Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-17 / 13. szám
4 1973. JANUAR 17., RTERDA Fantasztikus látomások Tartalmas téli falusi esték Naponta több program Veresegyházon PETŐFI DIÁKTÁRSASÁGAI Érdekes ifjúsági könyvújdonságok Magyar tudományos tc-játék sorozat A Magyar Televízió ifjúsági főszerkesztőségének produkciójaként elkészült az első hazai tudományos-fantasztikus tv-játék sorozat. A történet Stanislaw Lem Pirx pilóta kalandjai című novelláskötete nyomán mintegy száz évvel napjaink után játszódik. Főszereplője nem hős, hétköznapi esetlő-botló ember. A sorozat alapjául szolgáló kilenc Lem-novella gazdág, ám mégis nehéz irodalmi anyag. Varga László forgatókönyvíró így vall a megreformálás gondjairól: — A szabadon kezelt novellákból öt részt alkotva igyekeztünk Pirx életútját követni. A sorozat első darabjában Pirx diplomarepülésre készül, ezután a frissen végzett űrpilóta első munkahelyét mutatjuk be nézőinknek, űrvíken- det, űrnyaralást ábrázolunk a III. részben. Hogyan szerepel első parancsnoki útján, végül hogyan old meg öreg, „űrrókához” méltó feladatsort — ez a további két rész cselekménye. Mindegyike önálló történet, más-más formai megoldással, űrkrimi a Holdon, egy űrbírósági tárgyalás elevenedik meg, végül a Satur- nuson feszült légköri logikai játékkal fejeződik be a Pirx pilóta kalandjainak sora. Rajna András és Kazán István rendezte a sorozatot, vezető operatőre Abonyi Antal volt. A főbb szereplők: Papp János, Sunyovszky Szilvia, Sinkovits Imre, Básti Lajos, Tomanek Nándor, Somogyvári Rudolf és Tordy Géza. A televíziózz első negyedévben kezdi tvetíteni az ötször egy-egy órás műbőrt, színesben is. Elég egy pillantás a veres- egyházi Váci Mihály Művelődési Központ hirdetőtáblájára, hogy bárki megállapíthassa: ez az év is jól kezdődött. Az új esztendő első napjának estéjén Arthur Miller: Az ügynök halála című drámáját láthatták az érdeklődők a kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában. Amíg másutt pótszilvesztereket rendeztek ezen a napon — itt tartalmas programmal várták a nézőket Nem kell unatkoznunk Könnyű a veresegyháziaknak, mondhatná bárki: lakóinak többsége a fővárosban és Gödöllőn dolgozó munkásember, aki nemcsak a megélhetését keresi másutt, hanem az igényeit és az igényességét is a városból hozza haza szülőfalujába. Van ebben igazság, kétségtelen. Csakhogy akik ezzel érvelnek, elfelejtik, hogy azoknak a falvaknak az arculata is alapvetően megváltozott, amelyekben a lakosság többsége még ma is a mezőgazdaságból él.' A kultúra, ha még nem is az emberek igényességében, egyre erőteljesebben jelen van: gondoljunk csak a televízió gyors térhódítására vagy azokra a sürgető panaszokra, amelyek szinte valamennyi faluból érkeznek a megyéhez s a villamoshálózat mielőbbi rekonstrukcióját sürgetik, mert a tíz-húsz éve felszerelt vezetékek ma már nem bírják el a sokfajta elektromos háztartási gép terhelését. Természetesen egy, valóban művészi élményt nyújtó színházi előadásból helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy a veresegyházi művelődési ki&ijont valóban nap, mint najáT óttftbna a kultúrának. Szerencsére azonMOZI MŰSOR JANUÁR 18-TOL 24-IG CEGLÉD (A filmszínház a Kossuth Művelődési ^7ARAn<>&<^ Központban tartja előadásait) 18-19: A fekete város 1—II. 20-21: Belorusz pályaudvar 22-23: Petőfi 73. 24: Tom Jones* NAGYKÖRÖS 18-19: Tom Jones* 20-21: Petőfi 73. GÖDÖLLŐ 18-21: Saceo és Vonzetti 22-24: Kezed melegével SZENTENDRE 18-21: A fekete farmer 22-24: Búcsúzz a tegnaptól * ABONY 18-19: Bolondos újoncok 20-21: Az ellopott csata 22-23: A csendőr nősül BUDAKESZI (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 21-22: Uram, ön özvegyasszony lesz BUDAÖRS 17: Tiz kicsi indián 18-21: Wusa 22-24: Meteorvadászok MONOR 18-19: Az ellopott csata 20-21: Bolondos újoncok 22-23: Belorusz pályaudva NAGYKATA 17: A lovag végakarata 18-21: Joe Hill balladája 22-24: Forrófej VECSÉS 18-21: Az ataman halála 1—II. 22-24: Utazás Jakabbal *Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT ban nemcsak ez az egy program bizonyítja, hogy a Veresegyházon élő embereknek nem kell unatkozniok: idős és fiatal, kertbarát és zenekedvelő egyaránt talál művelődési és szórakozási lehetőséget ebben a házban. Négy klub, három művészeti csoport és hét szakkör között válogathatnak az érdeklődők. Maga az elnök is Hogyan telik minderre egy falu tanácsának? Sok összetevője van ennek is. Az egyik s ez alapvető", a nagyközség fiatal tanácselnöke, Pásztor Béla maga is éveken át népművelőként dolgozott s ha a körülmények más posztra is állították, változatlanul él benne az egykori népművelő igénye: tanulni és tanítani. Vagyis önmaga művelődési és szórakozási igényei mellett lehetőséget teremteni a falu minden lakosa számára a kulturálódáshoz. Nemcsak úgy, hogy a tanács például erre az esztendőre százhu- szonhétezer forintot szavazott meg a művelődési központ támogatására. Ügy is, hogy_ tevékenyen részt vesz a művelődési központ munkájában. Elég rápillantani a januári gazdag programra s a szemlélő kétszer is találkozhat nevével. Január 9-én a nyugdíjasklubban tartott előadást az ez évi községfejlesztési tervekről, néhány nap múlva pedig az ifjúsági klub előadója lesz, ahol a fiatalok érvényesüléséről és közéleti szerepéről beszélget majd a klub tagjaival. Napi három A művelődési központból három függetlenített népművelő dolgozik. Ez is a tartalmas, jó munka alapfeltételeihez tartozik. A ház a hét minden napján a veresegyháziak rendelkezésére áll s a legjkeve- ! sebb a napi három program, ami között válogathatnak. A legzsúfoltabb a szerda: délelőtt és délután könyvkölcsönzés, külön a gyerekeknek és külön a felnőtteknek, gépjárművezetői tanfolyam, az ifjúsági klub szervezett programja és a Petőfi-versbarátok körének összejövetele van ezen a napon. Ám a hétfő se sokkal „le vegősebb”: könyvkölcsönzés, szabás-varrás tanfolyam, bar- kács szakkör, énekkari próba ennek a napnak az állandó programja. És sorolhatnám a hót bármely napjának állandó jellegű foglalkozásait, amelyeken kívül például januárban tizenöt rendezvény — színházi és ismeretterjesztő előadások, táncestek, vetélkedők — teszi teljessé a veresegyháziak művelődési-szórakozási igényeinek kielégítését. A legtöbb siker a Forrásé A művelődési központ legkedveltebb rendezvényei — nem véletlenül — a klubfoglalkozások. Az ifjúsági klubnak például ötven állandó tagja van, de egy-egy érdekesebb előadáson néha százan is ösz- szej önnek. A legtöbb állandó tagja — nyolcvan — viszont a nyugdíjas klubnak van. A legújabb klub viszont a kertbarátok és a kisállattenyésztőké: január 7-én tartották alakuló összejövetelüket. Sok a faluban a kiskert-tulajdonos, elsősorban a gyári munkások között, akik szívesen veszik a A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat AZONNAL FELVESZ .ÓBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezni lehet o telephelyen (Gödöllő, Szabadság u. 26.), a személyzeti vezetőnél. szakemberek, például Mihályi Sándor főmezőgazdász vagy dr. Pacs István egyetemi tanár jó tanácsait. A művelődési központ legtöbb sikert elért művészeti csoportja a Forrás irodalmi színpad. Néhány hónappal ezelőtt a balassagyarmati színjátszó fesztiválon nyertek serleget Emberkert című előadásukkal, amelyet legközelebb Nyíregyházán mutatnak be a megyei művelődési központ meghívására. Az együttes tagjai nemcsak a maguk bemutatóival népszerűsítői az irodalomnak, azzal a tevékenységükkel is, hogy havonta egy alkalommal irodalmi klubestet rendeznek, amelyen vagy maguk lépnek a pódiumra vagy pedig vendégművészeket hívnak. Ebben a hónapban például a túrái irodalmi színpadot látják vendégül. Bemutatásra kerül a Siratóének című lírai játék. Februárban pedig a dunakeszi Radnóti Miklós irodalmi színpad mutatja be a klubprogram keretében Medvetánc című műsorát. Tartalmasak a téli esték Veresegyházon.. Aki művelődni, szórakozni akar, ha úgy tetszik, akár minden este talál programot a falu művelődési központjában. Ha valaki azt mondja: gices, a közvélemény szinte reílex- szerűen a kerti törpére gondol, vagy a festményen játszadozó angőracicákra. Ilyenformán az ember már lassan szinte megszereti ezt a törpét — utóvégre a gyengébbet, a sokat támadottat védeni illik. S különben is: ez a törpe nem árul zsákbamacskát. Semmit nem akar elhitetni magáról, csak azt, hogy ő az erdőből kertbe jött cseréptörpe. Nem akarja elhitetni magáról, hogy a kertben a természet szeretetére akarja nevelni a gyerekeket, s azt sem, hogy az erdőben partizán volt, azért vörös rajta a föveg. Jó lenne, ha minden művészi közhely ennyire csak önmagát adná, s nem akarná becsapni a közönséget! A krimi, az igazi, a jó krimi, hogy úgy mondjulk, a film kerti törpéje; becsületes műfaj. Ha igazán jó, nem akarja elhitetni, hogy valódi emberi sorsokat, igazi drámákat, a valóságban is elképzelhető nyomozókat látunk. Csak arra ösztönöz, hogy figyeljünk és élettapasztalataink — no, meg más krimik tucatjainak ismeretében — következtessünk, játsszuk végig a logikai keresztrejtvényt: ki a gyilkos, vagy hogyan lehet elfogni az általunk már ismert gyilkost. A rafinált, a „művészi” giccs, nem ilyen, s ezért jóval veszélyesebb is. El akarja hitetni a nézővel, hogy most gondolátokat, valódi emberi szituációkat látnak, most megtudhat valamit a közönség az emberi lét és a társadalom nagy titkairól. Sajnos, az utóbbi időben nem kevés, ilyen művészetnek álcázott közhellyel találkozhatunk a mozik műsoraiban. Nézzünk meg közelebbről néhány példát. A régi szabvány Itt van például a Santa Vit- toria titka című, Olaszországban forgatott amerikai film. Anthony Quinn nagyszerű színész, Anna Magnani nemkülönben. A film jó néhány dialógusa valóban komikus, nem indokolatlanul szórakoznak tehát a filmen a nézők. Csak az a baj, hogy néhányan túlságosan komolyan veszik a tanulságát. Valahogyan így: itt I van ez a Quinn játszotta, bof- I csinálta polgármester, akiből, Gazdag választékban bocsátja kiadványait az ifjú olvasók rendelkezésére 1973-ban is a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Fehér Klára ez évben „Indiánokért” című regényével jelentkezik. Hegedűs Géza: „Menekülő herceg” című művében Rákóczit követi útján bécsújhelyi szökésétől Párizsig. A műből több részes tv- filmsorozat is készül, közvetlenül a regény megjelenése után játssza majd a televízió. Tótfalusi István: „Bábel örökében” című könyve a nyelvek eredetéről, a legkülönfélébb nyelvújításokról, -rokonságokról szóló játékos, összehasonlító nyelvészetű mű. Bodölay Géza: Petőfi diáktársaságai — hiteles, érdekes dokumentumok alapján készített kötet. Erdődi János: a Vörös liliom városa, című könyve — hasonlóan előző két kötetéhez, amelyek Velencéről és Rómáról szóltak — ismét egy olasz város, Firenze nevezetességeit mutatja be, sok illusztrációval. Tasnádi-Kubacska András: ,A láthatatlan bánya” című műve egy évtizedes hazai gyűjtő expedíciósorozatának lebilincselő története. A „galaktika” című SCI—FI-sorozat harmadik kötete is megjelenik 1973-ban. Lőrinc László: „A sólyom kinyújtja karmait” című történelmi regényében Dzsingisz kán korába nyújt érdekes bepillantást. Kiadják Varga Tamás: „Játsz- sízunk matematikát” című, nép. lám, a háborús körülmények hőst faragtak. Ilyesmi, persze, előfordulhat a valóságban — a valóságban szinte minden előfordulhat —, s még művészi alkotás is készülhet erről. Csakhogy ez a Santa Vittoria titka valójában filmközhelyet állít elénk, kitűnően rendezve, nagyszerű színészekkel Mi a közhely? A közhely az a figura, amelyet a német tiszt testesít meg. Ő az a gáncs nélküli lovag, aki német létére megfegyelmezi erőszakoskodó legényeit, aki tudja, hogyan kell megrendezni egy diszkrét vacsorát, hogyan kell egy arisztokrata hölggyel bánni, aki a náci hadsereg tagjaként is utalója a Geslapot, sőt, a háborút is, mert ilyen kényelmetlen helyzeteket teremt; ám, aki szava- tartó úriember marad az alantas pillanatokban is, aki felül tud emelkedni ezeknek a „ha- zudozó olaszoknak”, a kissze- rűségén, aki úriember-volta következtében kénytelen eltűrni még azt is, hogy becsapják. Ez, bizony, a régi filmek úriember-lovagja, a kalandfilmek gáláns hőse, lányos anyák álma, akinek semmi köze sincs a valóságos élethez és valóságos emberekhez, s csak pikánssá teszi a tény, hogy egy második világháborús filmben német tiszt lehet. Látszólag „nem szabvány” ábrázolása a német tiszteknek. Pedig ez is szabvány, csak régebbi, minta második világháborús filmek untig ismerős szabvány tiszt- figurái. Megtévesztő szituációk Nézzünk egy másik példát. Találkozás a pokolban — ez a címe egy amerikai filmnek, amely ráadásul az amerikai munkásmozgalom kezdeteivel, ír bányászok harcaival akar megismertetni. Mi ebben a közhely? Majdnem ugyanaz, mint az előzőben, csak a főhős nem az európai úriemberek filmsablonjait, hanem a vadnyugati filmek kemény öklű cowboyainak szabványát képviseli. A pikantériát itt most az adja, hogy ez a vasból előregyártott „magányos farkas” ezúttal rendőrségi besúgó, illetve a film végére már a hivatásos nyomozói rangot is eléri — igaz, némi lelkiismeret- furdalás árán. Ez a közhelyfickó ebben a filmben kifejezetten veszélyes —, mert végszerű könyvének második kötetét is. Számos idegen nyelvű könyvet is kiadnak magyar fordításban. A klasszikusok közül januárban Verne: Grand kapitány, februárban Dickens; Copperfield Dávid című regénye Is megjelenik. Már készülnek a busók Ismét megelevenedik a „bu- sóvilág” Mohácson.. Megkezdődték az előkészületek a híres farsangi mulatságra, amely ezrével vonzza a látogatóikat a Duna-parti városba. Farsang utolsó vasárnapján — március 4-én életre keltik a színes, látványos népszokást. Télűző, babonás varázslatok emlékét idézik az ijesztő, lármás, famaszlkos busók. Ez eddigi jelzések szerint a jugoszláviai Eszékről népi zenekar érkezik, ezenkívül tánccsoportokat is várnak a szomszéd ország határvidékéről. Bulgáriából harminctfős álarcos jelmezes csoport vesz részt a mohácsiak busójárásán. Bizonyára nagy sikere lesz a helybeli, valamint a zágrábi néprajzi múzeum közös maszk- kiállításának. amelyet Mohács filmszínházában rendeznek majd. következtetésében azt szugge- rálja a nézőnek, hogy az elégedetlenkedő anarchista bányászok megérdemlik a sorsukat, mert nem tudtak úgy feltörni, nem tudtak olyan kemények lenni, mint ez a nyomozóvá avanzsált spicli. Ez pedig az amerikai tömegpropaganda legocsmányabb s legtartósabb életű hazugsága! Persze a vadnyugati téma is tovább csábít a közhelyekre. Legfeljebb át kell színezni a történteket, szereplőket, mint az angol gyártmányú Fekete farmerben. Itt a szó szoros értelmében átszínezték a főhőst, mert a bátor, igazságos, szívós, határozott, önzetlen, gyengéd szívű cowboy egy fekete: néger fiú. Ez a fekete Benjámin — így is hívják a filmben —• a hagyományos cowboy jelmezben, a leghagyományosabb cowboyügyek közepette, lám, a faji problémát képviselheti. Művészinek álcázott Mindebből talán következik, hogy e sorok írója nem haragszik a vadnyugati filmekre, ha azok nem akarnak többek lenni, mint amik lehetnek. Az a veszélyes, ha egy ilyen film meg akarja téríteni a nézőt, s el akarja hitetni, hogy most itt a faji problémáról látott egy filmdrámát. A példákat, sajnos, hosszan lehetne folytatni, nemcsak amerikai és angol filmeken, s egyáltalában: nemcsak filmeken, hanem színházak előadásain, a televízió műsorainál, s még' a könyvkiadás egy részénél is. A három filmpélda azonban elégséges lehet a művészinek álcázott közhely természetének bemutatására. Olyan művek ezek, amelyek többnyire a mesterség kielégítő vagy jó színvonalán (enél- kül nem lehetne eladni), mesterséges helyzetekben olyan szabványfigurákat vonultatnak fel, amelyekhez hasonlót a néző vagy a valóságban, vagy más művekben láthatott. A helyzetek és személyek egyedisége, jelleme, a valóságban is létező összetett tulajdonságok hiányoznak éppen, s még inkább az eredeti gondolatok, amelyek műalkotássá avathatnák ezeket a kereskedelmi fóti galom céljaira létrehozott művészinek álcázott áruféleségeket. Bernáth László Prukner Pál Közhelyek filmen, tv-ben A kerti törpe és a náci tiszt * A
