Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP A közoktatás fejlesztéséért Jelentés a Váci Járási Pártbizottság előtt •’ A közelmúltban a Váci Já­rási Pártbizottság ülésének kiemelkedő napirendje volt az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló júniusi párthatározat közigazgatási területünket érintő tennivalóinak felmé­rése és megvitatása. A jelen­tés híven tükrözi a járásban a jelenlegi oktató-nevelő munka helyzetét, s az ettől el­választhatatlan személyi és tárgyi feltételeket. A váci járásban négy köz­ség kivételével — Letkés, Ipolytölgyes, Ipolydamásd és Tésa — mindenhol működik óvoda. A 42 intézményben 2505 gyermek számára van hely. A 42 közül 12 az agglo­merációs községekben van — Dunakeszi, Főt, Göd, Sződli- get — mégis az óvodai férő­helyek iránti legnagyobb igény e községekben jelentke­zik. Dunakeszin, Foton, Gö­dön a helyi párt- és ta­nácsi vezetés az óvodai helyhiány okozta gondok enyhítésére széles körű társadalmi akciót szerve­zett, melyhez egyre több üzem is csatlakozik. Mégis az így nyert 135 új fé­rőhely ellenére az óvodába föl nem vett gyermekek szá­ma 460. Az általános iskolák tanuló­létszáma 9977. Bár az összlét- szám kismértékben csökken, a legnagyobb munkáslakta köz­ségekben emelkedik az álta­lános iskolások száma. A jelentés megállapítja, hogy a tanköteles koron belül levők 97 százaléka végzi el a nyolc osztályt. Az általá­nos iskolások 21 százaléká­nak tudnak csak napközi ott­honos elhelyezést biztosítani. Egy-egy napközi otthon sze­mélyi és tárgyi feltételei rendkívül mostohák, nem al­kalmasak feladataik ellátá­sára. (Ilyen például a duna­keszi III. számú iskola nap­közije is.) A nyolc osztályt végzett tanulóknak a 84 százaléka ta­nul tovább. A továbbtanulás egyik gondja: a váci kollé­gium építésének elhúzódása. Ez a legfontosabb körzet a peremközségek gyermekeit kedvezőtlenül érinti. ' A túlzsúfoltság következ­tében a dunakeszi gim­náziumban nem megfele­lőek a körülmények a ta­nuláshoz. Figyelemre méltóak a jelen­tésnek az alábbi megállapítá­sai is: a középiskolákba be­iratkozott fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 55 szá­zalék. Az érettségizetteknek azonban csak egyharmada tanul tovább. A járás mező- gazdasági szakmunkás-után­pótlása évek óta megoldatlan, s a nyolc osztályt végzettek­nek 14 százaléka szakképesí­tés nélkül áll munkába, vagy otthon marad. Az oktató-nevelő munka személyi feltételeiről is na­gyon hű képet kaptak a já­rási pártbizottság tagjai. A jelentés szerint az óvodák­ban 122 óvónő látja el a gyer­mekek nevelését, felügyeletét. Az óvodák gyors ütemű fej­lesztésével nem tartott lé­pést az óvónőképzés, s ezért még hosszú időn keresztül az­zal kell számolni, hogy az ál­talános iskolák 629 nevelője közül is 71-en képesítés nél­küliek. A tantestületekben a közös­ségi élet még nem eléggé fej­lett, elmarad a társadalmi de- ! mokratizmus követelményei- j tői. A fejlődés azonban a meglevő gondok ellenére is észrevehető. E folyamat gyor­sítása érdekében a jövőben a pedagógus-pártalapszerveze- . 'tekre és -pártcsoportokra nagy feladat hárul. A váci járásban jelenleg 11 önálló pedagógus- alapszervezet dolgozik, ám a továbbiak alakulása is fo­lyamatban van. A meglevők­ben általában kialakult, jó munkastílust, színvonalas irá­nyítást lehet megfigyelni. Kezdeményezésünkre például a fizikai dolgozók gyerme­keivel való egyéni foglalko­zásban Dunakeszin, a politi­kai nevelés általánossá tételé­ben Foton, az ateista nevelés fokozásában Nagymaroson sikerült átlagon felüli ered­ményt elérni’. Az óvodák és főleg az isko­lák tárgyi ellátottságát a je­lentés erősen hiányosnak ítéli meg. Az általános iskolákra a járásban jellemző, hogy nagy részük gazdaságtalanul működik, alacsony a normáltanter- mek aránya, nem elegen­dő a meglevő tornate­rem, műhelyterem és ki­szolgálóhelyiség sem. Az általános iskolai tantermek száma 322, ebből 85-öt vál- tottan használnak, s 59 szük­ségtanteremben folyik tanítás. A negyedik ötéves tervben eddig Radon és Kismaroson épült egy-egy iskola. Az előb­bi 3, az utóbbi 4 tanterem­mel. A tervidőszak hátralevő részében még további 6 új is­kolát kell felépíteni, összesen 36 tanteremmel. A múlt nyá­ron a szemléltető eszközt ké­szítő, és az egy iskola—egy üzem akció másfél millió fo­rint értékű szemléltető esz­közzel gyarapították az isko­lákat A pártbizottság ülésén je­len levők az alapos felmérés­re épült jelentés alapján — arról vitáztak, ami most a közoktatás fejlesztésében a legfontosabb: az iskolarend­szer reálig megítéléséről, a túlterheltség csökkentésének lehetőségéről, a nevelés és oktatás kapcsolatának helyes értelmezéséről, a fizikai dol­gozók gyermekeinek eredmé­nyesebb segítéséről és az isko­lai demokratizmus fejleszté­séről. Arról is szó esett, > ami a közoktatás fejlesztésére ho­zott, tavaly júniusi központi bizottsági határozat végre­hajtása nyomán a járás te­rületén máris eredményként könyvelhető el. Ezek közé tartoznak a váci járásban si­keresen végrehajtott óvoda­építési, iskolatatarozási és szemléltetőeszköz-készítési akciók. Az üzemektől kapott ren­geteg segítséget úgy akar­ják a tantestületek vi­szonozni, hogy segítik a dolgozók továbbtanulá­sát, szorosabb kapcsolato­kat építenek ki a szülői munkaközösségekkel. Gombos Edit, a gödi nagyköz­ségi pártbizottság titkára pél­dául arról beszélt hogy a jelentés összeállításában se­gédkezve, milyen hasznos ta­pasztalatokat szereztek, s ezeket munkájuk során mi­lyen jól tudják majd fel­használni. Szólt a gödi ered­ményekről, a napközis neve­lők megbecsülését jelentő többirányú intézkedésről, s a pedagógusok ideológiai kép­zésének fontosságáról. Barna Márton, a Dunakeszi Jármű­javító párttitkára arra kérte az oktatási intézmények ve­zetőit, hogy több időt for­dítsanak a tanulók életre való felkészítésére, a pályavá­lasztásra. Értékes, a szakma és gyer­mekek szeretetétől fűtött hoz­zászólásában dr. Barna Lajos, a fóti Gyermekváros igazgató­ja a kialakítandó új oktatá­si reformról beszélt, arról, hogy minden, egyes intézke­dést kétszer is meg kell fon­tolni, s azckat a lehető ösz- szes kihatásaival egyetem­ben meg kell vizsgálni. Meg­kérdezte, mi lesz a sorsuk azoknak, akik nem végezték el a nyolc osztályt? Mert a tanulók 97 százalékával nem sok gond lesz, a három szá­zalék „konkoly” lehet az egészséges „termésben”, s megfertőzheti azt. Szóba került még a peda­gógusok letelepedését előse­gítő házépítési hitel is. s vol­tak akik a jelenlegi 140 ezer forint fölemelését javasol­ták. A járási pártbizottság ha­tározatai, a tavaly júniusi párthatározatot követő idő alatt végzett munka nagyon fontos feladatokhoz adnak elvi segítséget. A megfogal­mazott tennivalók: a közok­tatásról szóló párthatározat végrehajtása a kommunisták­nak, különösen a kommunis­ta pedagógusoknak nem ígér könnyű és gyors győzelme­ket. B. J. Mégegyszer az óráról Az utóbbi hetekben két al­kalommal is jelent meg írás a Széchenyi utcai villamos órá­ról. Szíves tájékoztatásul köz­löm, hogy a hirdetőoszlop a Magyar Hirdető tulajdona. Az óra gondozását és karbantar­tását a Postának kell ellátnia. Nemrég helyezték el a te­herautó által , kidöntott régi hirdetőoszlop helyére ezt a korszerű, esztétikus hirdető- berendezéist. Vitrinjei plexivel burkoltak, azért, mert ez job­ban ellenáll a külső mechani­kus behatásoknak. A vitrinajtót már hetek óta lengeti a szél, és a durva csa- pódások miatt a plexi már összetöredezett. A járókelők megpróbálják a kinyiló szár­nyat behajtani, erőlködésük azonban eredménytelen marad, mert az ajtó kulccsal záródik, és ezt kulcsot nem ők őrzik. Jövő vasárnap, január 28-án 17.25-kor követíti a televízió a Petőfi Sándor-szavalóver- seny első elődöntőjét. A KISZ központi bizottsága, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Televízió által kez­deményezett versmondó vetél­kedőre hatszázan jelentkeztek, az ország minden részéről. Az előválogatót a budapesti Pinceszínházban tartották, öt A múltkor már zajlott a Duna. Hatalmas jégtáblák úsztak le északról, s úgy lát­szott, hamarosan beáll a nagy folyó. Ami ugyan csak látszó­lag nagy, hiszen már akkor is állandó volt az apadás. Azóta már leállt a Toldi, Vácon megszűnt az átkelő te­herforgalom. A személyek fu­varozását a fürge Huba végzi. Könnyen jár a két part között, hiszen megint jég'mentes lett a Duna váci szakasza. Ám az időjárás ismét változhat, hide­gebbre. S maholnap újból zaj­lik majd a víz ... Régi följegyzéseket lapozga­tok, s látom, hogy a tél gyak­ran megtréfálta a szorgalmas megfigyelőt. Nem mindig vált be a „népi bölcsességre” ala­pozott prognózis, s a megszo­kott őszi időjárás után kitava­DUJN AKJzSZI Terjeszkedik a bőripari szövetkezet A Dunamenti Építőipari Ktsz munkásai tavaly tavasz- szal kezdték el az Alag és Vi­déke Bőripari Ktsz új üzem- j épületének építését. Az épület első szintjén az ’ öltözők, a i mosdók és az ebédlő kapott ■ helyet. Az egyik emeleten a bőrdíszművesek, a másikon a nyergesek és a szíjjgyártók dolgoznak majd. Mindkét eme­leten két nagyobb munkater­met alakítottak ki. — A régi épületben lesz ez­után a bemutatóterem és ide kerülnek az irodák is. A há­rommillió forintos építkezést január 28-án adjuk át — tájé­koztatott Mayering Béla, a gépészet részlegvezetője. Ivánkovics Gyula, a szövet­kezet elnöke még gondterhelt. — Az új üzemépületben sze­retnénk már megtartani évi közgyűlésünket — mondta. S. L. Piaci jelentés A piacon a burgonya ára 2,70—4, a kelkáposztáé 4, a fe­jes káposztáé 3,40, a fehér- és sárgarépáé vegyesen 7—8, a zelleré 8, a cékláé 4—5 forint volt. A savanyított káposztát 10, a sütőtököt nyersen 5 fo­rintért mérték. A tök sütve 2,50—3 forintért kelt el. Lát­tunk petrezselymet, csomóját 1 forintért adták. A spenót 2 forintba került rakásonként. A tarkababért 22, a májbabért 18, a fehérért 16 forintot kér­tek kilónként. A szövetkezetek árudáiban az alma ára 6,50—8, a terme­lőknél 8—15 forint között vál­tozott, fajtától és nagyságtól függően. A körte ára 8—16 fo­rint. A közeledő tavaszt sejteti a dughagyma. Kilóját 12 fo­rintért kínálták. A tojás ára 2 forintról 1 fo­rint 70 fillérre csökkent. A vá­gott kacsa kilóját 40 forintért kínálták a falusiak, a csirkét 32 forintos áron mérték a téeszek. Kiállítás a múzeumban Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Színháztudományi In­tézet és a Színháztörténeti Mú­zeum segítségével a váci Vak Bottyán Múzeum kiállítást rendez: A magyar színészet hősi harca (1790—1849) cím­mel. A február másodikai megnyitón beszédet mond Ba­lassi István, az MSZMP Vác Városi Bizottságának osztály- vezetője. napon keresztül. Szigorúi rostá­lással először 150-re szűkítet­ték a legjobb amatőr vers­mondók körét, majd újabb zsűrizéssel kiválasztottak 36 szavaiét, akik a tv nagy nyil­vánossága elé kerülnek. Váci kislány is bekerült az első elődöntő hat szavaló ja kö­zé: Molnár Éva középiskolás tanuló. sízodott, és karácsony táján a barka pihés-virága után még az orgonaágak is rügybe szök­tek. így történt 1896 telén, amikor az akkor még népes szőlősgazdák már azon tana­kodtak, hogy megkezdik a nyitást a hermányi oldalon. Ezt az esetet megcifrázták az égiek 1910 tavaszán, amikor pedig a kinyitott szőlőket áp­rilisban borították el méteres hótakaróval. „ ... mitévők le­szünk, nem tudjuk immár. A püspök úr nem megy tönkre a szőlőjit ért kár miatt, de a gazdák szőlőjit is pocsékká tette a fagy, a hó, és ez már nagy baj...” — mondja a hegyközség jegyzőkönyve pa­naszosan. Ez bizony így volt, mert e kései telet még. a filo- xéra által sem zaklatott, di~ Hajas József ov. főmérnök Hatszázból — harminchat Váci kislány az első fordulóban (p.) TÉLIDŐBEN Az ifjúsági klubuan Braun Tamás felvétele Napjaink réme az influen­za. Itt bujkál a szervezetünk­ben, a ködös, smoigos, ce­mentporos levegő paracsepp- jeiben. Torkunkat szorongat­ja. — Mosni a szervezetet, gyorsítani a vérkeringést! — adták a jó tahácsot az orvo­sok. — Minél több C-vitamint és teát kell fogyasztani. De mit tegyen az, akit a munkája arra késztet, hogy állandóan úton legyen és sem az irodában, sem otthon nincs módja főzni a teát. (Sok ilyen ember van). Térjen be a kocsmákba, eszpresszókba és minél többször rendeljen teát. És akkor kap? A tavalyi ta­pasztalatok nagyon kedvezőt­lenek. Lássuk mi a helyzet most. , ‘ A váci autóbuszpályaudvar mellett épült toronyház föld­szinti bisztrójának üvegfalán nagy kövér betűk hirdetik a krémfagylaltot. Ezt most nern kívánom. Kértem hát teát. A pénztáros azt mondta, kérdez­zem meg a pultnál, hogy tel­jesíthetik-e a kívánságomat. A pultnál azt mondták, menjek a pénztárba és blokkoltassam le. Citrompótlóval tudják ad­ni. A Duna eszpresszóban is ha­tározott választ kapok, igen. Árusítanak teát. Citromosat is. A Muskátliban is ugyanilyen határozott igennel válaszol­nak. A Margaréta eszpresszó­ban borús, kissé rosszalló te­kintet fogad. — Tea? Itt? Az nincs. A Széchenyi utcai borozó­ban csak a forralt bor után ér­deklődöm, bár ez az átmeneti illúzión kívül, szerintem nem sokat használ. — Nem szoktunk forralt bort árusítani — mondták. A népszerű reggelizőhélyen, a Lottó cukrászdában azt mondták, hogy teájuk nincs, de ha vár a kedves vendég el­készítik. A vasútállomáson valamely különleges indok alapján úgy döntöttek, hogy egymástól né­hány méternyire három for­rásból is buzogjon a szesz. Az erdei házikót imitáló fabódét egész nap a „szesztestvérek” népes raja dongja körüL Itt is csak a forralt bor felől me­rek érdeklődni, de még az sincs. A söntésben éppen a vonat érkezése előtti zárórát tartják. •— Nem fogyasztani akarok, csak kérdezni — mondom, és odalépek a kasszához. — Tes­sék mondani, van teájuk? — Itt soha nincs — válaszol­ják. — Menjek az étterembe. Az étteremben ismerős pin­cér áll a kasszagép előtt. — Van teátok? — Azt akarsz inni? — Csak akartam, de most már kevés az időm. Mindjárt megérkezik a vonatoiij| —, Ha neked kell, '^megcsi­náljuk. — Egyébként kapható? — Te kaphatsz. — És más nem? — Itt nem szoktunk teával szolgálni. Pedig szolgálhatnának. K. I. Szauna Dunakeszin Baka László mérnök 1969- ben a helsinki eszperantó vi­lágkongresszuson volt és a két hét alatt szabad idejében hat ízben járt szaunában. A tapasztalat és a lehetőség együttesen adta azt, hogy Du­nakeszin (az országban is ke­vés van) megépítse saját szaunáját. rekttermő fajták is alig-alig vészelték át.' t Az idei télhez hasonló idő­járást több mint másfél szá­zada, 1815-ben jegyzett fel az utókor számára a Hazai és Külföldi Tudósítások váci le­velezője. Többek között ezeket írja: „...felette nedves volt az egész esztendő Vátzon. Egy lábnyi négyszögű térségre esett 1880 icce, azaz 48 magyaror­szági akó ... leghidegebb volt januárius hónap, mikor 18-án a hévmérő 20-ik fokon állott meg a fagypont alatt... hó­esés pedig nem volt akár egy szemernyi is .. Nekünk, utódoknak is gon­dot okozott a hó nélküli, szá­raz hideg. Veszélybe kerültek a kései őszi vetések. Szeren­csére megérkezett a védőtaka­ró. Idén igazolódik a ré­gi intelem: Korai vetés fittyet hány a kései fagynak... De csak a korai... — csankó — — Szauna, a finn ember fürdője. A monda szerint, ha egy finn valahol letelepszik és házat épít, másik legfontosabb lépése, hogy szaunát építsen és nagy megtiszteltetésnek veszi, ha a vendég a szaunafürdőre eljön. Általában két részből áll, a harmadik a pihenő he­lyiség. — Hogyan kell szaunánzni? — Egy helyiségben speciális kályhára bazaltkövet tesznek. A meleg hatására a bazalt 250 fokra melegszik fel, a helyi­ségben pedig 80—120 fok van. Két-három soros ülőkét készí. tenek és nyírfacsokrot helyez­nek rájuk. Hoztam Finnország­ból egy kanalat, amivel a vizet a bazaltkőre ráöntik két-há­rom részletben, összesen két decit, s így gőz fejlődik. A für­dőben tartózkodás közben nyír­facsokrokkal végigveregetjük a testünket. Utána hideg vízzel lemosdunk, illetve zuhanyo­zunk, addig, amíg a vizet hi­degnek nem érezzük. Ezt a fo­lyamatot egyszer-kétszer vé­gezhetjük el — utána meleg vizes lemosdás és szappanozd^ következik. — Egészségügyi hatása? — Hetente mi egyszer osil náljuk, de általában kétszel szoktak a saaunábam fürdeni Hatására az érfalak rugalmas­sá válnak, a reumatikus fáj­dalmak nagyban csökken1 nek. —solymosl— * > i Nyomozás teaügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom