Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

nsr MEGYEI KfCtvlap 1973. JANUÁR 14.. VASÁRNAP Pest megyei Lciran^oicíóoL 52. GÖDÖLLŐ II. „Egy koronagyémánt és ezer koldustarisznya” — ezt a címet adta Móricz Zsigmond 1919. február 11-én, Gödöllőről keltezett újságcikkének, amelyben az író, szinte „tuda­tos jövőbe látva”: agrártudo­mányi egyetemet álmodott Gö­döllőre. Az álomtól a megvalósulásig hosszú, kanyargós, kitérőkkel, buktatókkal teletűzdelt út ve­zetett. Az Agrártudományi Egyetem 1970-ben kiadott 25 esztendős emlékkönyve olyan távoli kitekintőket is ad, mint az agrártudományok rendsze­res hazai oktatásának kezde­tei a Nagyszombatról 1777-ben Budára helyezett egyetem me­zőgazdasági tanszékén, a XIX. század első harmadában terve­zett „középponti gazdaképző intézet”, Károlyi Mihály szá- zadeleji javaslata a mezőgaz­dasági szakot is magában fog­laló közgazdasági egyetem szervezésére, a Műegyetem tervei a mezőgazdasági karok életre hívására, majd a Ta­nácsköztársaság szakemberei­nek nagyszabású és átfogó koncepciójára a mezőgazdasá­gi felsőoktatás egyetemi szin­tű kifejlesztéséhez... A felszabadulást megelőző negyedszázadban a Közgazda- sági Egyetem, illetve utóbb a Műszaki és a Gazdaságtudo­mányi Egyetem mezőgazdasá­gi szakosztályán folyt agrár­szakembereink felsőfokú okta­tása. S a felszabadulás után is szervezeti és szerkezeti átcso­portosítások egész sorával ju­tottunk el odáig, hogy 1957 óta Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem kát karán: a mező­gazdaságtudományi karon és a mezőgazdasági gépészmérnöki karon, valamint az 1961 óta önállósult mezőgazdasági taná­ri, mérnöktanári, műszaki ta­nári továbbképző intézetben — egységes koncepció, módszer és rendszer szerint folyik me­zőgazdaságunk forradalmi át­alakulásához, megvalósításá­hoz nélkülözhetetlen, magasan kvalifikált szakemberek kép­zése. Város a városban — ezt a kéz alá csúszó kifejezést úgy változtatnám-helyesbíteném: Táros a várossal. Az újraváro- eiasodó Gödöllő egyesülése, összeforrása a mintegy 300 ok- tatót-kutatót s több mint har- madfélezer hallgatót számláló Agrárudományi Egyetemmel hatalmas perspektívákat, s még korántsem kihasznált le­hetőségeket nyit meg. Az Ag­rártudományi Egyetem orszá­gos jelentősége, hatalmas épü­lettömbjei, kutató- és gyakor­ló intézményeinek munkássá­ga, szaporodó feladatköre két­ségtelenül kihat az „anyavá­rosra”. Az új tudománypoliti­kai irányelveknek megfelelően az egyetem is a. programozott kutatásra fordítja lehetőségei­nek jelentős részét, s amellett, hogy 5 országos mezőgazdasá­gi főtéma koordinátora, kivá­ló szakemberei más intézmé­nyek által koordinált 15 témá­ba is „bedolgoznak”, „besegíte­nek”. A hatalmas tudományos centrum költségvetése megha­ladja magáét a városét. S minthogy a városi tanács el­nöke, a pártbizottság titkára, a tanács és a pártbizottság tag­jainak nagy része egyetemi oktató volt vagy ma is aktív egyetemi oktató — az Agrár- tudományi Egyetem és Gödöllő város érdekeinek egész légió­ja nemcsak közös, hanem a közös érdekek megoldásán a problémák közös ismerői, kö­zös jószándékkal fáradoznak. Probléma pedig akad bőven. A felszabadulás után alakult nagyipari létesítmények: a Ganz Árammérő Gyár, a Vö­rös Csillag Traktorgyár gödöl­lői telepe, s a város egyéb je­lentős gazdasági termelőegysé­gei: a Humán Oltóanyagterme­lő és Kutatóintézet, a Labora­tóriumi Törzsáliattenyésztő In­tézet, a Gyógyszerértékesítő Vállalat, az Országos Talajja­vító és Talajvédelmi Vállalat, a Fémtömegcikkipari Vállalat, a Kisállattenyésztő Kutató­intézet. az Erdő- és Vadgazda- 6ág, a Háziipari Szövetkezet — lényegében megoldották a vá­A tatárverő Kálmán herceg szobra az Agrártudományi Egyetem központi épülete előtt. Dollinger Erhard í felvétele ros korszerű foglalkoztatási problémáit, s egész sor szakok­tatási, művelődési, egészség- ügyi kérdést saját kereteikből igyekeznek rendezni. Ami át­fogó rendezésre vári a fő­város közelében elterülő, ter­mészeti adottságokban, fejlesz­tési lehetőségekben egyáltalán nem szűkölködő egyetemi vá­ros sajátos életének megfelelő színvonalú, helyi vonatkozású kialakítása. A város és az egyetem kész­séggel segítené egymást ezen a téren is. De nézzük meg a mindig legtöbbet mondó rész­leteket. — Az egyetem kultúr­terme 160 személyes, egy ér­dekes hangverseny, előadás al­kalmával az egyetemiek zöme is kiszorul, különösen, ha egy­szeri, meg nem ismételhető produkcióról van szó. A városi művelődési ház — enyhén szól­va — messze elmarad a szük­ségletek és igények mögött. Amíg az új tervek meg nem valósulnak, a kitűnő aranyér­mes helyi kulturális együttesek, a szívesen ide látogató fővárosi és külföldi vendégek közös fo­gadtatása, ami egyben a láto­gatottság megsokszorozódását is jelentené — alig elképzelhe­tő. A város is, az egyetem is — kölcsönös vendéglátással — alkalmanként összehoz egy-egy ünnepélyesebb vagy tágabb közönségű „rendezvényt”; De ilyesmikhez külön egyeztetés, szervezés szükséges, nem ter­mészetes, állandó folyamat, nem alkalmas arra, hogy a törzsökös gödöllőiek és a rész­ben Budapestről idejáró egye­temiek kulturális érdeklődését a városhoz rögzítse. Jelenleg a Fővárosi Szociá­lis Otthon ápoltjait gondozzák a Grassalkovich-kastélyban. A Fővárosi Tanács nagy anyagi erőfeszítéseinek mértékét meg­haladják az épület kar­bantartásának, külső-belső rendbehozatalának költsé­gei — az egyik leg­szebb barokk műemlék, Gödöl. lő és az ország kincse, szomo­rúan elhanyagolt. És egyéb­ként sem a legalkalmasabb épület a szociális otthon fel­adatainak ellátására. Termé­szetesen: a kastély jövőbeni megfelelő hivatásának eldön­tése bonyolult feladat. És nem könnyű a szociális otthon la­kóinak elhelyezése sem. A palota helyrehozatala pedig műemlékgondozásunk egyik legfogósabb és legdrágább fel­adata lehet. S mégis: ebből a még mindig hatalmas értékű épületkomplexumból kell meg­születnie annak az országos jelentőségű kulturális központ­inak, intézménynek, amely Gö­döllő számos gyökérből táplál­kozó, sok ágon lombosodó tör­zsét végül is immár nem múlé- kony hercegek, királyok, csá­szárok, hanem az egybeková- csolódott népi erők örökös ko­ronájával ékesíti. Békés István Véletlen baleset Tavaly Pest megye terme­lőszövetkezeteiben tizenhárom halálos baleset történt, tízzel több, mint 1971-ben. Bár ősz- szességében kevesebb volt a baleset, de a sérülések súlyo­sabbak voltak, s nőtt a halá­los balesetek száma. A Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csa munkavédelmi felügyelő­ségének véleménye szerint a szövetkezetekben laza a mun­kavédelmi fegyelem; maguk a vezetők sem ismerik a ve­szélyforrásokat, vagy csak ak­kor figyelnek fel rá, amikor már késő. Ez a decemberi nap is ugyanúgy kezdődött Pilisen, az Űj Elet Tsz-ben, mint akár­melyik. Reggel nyolc óra kö­rül már dolgoztak a trakto­rosok. Negyedik napja hord­ták a trágyát a szövetkezet új tanyai tehénistállója mellől a szántóföldekre. Oczlos Ist­ván traktoros kezelte a trak­torral meghajtott markológé­pet, ő rakta meg a vontatókat, a többiek pedig vitték. Ide osztották be Szrapkó Feren­cet, aki besegítő családtagként dolgozott a szövetkezetben. A tizennégy éves fiúnak az volt a feladata, hogy amikor el­mentek a kocsik, a szétszóró­dott trágyát villával össze­gyűjtse. Óránként talán tíz percnyi munkája akadt Délután három óra körül járhatott az idő, még teljesen világos volt. Ocztos István éppen Gál Károly traktoros kocsiját rakta, aki ezalatt megnézte a traktor motorját, mert zörejeket hallott benne. Közben visszajött Tóth Jó­zsef traktoros is. Gondolta, amíg vár, megnézi gépének világító berendezését, hiszen korán sötétedik. A Feri fiú meg álldogált, villájára támaszkodott, talán unta magát. Aztán gondolt egyet Hirtelen zörrenés, puffanás hallatszott. Mindenki a hang irányába fülelt. Tóth József gépe előtt elrepült egy gumi­csizma, Ocztos István szörnyűt kiáltott: — A gyerek ... ! Ocztos István gépe teljesen összeroncsolta a fiú fejét, mi­re odanéztek, már halott volt. Hogyan történt? Részletek a baleseti jegyző­könyvből. Ocztos István vallomása: „A baleset körülményeiről köze­lebbi felvilágosítást nem tu­dok adni, mert nem láttam, hogy miért hagyta el azt a he­lyet, ahol várakozott, és miért ment oda a géphez, ahol sem­mi keresnivalója nem volt.” Gál Károly nyilatkozata: „December 8-án kezdtük a trágyahordást. Ekkor Prónay Zoltán gépcsoportvezető szó- beni munkavédelmi oktatás­ban részesített bennünket, ezt Szrapkó Ferenc is hallotta, hi­szen velünk volt. Külön hang­súlyozta. hogy a működő gé­pek közelében — a kezelőn kí­vül — senki nem tartózkod­hat.” Tóth József: „Véleményem szerint a kardántengely csak akkor kaphatott el valakit, ha az felülről magára a kardán­tengelyre lépett. Szakember vagyok, de a baleset előttem is érthetetlen.” A baleset mégis megtörtént, 1972. december 12-én. A termelőszövetkezet mun­kavédelmi ügyrendje részle­tesen fölsorolja a vezetők fel­adatait. A gépcsoportvezető „köteles gondoskodni a bal­esetek megelőzésére alkalmas munkakörülmények megte­remtéséről. Végrehajtja a gé­peknek, berendezéseknek a rendeletekben előírt időszakos biztonsági ellenőrzését.” Megkeresem Prónay Zoltán gépcsoportvezetőt. — Ismerte azt a munkagé­pet, amellyel a baleset tör­tént? — Természetesen. — Veszélyesnek tartotta? — Nem. — És ezek után? KERESZTREJTVÉNY Iskola n. 1. Hauk János né 1145. Budapest, Lumumba u. 161. Mer­nek Pálné 1208, Bpest, Dózsa Gy. út 134. Káló Jenő Bp. XIX. Attila u. 8. Mélykúti Csabáné 2100. Gö­döllő, Táncsics M. u. 1/B. I. 2. GYERMEKREJTVÉNY Lengyel lapban olvastuk e böl­csességet, és a vízszintes 2., füg­gőleges 24. és függőleges 1. számú sorokba rejtettük el. VÍZSZINTES: 13. Borongós han­gulatú költemény. 14. Egyik oldal. 15. Okmány. 16. A pincébe. 17. Nem áll biztosan a talpán. 18. ... City, wolframbányásíati köz­pont az USA-ban. 20. Pecsét helye. 21. Mozgó. 23. Helyrag. 24. Súlyát állapítja meg. 25. Magyar film Gá­bor Miklós főszereplésével. 26. Fér­finév. 28. Alul. 29. Kaland végei! 30. önmagába visszatérő görbe vo­nal, amely a középponttól egyenlő távolságra van, névelővel. 3L Ne­mes gesztus. 32. Floridai üdülő­hely. 34. Az udvaron. 35. Ameri­kai egyetemi város (Harvard) és 3/4 ütemű tánc. 36. Ismeretlen. 38. Hajós. 40. Rudi ' egynemű betűi. 41. Afrikai portugál gyarmat. 43. Vigyázz!!! 45. Eszeveszett. 46. Hör- pinteni. 47. Nyugat-európai fővá­ros. 49. Róma egynemű betűi. 50. Választás iránya. 51. Köralakú. 52. Mialatt. 54. A Lett SZSZK fő­városa. 55. Készül az ebéd. 56. Vo­natkozó névmás. 57. Ró. 58. . . . ké­szül, elutazik. 59. Óhajtja. 61. Ki­ejtett betű. 63. Mind t! 65. Becé­zett fiúnév. 67. Félelmetes álom. FÜGGŐLEGES: 2. Átkarolják. 3, Fordított vérpálya. 4. ÖGI. 5. Jo­gászaiban kiskorút jelent. 6. Aisne észak-francia department székhe­lye. 7. Nemzeti Bajnokság. 8. Vá­sáros . .. Kraszna-parti község Szabolcs-Szatmárban. 9. Tévesen jegyzett. 10. Szovjet autómárka. 11. Óceán lesz belőle. 12. Rénszarvas- tenyésztő finnugor nép. 19. Lí­tium jele. 22. Tenger kikötőnek al­kalmas része. 25. Jellemző szám. 27. Borban van! 28. Teng- ... 29. Kommunista Ifjúsági Sövetség. 31. Ázsiai nagyhatalom. 32. Medveféle. 33. Az „Ezerjó” hazája. 34. Fekete István regénye egy gólyáról. 35. Ritka férfinév. 37. Nitrogén és neon vegvjele. 38. Római polgárok ruhája. 39. Használhatatlanná tesz. 42. Rum, cukor és forró víz. 44. Viharos északi szél az Adriai ten­geren. 46. Ingerlő. 47. A szobába. 48. Főn-jellegü erdélyi szél. 50. Könnyet hullat érte. 5L Kör ré­sze. 53. Pusztítá. 54. Részvénytár­saság. 55. Gyáva. 58. Regény végén álló „szó”. 60. E helyre. 62. Római 1150. 64. Kiejtve: „cs”. 66. Szovjet repülőgéptípus. 68. Vendéglői „lap”. Bajai Ernő BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 2., függőleges 24. és függőleges 1. szá­mú sorok megfejtése. Megfejtés: egy hét. A DECEMBER 31-1 KERESZT- REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Vízsz: 1. Hétszer hét nap kell, vagy ta­lán még Függ. 13: Több is, hogy kint megélj. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Baross Lajos, 2131. Göd. Pf. 6. Ifj. Juhász Ernő, 2230. Gyömro, Má­tyás u. 72. Hegedűs Lászlóné 2600. Vác, Sirály u. 12. fsz. 1. Szunyogh Vera 2700. Cegléd, Kossuth F. u. 19. Monostory Imre, Tököl, Fő u. 101. Mészáros Tivadar 2013. Pomáz, 1 l 5 H 5 <o í & 9 to u d <4 i!> tfe $" ' •9 20 ii 45 44 45 ii Olt ge­szö­— Ennél veszélyes-ebb pekkel is dolgozunk a vetkezetben. Ha a gyerek nem megy oda... * 1 * * * 5 Ha... Pajtások! Mai rejtvényünkben híres emberekről emlékezünk, akik január hónapban hunytak el sok évvel ezelőtt. VÍZSZINTES 1. Indiai politikus, a nemzeti fel­szabadító mozgalom vezetője, 25 éve halt meg. 8. Tűt és cérnát hasz­nál. 9. A görögök i betűje (IOTA). 10. Húsz éve halt meg a kommu­nista mozgalom kiváló harcosa, író, költő, újságíró és kritikus (An­dor). 13. Minden tréfa ezzel kez­dődik. 15. Cseh szatirikus író, Svejk alakjának megalkotója, 50 éve halt meg. 17. Valamikor e nélkül nem volt mosás. 18. Hirtelen nagy féle­lem fogja el. 19. Régi amerikai me­sefilm. 20. Túlzott, latin szóval, de ismert mosószermárka is. 21. Az öngyújtó enélkül nem használható. 23. Az Etna belseje? 24. Arany, franciául (OR). 25. Egyforma ma­gánhangzók. 26. Ez a patak Veszp­rémen folyik keresztül. 27. Mi, mit — németül. 28. A vadat felhajtó vadászkutya. függőleges 1. Túlzott önteltség. 2. Hangsú­lyoz. 3. N. T. 4. Dióbéllel ízesített. 5. A tél kezdete óta várjuk. 6. Ezen a helyen. 7. Sokáig fennálló. 11. Község Aszód mellett. 12. író, akinek művei P. Howard álnéven arattak sikert, 30 éve halt meg (Jenő). 14. Német zeneszerző, 90 éve halt meg. Nálunk legismertebb operája a Márta. 16. Kerületi rövi­dítés. 18. Válogatott labdarúgó-já­tékos volt, kapuvédő. 20. Szokás régi szóval. 22. Nagy és tágas mély­ség. 23. Hevesen ráncigái. 26. Étel­be való. Pajtások! A vastag betűkkel sze­dett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra, és január 21-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a januári jutalomsorsolásban. A munkagépet, amely a bal­esetet okozta, még 1971-ben vásárolta a szövetkezet. Ere­detileg nem is volt rajta kar­dántengely, szivattyúval mű­ködött. Amikor azonban a fo­gaskerék elromlott, s nem kaptak hozzá alkatrészt, a markológépet átalakították. Kovács Bélát, a gépműhely vezetőjét kérdem: — Elképzelhető olyan eset, hogy valaki odamegy a gép­hez és mégsem történik meg vele ez a baleset? — Hogyne, ha a kardánten­gelyt burkolat védi. — S az átalakítás alkalmá­val miért nem került erre sor? — Az volt a véleményünk, hogy a gépre szerelt kardán- tengely természetes védelmet kapott a két hátsó keréktől és a fölhúzott hidraulika lapok­tól. — Akkor mi okozta a bal­esetet? Kovács Béla, Prónay Zoltán szinte egyszerre mondják: — A gyerek figyelmetlen­sége. — Az előbb elismerték, hogy ha burkolják a kardánt, nem halt volna meg a fiú... Nem válaszolnak. Sass Sándor biztonsági meg­bízott rendszeresen ellenőrzi a gépeket, munkaköri köteles­sége. Az általános balesetel­hárító és óvórendszabályt idé­zi, amelynek — szerinte — eleget tettek. — Higgye el — magyaráz­kodik — nekünk a legbor­zasztóbb. Az apa is traktoros a szövetkezetben. Mi azért vettük ide a gyereket, hogy keresethez juttassuk, hogy se­gítsünk a nagy család megél­hetési gondjain. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége feljelentést tett a megyei rendőr-főkapitány­ságon, mert Szrapkó Ferenc haláláért egyértelműen a pi­lisi Űj Élet Tsz vezetőségét tartja felelősnek. Tavaly a mezőgazdaságban három balesetet okozott a burkolatlan kardántengely. Egy közülük súlyos sérüléssel, örökös munkaképtelenséggel, kettő halállal végződött. Soós Ibolya Semperit sorozatban Az elmúlt évi kísérleti gyár­tás után az idén megkezdték az Országos Gumiipari Válla­latnál a Semperit gumiabroncs sorozatgyártását. A neves oszt­rák cégtől megvásárolták a korszerű abroncs előállításá­nak technológiáját, így már a Semperit recepturája szerint állítják össze a gumi alap­anyagát, és az osztrák eljárás szabja meg a betétek minősé­gét is. Ebben az esztendőben összesen 50 000 darabot állíta­nak elő a Semperit gumiab­roncsból, három méretben, te­herautókhoz és autóbuszokhoz. Az új típus jóval hosszabb élettartamú lesz, mint magya gyártmányú elődjei. A jövőben az Országos Gumiipari Vállala fokozatosan áttér az osztrá technológia alkalmazására. 1975-ben már termékeinek döntő többségét ezzel az eljá­rással állítja elő. Nádvágók A Velencei-tavon, a 15—20 centiméter vastagra hízott jé­gen inár dolgoznak a korsze­rű nádvágó gépek, a Peliká­nok. Két Pelikán, négy törpe traktor és negyven munkás ta­karítja be a termést. A Velen­cei Nádgazdaság a tervek sze­rint az idén 600 000 kéve nádat „arat le”. A munkával jól ha­ladnak: már levágták az idei 200 000. kévét » I * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom