Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
1973. JANUÁR 21., VASÁRNAP Vt*T MtC Kjűrfap Város az ősvadon helyén É HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A SZOVJETUNIÖ- BELI MODERN ÉPÍTÉSZET VILÁGÁBA KALAUZOLJA EL AZ OLVASÓT, HÍRT ADVA A KORSZERŰ ÉPlKEzés Újabb módszereiről. Er: da ti msgofdúsú emlékmű Talnah városában található a megoldásában egyedülálló emlékmű — egy vasbetonsátor —, amelyet azon a helyen emeltek, ahol néhány évvel ezelőtt felütötték sátrukat az első geológiai expedíció tagjai. Talnah — a sarkkörön túl épült, rendkívül gazdag szinesfémérc-lelőhely közelében. A helyi lakosság nyelvén talnah — elzártat jelent. Valóban, a világtól elzárt helynek tartották ezt a környéket, ahol évente 9 hónapig uralkodik a sarkvidéki éjszaka, s ahol igazán helyénvaló az az elnevezés, hogy „az örök fagy birodalma”. Nem volt könnyű dolguké az építőknek, de a tajmiri tundra elzártsága megszűnt. Nehéz munkával új várost teremtettek, rekordidő alatt és emlékművet emeltek Kölumbusuk- nak. Ha valaki helikopteren teszi meg az utat a szibériai területi központtól, Kemerovóíól Mezsdurecsenszk városáig, lent a tajga szürkészöld gyepszőnyegének látványa kíséri. S teljesen váratlanul bontakozik ki előtte a város mértani pontossággal húzódó és egymást keresztező sok utcája, a négy- szögletes háztömbök látványa. Hihetetlennek tűnik, hogy alig másfél évtizede itt még ember ijem járta hamisítatlan ősvadon volt... A város, amelynek ma 90 ezer lakója van — ott épült, ahol a Kuznyecki-medience szénkincsének egytizede, egy 100 milliárd tonnás szénmező terül e!L A kezdet kezdetén a geológusok, a térképészek és az építők a Tom és az Usza folyók közötti keskeny szigeten verték le sátraikat. A végtelen tajga borította hegyek között nem volt könnyű az élet — nyáron rekkenő hőség és szúnyogfelhők, s a sátrakig elmerészkedő medvék, télen csontig ható szél és —40 fok hideg. A felfedezőket, az elsőket azonban ez sem riasztotta el. A városalapítók és a szén után kutatók jelszava ez volt — „küzdeni, keresni, találni és soha meg nem hátrálni”. Szén van itt mindenütt, a felszín közvetlen közelében csakúgy, mint óriási mélységben — 2 kilométerre a föld alatt. A sátrak helyén egy év múlva már megjelentek a barakkok, majd egymás után emelkedtek a magasba az emeletes házak. Így nőtt fel egy tágas, napfényes, minden komfortot biztosító új város, Mezsdurecsenszk csaknem A szivárvány minden színében Az ipari és középületek, a lakóházak és szállodák külső kivitelezésének minősége jelentős mértékben függ a megfelelő színek kiválasztásától. Nem mindig könnyű a szín- harmónia megtalálása, különösen akkor, amikor a színek kiválasztása valamilyen oknál fogva korlátozott. Az ilyen kivitelezéseknél nagy segítséget jelent a leningrádi építészmérnöki főiskola egyik tanárának az úgynevezett színgyűjtő sora. Az újítás elvileg és külsőleg hasonlít a logarléchez, öt színsorból áll, s a színsorok mindegyikének 30 különböző szín- árnyalata van. A három középső sáv úgynevezett mozgósáv és a falak színét jelzi. A felső és az alsó sor színe megfelel a mennyezet és a padló színének. A belső kivitelezés és a bútorok színeit a színsor alsó része mozgóskálájának megfelelően válogatják össze Az ellentétes oldalon táblák vannak különböző kisegítő adatokkal a színkeverés receptjeiről, a színösszetételek árára és felhasználására vonatkozó adatokról. A sorok mentén semleges szürke színű ellenőrző ráma van. Új tévétorony Ukrajnában ' A Kijevbcn épülő televíziós horony magassága az antennával együtt eléri a 383 métert. A torony egyes elemeit a földön szerelik össze, méghozzá úgy, hogy először annak felső részét készítették el, fokozatosan emelve feljebb a konstrukciót. Az új televíziós torony váza már elérte a tervezett magasságot. A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat sürgős felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra: asztalos szakmunkásokat. férfi gépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. (Szerződéses viszonyban is) Munkásszállás van. Jelentkezés1 a vállalat Munkaügyi osztályán, 8-tól 15 óráig. Budapest IX.. Gyáli út 3/b. A város egyik ifjúsági kávézója, amelynek falát mozaikpannó díszíti. minden lakosa fiatal — az átlagos életikor itt 25 esztendő. Minden évben ezer lakodalmat tartanak, másfélezer csecsemő szüleitik. Sok fiatal jön ide, hogy kipróbálja mire képes, s elsajátítsa az egyik legszebb hivatást, a l bányász n esterséget. Persze, nemcsak az ismeretlen iránti, ifjúságra jellemző vonzalom hozza őket ide, hanem a viszonylag magas fizetés, amit a bányászok kapnak. A helyi bányákban az átlag- fizetés havonta 160—200 rubel, ami lehetővé teszi, hogy á fiatal házasok gyorsan talpra álljanak. A bányák itt jól gépesítettek. A Lenin bányából — ez itt az egyik legnagyobb — évente 12 puliié tonna szenet küldenek a felszínre, de ha- marosah elérik a 16 millió tonnát. A termelés gyors növekedését^ nagy termelékenység biztosítja, amelyet nemcsak korszerű gépekkel érnek el, hanem azzal, hogy egyre újabb módszereket dolgoznak ki, a gépek hasznosítására és a munkafolyamatok tökéletesítésére, az anyag- és időtakarékosságra. A Szovjetunióban és külföldön jól ismert a tomuniszi ácsolási mód, amelyet a Lenin bánya munkásai és mérnökei a Kuznyecki-medenee bányamérnökeivel együttműködve dolgoztak ki. Az ő ötletük volt a gyakorlóbánya megnyitása, a bányamentő gyakorlótér létrehozása, ahol alaposan elsajátítják a gázrobbanás lokalizálását és a föld alatti tűzoltást. A bányászok állandóan tanulnak, bővítik szakmai és általános ismereteiket. Minden termelőegységnél szerveznek szakmai tanfolyamokat, s a városban, amely nemrég még a térképen sem szerepelt, kihelyezett tagozatot nyitott a Szibériai Kohászati Főiskola. Mezsdurecsenszk az egyik legfiatalabb szovjet város, amely a háború utáni ötéves tervek során keletkezett. Alapvető vonásai semmiben kém különböznek a többi új várostól, de van egy sajátossága — az, hogy a költők városa.. Nemcsak azért, mert ténylegesen sok itt a poéta — külön klubjuk is van, Líra névvel —, hanem mert Lakói a lírikus mély érzésével szeretik munkájukat, társaikat, a háztömböket, áz utcákat, a tajga borította hegyeket és Szibéria zord éghajlatát. Különben aligha nevezték volna Vidám utcának a város egyik főútvonalát, s Romantikának a bányászszanatóriumot J. Ivanova • • ' Üveg az építészetben Gorkijban senki sem fordított különösebb figyelmet az új sportpalota építkezéséra. Gyökeresen megváltozott azonban a helyzet a létesítmény átadása után. A város lakói esténként sűrű csoportokban mentek az Oka partján felépített sportpalotához, hogy gyönyörködhessenek a számtalan üveglapról visszaverődött fénymiriád- ban. A csodálatos fényhatás egy új építőanyagnak — a profilírozott üvegnek köszönhető. Az üveg arca és formája Az üveget már évezredek óta alkalmazzák az építészetben. Bármilyen is volt azonban az üveg — kicsi vagy nagy, átlátszó vagy színes, sima vagy érdes —, formáját tekintve mindvégig síküveg maradt. Profilírozott üvegek építészeti alkalmazását főképpen technológiai nehézségek gátolták. A formákba való öntés különösen nehéz megoldásnak bizonyult — a szakemberek ezért a hevített üveg plasztikusságának ismeretében inkább a hengerléssel próbálkoztak. Először széles üveglapot hengereltek, majd a még forró anyagot profilírozógéppel munkálták meg. Ekkor azonban újabb nehézségek merültek fel — a különben könnyen elkészíthető profilszerszám anyaga vagy a túl nagy súrlódás vagy pedig rossz hőállósága miatt nem bírta az igénybevételt. A probléma megoldására többször próbáltak sikertelenül grafitszerszámokat alkalmazni. A megoldást végül mégis a grafit — Karélia földjének kincse — hozta meg. A profilírozott üvegelemek gyártástechnológiáját az Oka menti Dzserzsinszkben dolgozták ki. Különböző sűrítőanyagokkal próbálkoztak, és üvegblokkokat állítottak össze. A profilírozott üveget Bar- naulban próbálták ki — Szibéria csikorgó fagyában, de Leningrad egyik metróállomását is az új anyaggal burkolták. Az új építőanyagból hamarosan már napfényes baromfineveldék és istállók is készültek — soha sem elegendő mennyiségben. Míg kezdetben csak Bor városában foglalkoztak profilírozott üveggyártással, az elmúlt évben egyedül az Orosz Föderáció több mint 1 millió négyzetmétert termelt, és 1972- ben már megközelítik a 2 millió négyzetmétert. Az első szabadalom és a hussonhetedik Eseménynek számított, amikor az üzem először vitt külföldi kiállításra termékeiből — Romániába, mégpedig — az elemek kiváló szállíthatóságát bizonyítva — teherautón. Az edzett üveg ugyanis rendkívül szilárd. Három éve fogadták el Bor üveggyártóinak első szabadalmi bejelentését — Belgiumban. Nemrég regisztrálták a hu- szonhetediket Franciaországban. Az új építőanyagot az NSZK-ban, Olaszországban, az USA-ban, Angliában, Norvégiában, Ausztráliában és más országokban is szabadalmaztatták. A profilírozott üveg jövője Az új építőanyag létrehozói 1970-ben Állami Díjat kaptak. Néhány év alatt a 180 milliméter széles hasábkonstrukcióról áttértek a 300 milliméteresre. Az építészek, azonban még szélesebb profilokat kémek. Ezen feladat megoldásához azonban már nem két, hanem négy hengerű gépekre van szükség. Ebben az esetben ugyanis a konstrukciók szélessége a korábbi konstrukciós szilárdság megtartásával két- háromszorosra növelhető. Színes profilírozott üvegek és armatúrával ellátott blokkok gyártását is tervezik. Grigorij Zaharov Novoszibirszk — ez a 1,2 milliós metropolis — meghazudtolta az általam elképzelt Ázsiát. Széles utcái, modern, óriási lakótelepei bármelyik európai városban is felépülhettek volna, és az utcákon robogó csuklós Ikaruszok még a budapesti atmoszférából is idehoztak valamennyit. A modem lakótelepek itt-ott még maguk közé zárják a háláira ítélt régi kis faházas városrészeket. A város környékén régebbi és újabb gyárak dolgoznak, kissé távolabb pedig az Ob folyón épített vízi érőmű ontja az energiát a csillapíthatatlan szomjú városnak. De Novoszibirszk igazi hírét a tudomány adja.- 1956-ban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán merült fel a terv az új szibériai tudósközpont létrehozására. 1957. május 18-án pedig már minisztertanácsi határozat pecsételte meg az új, merész kísérlet szándékát. S a várostól 25 km-re gépek zaja verte fel a tajga csendjét: megindult az építkezés. Építkezés az Aranyvö'gyben De mi tette szükségessé, mi indokolta, hogy Szibériában, ahol az éghajlati-természeti tényezők az európaiak számára szokatlanok, és a fővárostól mért távolság 3 és fél ezer kilométer, itt épült fel a szovjet tudomány második legnagyobb, de kétségtelenül a legmodernebb központja? Az első ok nyilvánvalóan az a tény, hogy Szibéria ásványi kincsekben, energiában hihetetlenül gazdag, de ennek ä gazdaságnak a mai ember boldogulásáért eddig csak kis töredékét használták fel. Már pedig Szibéria kincseit csak a tudomány segítségével lehet hasznosítani. És hogy éppen Novo- szibirszkre esett a választás, annak az az oka, hogy kiépült maga a város, komoly iparral, Tudósváros a tajgában ami a szükséges hátteret biztosítja a tudományos kutatásnak, felépült a vízi erőmű, amely a szükséges energiát szolgáltatja. Harmadsorban pedig a város közelében találták meg a tajgának azt a részét, az Aranyvölgyet, amely közel van az Ob mesterséges tengerének a partjához, jó levegőjű, csendes vidék, ahol a feltételek ideálisak, a tudósoknak az elmélyült kutatáshoz. Komplex kutatóközpont A kutatóközpont munkáját elsősorban az alapkutatásokban jelölték meg, de legalább ilyen fontos feladata még a tudományos káderek utánpótlása, illetve az alapkutatások eredményeinek az ipar és mezőgazdaság felé való továbbítása. 15 év történelmi távlatokban csak egy pillanat. De 15 év elég volt, hogy kialakuljon az Akagyemgorodok 24 intézettel és mintegy 50 ezer lakással és mindazokkal a létesítményekkel, amelyek egy ilyen bonyolult intézmény kiszolgálásához, üzemeléséhez szükségesek. Felépült a Szovjetunió 3. legnagyobb könyvtára, mintegy 5 millió kötet könnyvvel, az állami egyetem, több középiskola, amelyek a helyszínen biztosítják az intézetek káderutánpótlását. Tudományos össztűz Lehetetlen néhány sorban felvázolni az intézetek konkrét munkáját. ízelítőül csak Műszerek ezrei a Magfizikai Intézetben. annyit, hogy az öt fizikai intézet tanulmányozza az atomfizika, a termodinamika, a mechanika, a hidrodinamika és a félvezetők problémáit. A Geológiai Intézet foglalkozik Szibéria föld alatti kincseinek a feltérképezésével, feltárásával. Az intézet múzeuma mintegy 10 ezer fajta kőzetfajtát mutat be, amelyek szinte mind megtalálhatók Szibériában. Nagy szerep jut a geológusoknak a hallatlan kőolaj- és földgázvagyon felderítésében, hiszen — ahogy mondani szokták — Szibéria fekete olajtengeren lebeg. De nem kevésbé fontos az arany, a gyémánt, a színesfémek, ércek, a bauxit és a kőszén sem. A kémiai intézetek jó kapcsolatban a magyar kutatóintézetekkel a katalizátorokkal foglalkoznak, a biológiai intézetek pedig a sejttan és az örökléstan kérdéseivel. Fontos fajtanemesítési kísérleteket végeztek itt, sikerült például a jelenleginél háromszor nagyobb cukortartalmú cukorrépát előállítani, vagy például fekete mókusokat, kék vidrákat kitenyészteni. De vannak intézetek, ahol közgazdaságtannal, szociológiával, régészettel, néprajzzal és nyelvészettel foglalkoznak. És valamennyi intézet rendelkezésére áll egy óriási számítóközpont, ahol a legmodernebb számítógépek adják meg a választ a kutatóknak az általuk feltett kérdésekre. Az intézetek nem egyedülállóan dolgoznak. Egy bizottság koordinálja a munkát és egy-egy probléma több oldalú megfejtésében egyszerre több intézet és tudományos csoport vesz részt. Aki már járt Szibériában, érzi, hogy Szibéria a jövő földje. És, hogy a jövőben hogyan alakul Szibéria arculata és a szovjet népgazdaságban betöltött szerepe — a tudósoknak óriási szerepük van. Horti József I i
