Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

1973. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK l-tí i MEG \JCwhip Tárcsások Évente 120 ezer ékszijtárcsát gyártanak, illetve szállítanak a zsámbéki Műanyagipari Vállalat „tárcsásai” a Hajdúsági Ipar- műveknek. Képünkön Hegedűs Józsefné sajtolja, majd sor­jázza a tárcsákat. Ékes János felvétele Az Elnöki Tanács újévi fogadása A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői szerdán az új év alkalmá­ból jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt Vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökei, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint Kepes Imré- né, a Külügyminisztérium pro­tokoll osztályának megbízott vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. A világ élvonalában A Tatabányai Alumíniumko­hóban gyártják az ország alu- míniumkohói közül egyedül a rendkívül értékes, rafinált, más néven négykilences (99,99 százalékos tisztaságú) fémet. Ezt, a világpiacon is rendkívül keresett alapanyagot, a nagy alumíniumiparral rendelkező országok közül is csak Fran­ciaországban, az NDK-ban, az NSZK-ban és a Szovjetunió­ban készítik. A rafinált kohá­szat fejlettségi színvonalára ál­talában a négykilences ará­nya a jellemző. Éppen ezért fi­gyelemre méltó, hogy a tata­bányaiak 1972-es termékeinek 88 százalékát a négykilences adta. DANSZENTMIKLOSI VÁLTOZÁSOK A tegnapból a mába 2. Új falukép Átalakulóban van a falu. Valóságos kertváros Dánszent- miklós. Négy-hatszáz négy­szögöles porták sorakoznak a főutca két oldalán. Igazi kert­kultúra alakult ki. A tervezők ilyennek álmodják a mai fa­lut: lakóház, virágoskert, tá­volabb gazdasági épületek, s a telkeken almafák, barackfák és szőlő. A faluban 702 ház van, ebből hatszáz a felszaba­dulás után épült. Hétszáz­nyolcvan család lakik a köz­ségben, s mind a 780-nak van saját lakása. A házak leg­többje kettő vagy ennél több­szobás. Szövetkezeti ABC-áru- ház, művelődési ház, iskola, orvosi rendelő van a község­ben, szóval mindaz, ami egy modern falu életéhez tartozik. A lakásokban rádió szól, tele­víziót néznek, s ahol megfor­dultam, mindenütt láttam hű­tőszekrényt, mosógépet és más­fajta villamos berendezést. Sok helyen már gázzal fűtenek és főznek. Ez utóbbi igény ki­elégítésére olajcseretelepet lé­tesítenek a faluban, 15 ezer literes olajtartállyal. Egy év: 58 ház A múlt évben 58 ház épült. Nagyon meggyorsult a fiatalok önállósodása. Általában házas­ságkötésük után 2—3 évre már új házba költöznek. Csak a múlt évben ötven telket adott el a tanács, a vásárlók főleg fiatalok. A lakóházzal együtt átalaku­lóban van a házak belseje is. A régi, saját készítésű vagy vásári bútorok helyét gyári tí­pusbútorok kezdik elfoglalni, például kezd kimenni a divat­ból a hálószobabútor és helyét francia ágy, vagy variabútor és heverő foglalja el. A kony­hákban is modern konyhabú­torok, zománcozott takaréktűz­helyek, gáz- és villanytűzhe­lyek vannak. A különbségek inkább Ízlésbeliek A volt szegények, cseléd­családok mára a lakásberende­zés tekintetében is eljutottak arra a fokra, amelyen a felsza­badulás előtt a gazdagabb pa­rasztok állottak, sőt, velük szemben az az előnyük, hogy a legmodernebb felszereléseket tudják megvásárolni. A meglevő rétegeződés nem tulajdonviszonyokon, hanem a munkán alapul. Ha nem is tel­jesen egységes közösség a Mi­csurin, de közel van, hogy az­zá vájjon. Figyelembe kell venni, hogy sokan költöztek ide más faluból és léptek a Micsurinba. A tsz-családokban is vannak értelmiségiek, ipa­ri munkások, ilyen vonatko­zásban is formálódik, alakul a falusi család. A különbségek nem lényege­sek, hiszen fő dolog az, ami összeköti őket: o közös földtu­lajdon, az azonos munkahely, az életmód és a személyi tulaj­don megszerzésének azonos le­hetősége. Régen ugyanis egy cseléd hiába álmodozott arról, hogy egvszer csak azonos anyagi helyzetbe kerül száz-, vagy mondjuk ötszáz holdas gazdá­jával — a földbirtokossal —, ez az álom mindvégig álom maradt számára. Ma bárki lehet traktoros, brigádvezető, sőt tsz-elnök is, ha tanul és él azokkal a lehe­tőségekkel, amelyek számára is adva vannak. Erre a sok közül csak egyetlen példát: Budai Andrásné a termelőszö­vetkezeti irodán titkárnő. Mindössze 21 éves, s már 1967 óta a tsz-ben! dolgozik, illetve 1971 óta tsz-tag. Azelőtt ta­nyán laktak, nagyon szerény körülmények között. A 16 éves lány, élt a lehetőségekkel, ta­nult, leérettségizett, megtanult gyors- és gépírni, s így került az irodára, ahol igen nagy hozzáértéssel látja el feladatát. Édesapja is tsz-tag. Már beköl­töztek a faluba, ahol új házat építettek, s épül a fiatalok há­za is, hiszen egy éve, hogy férjhez ment. Szinte egy idő­ben változott meg életmódja a tanulással. A tanyasi kislány­ból egy modern nagyüzem minden gondját-baját, eredmé­nyeit ismerő ember lett, olyan, aki a zajló, rohanó életben ki­tűnően megállja helyét. Ki viseli a kalapot? A parasztcsalád szerkezete is megváltozott. Régen a föl­des, tanyás parasztcsaládban mindent a termelésnek rendel­tek alá. Aszerint választották meg a feleséget, hogy bírja-e a munkát, a lány vitt-e elég föl­det és tudott-e markot szedni, kapálni. A módosabbnál vi­szont csak a férj munkaerejé­re volt szükség, s az asszony odahaza a háztartást vezette, vagy fillérekért takarított, mo­sott az uraságnál. A Micsurinban a nő egyen­rangú > társa a férjének a mun­kában, sőt több családnál az asszonyok nagyobb szerepet töltenek be, mint a férjek, mert a tsz-ben teljes munka­erőként dolgoznak, s a család ellátásában oroszlánrészt vál­lalnak. Többen közülük a tár­sadalmi életben is jelentős sze­repet töltenek be. Sedró Jó­zsefné például a tsz-ben bri­gádvezető és havi keresete el­éri a 3600 forintot. A férj 1600 forintot keres, mert betegsége miatt könnyebb munkára osz­tották be. Ebben a családban nemcsak azért van az asszony­nak több szava, mert többet keres, hanem azért, mert talp­raesett és nemcsak brigádját igazgatja elismert eredmény­nyel, hanem a család életét is jól kormányozza. A Micsurin asszonyainak kezd szavuk lenni a termelő- szövetkezetben és odahaza a családi életben is. Gáli Sándor Következik: 3. Gyarapítják, védik a közöst. Ártalmak ellen - sikerre! Munkaegészségügy Pest megyében A Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állo­másnak, valamint a járási-városi közegészségügyi-jár­ványügyi szerveknek egyaránt feladatuk a betegségek megelőzése, a prevenció, az egészséges élet- és munka- körülmények biztosítása. Az ipari dolgozók, az üzejmi munkahelyek egészség- ügyi és balesetvédelmi ellátása érdekében széles körű vizsgálatokat végzünk. lyében szórópisztolyos eljá­rás során a levegő toluoltar- talmát találtuk a megenge­dettnél többszörösen maga­sabbnak, ami a dolgozók egészségének biztosítása ér­dekében frisslevegős légző­készülék bevezetését tette in­dokolttá. A Betonútépítő Vál­lalat üllői laboratóriumában pedig — ahol az aszfalt bi­tumentartalmát triklóretlién- nel mossák ki — a levegő szennyezettségét a megenge­dettnél több mint húszszoro­sán nagyobbnak találtuk, a la­boratórium működését azon­nal le kellett állítani. A leve­gőbe jutott szerves oldószer­gőztől csoportos mérgezés for­dult elő néhány évvel ezelőtt az áporkai Egyetértés Tsz su- baszőnyeg-ragasztó mellék­üzemében, a nem megfelelő szellőzés miatt. A Dunai Kőolajipari Válla­latnál végzett folyamatos vizs­gálataink azt igazolták, hogy még a teljesen zárt technoló­giai folyamat, és az automati­zálás sem szünteti meg a ve­szélyforrásokat és nem teszi feleslegessé a munkaegészség - ügyi ellenőrzést. F.z cicim ok betartásán múlik A foglalkozási betegségnek régi, hagyományos — s ma is meglevő — formája, rendkí­vül veszélyes megjelenése az ólommérgezés. A váci Híradás- technikai Anyagok Gyára egyik üzemrészében például ólomtartalmú anyaggal imp­regnáltak. A technológiai fo­lyamat hiányosságai követ­keztében magas hőmérsék­leten ólomgőzök jutottak a munkatér levegőjébe, és az ott dolgozó 15 munkásnál az ólomfelszívódás veszélyes kór­képe alakult ki. A törökbálinti Mechanikai Művek fáziskon- denzátor-javító és előállító üzemében a helyi elszívás elégtelensége miatt csopor­tos ólomártalom következett be. Az elmúlt években ha­sonló problémával küzdöt­tünk az Egyesült Izzó váci tv- képcsőgyárának üveghuta üzemrészében. Sajnos, még egy sor üzem­ben találkoztunk az ólommér­gezés leküzdésének nehézsé­geivel, így a Kohászati Gyár­építő Vállalat tápiószelei üzemében, a míniummal fes­tőknél, az Vnitechnikai Ktsz sülysápi akkumulátorbontó üzemében. Ez utóbbi üzem­ben több mint 29 dolgozónál tapasztaltunk nagy mennyisé­gű ólomfelszívódást. Ölom- ártalmat kellett megszüntet­nünk a budapesti Építő­anyagipari Ktsz kerámiaüze­mében Pomázon és Szentend­rén is. Az alapprobléma lé­nyegében mindenütt a tech­nológia korszerűtlensége, ’ az üzemek zsúfoltsága és a hy­gienes rendszabályok be nem tartása. Megfelelő műszaki átalakításokkal, a személyi tisztasági előírások betartá­sával az ártalmat mindenütt sikerült felszámolni. Méreg a levegőben Az egészségkárosodás ko­moly veszélyével járnak a levegőbe kerülő savak, lúgok és szerves oldószerek. Ez utóbbiak vagy belélegzés út­ján, vagy a bőrön keresztül felszívódva károsítják az em­bert. A PEVDI szentendrei írószergyárában az írószerek fémalkatrészeit triklóretilén- nel zsírtalanítják. Az üzem kérésére végzett vizsgálat a levegőben tetraklóretilént mu­tatott ki, a megengedettnél több mint tízszeres koncent­rációban. A technológiát meg kellett változtatni. A Híradás- technikai Anyagok Váci Gyá­rában a nyomtatott áramkörű panelok készítése során a le­vegő oly mértékben volt szennyezve aromás szénhid­rogénekkel, stirollal, vala­mint metilkloriddal, hogy itt is új technológia bevezetése vált szükségessé. A Talajjavító Vállalat ceglédi festőműhe­Gyakoribb és szigorúbb árellenőrzés Ki kell függeszteni az árjegyzéket A termelői és fogyasztói árak ellenőrzésének szigorítá­sa során a kisiparosság köré­ben is fokozzák az árellenőr­zést. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének nemrégi­ben kiadott rendelkezése sze­rint a kisiparosok árellenőrzé­se a községi, nagyközségi, városi, valamint a kerüle­ti tanács szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik. A jövőben a nemcsak szigo­rúbb, hanem a gyakoribb el­lenőrzés várhatóan tovább ja­vítja majd az árakat szabá­lyozó rendeletek hatásfokát. A KIOSZ-ban már felhívták az érdekeltek figyelmét: fordítsa­nak az eddigieknél is nagyobb gondot e rendeletek betartá­sára; a kisiparosok készítse­nek szabadáras termékeikről és a 100 forintos egységárat meghaladó szabadáras ipari szolgáltatásaikról önköltségi vagy végig­vezetett árkalkulációt; s árvetéseiket-, bizonylatai­kat öt évig őrizzék meg. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az árakat a termékeken vagy kifüggesztett árjegyzé­keken tüntessék fel, s jól lát­ható módon helyezzék el az ér­vényes iránydíj-árjegyzéket is. Zaj a műhelyekben A munkahelyi ártalmak to­vábbi lényeges csoportja a tartósan és erősen ható zaj kö­vetkeztében fellépő zajárta­lom. A zajos üzemek közül is kiemelkednek a textilgyárak fonodái, szövődéi, a vasipari üzemek présműhelyei, a kompresiszorházak és fékpad­üzemek. Zajvizsigálataink a Csepel Autógyár fékpadüze­mének dolgozóinál pár éves expozíció után már közepes fokú halláskárosodást állapí­tottak meg. A zajos munkahe­lyek tartós fennállása vizsgá­latunk szerint egészségkároso­dás veszélyével jár a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai szövődéjében, a Ma­gyar Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövödé- jében, a Magyar Gördülőcsap­ágy Művek diósdi gyárának présmühelyében is. Mivel új gépek beszerzése rendkívül költséges, egyéni védőeszközök bevezetését rendeltük el, a korszerű és hygienes szem­pontból megfelelő svéd Bil- lesholm-vattát használják. Bajt okozó nsvényvédőszerek Nem kevésbé bonyolult és sokoldalú munkát és felké­szültséget igényel a mezőgaz­daságban dolgozók egészség- védelme. A kemizálás évről évre egyre csak előrehaladó jellege közismert. Pest megyé­ben az 1 négyzetkilométer mű­velt területre évente .2 tonna vegyszer jut. E szerek közül a korábbi években a közismert DDT- származék a táplálkozási lánc (növény, állat, ember) során az emberi zsírszövetben 12—16 mg/kg-ra dúsult fel, ami már közvetlenül az egészségkáro­sodás veszélyével járt. Ezért ezeket a szereket a növényvé­delemből fokozatosan kivon­ták. Manapság - leghatásosabb növényvédő szereiiux közé tar­toznak a foszí orsav észterek. Erős idegmérgek, az emberi szervezetbe való felszívódásuk heveny mérgezéseket okozhat. Kis mennyiségben való felszí­vódásuk látszólag nem okoz veszélyt és tüneteket sem, de a laboratóriumi vizsgálat mái meg tudja állapítani a mérge­zés enyhe fokát is. A foszíor- sav ész terekkel dolgozók egy része helytelenül le is becsűl a munka közben előadódható veszélyeket, s nem hasznaLják az egyéni védőeszközöket. Tekintettel mindezekre, a növényvédelemben foglalkoz­tatottakat rendszeresen, éven­ként legalább egy, de szükség szerint több alkalommal a. vizsgáljuk, s ez évente 2000— 2500 embert jelent. Növény - védőszer-mérgezés évente kö­rülbelül 20—22 esetben far du, elő, zömmel egyéni felhaszná­lóiknál, ahol nem áll módunk­ban a hygienes rendszabálya., betartását ellenőrizni. Csopor­tos növényvédőszer-mérgezés az utóbbi években egy alka­lommal fordult elő, Zsámbá- kon. A szél a szomszédos táb­lára fújta át a növényvédő szert és ott á palán tázó nők betegedtek meg. A mérgezé­sek súlyosságát befolyásolta a munka közbeni alkoholfo­gyasztás is. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek széles körű ipa­ri tevékenységet folytatnak a melléküzemekben is. A mun­kaegészségügyi körülmények ezen a területen még sok kí­vánnivalót hagynak maguk után. Szociális léiesíimények A dolgozók megfelelő mun­kakörülmény einex biztosításá­hoz szervesen kapcsolódnak a szociális létesítmények: öltö­ző, mosdó, zuhanyozó, üzemi étkezde stb. Pest megye szo­ciális létesítményeinek hely­zete nagy átlagban kielégítő­nek mondható. Ezen a téren előnyt élveznek azok az új üzemek, melyeik az utóbbi tíz évben létesültek, mert már a tervbíráiatnál a közegészség- ügyi normákat a követelmé­nyeknek megfelelően előírtuk. Korszerű, a követelmények­nek mindenben megfelelő új szociális létesítményt adtak át ez évben rendeltetésének a Porkohászati Vállalatnál, a budakalászi Lenfonó és Szövő­ipari Vállalatnál, a ceglédi EVIG-ben, a Pestvidéki Gép­gyárban, a Ganz Árammérő Gyár gödöllői gyáregységében. Az elmúlt évben került át­adásra a Csepel Autógyár 2000 fős szociális komplexuma. Sajnálatos azonban, hogy még mindig nem használható az építkezésnél elkövetett műsza­ki hiányosságok miatt. ' A közép- és kisüzemekben viszont a szociális ellátottság nem biztosított. Többnyire csak a már meglévő helyiségeket bővítik, új létesítmény nem épül. Az üzemi étkeztetés a nagy­üzemekben jól megoldott, többféle étel közül választhat­nak a dolgozók. Ugyanez nem mondható el a kisipari és me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekről, néhányat kivéve nincs csoportos üzemi étkez­tetés. Dr. Madár János a Pest megyei KÖJÁL gató-főorvosa igaz­Centenáriumi emlékérem Felújítják a Lánchidat és az Alagutat Szerdián ülést tartott a Fővá­rosi Tanács végrehajtó bizott­sága. Egy sor fontos téma meg­vitatását követően a végrehaj­tó bizottság úgy döntött, hogy a centenáriumi évforduló mél­tó megünneplésének érdeké­ben kifejtett tevékenység tár­sadalmi, erkölcsi elismerésére centenáriumi emlékérmet és emlékplakettet alapít. A végrehajtó bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón beszá­moltak a Lánchíd és az Alagút felújítási terveiről. A két fontos közlekedési ob­jektum műszaki állapota a for­galom biztonsága érdekében megköveteli a teljes rekonst­rukciót. A sürgető mun­kákat csak az Alagút és a Lánchíd lezárása mellett lehet gyorsan és gazdaságosan elvé­gezni, ezért az Alagutat január 8-án, a Lánchidat pedig feb­ruár 15-én kapcsolják ki a forgalomból. A munkák befe­jezési határideje: 1973. július. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom