Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

k. A PESTMEfrY£l HÍRLAP' KILOM KIADASA XVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP Az 1972-es vadászidény mérlege Élő vadnyulakaí exportáltak JÓ A VADÁSZTERÜLET — SOK AZ ORVVADÁSZ Negyvenkét új lakás Nagykőrös vadászterületein három vadásztársasáig oszto­zik, a Kinizsi, a Nagyerdei és a Szabadság, s mirudegyiknok 23—30 tagja van. Vidékünk egyik legelter­jedtebb vadja: a nyúl. Január elején vadászata befejeződött, s most már csak fácánkakas- ra, a megengedett őzmemnyi- ségre és a kártékony dúvadak- ra lehet vadászni. Ezenkívül még a nagyerdőben néhány vaddisznót engedélyeztek kilö­vésre. Ebből az alkalomból beszél­getést folytattam Szegedi Já­nossal, a Kinizsi vadásztársa­ság titkárával, s a Szabadság vadásztársaságból Kecskemé­ti Györggyel és Andó József­jei. Elsősorban is azt kérdez­tem meg tőlük, hogy hogyan sikerült az 1972-es vadász- szezon ? Nem panaszkodhatunk — mondták. Főleg nyulat és fá­cánt bőven puskáztunk. A körösi vadászterületek­re nincs panasz, aminek az a magyarázata, hogy a vadállományt szaporít­juk. Minden évben fácánokat kel­tetnek. Bár idén eddig nem volt nagy a tél, mégis szórat- tak az állatoknak ocsút, para­dicsommagot, szőlőtörkölyt és szénát. A vadállomány szaporodását elősegítik a kanálisok mellet­ti zsombákos területek és a termelőszövetkezetek által te­lepített új nyárfasrdők. Egy-egy vadászaton 3—100 nyúl és fácán is terítékre került. Jelentős részét el­adtuk a MA VAD Vállalat­nak darabonként 50—70 forintos áron, de jutott a vadászoknak a konyhára is. Emellett a Sza­badság vadásztársaság tagjai közel 200, a Kinizsi-tagok több mint 150, hálóval fogott élő nyulat adtak el, egyenként 300 forint körüli áron Ezeket a vadállomány vérfrissítésére, főleg a nyugati országokba és még Amerikába is exportálják. A sikeres vadászszezon, s fő­leg az értékesítésből szárma­zó bevétel jelentősen csökken­ti a vadászok tagsági díját és egyéb költségeit. Az örömbe azért üröm is vegyül. Elmondták még a vadászok, hogy a vadőreik ébersége ellenére, működ­nek az orvvadászok, akik légpuskával, tőrrel, hu­rokkal számottevő kárt tesz­nek a vadállományban. K. L. A Ceglédi úton, az Abonyi út törésében, a régi épületek helyén, a vályogházak szom­szédságában modem épületek emelkednek. Decemberben a Gyopár utca sarkán 42 csa­ládnak adták át a szövetkezeti lakások kulcs ait. A boldog tulajdonosok a hideg ellenére megkezdték a költözködést, hiszen a legtöbben új lakásban szerették volna köszöntein az új esztendőt. Pászti—Varga MOZIMŰSOR Petőfi ’73. Ők így értik Pe­tőfi forradalmiságát.., Magyar színes film a pápai gimnazis­ták közreműködésével. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Moszkva, a város és az idő. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Bolondos újoncok. Az őrmes­ter rémed, a nők meghódítói... Színes, zenés francia filmvíg­játék. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. A varázsló. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub- Kezdete: este 8 órakor. A legjobbak meg j utalmazása A Vöröskeresd gyűlésén ad­ta át a megérdemelt elisme­rést, illetve jutalmakat Ortu- tay Zsuzsa, a Vöröskereszt fő­titkárhelyettese. A Vöröskereszt kiváló dol­gozója bronz fokozatát kapta: Csáki Gyuláné, a rendelőinté­zet dolgozója és Bakonyi Lász­ló, az ÁFÉSZ dolgozója. Jutalmat kapott: Hegedűs Katalin, a városi kórház, Tóth- Szalkay Istvánná, a konzerv­gyár, Utasi Margit, az ITV dol­gozója és V. Faragó Teréz, a 21-es Volán Vöröskereszt-tit­kára. ÉJSZAKAI SÉTA Ki tudná számon tartani, hogy hány furcsa, érdekes tör­ténetet fojt meg, temet el es­ténként a presszó, a kocsma füstje. Legtöbbjük valóban „temetni” is való. Egyet azon­ban, úgy érzem, érdemes ki­emelni, megmenteni és meg­őrizni közülük. Mert amellett, hogy nem mindennapinak tű­nik, tanulságos is. Mottója az lehetne: vigyázzunk ottho­nunkra, értékeinkre. A fiatalember állítása sze­rint a történet Monoron esett meg vele, egy görbe éjszakán. Az ötletet hozzá egy nyitott kapu adta. Még inkább a kí­váncsiság. Mi lehet mögötte, miért van ez sarkig tárva egyáltalán? Ahogy mondja, a felelőtlenségnek nem vámsze­dője, csupán felmérője akart lenni. Bement, kijött. A kö­vetkező házba is. Sétált az ud­varon. Hatalmas, védettnek és biztonságosnak hitt kő- és vas­kerítéseken túl. Csak a kilin­cset kellett lenyomnia, vagy az ajtót megpöccinteni. Ment minden, mint a karikacsapás. Hajnalra össze is állt a statisz­tika. A körülbelül 40 „meg­vizsgált" kapunak fele sem volt kulcsra, lakatra zárva. Még rágondolni is rossz, ha „olyan” ember lett volna ... Nem volt minden látogatá­kozott. Kukoricát szedett egy zsákba. „Neked is pont ide kell jönnöd lopni”, méltatlankodott az. ★ Hogy mindez megtörtént-e vagy nem, ne firtassuk. Mesél­ték ... De azért a kapukat s az ajtólcat esténként zárjuk csak be. B. L. Hétfőn: Előadás a levéltárban A Városi Levéltár kutatóter- mében df. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgató­ja hétfőn előadást tart a nem­rég megnyílt Városi Levéltár társadalmi, politikai jelentősé­géről. Előadását régi iratokkal Il­lusztrálja. — Hárommillió forintot fordítottak a nagykőrösi szü­lőotthon bővítésére. Az új szülőszobát, a vizsgálót és a megfigyelőt a napokban ad­ták át. — Fiatalodó szövetkezetek. Egyre több fiatal lép be az ÁFÉSZ-ek tagjai sorába. Ta­valy a jelentkezőknek csak­nem 40 százaléka harminc éven aluli volt a megyében. Elfáradni... r A göngyölegtelep szegező­brigádja Komarov szovjet űr­hajós nevét viseli. A szocialis­ta brigád vezetője Todola Mártonná. Nagyon élen kell járnia an­nak a dolgozónak, aki egy több éve létesült — nem köny- nyű sorsú brigád élére kerül. A szegezők létszáma kicsi. A régi tagok közül nem egy el­ment a munkahelyről. A bri­gádvezető dolga összefogni, aktív munkára serkenteni a megmaradtakat. Nagyon so­kat és nagyon jól kell dolgoz­nia annak, aki erre képes. Todola Mártonná az ősszel másodszor nyerte el a „kiváló dolgozó” jelvényt és a hozzá járó pénzjutalmat. « Közel 23 éve dolgozik a kon­zervgyárban. Ebben a 23 év­ben minden benne van, amit egy dolgozó nő a mi gyárunk­ban elvégezhet. Todoláné a göngyölegtelep pártszerveze­tének vezetőségi tagja. Nyáron éveken át ládakiadó volt. Egy hang nélkül fogta meg a kalapács nyelét, ami­kor a kis létszámú csoportnak az ízesláda-szegezés miatt szüksége volt a munkájára. Pedig neki is könnyebb a go­lyóstoll és a blokkfüzet. A göngyölegtelep létszáma még elbírna jó pár munkást. De a hiányzókét is el kell végezni. Todola Mártonnénak az egész nyár folyamán nem volt sza­bad ideje. Szezon. Ez mindent meg­mond. A munkával töltött hét­köznapokat ugyanolyan nehéz munkával töltött vasárnapok követték. Todola Mártonné 1956 óta szegező. Ha fel kell venni a pufaj- kát, hogy a szegezőterületen „rendet teremtsenek”, vagy az üvegraktáriakat kell kisegíte­ni, a bigágvezetőnő, szívós, kitartó mozdulataival — a nap minden percében ott se Ténykedik, versenyt dolgozva a férfiakkal. — Nem fáradsz el? — kér­dezem én, aki, talán legjobban tudom, mennyire ráférne a pihenés. — Elfáradni? — kérdez visz- sza. — Ugyan — nem ismerem ezt a fogalmat. — bíró — Bállá Károly emlékezete NAGYKŐRÖS FLS/5 KRÓ- NIKAÍRÖJA Bállá Gergely unokája: Bállá Károly jogász, gazda, tudós és költő, akinek az emlékére, munkásságának kincseiből kiállítást készül rendezni az Arany János Mú­zeum. Ki volt Bállá Károly? A régi írások szerint Nagy­kőrösön született, 1792-ben, a gimnáziumot itt helyben vé­gezte, s egyik tanára, Nánási Fodor Gerzson rektor volt. Az­után Pesten kitanulta a jogot és a vármegye szolgálatába lépett. Tanfelügyelő, majd a megye várkapitánya lett, köz­ben gazdasági, tudományos és irodaimi újságcikkeket s ver­seilet írt, és sokat fáradozott sa felkínált lehetőség, Zavar- l a Nemzeti Színház felállítása talán — ezt nem állítja. Egyik ; érdekében. helyen csoszogására udvaria- | DE 1826-BAN hazahozta Ko­sán kérdezték: „Te vagy az, [ rösre a szíve, és 1827-ben or- Jani? Nincs bezárva az ajtó, i szágos feltűnést keltő szerző- nyugodtan jöhetsz”. Nehéz, na- j dést kötött a várossal, mely gyón nehéz volt ellenállni — szerint Nagykörös 10 ezer hol- mondta. \ das Pótharaszt pusztájából 32 „ . „ , évre haszonbérbe vett 1200 Benézett egy kamraba w, I ho]d olyan sivár futóhomokot, vihette volna a motorkerek- i mgiye(- az időben senki sem párt. A legfurcsább kaland vett bérbe. A szerződésben ko­moly szőlőtelepet létesít. A vá­ros méltányolva a példátlan vállalkozást, holdanként csak évi 2—2 krajcár névleges ha­szonbért kötött ki. Bállá Károly nagy szakérte­lemmel és lelkesedéssel fogott a rtiunkához. Megélhetést biz­tosított a környékbeli szegény népnek, épületeket emelt, meg­indította az erdősítést, s a dol­gozók ellátására mészárszéket és kocsmát létesített. 1830-BAN ÉS 31-BEN 2200 holdra növelte a bérletet és belekapcsolta a ijótharaszti úgynevezett városmajort is, ami segítette a gazdálkodást, és 1835-re már 850 hold szaka- dékos buckát beerdősített. A költségeket szakszerű jó­szágtartás és baromfinevelés biztosította, s megfelelő mun­katársak beállítása után, foko­zott mértékben hozzáfogott a tudományos munkálkodáshoz. 1836-ban a pusztaközpontban fölállította „Kémlő intézetét” korszerű felszereléssel, mely­ben meteorológiai megfigyelé­seket végzett és főleg a hold vonzásán alapuló észleléseit Munkájára ország-világ fel­figyelt. 1839-ben a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagjává választotta, s a berlini és londoni meteorológiai szak­körök tudományos kapcsolatba léptek vele. Az erdőtelepítést is nagy lendülettel folytatta, közben 150 hold szőlőt telepített. És annyira - megszerette Pótha- rasztot és a pusztai életet, hogy a bérleti idő letelte után is ott maradt családjával, az általa kiépített Balla-majorban. Állandóan figyelem­mel kísérte Nagykőrös város életét is. Tanulmányt írt, melyben azt javasolta, hogy a gimnáziumban a holt nyelvek tanítása helyett inkább világi tudományok és élő nyelvek ok­tatását szorgalmazzák. A helyi ipar fejlesztése érdekében pe­dig Ipartár felállítását java­solta a tanácsnak. Nagy vadász volt. Az egész puszta vadászati jogát bérelte. 1846-BAN LEMONDOTT minden megyei címéről, s az­után csak a meteorológiai ku­tatásoknak, közgazdasági és költői munkálkodásának élt, 1873-ban bekövetkezett halá­láig. Családja ott a majorban temettette el. Sírja fölé Nagy­kőrös város kegyelete 1882-ben mégis akkor esett meg vele, amikor „igazi” tolvajjal talál­telezte magát, hogy a területet fokozatosan beerdősíti, és ko­időszaki lapjában közzétette. Kopa László Hétfőtől Időmérés a rendelőintézetben Január 2?-től február 17-ig felmérik -a városi rendelőinté­zetben, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk egy- cgy szakrendelésre, illetve mennyi ideig tart a vizsgálat. A felmérés célja, hogy ál­talános képet nyerjenek a tényleges várakozási időről és ahol gondok merülnek fel, ott mielőbb javítsák a vizsgálati feltételeket. Az iskola és az élet Az egyik reggel kedves ki# gyermekekkel népesült be a tejbolt. Az Arany János Álta­lános Iskola második osztá­lyos növendékei jöttek el, ta­nítónőik Vezetése alatt, és kezdtek szép rendben fölsora­kozni a kiszolgálópult előtt. Berényi Istvánnétól érdek­lődve kérdeztem meg, hogy mi történik itt? — A gyakorlati oktatás ke­retében — mondotta — tanít­juk a kicsinyeket vásárolni, hogy szükség esetén ezt is tudják. Csak dicsérni lehet az ilyen, életre való nevelést! K. L. SPORT Terem-kéziiabdatorna indul Ma indul és ezután összesén 10 vasárnapon át labdapatto­gástól lesz hangos'a Toldi tor­nacsarnoka. Nagykőrösön elő­ször kerül sor terem-kézilabda- bajnokságra. örvendetes az is, hogy mindkét nem képviselői találkoznak, számos mérkőzé­sen. A nők kétfordulós, a fér­fiak egyfordulós, körmérkőzé­ses rendszerben versenyeznek. A női mérkőzéseket minden esetben 10 és 11, a férfiak ta­lálkozóit 14, 15 és 16 órai kez­dettel rendezik. A rendezők ezúton kérik a nézőket, hogy a teremben elhelyezett sző­nyegről ne lépjenek le. A nők­nél a rendező Toldi ITSK, va­lamint a megyei 2. helyezett ceglédiek (ezúttal már Vas­utas néven) 2—2 csapatot in­dítanak, és a Bács-Kiskun me­gyei Városföldi MEDOSZ-szal ötös mezőny rajtol. A férfiak­nál az NB Il-es Ceglédi Épí­tők, az NB II-be most bejutott Lajosmizsei VÍZGÉP, a Pest megyei második helyezett Bem SE (Cegléd), a Bács me­gyei 3. helyezett Kecskeméti Műszaki Főiskola, valamint a Kinizsi két csapata rajtol. A sportolóknak sikert, a nézők­nek jó szórakozást kívánunk! ISMÉT JÖNNEK A CSE­PELIEK Ez év nyarán ismét jönnek a csepeli sportiskolások váro­sunkba. A terv szerint hat he­tet töltenek itt edzőtáborozás­sal. A körösi sportolókkal való találkozás ismét lendíthet sportéletünkön, sportolóink tu­dásán. VASÁRNAPI MCSOR Asztalitenisz Cegléd: megyei felnőtt egyé­ni és páros bajnokság. Kézilabda Toldi tornacsarnok, 10 óra: ünnepélyes megnyitó, 10,5: Nk. Toldi ITSK I.—Ceglédi Vas­utas I. női, 11: Városföldi ME- DOSZ—Ceglédi Vasutas II. női, 14: Nk. Kinizsi A—Nk. Kini­zsi B férfi, 15: Bem SE (Ceg­léd)—Lajosmizsei VÍZGÉP férfi, 16: Kecskeméti Műszaki Főiskola—Ceglédi Építők férfi teremkupa-mérkőzések. S. Z. Szavazólap KIT TART AZ 1972-ES EV LEGJOBB NAGYKŐRÖSI SPORTOLÓJÁNAK? FÉRFI: NŐI: Melyik Nagykőrös legjobb sportcsapata? Véleményét a szavazólapon dobja be a Nagykőrösi Híradó levelesládájába. (Á művelődési otthon bejárata mellett.) á I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom