérséklet. Hazánk valamennyi mező- gazdasági kísérleti intézetében nemesített növényfajtajelöltek itt, a Mátra tetején tesznek ta­núságot arról, hogyan viseli^ el a zord telet. A Szovjetunió­ból importált „Mironovszká- ja” őszi búza, továbbá a „Be- zosztája” is ezen a fagykísér­leti állomáson kezdte meg si­keres magyarországi pályafu­tását. A parcellákon jelenleg is több száz magyar és külföl­di gabona, valamint pillangós fajtajelölt télállóságát, edzett­ségét vizsgálják. A SZAKEMBER ÍRJA A konzervipar és a növényvédelem A KÍSÉRLET EREDMENYE1 Dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályveze­tője előadást tartott a nö­vényvédelem helyzetéről és feladatairól. Jelenleg évi 3 milliárd forint értékben alkal­maznak a mezőgazdaságban vegyszeres gyomirtót. Ez is ré­sze annak a folyamatnak, hogy a mezőgazdaság fejlődése az eszközigényesség felé halad. A vegyszeres gyomirtás fontos része a zárt konstrukciójú zöldségtermesztésnek, és úgy­szintén a növényvédelem is. Például vegyszeres gyomirtás nélkül nem megfelelő a zöld- bab-betakarító gépek munká­ja, mert ha mechanikai gyom­irtást végzünk, a gépek fel­szedik a rögöket is. A speci­alizáló végül a monokultúrá­hoz vezet, ez esetben még fon­tosabb a növényvédelem sze­repe, mert a nagy tőszám, sű­rű növényállomány és érzé­keny fajták, még fokozottab­ban igénylik a növényvédel­met. A nagy eszközigényű, zárt konstrukciójú zöldségter­mesztés nem bír el 50 száza­lék termésingadozást, ezért el­engedhetetlen a jó fajta, a megfelelő gépek és jó táp­anyagellátás mellett a vegy­szeres gyomirtás és a fokozott növényvédelem. Jelenleg paprikatermesz­tésünkben nagymértékben elterjedt a vírusfertőzött- ség és az állisztharmat. Az országban 3500 növény- védelmi szakmérnök és 11 ezer növényvédelmi szakmunkás segíti a mezőgazdasági terme­lést. 1972-ben a magyar me­zőgazdaságban felhasznált ke­mikáliák értéke meghaladta a gépamortizációk összegét. A növényvédelem terén sok jelentős kezdeményezés szüle­tett, kialakult a repülőgépes növényvédelmi állomás, mint a legfejlettebb növényvédelmi módszer. Problémák is van­nak, nincs speciális gépünk a talajfertőtlenítésre, a követke­ző évben már magyar talaj­fertőtlenítő szer jelenik meg, addig is külföldi talajfertőtle­nítő szereket hozunk be. Nem a legjobban vált be a Kertitox növényvédő gép sem, jobb minőségű munkát végez a veszprémiek által gyártott szőlővédő gép, mely fele ősz- szegbe kerül, és ventillátor porlasztásával jobb minőségű munkát biztosít. Javasolta az előadó, a vető­magszállító vállalat adjon bi­zonyítványt a paprikamag ví­rusmentességéről. A hozzászólók elmondták: hiányosság az is, hogy nincs rendelet a zöldség­félék vetőmagjának csává- zására, pedig külföldön is higanypor­ral, kaptánnal, Dithane M— 45-tel és más növényvédő sze­rekkel csávázzák a zöldségfé­lék vetőmagját. A hozzászólók elismeréssel szóltak arról a kezdeménye­zésről, melyet a konzervipar végez a növényvédelem fej­lesztése terén a paradicsom-, a zöldbab- és a fűszerpaprika­termesztésben. ÖRÜLHETÜNK-E? Ozéles néni nemcsak a kutyájával kacsalog már, nem elégszik meg töb­bé az újságból elolvasott hírekkel, nem a szomszédból kölcsönkért könyvekkel: sok­kal többre vágyik, mert ka­pott. Rádióját bekapcsolja reggelente, figyeli a bariton hangú bemondó híreit, együtt énekel a nótázókkal, elsiratja ő is Kukorica Jancsit, mint odaképzelt, önjelölt lluska, álmélkodva hallgatja Buga doktor tanácsait, nyitva ma­rad a szája is a csodálkozás­tól mikor a tudományra ve­tődik a szó. Széles néni tehát —akár­hogy is vesszük — nyugod­tan nevezheti magát boldog­nak. Élete álma, a nagy re­mény, a sóhajtva kiejtett vágy: a rádió már kis házá­ban teremt új világot gaz­dájának. De örülhetünk-e Széles ncni sikerének? Megnyugod- httunk-e megállapodott bol­dogsága láttán? Mondhat­juk-e hogy minden rendben vun és csak így tovább? / ó lenne egyszer meg­tudni, ugyan hány, va­jon mennyi öreg, idős ember vágyik rádióra. Vagy marad­junk sokkal egyszerűbb, pénzbe nem kerülő, ingyen kapható adható álomnál, sö­tét éjszakák bevilágítójánál, a szeretetnél. Hány Széles nénihez hasonló öreg vár meleg szóra? Tíz? Száz? Ezer? Kevesebb? Több? Ki tudja? Kinek jutott eszébe meg­kérdezni azokat, akikhez ritkán jár a postás? Akiknek a dunyha alatt együtt van már a temetésrevalo? Akik rátestálták nyomorúságos képzelt vagyonkáikat hűtlen lányaikra, fiaikra? Akik át­járnak egymáshoz kicsit be­szélgetni? Széles nénit nem akarnám én bántani! Dehogy. Gondo­lata sem férkőzhetett agyam­ba. Mégis: Széles nénire el­pazaroltunk tíz emberre va­lót. Széles nénit mindenki megismerte. Széles néni rá­diót, meg ki tudja mi min­dent kapott. De mit kapott a két házzal talán arrébb la­kó, fehér bottal járó öreg, akinek keze nem betűk ido- mításához szokott? Ezt ki tudja? TJogy a szavak felnőhes- senek, és fölcseperedve tettek váljanak belőlük, van még tennivaló. Legelőbb jó lenne, szép lenne, ha min­denki — KISZ-esek, pártta­gok, és mások, mindenki ki­csit széjjel néznének házuk tájékán. Az öregeknek nem kell sok. Nem kell minde­gyiknek rádió. De égető szüksége van mindegyiknek végre meleg szóra. Szeretet­ve, törődésre. Tőlünk tanulnak már a kisebbek. Es ők ha tőlünk ta­nulják: minket is szeretni fognak. És öregségünk — ha eljön — nem lesz kopár. Mert egyszer mindannyian megöregszünk. Ballai József Növényvédelmi hozzájá­rulást ad a konzervipar, melynek összege kataszt- rális holdanként 400—1000 forint. A konzervipari nyersanyag állandó bizottság, a Kertészeti Kutató Intézettel és a Nagy­kőrösi Konzervgyárral 2 év óta végez zöldbab-növényvé­delmi és vegyszeres gyomirtá­si kísérleteket. A kísérletek eredménye: a zöldbab-növény­védelemnél legmegfelelőbb a Dithane M—45 és Cuprosan Super D, vegyszeres gyomir­tásra a Treflán és Patoran, mely utóbbinak az engedélye­zése az ez évi kísérletek ered­ményei alapján várható. Dr. Konrád Zoltán Mit látunk ma a moziban? Bolondos újoncok. Az őr­mester rémei, a nők meghódí­tói. Színes, zenés francia film­vígjáték. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. A varázsló. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. „Mezei úr” Népes csoport bandukol a dűlöúton. A hangácsi ci­gányság két vagy három családja moziba megy az iskolába. Puskás ember közeledik. Különös tisztelettel kö­szöntik. A huncutul mo­solygó férfi lekapja vállá­ról a puskát. Csattan a zár. Az elképedt csapat öreg­jei — a gyerekek mellett megpillantják a hűségesen kocogó kutyát. Ez bizony, „halálbüntetés” terhe mel­lett, tilos. Nagy könyörgés követ­kezik. Jaj, drága mezei úr! — ne tessék agyonlőni. Ügy szereti a gyerekeket. Ki­szökött utánunk. — No, most az egyszer — hangzik a kegyelmet hirdető ítélkezés, de azon­nal vigye vissza valaki. És mozi ide, mozi oda, két gyerkőc is futásnak in­dul, vissza a tanya felé, hogy a szabályoknak eleget téve, megkössék négylábú pajtásukat. A „mezei úr” pedig fü- tyürészve ránt egyet a gyeplőjén. Jó szórakozást — mondja mosolyogva a hálálkodó népes seregnek. A közel lévő tanyából rohanva közelednek az ap­rónépek, hogy idejében ott lehessenek a moziban. — bi — Egy hét Budapesten A KISZ Központi Bizottsá­ga és az Országos Ifjúságpoli­tikai Oktatási Tanács egy hétre üdülési lehetőséget biz­tosít az élelmiszeriparban, a fagazdaságban, a vízgazdálko­dásnál és az ÁFÉSZ-eknél dolgozó KISZ-fiatalok ré­szére. Az egyhetes üdülésért — ellentétben az előző évek ötszáz forintnál magasabb árával — 108 forintot kell fi­zetni. A résztvevők a Hotel Ifjúságban kapnak szállást négyágyas, fürdőszobás szo­bákban. A egy hétre előre megter­vezett programban többek között zenés, táncos ismerke­dési est, színház- és mozílá- togatás, metrózás is szerepel. Az érdeklődők előadást hall­gathatnak meg mezőgazdasá­gunk helyzetéről, látogatást tehetnek élelmiszeripari üze­mekben is. A nagykőrösi fiatalok feb­ruár 6-tól 12-ig fognak Pes­ten üdülni. Az együttműködés szép példája A minap ülést tartott a Nagykőrösi Pedagógus Sport Egyesület elnöksége. Harsányi András elnök szavaiból kitűnt, hogy az MTS Ceglédi Járási Tanácsának elnöksége pozití­van értékelte a három szak­osztály, az atlétikai sportisko­la, valamint az albertirsai sportiskolás csoport munkáját. A jövőben a vezetőség — fő­leg adminisztrációs — tevé­kenységét javítani kell. A két­éves sportkörnek jobb kapcso­latra kell törekednie a helyi sportegyesületekkel. A jelen­legi három szakosztály ered­ményeivel, problémáival fog­lalkozott bővebben. 185 spor­tolója van — ebből 110 nő —, 4 edző és 5 segédedző műkö­dik a sportegyesületben. Az atlétikai szakosztályt Kovács Nándor személyében hivatásos edző vezeti. A továbbiakban — hozzá­szólások formájában — szó esett többek között arról, hogy a legjobb egyesületi sportoló­kat jutalmazza ezentúl éven­ként az elnökség. A leendő if­júsági sporttelep építésének társadalmi segítését is megter­vezték az ülésen. Az évente kétszer megjelenésre kerülő, tervezett Pedagógus Sporthír­adó is nagyban segíthetné az egyesület munkáját. A továbbiakban Koroknai Katalin gazdasági vezető be­számolt az 1972-es év pénz­ügyi munkájáról, mely szerint tanácsi — MTS — eredmé­nyességi és felkészülési támo­gatási és tagdíjbevételek össz­értéke 239 ezer forint volt — a 3. 4. tétel összesen 86 ez­ret hozott, az eredmények után — a kiadás 227 ezer fo­rintot tett ki, így 12 ezret tar­talékolni tudtak az 1973-as évre. Az aktív elnökségi ülés a PSE eddiginél jobb szervező munkájának kiindulópontja lehet. KÖVETENDŐ PÉLDA Szép és követendő példa az együttműködésre, a helyi Pe­dagógus és a Kinizsi sportkö­rök közötti megegyezés. A leendő ifjúsági sporttelep fu­tópályájának alapozásakor ki­termelt földet a Kinizsi ren­delkezésére bocsátják edző­pálya kialakítására, melyért a Pedagógus SE a Kinizsi futó­pályáját kapja az idei évre cserébe. S. Z. Szavazólap KIT TART AZ 1972-ES ÉV LEGJOBB NAGYKŐRÖSI SPORTOLÓJÁNAK? FÉRFI: NŐI: Melyik Nagykőrös legjobb sportcsapata? Véleményét a szavazólapon dobja be a Nagykőrösi Híradó levelesládájába. (A művelődési otthon bejárata mellett.) t \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom