Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
lML*i 1 #1 teilt 9 s 1973. JANUÁR 3., SZERDA S< lap Budapest Olasz ajándék — Vietnamnak Bensőséges , szolidaritási gyűlésre került sor új év napján a SZOT rózsadombi üdülőjében. A SZOT Szociáltu- risztikai Irodájának szervezésében hazánkba látogatott mintegy 400 olasz szakszervezeti turista találkozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság követségének képviselőivel. A lelkes hangulatú gyűlés végén Degli Innocenti, a CGIL Központi Bizottságának tagja, az ETLI alelnöke az olasz turistacsoport nevében 500 ezer líra ajándékot nyújtott át a vietnami nép megsegítésére. Az első munkanapon Teljes gőzzel Három Pest megyei vállalat vezetőjéhez fordultunk azzal a kérdéssel: hogyan kezdődött üzemében az 1973-as esztendő, az új év eléő munkanapja? Cs. Horváth István, a Pest megyei Műanyag-, Játékáru- és Tömegcikkipari Vállalat (PEMÜ) termelési és üzemgazdasági főosztályvezetője ezt válaszolta: — Már a karácsony és a szilveszter közötti munkanapokat igyekeztünk felhasználni az új esztendő megfelelő előkészítésére: elvégeztük a gépek karbantartását, a beérkezett tartalékalkatrészek beépítését és az év végi leltározást, hogy már az első napot produktív munkával kezdhessük. A nap folyamán egyetlen üzemrészből sem jelentettek; fennakadást, sem az energia- ellátásban, sem a termelőmunkában. Általában elmondhatom, hogy az idei start jobban sikerült, mint a korábbi években, amihez az is hozzájárult, hogy a megrendelések megfelelően kitöltik az első negyedévi kapacitásunkat. — Január 2-a számunkra még egy okból nevezetes: ezen a napön kezdte meg működését’^ a PEMÜ égisze alatt .a zsámbéki műanyaggyár, amely január elsejei hatállyal olvadt be vállalatunkba. Jelenleg a vállalat legfőbb vezetői itt, a zsámbéki gyáregységben tartózkodnak, hogy egy kis ünnepség keretében köszöntsék az új gyáregység dolgozóit az új esztendőben. DANSZENTMIKLOSI VÁLTOZÁSOK A tegnapból a mába A dánszentmiklósi Micsurin az ország egyik legrégibb szövetkezete. Területe 3700 kataszteri hold. Ebből közös szántó 2100, szőlő 400, gyümölcsös 300 hold. A tagok száma 431, ebből 108 nyugdíjas. Gazdag, modern szocialista nagyüzem a Micsurin, jól összeforrt közösség. Az alberirsa—Örkényi úttól balra terül el a szövetkezet központja. Gyönyörű park veszi körül az irodákat, s magasra emelkedik a hidroglőbus fémgömbje. Itt van a tsz konzervgyára, ahol korszerű gépeken dolgozzák fel a tsz termékeit, mellette a 400 va- gonos hűtőház, körülötte az almáskert sövény fái, távolabb a ládagyár piramishegyei. A fejlődés különösen az utóbbi hat esztendőben, főleg a gazdasági reform éveiben gyorsult meg. A Micsurin példája is bizonyítja: pártunk gazdaságpolitikája helyes, pártunk X. kongresszusa által kijelölt út járható, a nép felemelkedését szolgálja. A tsz az utóbbi öt esztendőben háromszor nyerte el a megye legjobb gazdasága kitüntető címet, s a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben elért eredményeiért megkapta' a Pest megyei pártbizottság zászlaját. Most csak egyetlen oldaláról vizsgáljuk a dánszentmiklósi eredményeket, mégpedig arról, hogyan változott meg a tsz-tagság életformája és gondolkodása, s ebből vonunk le elvi következtetéseket. 2. Újfajta rétegezödés A 25 év küzdelmeinek, a sok lemondásnak, nélkülözésnek, harcnak végsősoron meglett az eredménye. Az egykori cselédek, napszámosok, kétkezi dolgozók, tanyásgazdák mára öntudatos szövetkezeti tagok lettek, s az új »viszonyoknak megfelelően alakították ki életmódjukat. Idáig hosszú út vezetett. A múltban két világ állt itt egymással szemben: a földbirtokosok és a cselédség világa. A közbeeső rétegek nem játszottak jelentős szerepet. Alig akadt Dánszentmik- lóson a múltban nagygazda, ikulák. Az úri birtokosok pedig nemigen éltek a faluban, s amikor leutaztak, vagy ha itt éltek is, akkor is távol tartották magukat a falu társadalmától. A házasodás, a barátko- zás is aszerint történt, hogy ki milyen csoporthoz, réteghez tartozott. Ahogyan az egyik idős szövetkezeti tag mondotta: „Minden zsák megtalálta a foltját, a •szegény a szegénnyel, a módosabb a módossal barátkozott.” A közösségi szemlélet erősödése A rétegezödés tehát megvolt, s ez megmutatkozott az érintkezésben, a szokások kialakulásában is. S ez még a felszabadulás után is nagyon sokáig érvényesült. Gondolkozásukat is anyagi helyzetük, körülményeik szabták meg. Még a szövetkezet sem tudta egy csapásra megváltoztatni az emberek gondolkodását. A dánszent- miklósiakra is állt az a lenini mondás, hogy a parasztság* anyagi körülményeinek javulásával együtt lassan változik politikai, világnézeti és erkölcsi szemlélete. A szövetkezet gazdasági és szervezeti megerősödésével nőtt a tagság biztonsága, öntudata, közösségi szemlélete, s mindez elősegítette Dánszent- miklóson a szocialista termelési viszonyok erősödését, a szövetkezeti vagyon gyarapodását. i z erősödő, gazdag szövetkezet viszont hatott a tagság, a falu lakosságának öntudatára, gondolkodásmódjára. Persze, nem lehet egy kaptafára húzni az egész falut, hiszen a lakosság összetétele vegyes, s a faluban két szocialista tulajdonforma létezik: az állami tulajdon, mint össznépi tulajdon, a szövetkezeti tulajdon pedig csoport- (kollektív) tulajdon. Van bizonyos különbség a kettő között, de abban megegyeznek, hogy mindkettő szocialista. Az állami gazdaságban háromszázan, a termelőszövetkezetben mintegy hétszázan dolgoznak. Ezenkívül a faluból 45-en eljárnak főleg Pestre, Ceglédre, ipari üzemekbe. Tizenöt kisiparos van, 26-an pedig a népművelés, az oktatás területén dolgoznak. Van még a- faluban 15 egyénileg gazdálkodó paraszt is, akik főleg tanyán élnek. A társadalmi mozgás tehát Dánszentmiklóson sem állapodott meg, a régi osztályok, rétegek menthetetlenül elsüllyedtek a történelemben. Ugyanakkor az új viszonyok, körülmények között újabb ré- tegeződés megy végbe a faluban, legalábbis ez figyelhető meg. A leglényegesebb változás az emberek megélhetési viszonyaiban, az anyagiakban ment végbe. A Micsurin vezetősége, pártszervezete felismerte azt a lenini igazságot, hogy „a parasztok nagyon is gyakorlati emberek, ... semhogy kizárólag tanácsok, könyvek útmutatásai alapján hajlandók lennének bármilyen komoly változtatásra ... Ha majd gyakorlatilag. a parasztok számára kézzel fogható tapasztalati úton bebizonyítottuk, hogy a társas... földművelésre való áttérés szükséges és lehetséges, csakis akkor mondhatjuk majd teljes joggal, hogy komoly lépést tettünk előre a szocialista fejlődés útján.” A foglalkozás megoszlása A Micsurinban fényesen bizonyították a nagyüzem fölényét. A termelőszövetkezet nemcsak megélhetést, hanem boldogulást, jövőt is tud biztosítani tagjainak, s mindazoknak, akik a közös gazdaságban dolgoznak. A dánszentmiklósi szövetkezeti tagok tulajdonképpen már nem is parasztok a szó régi értelmében, hanem szakmunkások. A hagyományos földművelői rétegek — állattenyésztők, növénytermesztők, kertészek — mellett létrejött a gépjavítók, traktorosok, öntözési és növényvédelmi szakemberek és technikusok, valamint a vezetők csoportja. Érdemes megvizsgálni, hogy napjainkban milyen a tagság összetétele, hogyan oszlik meg a tagság foglalkozás szerint. A termelőszövetkezeti tagok ágazatonkénti elosztása: Traktorvezető és gépkocsivezető 70 fő Szerelő 12 „ Növényvédő szakmunkás 38 ,, öntözéses szakmunkás 24 ,, Brigád- és ágazatvezető 22 „ Állattenyésztő 12 „ Gyümölcstermelő szakmunkás 30 Szőlőtermelő szakmunkás 31 »» Egyéb 84 M Aktív tagok száma 323 lő Az alkalmazottak, szerződéses dolgozók foglalkozás szerinti megoszlása is hasonló. Közülük talán több a szakképzetlen dolgozó, akik mozgó munkát végeznek, de nem a régi paraszti értelemben vett mezőgazdasági munkát, hanem a hűtőházban, a fóliasátor alatt almát, hagymát válogatnak, a rakodásnál segítenek. Persze, kapálás, egyelés is akad, de ezt a szövetkezetben főleg gépekkel végzik. A törzsgárda Az új rétegek, amelyek a szövetkezetben a törzsgárdát alkotják, a tsz legbiztosabb támaszai. Az új rétegek keresetei, jövedelmei között van különbség, az anyagi javak, a megélhetés tekintetében mégis bizonyos közeledés figyelhető meg. Érdekes, hogy éz a közeledés magasabb szinten tetőzik: a volt „szegényebbek” közelítenek a gazdagabbakhoz. Ez a közeledés, kiegyenlítődés az egységes paraszti osztály kialakításának folyamatában megy végbe, meghatározója a szocialista termelés és tulajdonviszony, az életmód azonossága, a személyi tulajdon megszerzésének azonos lehetősége, valamint a szemléletbeli, gondolkodásbeli hasonlóság. A Micsurinban meglevő ré- tegeződés tehát nem tulajdon- viszonyokon, hanem munkán alapul, s nem kibékíthetetlen az ellentmondás, amely munka közben keletkezett. Nyilvánvaló, hogy aki a tsz-ben 5—6 ezer forintot is megkeres egy hónapban, az jobban tud vásárolni, szebben berendezni a lakását, de életformája lényegében nem különbözik a kisebb keresetű dolgozók életnívójától. Következik: 2. Űj falukép Gáli Sándor Werner Jánosné, a Hazai FésűsfQnó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának igazgatója: — Minden eddiginél jobb kedvvel, több optimizmussal kezdtük az új évet. A Központi Bizottság állásfoglalásában rögzített 8 százalékos béremelés és a saját erőből 1973- ban tervezett bérfejlesztés együttesen minden bizonnyal sokat javít majd égető munkaerőgondjainkon. Dolgozóink jó kedvét nagymértékben fokozza a KB állásfoglalásának az a pontja is, amely a nyugdíjkorhatár-kedvezményekről intézkedik. Nálunk ez a kedvezmény a szövőket, a fonókat és az előfonókat érinti: aki közülük 10 évet dolgozott gép mellett, két évvel, és mindén további négy év után újabb egy évvel korábban mehet nyugdíjba. Képzelhető az asz- szonyok öröme, gyárunk dolgozóinak túlnyomó többsége ugyanis: nő. — Végül, de nem utolsósorban, jól készítették elő az új esztendei munkát a múlt évi nagy beruházások: az új kazánház, az új cérnázóüzem és a 4 millió forintos klímaberen dezés, amelyet a meleg időszak kezdetére fogunk üzembe helyezni. Nagy József, az Ipari Szerelvény Gépgyár igazgatója is elégedetten nyilatkozott: — Sikeres esztendőt hagytunk magunk mögött december 31-én; vállalatunk komplex tervét túlteljesítette: az exportkiszállítási tervet 16, nyereségtervet 28 százalékkal, a készárutervet pedig 4 százalékkal, vagyis 23 millió forinttal! Eredményeinkben közrejátszott, hogy az- elmúlt évben a dolgozók létszáma 117 fővel emelkedett, amit nem utolsósorban annak köszönhetünk, hogy 1971-hez képest tavaly 7 százalékos bérfejlesz tést hajtottunk végre. **■ — A megfelelő létszám, kielégítő öntvényellátás és kellő mennyiségben biztosított saját kovácsolt alkatreszten mékek eredményeképpen, már az első napot produktív mun kával kezdhettük. Az üzemek, gyáregységek az első negyed évi és a januári termelési program birtokában a szó szoros és átvitt értelmében, teljes gőzzel láttak munkához ma reggel. ny. é. és Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Máté Györgynek, a Népszabadság főmunkatársának a munkásmozgalomban kifejtett tevékenysége és újságírói munkássága elismeréséül 60. születésnapja, valamint nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Sarlós István, a Népszabadság fő szerkesztője és Vértes Imre, Népszabadság szerkesztő bi zottságának tagja. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pothornik Jó zsefnek, a Nógrádi Szénbá nyák igazgatójának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának a munkásmozgalomban kifejtett öt évtizedes tevékenysége, valamint a szén bányászatban végzett ered ményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonu lása alkalmából, a Munka Vö rös Zászló Érdemrendje ki tüntetést adományozta. A ki tüntetést Losonczi Pál, az El nöki Tanács elnöke adta át A kitüntetés átadásánál jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titká ra, Cseterki Lajos, az Elnöki tanács titkára, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Kö&séf/politikU' m i/fjeakurliztbun A községpolitika közéletünkben gyakran használt, mindennapos fogalom, de hogy mit értünk rajta, arról megoszlanak a vélemények. Nézetem szerint a szocialista községpolitika komplex fogalom, amely a község fenntartásáról, fejlesztésének folyamatosságáról való. szervezett és tervszerű gondoskodást, a párt és a kormány politikájából következő helyi feladatok megoldásának programját foglalja magában. E fogalom valóra váltásához kedvező feltételeket biztosít a tanácstörvény; kívánatos, hogy a tanácsaink is jól használják fel a lehetőségeket az előttük álló feladatok végrehajtása során. A községpolitika megvalósítása ugyan nem tanácsi privilégium, de döntően tanácsi feladat. A célkitűzések megfogalmazásában és megvalósításában a tanácsnak nélkülözhetetlen partnerei vannak. A községben meglevő anyagi és szellemi erőforrások felkutatásában, összehangolt felhasználásában igen jelentős a községi pártszervezetek elvi, politikai irányító szerepe. Községi tanácsaink már a szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor törekedtek az együttműködés kereteinek meghatározására, és a gyakorlat bizonyítja, hogy ezt nem tekintik kampányfeladatnak. A Hazafias Népfront bizottságaival kötött együttműködési megállapodások megvalósítása a lakossággal való szoros kapcsolat fenntartásának, a szükségletek és igények megismerésének, a tanácsi felvilágosító és nevelő munkának, valamint a társadalmi ellenőrzésnek a hatékonyságát biztosítja. A népfronttal közösen sikerült egyre több olyan fórumot teremteni - (választási jelölő gyűlések, falugyűlések, rétegmegbeszélések stb.), amelyeken a lakosság a közügyekben véleményt nyilváníthat, útmutatást adhat a helyi célok meghatározásában és részt vállalhat a feladatok megvalósításában. A tanácsok és a KlSZ-szer- vezet együttműködése az ifjúságpolitikai célok megvalósítása, a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakozását szolgálja. Eredményeként örvendetesen nőtt a fiatalok érdeklődése a közügyek iránt, növekedett számarányuk a tanácsi testületekben, és nemcsak a községpolitikai célok előkészítésében, hanem azok végrehajtásában is egyre nagyobb a szerepük. A tanácsoknak a tér meló-ellátó-szolgáltató szervekkel való kapcsolata a lakosság foglalkoztatásának biztosításától, ellátásának javításától a gazdasági együttműködésig terjed. A tanácsok egyre nagyobb figyelmet fordítanak — az egész település érdekében — a gazdasági szervezetekkel való eredményesebb együttműködésre. A községpolitika megvalósítása főként a községfejlesztésben mutat jelentős eredményeket. A tervszerű fejlesztés alapjai a községrendezési tervek. Pest megyében ma már 85 község rendelkezik általános, egyszerűsített általános, vagy ösz- szevont általános rendezési tervvel. Az agglomerációs öve-' zethez tartozó községek rendezési terveinek település- csoportonkénti elkészítése lehetővé teszi az egyes településeknek a fővárossal és egymással fennálló kapcsolatai feltárását és az ezen alapuló fejlesztési elképzelések kidolgozását. Az állami lakásépítés — a városok mellett — a nagyközségekre koncentrálódik. Az OTP társasházépítési forma mellett lakásépítő szövetkezetek alakultak Ecseren, Dunakeszin, Pécelen. Egyre nagyobb számban épülnek többszintes lakások magánerőből is. A községi tanácsok a lehetőségekhez képest kielégítik az építkezők telekkérelmét. 1971-ben csaknem 3000 új lakótelket alakítottak ki és ezek nagy részét az OTP még abban az évben értékesítette, a többi között: Pilisszántón, Szódon, Örbottyánban, Dunakeszin. A telkek hatvan százalékát munkások és kisfizetésű dolgozók kapták; ez is a községpolitiika helyes értelmezését mutatja. A lakásépítés fontos feltétele az előközmüvesítés, amely ma még — a községi tanácsok dicséretes erőfeszítései ellenére — cs jelentős központi támogatás; biztosítható. A megye lakosságának ivóvízellátása a IV ötéves terv elején jelentősen elmaradt az országos átlagtól E helyzeten hivatottak változtatni a vízműtársulatok, ; regionális vízművek a Dunakanyarban, a Duna balpart településein, a Gaiga rit-ni községekben. A meglevő főművekhez a települések hálózatai csatlakoztak. A fejlődést, a lakosság -részvételénél! fokozódását jelzi, hogy a megyében ma már közel 70 víz- társulat működik, és a IV. öt éves tervben beütemezett fej lesztés időarányos részét sike rült túlteljesíteni. Ennek nagy jelentőségű eredmény nek az elérésében nem ki szerepet' játszott a helyes községpolitika következetes meg valósítása. A községpolitika hatókon}' sága jelentős mértékben attó is függ, hogy milyen abban lakosság közreműködése, községek fejlesztését a Haza fias Népfront megyei bizottsá ga és a megyei tanács végre hajtó bizottsága az évente k irt „Községiéjleszlési és szé pítési verseny”-nyel is ösztön zi. A versenyben azok a l>öz ségek aratnak sikert, amelye kimagasló eredményeket ér tek el a társadalmi munka ban, a lakóházak környéke nek rendbentartásában, lige tek, parkok, virágos, tiszta ul cák létesítésében. A versen értékelésénél számításba ve ték a közműtársulások, a vá lalatok, az intézmények anya gi hozzájárulásait, a köze beruházásokkal elért megte karításokat, és általában a az egyéni és kollektív teve kenységet, amely a települt fejlesztését, szépítését szolga ta. A versenymozgalomnak jt lentős mozgósító hatása vo A községpolitika további j lentős területe az új művek dési házak, klubkönyv,tára létesítése, az egészségiig alapellátást és a szociális gor doskodást szolgáló intézm nyék létrehozása, bővítése. A községpolitikai célé megvalósításának fontos es köze a tanácsi testületek sz bályozó és hatósági politik megszabó tevékenysége. M gyénkben 107 községi taná alkotott tanácsrendeletet köztisztaságról. Tanácsrend letek gyakori témája a közt rület-használat, a vásárc piacok rendje, a lakásigényi feltételeinek megállapítása, rendeletek jól tükrözik a h lyi igényeket. A helyesen k alakított hatóságpolitikai ct kitűzések nemcsak a község hatósági jogkörének növek dését eredményezték, de b tosították a jogkör gyakori sának feltételeit is. Általánc nak mondható, hogy a közs gek az új hatáskörükkel me felelően élnek. Az ügyek dö tő többségét határidőben, törvényesség betartásával tézik. A községpolitika fogaim nak i meghatározá abból indultam ki, ho a községpolitika cselekv program. A községpoliti egyes területeinek rövid át kintése alapot ad arra a köv keztetésre, hogy a községpol kai célkitűzések ma még el sorban a tanácsi tervekben galmazódnak meg. A község litika azonban nem korláto. dik a tanácsi tervezésre. A ron következő tanácscik feladata, hogy a községi csők hosszútávú közsé gpoli kai elképzelései, az azok m valósításában való közr ködés az adott területen oly közösséget alakítson ki, a lyet a községhez tartozás data és érzelme, az egész ges lokálpatriotizmus fűz e, be. Arany István, a Pest megyei Tanáé VB titkára k
