Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP Vt*T MtC Kjűrfap Város az ősvadon helyén É HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍ­TÁSUNK A SZOVJETUNIÖ- BELI MODERN ÉPÍTÉSZET VILÁGÁBA KALAUZOLJA EL AZ OLVASÓT, HÍRT ADVA A KORSZERŰ ÉPlKE­zés Újabb módszerei­ről. Er: da ti msgofdúsú emlékmű Talnah városában található a megoldásában egyedülálló emlékmű — egy vasbeton­sátor —, amelyet azon a he­lyen emeltek, ahol néhány évvel ezelőtt felütötték sátru­kat az első geológiai expedí­ció tagjai. Talnah — a sark­körön túl épült, rendkívül gazdag szinesfémérc-lelőhely közelében. A helyi lakosság nyelvén talnah — elzártat je­lent. Valóban, a világtól el­zárt helynek tartották ezt a környéket, ahol évente 9 hó­napig uralkodik a sarkvidéki éjszaka, s ahol igazán helyén­való az az elnevezés, hogy „az örök fagy birodalma”. Nem volt könnyű dolguké az építőknek, de a tajmiri tund­ra elzártsága megszűnt. Nehéz munkával új várost teremtet­tek, rekordidő alatt és emlék­művet emeltek Kölumbusuk- nak. Ha valaki helikopteren teszi meg az utat a szibériai terü­leti központtól, Kemerovóíól Mezsdurecsenszk városáig, lent a tajga szürkészöld gyep­szőnyegének látványa kíséri. S teljesen váratlanul bontakozik ki előtte a város mértani pon­tossággal húzódó és egymást keresztező sok utcája, a négy- szögletes háztömbök látványa. Hihetetlennek tűnik, hogy alig másfél évtizede itt még ember ijem járta hamisítatlan ősvadon volt... A város, amelynek ma 90 ezer lakója van — ott épült, ahol a Kuznyecki-medience szénkincsének egytizede, egy 100 milliárd tonnás szénmező terül e!L A kezdet kezdetén a geoló­gusok, a térképészek és az építők a Tom és az Usza fo­lyók közötti keskeny szigeten verték le sátraikat. A végtelen tajga borította hegyek között nem volt könnyű az élet — nyáron rekkenő hőség és szú­nyogfelhők, s a sátrakig elme­részkedő medvék, télen cson­tig ható szél és —40 fok hideg. A felfedezőket, az elsőket azonban ez sem riasztotta el. A városalapítók és a szén után kutatók jelszava ez volt — „küzdeni, keresni, találni és soha meg nem hátrálni”. Szén van itt mindenütt, a felszín közvetlen közelében csakúgy, mint óriási mélység­ben — 2 kilométerre a föld alatt. A sátrak helyén egy év múlva már megjelentek a ba­rakkok, majd egymás után emelkedtek a magasba az emeletes házak. Így nőtt fel egy tágas, napfényes, minden komfortot biztosító új város, Mezsdurecsenszk csaknem A szivárvány minden színében Az ipari és középületek, a lakóházak és szállodák külső kivitelezésének minősége je­lentős mértékben függ a meg­felelő színek kiválasztásától. Nem mindig könnyű a szín- harmónia megtalálása, külö­nösen akkor, amikor a színek kiválasztása valamilyen oknál fogva korlátozott. Az ilyen ki­vitelezéseknél nagy segítséget jelent a leningrádi építészmér­nöki főiskola egyik tanárának az úgynevezett színgyűjtő so­ra. Az újítás elvileg és külsőleg hasonlít a logarléchez, öt szín­sorból áll, s a színsorok mind­egyikének 30 különböző szín- árnyalata van. A három kö­zépső sáv úgynevezett mozgó­sáv és a falak színét jelzi. A felső és az alsó sor színe meg­felel a mennyezet és a padló színének. A belső kivitelezés és a bútorok színeit a színsor alsó része mozgóskálájának megfelelően válogatják össze Az ellentétes oldalon táblák vannak különböző kisegítő adatokkal a színkeverés re­ceptjeiről, a színösszetételek árára és felhasználására vo­natkozó adatokról. A sorok mentén semleges szürke színű ellenőrző ráma van. Új tévétorony Ukrajnában ' A Kijevbcn épülő televíziós horony magassága az antenná­val együtt eléri a 383 métert. A torony egyes elemeit a földön szerelik össze, méghozzá úgy, hogy először annak felső részét készítették el, fokozatosan emelve feljebb a konstrukciót. Az új televíziós torony váza már elérte a tervezett magasságot. A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat sürgős felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra: asztalos szakmunkásokat. férfi gépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. (Szerződéses viszonyban is) Munkásszállás van. Jelentkezés1 a vállalat Munkaügyi osztályán, 8-tól 15 óráig. Budapest IX.. Gyáli út 3/b. A város egyik ifjúsági kávézója, amelynek falát mozaikpannó díszíti. minden lakosa fiatal — az át­lagos életikor itt 25 esztendő. Minden évben ezer lakodal­mat tartanak, másfélezer cse­csemő szüleitik. Sok fiatal jön ide, hogy kipróbálja mire ké­pes, s elsajátítsa az egyik leg­szebb hivatást, a l bányász n esterséget. Persze, nemcsak az ismeret­len iránti, ifjúságra jellemző vonzalom hozza őket ide, ha­nem a viszonylag magas fize­tés, amit a bányászok kapnak. A helyi bányákban az átlag- fizetés havonta 160—200 rubel, ami lehetővé teszi, hogy á fiatal házasok gyorsan talpra álljanak. A bányák itt jól gépesítet­tek. A Lenin bányából — ez itt az egyik legnagyobb — évente 12 puliié tonna szenet küldenek a felszínre, de ha- marosah elérik a 16 millió tonnát. A termelés gyors növekedé­sét^ nagy termelékenység biz­tosítja, amelyet nemcsak kor­szerű gépekkel érnek el, ha­nem azzal, hogy egyre újabb módszereket dolgoznak ki, a gépek hasznosítására és a munkafolyamatok tökéletesíté­sére, az anyag- és időtakaré­kosságra. A Szovjetunióban és külföl­dön jól ismert a tomuniszi ácsolási mód, amelyet a Lenin bánya munkásai és mérnökei a Kuznyecki-medenee bánya­mérnökeivel együttműködve dolgoztak ki. Az ő ötletük volt a gyakorlóbánya megnyitása, a bányamentő gyakorlótér lét­rehozása, ahol alaposan elsajá­títják a gázrobbanás lokalizá­lását és a föld alatti tűzoltást. A bányászok állandóan ta­nulnak, bővítik szakmai és ál­talános ismereteiket. Minden termelőegységnél szerveznek szakmai tanfolyamokat, s a városban, amely nemrég még a térképen sem szerepelt, ki­helyezett tagozatot nyitott a Szibériai Kohászati Főiskola. Mezsdurecsenszk az egyik legfiatalabb szovjet város, amely a háború utáni ötéves tervek során keletkezett. Alap­vető vonásai semmiben kém különböznek a többi új város­tól, de van egy sajátossága — az, hogy a költők városa.. Nem­csak azért, mert ténylegesen sok itt a poéta — külön klub­juk is van, Líra névvel —, ha­nem mert Lakói a lírikus mély érzésével szeretik munkájukat, társaikat, a háztömböket, áz utcákat, a tajga borította he­gyeket és Szibéria zord éghaj­latát. Különben aligha nevez­ték volna Vidám utcának a város egyik főútvonalát, s Ro­mantikának a bányászszanató­riumot J. Ivanova • • ' Üveg az építészetben Gorkijban senki sem fordí­tott különösebb figyelmet az új sportpalota építkezéséra. Gyö­keresen megváltozott azonban a helyzet a létesítmény átadása után. A város lakói esténként sűrű csoportokban mentek az Oka partján felépített sport­palotához, hogy gyönyörköd­hessenek a számtalan üveglap­ról visszaverődött fénymiriád- ban. A csodálatos fényhatás egy új építőanyagnak — a pro­filírozott üvegnek köszönhető. Az üveg arca és formája Az üveget már évezredek óta alkalmazzák az építészet­ben. Bármilyen is volt azon­ban az üveg — kicsi vagy nagy, átlátszó vagy színes, si­ma vagy érdes —, formáját te­kintve mindvégig síküveg ma­radt. Profilírozott üvegek építé­szeti alkalmazását főképpen technológiai nehézségek gátol­ták. A formákba való öntés különösen nehéz megoldásnak bizonyult — a szakemberek ezért a hevített üveg plaszti­kusságának ismeretében in­kább a hengerléssel próbál­koztak. Először széles üvegla­pot hengereltek, majd a még forró anyagot profilírozógéppel munkálták meg. Ekkor azonban újabb nehéz­ségek merültek fel — a külön­ben könnyen elkészíthető profil­szerszám anyaga vagy a túl nagy súrlódás vagy pedig rossz hőállósága miatt nem bírta az igénybevételt. A probléma megoldására többször próbál­tak sikertelenül grafitszerszá­mokat alkalmazni. A megol­dást végül mégis a grafit — Karélia földjének kincse — hozta meg. A profilírozott üvegelemek gyártástechnológiáját az Oka menti Dzserzsinszkben dolgoz­ták ki. Különböző sűrítő­anyagokkal próbálkoztak, és üvegblokkokat állítottak össze. A profilírozott üveget Bar- naulban próbálták ki — Szibé­ria csikorgó fagyában, de Le­ningrad egyik metróállomását is az új anyaggal burkolták. Az új építőanyagból hamaro­san már napfényes baromfine­veldék és istállók is készültek — soha sem elegendő mennyi­ségben. Míg kezdetben csak Bor városában foglalkoztak profilírozott üveggyártással, az elmúlt évben egyedül az Orosz Föderáció több mint 1 millió négyzetmétert termelt, és 1972- ben már megközelítik a 2 mil­lió négyzetmétert. Az első szabadalom és a hussonhetedik Eseménynek számított, ami­kor az üzem először vitt kül­földi kiállításra termékeiből — Romániába, mégpedig — az elemek kiváló szállíthatóságát bizonyítva — teherautón. Az edzett üveg ugyanis rendkívül szilárd. Három éve fogadták el Bor üveggyártóinak első szabadal­mi bejelentését — Belgiumban. Nemrég regisztrálták a hu- szonhetediket Franciaország­ban. Az új építőanyagot az NSZK-ban, Olaszországban, az USA-ban, Angliában, Norvé­giában, Ausztráliában és más országokban is szabadalmaz­tatták. A profilírozott üveg jövője Az új építőanyag létrehozói 1970-ben Állami Díjat kaptak. Néhány év alatt a 180 millimé­ter széles hasábkonstrukcióról áttértek a 300 milliméteresre. Az építészek, azonban még szélesebb profilokat kémek. Ezen feladat megoldásához azonban már nem két, hanem négy hengerű gépekre van szükség. Ebben az esetben ugyanis a konstrukciók széles­sége a korábbi konstrukciós szilárdság megtartásával két- háromszorosra növelhető. Szí­nes profilírozott üvegek és ar­matúrával ellátott blokkok gyártását is tervezik. Grigorij Zaharov Novoszibirszk — ez a 1,2 milliós metropolis — megha­zudtolta az általam elképzelt Ázsiát. Széles utcái, modern, óriási lakótelepei bármelyik európai városban is felépül­hettek volna, és az utcákon robogó csuklós Ikaruszok még a budapesti atmoszférából is idehoztak valamennyit. A mo­dem lakótelepek itt-ott még maguk közé zárják a háláira ítélt régi kis faházas város­részeket. A város környékén régebbi és újabb gyárak dol­goznak, kissé távolabb pedig az Ob folyón épített vízi érőmű ontja az energiát a csillapít­hatatlan szomjú városnak. De Novoszibirszk igazi hírét a tudomány adja.- 1956-ban a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusán me­rült fel a terv az új szibériai tudósközpont létrehozására. 1957. május 18-án pedig már minisztertanácsi határozat pe­csételte meg az új, merész kí­sérlet szándékát. S a várostól 25 km-re gépek zaja verte fel a tajga csendjét: megindult az építkezés. Építkezés az Aranyvö'gyben De mi tette szükségessé, mi indokolta, hogy Szibériában, ahol az éghajlati-természeti tényezők az európaiak számá­ra szokatlanok, és a fővárostól mért távolság 3 és fél ezer ki­lométer, itt épült fel a szovjet tudomány második legna­gyobb, de kétségtelenül a leg­modernebb központja? Az el­ső ok nyilvánvalóan az a tény, hogy Szibéria ásványi kincsek­ben, energiában hihetetlenül gazdag, de ennek ä gazdaság­nak a mai ember boldogulá­sáért eddig csak kis töredékét használták fel. Már pedig Szi­béria kincseit csak a tudo­mány segítségével lehet hasz­nosítani. És hogy éppen Novo- szibirszkre esett a választás, annak az az oka, hogy kiépült maga a város, komoly iparral, Tudósváros a tajgában ami a szükséges hátteret biz­tosítja a tudományos kutatás­nak, felépült a vízi erőmű, amely a szükséges energiát szolgáltatja. Harmadsorban pedig a város közelében ta­lálták meg a tajgának azt a részét, az Aranyvölgyet, amely közel van az Ob mes­terséges tengerének a partjá­hoz, jó levegőjű, csendes vi­dék, ahol a feltételek ideáli­sak, a tudósoknak az elmé­lyült kutatáshoz. Komplex kutatóközpont A kutatóközpont munkáját elsősorban az alapkutatások­ban jelölték meg, de legalább ilyen fontos feladata még a tudományos káderek utánpót­lása, illetve az alapkutatások eredményeinek az ipar és me­zőgazdaság felé való továbbí­tása. 15 év történelmi távlatok­ban csak egy pillanat. De 15 év elég volt, hogy kialakuljon az Akagyemgorodok 24 inté­zettel és mintegy 50 ezer la­kással és mindazokkal a léte­sítményekkel, amelyek egy ilyen bonyolult intézmény ki­szolgálásához, üzemeléséhez szükségesek. Felépült a Szov­jetunió 3. legnagyobb könyv­tára, mintegy 5 millió kötet könnyvvel, az állami egyetem, több középiskola, amelyek a helyszínen biztosítják az inté­zetek káderutánpótlását. Tudományos össztűz Lehetetlen néhány sorban felvázolni az intézetek konk­rét munkáját. ízelítőül csak Műszerek ezrei a Magfizikai Intézetben. annyit, hogy az öt fizikai in­tézet tanulmányozza az atom­fizika, a termodinamika, a mechanika, a hidrodinamika és a félvezetők problémáit. A Geológiai Intézet foglalkozik Szibéria föld alatti kincseinek a feltérképezésével, feltárásá­val. Az intézet múzeuma mintegy 10 ezer fajta kőzetfaj­tát mutat be, amelyek szinte mind megtalálhatók Szibériá­ban. Nagy szerep jut a geoló­gusoknak a hallatlan kőolaj- és földgázvagyon felderítésé­ben, hiszen — ahogy mondani szokták — Szibéria fekete olajtengeren lebeg. De nem kevésbé fontos az arany, a gyémánt, a színesfémek, ér­cek, a bauxit és a kőszén sem. A kémiai intézetek jó kapcso­latban a magyar kutatóinté­zetekkel a katalizátorokkal foglalkoznak, a biológiai inté­zetek pedig a sejttan és az örökléstan kérdéseivel. Fontos fajtanemesítési kísérleteket végeztek itt, sikerült például a jelenleginél háromszor na­gyobb cukortartalmú cukor­répát előállítani, vagy pél­dául fekete mókusokat, kék vidrákat kitenyészteni. De vannak intézetek, ahol közgaz­daságtannal, szociológiával, régészettel, néprajzzal és nyel­vészettel foglalkoznak. És va­lamennyi intézet rendelkezé­sére áll egy óriási számítóköz­pont, ahol a legmodernebb számítógépek adják meg a vá­laszt a kutatóknak az általuk feltett kérdésekre. Az intézetek nem egyedül­állóan dolgoznak. Egy bizott­ság koordinálja a munkát és egy-egy probléma több oldalú megfejtésében egyszerre több intézet és tudományos csoport vesz részt. Aki már járt Szibériában, érzi, hogy Szibéria a jövő földje. És, hogy a jövőben ho­gyan alakul Szibéria arculata és a szovjet népgazdaságban betöltött szerepe — a tudósok­nak óriási szerepük van. Horti József I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom