Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-17 / 13. szám
MSI M£C> 1973. JANUÁR 17., SZERDA K^Církip Alkotmányos feladatok a népfrontban A HAZAFIAS NÉPFRONT, alkotmányos, közjogi tevékenysége a mozgalom egyik legfontosabb funkciói közé tartozik. A népfront egyetlen olyan fő munkaterülete, amely jogilag, törvényileg szabályozott Most a tanácstag választási ciklus végén és az új tanácstagválasztások élőét a mozgalom alkotmányos tevékenysége különösen előtérbe kerül. A népfront közjogi tevékenysége tág lehetőséget <-}d a mozgalom számára, hogy társadalmi és alkotmányos oldalról is hatékonyan tevékenykedjék a szocialista demokrácia és gyakorlata a demokratizmus szélesítésében és elmélyítésében. Természetesen szorosan együtt munkálkodva a párttal, a népfrontba tömörült politikai és társadalmi erőkkel. AZ MSZMP X. KONGRESZ- 6ZUSA hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszában, a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan elengedhetetlen a szó. cialista demokrácia fejlesztése. Azaz a társadalom minél nagyobb számú tagjának részvétele az ország közéletében, beleszólása politikánk alakításába. A néptomegek, a társadalom cselekvő közéletisége, javaslatai és kritikai megjegyzései, illetve felhasználása, nagy lendületet ad a szocializmust építő munkának. Minden szocialista ország példája ezt bizonyítja. Népünk — bizonyos történelmi okok folytán — nem rendelkezik még minden téren elegendő közéleti, demokratikus gyakorlattal. Ezért is tapasztalható helyenként közéleti érzéketlenség, a köz ügyei iránti közömbösség, individualista gondolkodásmód. A népfrontmozgalomnak éppen az az egyik nagy feladata, hogy oldja ezt a közéleti közömbösséget, -sajátos társadalmi módszereivel segítsen a Szocialista demokrácia kiszélesítésében, megértésében. A népfront ezt az alkotmányos, közjogi tevékenységét különös hangsúllyal folytatja a választások alatt és után a közéleti munkában, s a tanácsokkal való szoros együttműködés alkalmával. MEGTISZTELŐ ALKOTMÁNYOS FELADATA ugyanis a Hazafias Népfrontnak, hogy a választásokat a párt I irányításával úgy készítse elő, ! szervezze meg és bonyolítsa le, | hogy annak népfrontjellege le- í gyen, s az állampolgárok ösz- szességét képviselő országgyűlés, a tanácsok, az állami végrehajtó szervek folyamatos működését a maga oldaláról megfelelően támogassa. A választási munka több szakaszra oszlik ugyan, mégis egységes egészet képez. A népfrontnak, itt megkülönböztetett a politikai szerepe, hiszen a választási munka során is a legmélyebb és legállandóbb kapcsolatban van a tömegekkel. A népfront tanácstagi beszélgetések, kis csoportos rétegtalálkozók, falugyűlések, a tanácstagok és az egész testület munkájának értékelése, a falugyűlések megszervezése, majd választási munkában a jelölő- és választói gyűlések során országos méretű politikai párbeszédet indít el. A választó polgárok kritikai megjegyzéseikkel, hasznos észrevételeikkel é§ javaslataikkal elemzik és egyben alakítják is a helyi és az országos politikát. A népfront minden választott szervének alkotmányos feladata, hogy ennek szervezése mellett a véleményeket és javaslatokat elemezze, összegezze, saját munkájában felhasználja, s eljuttassa a párt- és a tanácsi szerveknek. a választási elökéSZÜLÉTEK az idén némileg változott körülmények között folynak. Először válnak ugyanis el egymástól időben az országgyűlési képviselői és a tanácstagválasztások. Ez bizonyos mértékig változtatja módszereinket, de nem változtat alkotmányos tevékenységünk lényegén. Továbbra is a nép- frontbizottságok feladata, hogy a Választások során a folyamatosságot, a párttal és a tanácsokkal együtt a politikai tartalmat és törvényességet biztosítsák. Az alkotmányos tevékenység is folyamatos politikai munkát jelent ma mar számunkra. A választásokon elért eredményeket a választások utáni mindennapos munkában kell realizálnunk. A választási eredmények, elsősorban tartalmi eredményei, nagy politikai tőkét jelentenek. A választások alkalmából az ország népe hitet tesz a párt politikája mellett, s a vele azonos népfrontválasztási program mellett. A népfrontpolitika alapelve az össznépiség, a nemzeti egység folyamatos megteremtése és fenntartása. Ezért alkotmányos tevékenységünk során ezt a munkát két választás időszaka között a választók és a választottak kapcsolatainak ápolásával és elmélyítésével folytatjuk. A népfront szervezi a képviselői és tanácstagi fogadóórákat és beszámolókat. A népfront bizottságai részt vesznek a megyei tanácstagok járási csoportjainak létrehozásában, é nagyon fontos közéleti alapegységekben. A választók és választori tak kapcsolatainak elmélyítését szólgálja a falugyűlések szervezése is. A munka mindezzel még nem érhet véget. A lakosságot be kell vonnunk a helyi politika alakításába. Olyan dinamikusan fejlődő szocialista társadalomban, mint amilyen a mienk is* megkülönböztetett szerep jut a lakóhely infrastrukturális fejlesztésének. Ez az a téma, amely ma és még elég sokáig érdeklődést vált ki a lakosság körében, s okosan és ügyesen politizálva a legjobban felhasználható az állampolgárok alkotó kedve. NAGYON FONTOS alkotmányos feladata a népfrontnak;, hogy a tánácsókkal együttműködve- eljuttassa a lakosság véleményeit a tanácsi testületekhez, hogy ott mintegy beépítsék döntéseikbe. Így a rendelkezésre álló anyagi erőket nemcsak köz- megelégedésre használják fel, hanem azok ki is bővülnek. Mert, a lakosság szívesen áldoz fizikai és szellemi munkát erre, azaz hajlandó társadalmi munkára, ami igen jelentős közéleti előiskola. Aki valamilyen társadalmi munkában részt vállal, az kezd közéleti emberré lenni, kézzelfogható módon vesz részt faluja, vagy városa fejlesztésében. Nagyon lényeges, de viszonylag még új elem, a népfront alkotmányos tevékenységeinek sorában a tanácsok és a népfrontbizottságok tervszerű és megállapodásokban rögzített együttműködése. Tekintettel arra, hogy a tanácsokról szpló törvéhy változtatott a tanácsok jellegén, megszüntette tömegszervezeti voltukat és kimondta, hogy a tanácsok politikai tömegbázisát a népfront, illetőleg bizottságai képezik. Ez tovább növelte a népfront alkotmányos tevékenységének jelentőségét. Az együttműködés feltételeit a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Országos Titkársága által kiadott irányelvek foglalják keretbe, amelyek alapján létrejöttek a különböző szintű népfront- és tanácsszervek között az együttműködési megállapodások. PEST MEGYE e munkában az elsők között volt. Mint minden új dolog, ez is, kezdeti bizonytalankodásokkal kezdődött. Szemléletbeli eltérések adódtak. Voltak helyek, ahol ném értették meg az együttműködési megállapodások politikai jelentőségét és fontosságát. Pedig e megállapodások olyan közös politikai együttműködési okmányok, amelyeket egyenlő partnerek kötöttek, s hosszú időre megszabják és megkönnyítik a közös tennivalókat. A jó együttműködéshez az kell, hogy a tanácsok minden szinten igényeljék a népfront közreműködését. Illesz- szék bele munkamódszerükbe, hogy a lakossággal kell megtárgyalni a lakosságot érintő kérdéseket, mégpedig a népfrontok közbeiktatásával. Viszont ebben a népfrontnak mindenütt jelentős közéleti tényezővé kell válnia. A tanács és a népfront tehát egymásra utalt. Közös politikai; ,|eIelősság£gLv yap szó. Elvi, politikai okokból szorgalmazzuk tehát az együttműködési megállapodásokon alapuló munkát, mert az a szocialista demokrácia, és a helyi demokrácia nagyon fpntos kiegészítője. Mindezek is arra vallanak, hogy a népfront munkájában az alkotmányos, közjogi tevékenység nem szűkül le már a szorosan vett választási tennivalókra. A népfront kongresszusa óta is igen sok elemmel gazdagodott és továbbfejlődése a jövőbén is várható. Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője BŐVÍTIK AZ ÉTELKÍNÁLATOT A Béke Szállóban tartották tegnap a vendéglátóipar vezetőinek országos tanácskozását. Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője értékelte a vendéglátóipar tavalyi tevékenységét, munkája fogyatékosságait s ezeket is figyelembe véve határozta meg az idei feladatokat. A népgazdasági terv erre az évre a vendéglátás 26,1 milliárd forintos forgalmát irányozta elő, ezen belül az étel 7—8, az ital forgalmának 6—7 százalékos növekedését várják. A vendéglátóipar idei legfontosabb feladata az átlagos 'étkezési igények kielégítése, az ételkínálat fokozása. Ehhez bővítik az önkiszolgáló üzlet- hálózatot. A tanácskozáson szóba került a vendéglátóipari árpolitika is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a tej- és tejtermékek árának változása miatt az előfizetéses menüknél az árkülönbözetet a vendéglátó- ipar vállalja. Pest megyei diákok is Az idei egri téma: Gárdonyi és a haza fiság Egerben az idén május 26— 29. között rendezik meg Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megye, valamint a főváros tanulóifjúságának részvételével ,a Gárdonyi Géza-diáknapokat Az ősi diákvárosban immár hagyományos — kétévenként ismétlődő — diákfesztivál rendező bizottsága ‘ kedden Egerben tartotta alakuló ülését, amelyen a nagyszabású találkozó programját is jóváhagyták. A diákfesztivál programjában számos kulturális és sportvetélkedő szerepel. A diáknapok névadójára emlékezve kerül sor a Gárdonyi és a hazafiság szeminárium megrendezésére. A Gárdonyi Géza-diáknapok rendezvényeire mintegy száz középfokú tanintézetből négyezernél több fiatalt várnak Egerbe. Pesi megyei képviselők kérdései Csökkenteni a szántóföldeket? Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Részt vett a tanácskozáson or. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés aielnöke, Kaza- reczni Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz- ternelyettes, ár. Bales Gyula, a Magyar Nemzeti Bank él- nökheiyettese, dr. Simka István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese. Az ülést dr. Bélák Sándor, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd Kaza- reczki Kálmán miniszterhelyettes tett szóbeli kiegészítéseket ahhoz a dokumentumhoz, amelyet a MÉM a napirendhez készített. Ez a napirend: a kedvezőtlen adottságú téz-ek helyzete, a megkülönböztétett támogatás szerepe, amely témakör megyénkben is sokakat érint. Hogy közvetlenül hány embert, arról pontos képet nyújt a MÉM említett dokumentuma. Eszerint Pest megyében 1970-ben 23, 1971-ben 22 szövetkezet volt különféle okokból következően e kategóriába sorolva. 1971-ben 22,9 millió forint támogatást folyósítottak e szö- veticezeteknek, ezen fölül 5,4 millió forint volt az óvadékra, veszteségrendezésre felhasznált keret, vagyis összesen 28,3 millióra rúgott az állami támogatás ebben a körben. (1970-ben még 38 millió forint volt ez az összeg!) Pest megyében 1971-ben 8900 dolgozó tag volt a szóban forgó szövetkezetekben. A mezőgazdasági bizottság ülésén két Pest megyei képviselő tett föl kérdéseket, illetve mondta el észrevételeit. Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója beszélt a munkaigényes növény- kultúrák fokozott támogatásának szükségességéről, majd a MÉM dokumentumára utalva föltette a kérdést: valóban elképzelhető-e a mező- gazdasági termelés megszüntetése azokon a szántóföldeken, amelyeken ez csak veszteséggel folytatható? Ihászi József képviselő, a dabasi járási pártbizottság első titkára elmondta, hogy a járásban nem kell földadót fizetni, vagyis a tsz-ek gyenge adottságúnk. Hogy e tsz-ek mégsem sorolandók a megkülönböz- * tetetten támogatandók közé, annak magyarázata: a melléküzemeik révén sikerült közömbösíteni a hátrányokat. Ű is úgy ítélte meg, hogy vajon célszerű-e bizonyos területek kikapcsolásáról szólni? Hiszen a dabasi járásnak szinte a felét erdősíteni kéne ebben az esetben; a szőlő-, gyümölcstelepítések korántsem olyan mérvűek már, mint a 60-as évek elején voltak. Meggondolandó, hogy nem érdemel-e nagyobb állami támogatást e területek lakossága? A vidéki ipar- telepítés üteme ugyanis nem akkora, hogy a fölszabaduló munkaerőt elhelyezhetnék. Konkrét javaslata: esetleg a termelési adót kellene kifejezetten fejlesztési célokra meghagyni a szóban forgó területeken. Ez esetben nem terhelné közvetlenül a költségvetést e szövetkezeteknek a dotálása. Ihász József megemlítette a napjainkban sokak által kritizált jövede- lemnövekmény-adót is. Szerinte szükség van ugyan rá, •de kétségtelen, hogy ez az adónem a termelékenység ellen hat. Arra ösztönzi a szövetkezeteket, hogy minél nagyobb létszámot foglalkoztassanak, nem arra, hogy fölszabadítsák a munkaerőt. Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes válaszában elmondta, h'ogy nem arról van szó, mintha sivataggá kívánnák tenni a mezőgazdasági termelésből kivont területeket. Az lenne kívánatos, hogy ahol csak veszteséggel termeszthető valami, ott legelőt, ültetvényt, erdőt telepítsenek. A MÉM egy-két hónapon belül megtárgyalja a helyzetképet. A jövedelem- növekmény-adóról elmondta, hogy minden ésszerű javaslatot szívesen fogadnak, ám éppen ez az egyik forrása a kedvezőtlen adottságú tsz-eik támogatásának. K. N. KNEB tájékoztató Évente6000 témavizsgálat Dr. Dabrónaki Gyula állam-. titkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kedden tájékoztatót tartott a népi ellenőrzés elmúlt évi tevékenységének néhány. tapasztalatáról, s a bizottság idei első félévi munkatervében szereplő feladatokról. Elmondotta, hogy a népi ellenőrzés évente mintegy 6000 témavizsgálatot végez, s mintegy 10 ezer bejelentést, panaszt intéz: az ezekkel kapcsolatos munkában mintegy 26 ezer népi ellenőr vesz részt Felelősség az ifjúságért fTgy nagy gyár KISZ- AJ titkára már ott tart, hogy legszívesebben kimásolna egy részt a párt ifjúságpolitikai határozatából, s mint saját gondolatát juttatná el a gazdasági vezetőkhöz, így kiderítve: egyáltalán ismerik-e a dokumentumot? Gondolom, azért jutott e -nyakatokért ötlethez, mert a gyakorlatban nem tapasztalta, hogy minden vezető az ifjúság érdekeit képviselő határozatok, jogszabályok szellemében dolgozna. Mert határozat, jogszabály van. A párthatározatot az ifjúsági törvény, azt a Minisztertanács végrehajtási utasítása követte, tovább konkretizálta a teendőket tizennyolc minisztérium és országos hatóság utasítása — huszonkét ágazati tanácskozás előzte meg ez utóbbi jogszabályok kiadását. Létezik tehát zsinórmérték, amely meghatározza, hogy mit keU tenni az ifjúságért, s cserébe mit kell várni a fiataloktól. Csakhogy — mint a fent idézett KISZ* titkár ötletéiből kiderül —4 sok helyütt nem a gyakori lat} megvalósításnál tartanak, hanem még az elmélet elsajátításával is késlekednek. TV/T i sem elméletben, ha- nem nagyon is konkrétan beszéljünk e kérdésekről. A kormány végrehajtási utasításában, a hetes szám alatt ezt olvashatjuk: „a munkahelyek vezetői... rendszeresen kötelesek megvizsgálni különösen azt, hogy a pályakezdő fiatalok munkabeosztása megfelel-e képzettségüknek, képességüknek és végzett munkájuknak”. E gondolat tökéletesen összefoglalja a teendőt: a vezetőknek időről időre meg kell vizsgálniuk, hogy a fiatalok képzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoznak-e (nem kótyavetyélődik-e él a szakiskolákban, egyetemeken, társadalmi áldozatok árán szerzett tudás?); tudniuk kell, hogy mit ér a képzettség, ha véletlenül nem társul hozzá a képesség (nem kótyavetyélődik-e hogy az előbbi jogszabályokat megsértette, vagy kijátszásuk ellen nem lépett fél határozottan. A következő passzus is a beilleszkedés egyik tényezőjével foglalkozik: „szakmai, politikai fejlődésük, valamint továbbtanulásuk biztosított-e”. Egyszerűbben szólva, találhat-e a fiatal a vállalatnál, a gyárban perspektívát. Változik-e majd életében, vagy a munkahelyre lépésekor eldőlt minden? Vándorolnia kell-e ahhoz, hogy a magasabb szintet elérje. A felsorolásban egy fontos fogalom is olvasható; „politikai fejlődés”. És ennek biztosítása jelentős teendő; hogy az ifjak politikus légkört találjanak a munkahelyen, olyan társakkal találkozhassanak, akik a kommunista eszme, ideológia, etika terjesztői, hogy a vállalatnál vonzó KISZ- és pártétet legyen. Ilyen komplex a végrehajtási utasítás egyetlen félmondata. jVI őst azok a gazdasági g vezetők, akik eddig eljutottak velem a gondolatban, tegyék a szívükre a kezüket, s csali önmagukban vallják be: hányszor nézték meg például, hogy a technikus képessége jobb, mint a végzett üzemmérnöké, teret kellene teremteni a fiatal szakember ambícióinak, hányszor ellenőrizték, hogy az ifjak felkészültségüknek megfelelő munkát végeznek-e, vagy a mérnök, csak mint műszaki rajzoló tölti a nyolc órákat, a közgazdász bérelszámoló feladatát látja el... Tegyék a szívükre a kezüket, s mondják meg őszintén: mindennapi — nem kampány! — vezetői gyakorlatuk részévé ., váltak-e az ifjúságpolitikai párthatározat, a törvény, a végrehajtási utasítások gondolatai? Az ifjúsági törvény harmincegy paragrafusból áll, a végrehajtási utasítás huszonöt pontból — mi egyetlen pont néhány részgondolatát vetettük fel —, a cikk terjedelme miatt természetesen csak a felszínt el a szellemi többlet, mert/ érintve —, mégis egyetlen csak a papírra figyelnek?), pont a feladatok, a teendők s a végzett munka sok mindenről árulkodik (nem kó- tyavetyélődik el az ambíció?). E pont második gondolata is megszívlelendő: „ ... a pályakezdő fiatalok díjazása arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal”. A feladat itt is egyértelmű: a fizetésnek egyensúlyban kell lennie a végzettséggel (aki több felelősséggel járó munkakört tölt be, kapjon is többet) és a munkával (mert nem a papírért fizetünk, hanem a nagyobb tudáson alapuló eredményért). Idézzünk tovább a hetes pontból: „munkahelyi beilleszkedésük megfelelő-e”. Ha a vezető időről időre ellenőrzi, hogy a fiatal képzettsége, képessége szerint dolgozhat, fizetése arányos felkészültségével és végzett munkájával, máris megteremtette az. 'alapját a zökkenőmentes beilleszkedésnek. És, ha beilleszkedési gondokat észlel, tudhatja, tömkelegét adja. Hosszútávú program olvasható a harmincegy paragrafusban, a huszonöt pontban. De cselekedni csak azután lehet, miután megismertem, hogy ml is a teendőm. Ismert régi közmondás, hogy a jogszabályok nem tudása nem mentesít a büntetés alól — a mi esetünkben így is fogalmazhatunk: az ifjúságpolitikai jogszabályok nem ismerete nem mentesít a fiatalságért vállalt felelősség alól! A gyári KISZ-titkámak nem kell a dokumentumokból részleteket kimásolnia, a gondolatokat nem kell újra felfedeznie, de szükséges terjesztenie az ifjúság érdekeit védő jogszabályokat, s az ifjúsági munka módszereivel olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a dokumentumok nem ismerete épp olyan szégyen, mintha a mérnök nem ismerné a logarléc kezelését. Fóti Péter *
