Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
6 ‘‘‘^tCíriap 1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP A modern Leányfalu: a Panoráma-üdülő. Tulok Ferenc felvétele A dánszentmiklósi orvos ügy LEÁNYFALU 1 Pest-Buda—Óbuda egyesítésének százéves fordulója óhatatlanul sugallja a gondolatot, hogy néhány év múlva egy kis leányfalui centenáriumot is ünnepelhetnénk. Budapest nagyvárossá fejlődésének, polgárosodásának szinte természetes folyományaként a múlt század nyolcvanas éveinek elején fedezték fel a tehetősebb fővárosi írók, tudósok, művészek a Szentendre és Tahi közti Duna-partszakasz erdős, dombokkal övezett gyönyörű vonulatát, a hajdan Pócsmegyerhez tartozó Lány- falva-major környékét. Az elsők között — Ady szavával nevezve —: Vitéz kis úr, Gyulai Pál úr, a kemény kritikus, akadémiai főtitkár építtetett itt nyaralóházat, az ő társasága, baráti köre kedvelte és kedveltette meg „a rendkívül bájos kis nyári telepet”, amelyen a század fordulóján már úri villák hosszú sora díszelgett. Minapi leányfalui barangolásomban egy húszéves fordulóra magam is meghatottan emlékeztem vissza. Kerek húsz éve jártam néhai Pándy Lajos festőművész kedves barátommal Gyulai Pál egykori nyári lakában és a Gyulai-relikviák megtekintése után, az előzékeny Gyulai-utódoktól engedélyt kaptam arra, ^ hogy Szendrey Júliának, Petőfi özvegyének, Gyulai Pál sógornőjének 1850 után festett gyönyörű portréját, Jakobey Károly alkotását, Pesten lefény- képeztethessem és Petőfi nyomában című, másfél évtizede megjelent könyvemben, első ízben közzétehessem. A hóval borított kert közepén megnyugtató épségben találtam most újra Gyulai Pál majd százesztendőá házát, az író emléktárgyai, köztük a szépséges Szendrey Júlia-festmény, a hozzátartozók gondoskodásából szerencsésen átvészelték az idők sokszor' elzúgott viharait ... És a leányfalui „honalapítóra” emlékeztet fent, a pilisi erdőszélen, Gyulai Pál pihenőhelyén emelt emlékmű is, amelyre a költő-kritikus Leányfaíván című, 1881-ben írt versének első sorait vésték: A Duna halk hullám morajjá / Kifáradt lelkem hívja, csalja / Odább. odébb egy zöld sziget / Egy kis falu, lombos liget.,. A CSObogÓ Duna és a susogó erdőkaréj közötti, mintegy hatodfél kilométeres üdülősáv második települési hulláma századunk elejére esik. Folytatódott az író-művész fészek- rakók hagyománya, ebből az időből származik néhány híres-neves személyiség nyaralója, amelyben ma is a leszár- mazók laknak. Ifjabb kortársainknak is megadatott még, hogy láthassák a Nemzeti Színház nagynevű jellemszínészét: Rózsahegyi Kálmánt, a dédelgetett „Kálmán bácsit”, akinek leányfalui házában nyaranta művészvendégek rajai zsongtak. Az énekesek, muzsikusok sűrűn keresték fel az Operaház főrendezőjének: Al- szeghy Kálmánnak otthonát, s a robbanó sikerű Sári bíró előadásainak tantiemjeiből siBákonyban, ahol összefüggő fehér hótakaró borítja az erdei avart, kivonultak a nyest- vadászok. Ezen a vidéken ősi vadászati ágnak számít a nyestezés. A bakonyi királyi szabad vadászok régente nyestbőrrel rótták le az adót. A kis prémes állatok elejtése rendkívül sok fáradságot és nagy hozzáértést követel. A nyest és a nyuszt vadászatánál feltétel a friss hószőnyeg. A faodvakban rejtőző állatok hollétét ugyanis az került megszereznie 1911-ben Móricz Zsigmondnak azt a telket, amelyen majdan irodalomtörténeti nevezetességű hajlékát felépítette. Három évtizeden át, haláláig, alkotott íróasztalánál, pihent, dolgozgatott kertjében, keresett nyugalmat és frissülést e varázsos Duna tájon modem regényírásunk remeklője. Nem egy, e helyütt született munkájának levegőjét idézi fel máig is érintetlenül őrzött, múzeumként kezelt, egykori leányfalui tuszkulánuma. Ahogy autónk a havas úton végigrobog: hétvégi házak, nyaralók, üdülők serege a Duna-parttól fel a lejtőik meredekéig. Leányfalu nemcsak úgyvál- tozbtt meg az utolsó negyedszázadban, hogy 1949-ben önálló község, 1970 őszén — kisszámú: mintegy 1500 állandó lakosa ellenére — nagyközség lett, hanem átalakult üdülőhelyi jellege és kommunális szerkezete is. A felszabadulás idején egyetlen rozoga OTI-üdülővel „dicsekedhetett” Leányfalu — ma 16 nagy intézményi üdülő fogadja a beutalt vendégeket. Ez idő szerint körülbelül 600 hétvégiház, nyaraló az, amit a barangoló maga előtt lát, de ha messzebbre tekintünk — évi átlagban 90—100 újabb kisotthon létesítésével lehet számolni, mindaddig, amíg a rendelkezésre álló parcellák megközelítőleg 2300 hajlékkal telítődnek. Ez a hatalmas fejlődés természetesen rengeteg igényt támaszt. A másfél ezernyi lakos ipari, értelmiségi dolgozóinak 85 százaléka Szentendrén, Pomázon, Budaka- lászon, Budapesten keresi kenyerét — az összeköttetés minden irányban kitűnő. Mezőgazdasággal egy-két leányfalui foglalkozik „mutatóba”, tehén talán 1 darab van a községben, ló 2, disznót persze többen hizlalnak, s a háztáj körül kapirgál a lábasjó- jószág. Mégis: tulajdonképpen az élelmiszer, iparcikk, közszükségleti holmi-„beho- zatal” és az áruellátás formáit folyvást tágítani kell. Nyárra az északi községrész és a kemping ellátására új élelmiszerbolt nyílik, bővítik a meglevőket — és közműve- sítenek. 1962-ben kezdték vízműtársulással az ivóvíz biztosítását, a felső erdőiész haavart takaró hórétegen lehet felfedezni, s a nyomokat csak tapasztalt vadász képes végigkísérni. A rókánál is ravaszabb állat, hogy megtévessze üldözőit, rendszerint megszakítja földi útját és fáról-fára ugrálva halad tovább. A bakonyi vadászok, akik közül már csak néhányan foglalkoznak nyestezéssel, szigonnyal ejtik el, vagy vastag kesztyűvel fogják meg az értékes prémű állatot tárterületei és az újabb hétvégi épületek kivételével kielégítő a villamosenergia-ellá- táSj sok helyen elkészült az aszfalt-, illetve ciklopkő út, az idei ráfordítást 3,5—4 millió forint körül irányozták elő. Központilag készült el Szentendre és környéke csatornázásának kiviteli terve — a legfontosabbnak jelölt helyeken 1974-ben kezdik a szennyvízhálózat építését. S e természetes igények anyagi fedezete természetesen elsőrenden az állami támogatás — önerejéből hogyan is „futhatna fel” dunatáji világszínvonalra Leányfalu ... ? Ahol lehet, a helybeliek igen szorgoskodnak. A hatvanas évek végén próbafúrásokat végeztek Leányfalun, és 60 fok körüli hévíz tört fel a földből. Azóta nemcsak megépült a melegvizes strandfürdő, három medencével, 800—800 férfi- és női kabinnal—, de már ki is nőtte kereteit. A sodrásos Dunában veszélyes a fürdés, a leányfalui termálstrandnak akkora a vonzóereje, hogy egy- egy nyári vasárnap ötödfél- ezer ember is megfordult a medencékben. A lehető irányba — északra és délre — máris megkezdik a medencék növelését és a berendezés technikai tökéletesítését. A réjjmúltról sem feledkeznek meg. A modem benzinkút közvetlen közelében egy i. sz. IV. században, I. Valen- tianus császár uralma alatt épült, és az V. században elpusztult kísérőd nemrég feltárt maradványait restaurálták. Innen, a benzinkút mellől, vigyázott a birodalom északi határára az ókor végvári katonája, a római strázsa. Tíz esztendeje szerzett lakatos szakképzettséget Tóth Árpád érdligeti fiatalember. Legutóbb egy évig dolgozott a Papíripari Vállalat budafoki gyá-j rában, de mert onnan — sorozatos panaszok miatt — fegyel- j mi úton elbocsátották, kisipa- I rosoknak végzett alkalmi munkát. Életvitele különben is változatos. Szabályszerű időközökben, kétévente, más-más bűn- cselekmény miatt került szembe a törvénnyel. 1962: könnyű testi sértés, 1964: hivatalos személy elleni erőszak, 1966: vagyon elleni bűncselekmény. 1968: könnyű testi sértés... Legutóbb 1972-ben került bíróság elé. Ez esetben súlyosabb és sokrétűbb a vád. 1971. március 21-én, este nyolc óra tájt az érdligeti Ku- tyavári úton sétált Öry József és felesége. A férfi éppen fölemelte a botját, amikor a mögöttük , motorozó Tóth beérte őket. Néhány méterre előttük leállt, leszállt; vitába keveredtek, hogy mit hadonászik a járókelő! Majd eltörte a férfi botját, az pedig egy követ kapott fel az útszélrőL Átutalási betét és magáncsekk Tavaly két és félszer több biztosítást kötöttek a takarék- szövetkezetek, mint 1971-ben, 40 százalékkal több külföldi fizetőeszközt váltottak be és bekapcsolódtak az idegenforgalom szervezésébe. A SZÖ- VOSZ tájékoztatása szerint új szolgáltatásként a jövőben foglalkoznak átutalási betétszámlák és magánszemélyek csekkszámláinak vezetésével is. Az idén — megállapodások alapján — a takarékszövetkezetek fizethetik ki a termelőknek a megyei állatforgalmi és a húsipari vállalatoknál eladott áru ellenértékét. A takarékszövetkezetek közelebb kívánják vinni a szolgáltatásaikat tagjaik lakóhelyéhez: a múlt évben 28 új kirendeltséget, 29 betétgyűjtő pénztárt és 60 üzletházat nyitottak. Ezzel a takarékszövetkezeti hálózat egységeinek száma ezer fölé emelkedett. Az ügyintézés meggyorsítására eddig 40 takarékszövetkezetnél vezették be a gépesített könyvvitelt, s az idén újabb 50 szövetkezet tér át a gépi módszerekre. A múlt évben a takarékszövetkezeti betétállomány 900 millió forintos növekedésével elérte az 5.5 milliárd forintot, míg a kölcsönállomány 2 milliárd forintra emelkedett. A betétállományok növekedése népgazdasági haszonnal is párosult. A takarékszövetkezetek jelenleg mintegy 3.3 milliárd forintot bocsátanak betétállományukból az állam rendelkezésére, és csaknem 200 millió forint szabad kölcsönalapol tartanak tartós betétként az OTP-nél. Az idegenvezetők nyárra készülnek Készülnek a nyári szezonra a leendő idegenvezetők. 400 fiatal vesz részt az Országos Idegenforgalmi Tanács irányítása alatt működő központi idegenvezető-képző tanfolyamon. Az októbertől áprilisig tartó hathónapos tanfolyam sikeres elvégzése után a tanulók gyakornoki igazolványt kapnak, s őszig kalauzolják a hazánkba látogató turistacsoportokat. A főszezon után az utazási irodák továbbképezik a nyáron már rutint szerzett dolgozóikat, csak ezután válhatnak, valódi idegenvezetőkké. Az országban 1500 idegenvezetőt tartanak számon, közülük több mint ezren Budapesten működnek. Addig dulakodtak, amíg a közelből elősietők szét nem választották őket. Mindketten könnyebben megsérültek. Tóth jelentette fel öryt könnyű testi sértés miatt. Mire azonban sor került a tárgyalásra, Tóthról kiderült egy és más. Augusztus 10-én este ismerőseivel szórakozott, majd elválva tőlük, éjféltájt összetalálkozott egy lánnyal, Sz. Margittal, akit felületesen ismert. Felajánlotta, hogy elkíséri, hiszen úgyis arrafelé lakik ő is. Ez nem volt igaz, a lány azonban elhitte. Az úton erőszakoskodott a lánnyal, karjait hátracsavarta, s mert az továbbra is ellenállt, az árokba lökte, torkát szorongatta. A lány fuldokolva jajveszékelt. A közeli ház lakói — V. Lajos és felesége — felriadtak, kikémleltek, erre Tóth elengedte a lányt, aki elszaladt. A V. Lajosék által kérdőre vont Tóth egy követ vágott az asszonyhoz, aki súlyos sérülést szenvedett. Később V. Lajosék megtalálták a bűnjelet az árokban: Sz. Margit szétszaSzékely Istxmn tsz-elnök a napokban meghívott Dánszent- miklósra. Nem azért, hogy bemutassa: mennyit fejlődött az elmúlt két esztendő alatt — amióta nem jártam itt — ez a gazdaság. Azért, hogy elmondja: baj van a falu orvosával. S bizonyításként egy kézzel írt levelet tesz elém, amely 1972. november 3-ári íródott. „Ha nem tud ön sem segíteni, megpróbálok a saját erőmből más orvoshoz folyamodni ...” — írta a levélben Cserül Jánosné. ★ A beteg középkorú asszony. Kicsomagolja a leletek és orvosi igazolások kötegét. Mindjárt a tárgyra tér. — Július közepén újra fájni kezdett a lábam. A falunk orvosa, dr. Kanizslai Jenő, éppen szabadságon volt, és a puszta; vacsi orvos helyettesítette. Oda jártam át kerékpárral az injekcióért, de nem használt. Ezért egy bét múlva beküldött a ceglédi reumaosztályra. Röntgenfelvételt készítettek a lábamról, tablettákat írtak fel és rövidhullámú kezelést. Akkor jött meg Kanizslai doktor úr. Tőle kaptam a rövidhullámot, s mert az sem használt, különböző injekciókúrákat, de az állapotom nem javult. Pista bácsi, a gazdaság elnöke ezután üdülőbeutalót hozott. Másnap megjelent nálam egy alacsony férfi, s bemutatkozott: dr. Dobó Sándor, albertir- sai orvos. És elmondta, a termelőszövetkezet' elnöke hozatta ki, hogy megvizsgáljon. Aztán beadott tizenegy injekciót, amitől azonnal talpra tudtam állni. Akkor közölte: beutaltat a ceglédi kórházba. Amikor elment, írtam egy levelet Kanizslai doktor úrnak, megköszönve addigi fáradságát, s kértem, hogy most már ne jöjjön, mert a tsz elnöke másik orvost küldött hozzám. A továbbiakban Cseminé elbeszélte, hogy az orvos közölte: mivel más kezeli, a táppénzt tovább nem tudja folyósítani, s ezért írjon alá egy üres papírlapot, hogy amit elmondott, azt tudomásul veszi. — Aláírtam. November 8-án vittek be a kórházba, ahonnan december 30-án jöttem haza. Január 2-án átküldtem a kórházi zárójelentést Kanizslai doktor úrnak a kislányommal, hogy írja fel az azon javasolt gyógyszereket, és állítsa ki a táppénzes papírt. Egyiket sem tette meg. Felkerestem Répás Mihályt, a község tanácselnökét is, mit tud a dologról s mi a véleménye róla. — Tavaly is, tavalyelőtt is tanácsülésen vitattuk meg a község egészségügyi helyzetét. kadt bizsukarkötőjét, fülbevalóját. A bíróság Tóthot — első fokon — halmazati büntetésül három évi szabadságvesztésre, Öry Józsefet könnyű testi sértés miatt ezer forint — egy évi próbaidőre felfüggesztett — pénzbüntetésre ítélte. Öry belenyugodott az ítéletbe, Tóth ! fellebbezett. A Pest megyei ! Bíróság a súlyos testi sértés vonatkozásában új bizonyítást és új eljárást rendelt el, ily módon kétszer is megjárta a járási és megyei bíróságot az ügy, amelyre most tett pontot a Pest megyei Bíróságon dr. Papp Ferenc tanácsa. Tóth Árpád 28 éves érdligeti lakost a súlyos testi sértés vádja alól — jogos önvédelem alapián — fölmentette. Így a terhére fenálló egyéb cselekmények miatt az összbüntetés időtartamát két év Lat hónapra csökkentette, de azt szigorított börtönben kell végrehajtania. S mert utolsó büntetése óta még nem telt el öt év, a feltételes szabadlábra bocsátás kedvezményét is korlátozta a bíróság. P. G. Egyik alkalommal sem hangzott el panasz Kanizslai doK- tor munkájával kapcsolatban. Az ügyről természetesen nekem is tudomásom van: meghallgattam Csemi Jánosné panaszát és beszéltem Kanizslai doktorral is. ★ Dr. Kanizslai Jenő körzeti orvos hivatalosan fél tizenkettőig rendel, de csak egy óra után fogynak el a betegei. Az influenza Dánszentmiidóst sem kerülte el. — Orvos vagyok, s azért sajnálom a legjobban az asz; szonyt, mert beteg. Hónapokon át gyógyítottam, hol több, hol kevesebb sikerrel. Említettem neki azt is, mit söl- na hozzá, ha kórházba külde- nóm. Akkor jött azzal: a termelőszövetkezet elnöke szerezne beutalót valamelyik gyógyfürdőbe, ha azt én is jónak látnám. Hozzájárultam, azzal a feltétellel, hogy csak gyógyfürdő jöhet szóba, orvosi felügyelet mellett. Aztán, mint derült égből a villámcsapás: levelet kaptam Csemi Jánosáétól, hogy ne menjek ki hozzá, mert más orvost küldött a tsz elnöke. Kimentem. Akkor tudtam meg, mi történt. Másnap, miután telefonon beszéltem a felettesemmel, ismét felkerestem, és köröttem vele: mivel nem én vagyok a kezelő orvosa, a táppénzt sem tudom tovább folyósítani. Tudomásul vette. Akkor megkérdeztem, hogy aláírná-e az erről szóló nyilatkozatqt. Azt mondta, igen. Ma már tudom, hibát követtem el, amikor csak egy üres papírlapx>t írattam alá vele. A szöveg azonban ugyanaz, mint amit altkor, ott mondtam neki. Erek után, amikor hazajött a kórházból, ahová nem én utaltam be, mégis hozzám küldte a kislányát a záró- jelentéssel. Ezért nem írtam fel a gyógyszert, csak amikor a főkönyvelő újra eljött. A táppénzügyet pedig éppen tegnap beszéltem meg dr. (Varga Zsigmond felülvizsgáló főorvossal. Még csak annyit: az orvos bizalom nélkül nem tud gyógyítani. Dr. Hollóst Ildikónak, a ceglédi járás tisztiorvosának az a véleménye, hogy legkevésbé a beteg a hibás. A hibát először a termelőszövetkezet elnöke, majd pedig a dánszentmiklósi orvos követte el. Székely István tsz-elnök azért, mert olyan intézkedést tett, ami nem állt jogában. Legalábbis abban a formában nem, ahogyan tette. Tudom, hogy a jó szándék vezette, amikor gyorsítani akarta dolgozójának gyógyulását, de akkor miért nem minket keresett fel, hogy segítsünk? És hibás volt természetesen az orvos, először akkor, amikor látva, hogy' betege a több hetes gyógykezelés után sem javul, s nem küldte szakorvoshoz vagy nem utalta kórházba. Ez, persze, nem fordulhatna elő. ha a tsz-, tagság részére is kötelem lenne a hosszasabb betegség esetén a felülvizsgálat. Abban az esetben már egy hónap, után bizottság elé került volna a beteg. ★ Cifra história, ami Dánszent- miklóson. történt. Alaposan felkavarta a falu életét — mert az csak természetes; hogy egy ilyen 'ügyről nem csupán az érdekeltek tudnak. Ezért is tartottuk szükségesnek felemlítését. Van, aki az orvosnak ad igazat, van, aki a termelőszövetkezet elnökének. És felelevenednek olyan történetek, amelyek azt bizonygatják, hogy a falu orvosa már más alkalommal sem állt hivatása magaslatán. De vajon miért nem akkor tették szóvá mindezt az emberek? Bár a megnyugtató megoldásra nincs érvényes receptünk, egy azonban bizonyos: az szinte kivihetetlen a gyakorlatban. hogy egy négygyermekes asszony más faluban keressen orvost magának és a családjának. Márcsak azért is, Kanizslai doktor remélhetően ezután is legjobb tudása szerint látja el a Csemi családot, s a többieket, t ahogyan azt a korábbi hónapokban is tette. Prukner Pál A rókánál is ravaszabb NYOMON A NYESTVADÁSZOK Békés István AZ ÁROKBAN VOLT A BŰNJEL Verekedett,erőszakoskodott i 4 % 4 » l Pest megyei Lara ng o icíóoL
