Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

J973. JANÜÄR 14., VASÁRNAP I"i AI EC tJCirlap Először az országban A valkói vállalkozás Két tsz, két ÁFÉSZ együttműködése Kubikosok és kőművesek uralják a téli táj csöppnyi sze­letét, azt a néhány száz négy­zetméternyi birodalmat, ame­lyet a Valikéi határból a terme­lőszövetkezet gépei számára kihasítottak. Üjabb gépek ke­rülnek ugyanis erre a tároló­térre, a régiek mellé, bár az újak nem a mezőkön dolgoz­nak majd, hanem a szállítás és rakodás lesz a dolguk. Időről időre fölhangzik a szűkebb szakértők panasza, kimutatá­sokkal dokumentált figyelmez­tetése: ha korszerűbb lenne a mezőgazdasági szállítás, úgy akár a termelési produktumok is növekedhetnének, hiszen a kettő szorosan egybefügg: nem ritkaság, hogy az élelmiszerek már megtermett alapanyaga bizony kárbavész az elégtelen, vagy éppen rosszul megszerve­zett szállítási erők miatt. Tíz új teherautó Amit persze Valkon látok, az valamivel tágabb körű a mezőgazdaságnál, egyszer­smind országosan is első pró­bálkozás. At. történt ugyanis, hogy két termelőszövetkezet — a valkóin kívül a galgahévízi — és két fogyasztási szövetke­zet — a túrái és a zsámboki —, vallkói összefogással, mint szaknyelven mondják, gesztor­ság mellett, egyszerű együtt­működést hívott életre, amely­nek keretében elvállalják a környékére érkező különféle áruk vagonkirakodását, szét- hordását, s persze, fordítva is megteszik ezt: a föladok por­tékáját a vasútállomásra vi­szik. Az első heteket éli ez a sajátos üzemág, amelynek közvetlen irányítója Túrái Já­nos, a valkói Üj Élet Tsz el­nökhelyettese s Papp József üzemvezető. Irodájukban bi­zony erősen megkopott író- asztálok fogadják a látogatót, nem a berendezésre költötték pénzüjlket. Ez valóban ráér, sokkalta fontosabb volt pél­dául a tíz új teherautó beszer­zése. Honnan, mibőn A szisztéma voltaképpen egyszerű, „csak” rá kellett jönnie valakinek. Köztudott, hogy a vasútállomá­sokon ácsorgó kirakatlan vago­nokért tetemes bírságot, úgy­nevezett fekbért szurkolnak le a MÁV-nak a vállalatok. En­nek egy részét a KPM Szállí­tási Tanácsának titkársága a rakodás és szállítás korszerűsí­tésére szánja. Nem kevesebb,, mint két és fél millió forint jutott ily módon a valkóiak kezdeményezte együttműködés céljaira: különféle rendelte­tésű gépkocsik, korszerű rako­dógépek — markolók, szállító­szalagok és így tovább — szolgáltatják alapját tevékeny­ségüknek. Gyorsabb kocsiforduló — Mit vállalt ezért a tsz, il­letve a társulás? — kérdem Kovács Lászlót, a valkói ter­melőszövetkezet elnökét. — A túrái vasútállomáson eddig 10—12 óra volt egy va­gon kirakásának átlagos ide­je, s mi ezt az időt hat órára csökkentjük — válaszolja az elnök, akinek elsőrendű szere­pe volt a vállalkozás megszer­vezésében. — Meggyorsul ily módon a kocsiforduló, tehát a MÁV jobban ki tudja használ­ni kocsiparkját. így találkozik a kettős érdek. Bízvást elmondható, hogy nem is kettős, hanem sokszo­ros érdek ez, hiszen pusztán egyetlen példánál maradva: nagy gond ezen a tájon a gáz­ellátás, az oxigénpalackok szállítása. Az Észak-Pest me­gyei Mezőgazdasági Szövetke­zetek Szövetségének küldöttér­tekezletén, elnökségi ülésén is fölmerült a megoldás szüksé­gessége, hiszen több ezer pa­lackról van szó. Most a rako­dási és szállítási együttműkö­dés közvetlen kapcsolatba ke­rül a gázgyárral — várhatóan lekerül a gond mindenféle na­pirendről. Saját erőből is Mindamellett nyilvánvaló, hogy a huszonöt gépkocsiveze­tő, rakodómunkás, gépkezelő — akiknek átlagos életkora nem éri el a 30 esztendőt — fönntartása, működtetése va­lami hasznot is hajt a vállal­kozásnak, így elsősorban a gesztomaík, a valkói szövetke­zetnek, amely különben — fő­ként saját erejéből — 900 ezer forint értékű beruházást végez, raktárt, munkásszállót épít a túrái vasútállomáson. — Az idén félmillió forint nyereséget várunk ettől a te­vékenységtől — mondja Ko­vács László. — Vagyis hozzá­vetőleg annyit, mint amennyi, a gumiüzemünk bevétele. Melléküzem lenne az új vál­lalkozás? Igen is, nem is; mi­vel mezőgazdasági cikkeket is szállítanak, voltaképpen szoro­san egybeforrott az alaptevé­kenységgel ez a munka, ám, ha egyéb terméket, akkor is inkább szolgáltatásnak nevez­hető. Márpedig — miként a megyei tsz-élnökök minapi ta­nácskozásán dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára ezt külön is hangsúlyozta — a szolgáltatásokra nagy jövő vár, érdemes ebben a téma­körben új források után nézni a szövetkezeti vezetőknek. És mi az. együttműködés három másik tagjának közvetlen haszna? ök tíz százalékkal olcsóbban szállíttathatnak, vagyis nyilvánvalóan megérte nekik is a belépés, az alapítás. „Most kapják meg az előleget" Természetesen az elnök ál­tal említett félmillió forint el­enyésző összeg, legalábbis, ha az alaptevékenységből szár­mazó bevételhez hasonlítjuk. Közvetlenül az újonnan épülő gépszín mellett húzódik a val­kói tsz talán légfőbb büszkesé­ge: az a telep, ahol 954 szarvasmarha található, köz­tük 370 tehén. A gazdaság 12 millió forintot fektetett bele saját pénzéből, ehhez jön még az állami támogatás. Kovács Zoltán, a területi tsz-szövetség titkára megjegy­zi: — A szövetség hatókörze­tében, Vaikóp van a legtöbb szarvasmarha, bár ekörül jár a vérségi, a vácszentlászlói, a püspökhatvani szövetkezet ál­lománya is. Az utóbbi gazda­ságban az állatsűrűség még nagyobb, mivel kevesebb ott a Hazánk legnagyobb gyógy­szergyára, a Chinoin, amely számos értékes antibiotikum és lázcsillapító gyártásával foglalkozik, felkészült az influenzás megbetegedések gyógy- szerezésére. Életmentő, nagy hatású sze­reikből, így a Tetránból, akár megkétszereződő igényeket is képes kielégíteni. Beszerezte a két fontos antibiotikum alapanyagtöbbletét is, így a .szövődményes megbetegedé­sek gyógyításában kiváló ha­tású Oxacillin és Matticii­lin a szokásosnál két-három- szor nagyobb mennyiségben is gyártható. A közismert láz­csillapító, az Amidazophen, valamint a népszerű kondí­ciójavító Polyvitaplex gyár­tása szinte egyik napról a másikra bővíthető, felfuttat­ható. Egyetlen probléma lehet, a csomagolás, ezért a Chinoin-gyár már elő­re jelzi, hogy előfordulhat a különböző tabletták ideigle­nes szükségcsomagolása, amely azonban azok hatékonyságát természetesen semmivel sem csökkenti. szántóföld. Ezek azok a ter­melőszövetkezetek egyébként, amelyek most kapják meg azt az előleget, amelyet a szarvas­marha-tenyésztésbe fektettek. A szövetségi titkár az idén életbe lépett kormányhatáro­zatra céloz, arra, amely egyér­telműen jövedelmezővé tette ezt az állatot, s tekintélyesen megjavítja jövőre a valkói szövetkezet mérlegét is. — De mit mutat az idei zár­számadás? — kérdem Kovács Lászlót. — Tavaly 34, most 40 millió forint körül alakul a gazdaság termelési értéke, vagyis gyara­podtunk. Az idén hasonló üte­mű növekedést várunk, ebből 2,5 millió forint pluszpénzt hoz nekünk — tisztán! — a szarvasmarha-határozat. Valóban csekély összeg te­hát az, amit a szállítási együtt­működéstől remélnek; oly­annyira, hogy nem állom meg firtatás nélkül: érdemes töp­rengeni, új lehetőségeket föl­kutatni? A kissé pesszimistára sike­redett kérdés korántsem éri váratlanul Kovács Lászlót — alighanem számot vetett már a jövendő megannyi útja-módjá- vaL — Mi tagadás, meglennénk úgy is, hogy intenzív állatte­nyésztésre, extenzív növény­termesztésre szorítkoznánk mindössze — válaszolja az el­nök. — A tagság megélne ily módon, csakhogy ... Nem fejezi be a mondatot, nem is föltétlenül szükséges, hiszén itt valami banális szö­veg következnék. Például az, hogy „addig ember az ember, amíg újakon töri a fejét”, vagy ehhez hasonló. Kovács László szüntelen tettvágyát azonban nem pusztán szűkebb pátriá­jában mérhetik le, hiszen lát­tam elnökölni országos tsz- oiktatási tanácskozáson is. Kü­lönben is nyilvánvaló: tsz-el- nöki sors a folyton-folyvást jobbat kutatás — minek mondjon tehát sablonokat?! Keresztényi Nándor Befejeződött a népfront tanfolyama Pénteken a budapesti Hotel Ifjúságban folytatódott Pest megye népfrontbizottsági el­nökeinek és titkárainak egy­hetes téli tanfolyama. Dél­előtt Léderer Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi osztályá­nak vezetője a népfrontbizott­ságok nemzetközi agitációs, szolidaritási és békemozgalmi tevékenységéről, délután Ba- rinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára a Hazafias Népfront mű­velődéspolitikai feladatairól tartott előadást. A tegnap délelőtti népfront- fórumon Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára értékel­te, majd bezárta a tanfolya­mot. Pályaválasztási ankét Az általános iskolák nyolca­dik osztályos tanulói egyre gyakrabban gondolnak arra: mihez is kezdjenek, ha június elején befejezik általános is­kolai tanulmányaikat. És nem­csak a diákok gondja ez, a szülőké éppen úgy, mint az is­kolák és üzemek vezetőié. A pályaválasztásra való fel­készítésről tárgyalnak majd annak az ankétnak a részvevőd is, amelyet január 24-én ren­deznek Gödöllőn a járási-váro­si iskolák és üzemek vezetői részére a szakmunkásképző in­tézet dísztermében. Központi műhelyben a politechnika Decemberben központi poli­technikai műhely alakult Aszódon, az 1. számú általá­nos iskolában. Létrejötte ket­tős célt szolgál. Itt tanulhat­nak a 2. számú általános isko­la tanulói is, ebben a valóban korszerűen felszerelt műhely­ben. Ugyanakkor a gödöllői járás tíz iskolája számára ké­szítenek itt szemléltető eszkö­zöket az iskolák megrendelé­sére és lényegesen olcsóbban annál, amennyibe egy-egy szemléltető eszköz a tanszer- ellátó üzletekben kerüL Az új rendelőben f Felkészültek az influenza-gyógyszerek gyártásának fokozására Egymillió-hét­százezer forintba került az új ka- kucsi orvosi ren­delő. A rendelőin­tézetben körzeti orvosi, fogászati és gyermekgyó­gyászati rendelés, valamint csecse­mővédelmi ta­nácsadás folyik. Dr. Hajabács Zsuzsanna kezeli kakucsiak fo­gait. Dr. Kurdi körzeti kontroll vizsgála­tot végez. A párt Központi Bizottságá- nak egész társadalmi fej­lődésünk szempontjából nagy jelentőségű novemberi határo­zatának valóra váltása min­den pártszervezettől, kommu­nistától nagyobb aktivitást, határozottabb cselekvést igé­nyel. A párt vezető szerepét természetesen ezúttal sem el­vontan, hanem a konkrét kér­dések megoldása során kell ér­vényesítenünk. S ezek közül alapvető továbbra is a terme­lés, a gazdálkodás fejlesztése. A munkahelyi pártszerveze­tek — felismerve a gazdasági tevékenység elsőrendű fontos­ságát — általában törekednek is arra, hogy minél jobban megfeleljenek ez irányú kö­telességeiknek. Munkájuk színvonalában természetesen vannak eltérések, amelyek az alapszervezetnek a gazdaság­ban elfoglalt helyzetével (ön­álló gazdasági egységben mű­ködik-e vagy nem), a párttag­ság, a vezetőség összetételével, felkészültségével, az alapszer­vezetet irányító pártszerv munkájával függnek össze. A pártszervezetek vezetőségi ,ülésein, taggyűlésein viszony­lag sokat foglalkoznak a ter­melés kérdéseivel. Ennek el­lenére nemcsak a pártonkívü- liek, de a párttagság nem cse­kély hányadánál is a gazda­ságpolitika iránti érdeklődés jelenleg még erőteljes fogyasz­tói szemléletet tükröz. Jólle­het a termelés és a fogyasztás szorosan összetartozik, de ez az összefüggő folyamat mégis csak a termeléssel kezdődik. Elvileg ezt nem is vitatja sen­ki. Mégsem hatotta még át kellően a közgondolkodást az a felismerés, hogy csak a meg­termelt javak oszthatók el. S ez a pártmunka gyakorlatára is kihat. A pártszervezeteknek természetesen törődniük kell az elosztás és á fogyasztás kérdéseivel, de figyelmük kö­zéppontjában mégis a javak előállításának kell állnia. S ok pártszervezetben, ahol az összefüggést értik, a gyakorlatban elsősorban az okoz gondot, hogyan foglal­kozzanak a termeléssel. Nem mindig látják világosan, ne­kik kell-e eldönteniük a fel­merülő problémákat, szüksé­ges-e operatív intézkedést tenniük, vagy pedig a felelős gazdasági vezetőktől igényel­jék azt. Előfordul, hogy egyes alapszervezetek némelykor nem a saját működési terüle­tükön jelentkező problémák megoldásával foglalkoznak, hanem ezekért a felelősséget kizárólag a felsőbb szervekre hárítva, csupán azok bírálga- tásával töltik idejüket. Egyes esetekben a csoportérdek tor­zítja el a szemléletet, mások­nál a kényelmesség játszik közre. Más pártszervezetek viszont az ellenkező utat vá­lasztva abban látják feladatu­kat, hogy közvetlenül segéd­kezzenek a hiányzó anyagok beszerzésében, hitelek kijárá­sában, a szükséges munkaerő toborzásában. Könnyen belátható, hogy egyik véglet sem helyes. Ne­hezebb viszont a célszerű mód­szereket megtalálni. Itt a ki­indulópont, az alapkövetel­mény csak az lehet, hogy a termelés területén, a gazdálko­dásban, az ezzel kapcsolatos döntésekben a párt gazdaság- politikája fejeződjön ki. Ha ez így van, ha az adott gazdasági egységben érvényesül a párt politikája, akkor ott biztosított a párt vezető szerepe. Ameny- nyiben viszont az adott ter­melési egység tevékenysége nem felel meg a párt gazda­ságpolitikájának, akkor ott nem beszélhetünk' a párt irá­nyító, vezető szerepének tény­leges érvényre juttatásáról. A pártszervezetek minde­nekelőtt a saját területükön tudnak segíteni, tágabb érte­lemben o gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításában, szűkebb értelemben a termelési fel­adatok megoldásában. S ez a megkülönböztetés nem felesle­ges. Ne akarjon ugyanis min­den alapszervezet „gazdaság- politikát csinálni”, ha azon a területen ennek csak részle­gesen adottak a feltételei! Mi­vel az üzemi alapszervezetek Felelősség a többsége nem önálló gazdasá­gi egységben tevékenykedik, így a döntésben való részvé­tel alapjaiban az őket irányító pártszerv — pártbizottság vagy csúcsvezetőség — hatás­körébe tartozik. Ebből pedig az következik, hogy ezek az alapszervezetek elsősorban a konkrét végrehajtásból tudnak részt vállalni, ott képesek a legeredményesebben tevékeny­kedni. Itt viszont rendkívül sokat tehetnek. Ehhez megvannak a szükséges ismereteik, informá­cióik is. Hiszen valamennyi alapszervezet képes felmérni, hogy működési területén mi­lyen a munka szervezettsége, az anyagellátás, hogyan alakul az erkölcsi-anyagi megbecsü­lés, a dolgozók és a vezetők viszonya, milyen mértékben van a kifizetett bér mögött termelés, hol vannak még tar­talékok, és így tovább. S ha ezeket jól ismeri, akkor az ér­demleges segítségnyújtásra is képes. \T annak kérdések, amelyek ’ a dolog természetéből fa­kadóan senki másra nem tar­tozhatnak, csak a pártszerve­zetre. S vannak olyanok, ame­lyeket a gazdasági vezetésnek, illetve az egyéb mozgalmi szerveknek, tömegszervezetek­nek kell megoldaniuk. Itt is érvényes, ami minden normá­lis emberi munkamegosztás­nál: ha mindenki ismeri a ma­ga kötelességét, tudja a fele­lősségét, akkor működik jól az egész gépezet. A párt elsősorban politikai eszközökkel vezet, s a gazdál­kodásra is politikai ráhatást kell gyakorolnia. A rendelke­zésre álló politikai eszközök­kel élve a pártszervezet képes összehangolni a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdeke­ket. Ha egy adott üzemben, termelőegységben a párt gaz­daságpolitikájával ellentétes folyamat játszódik le, a párt­szervezetnek először politikai eszközökkel kell fellépnie. De ha ez hatástalan, nem riadhat vissza az adminisztratív eszkö­zöktől sem. íy/Tire gondolunk a politikai eszközökről szólva? A pártszervezetnek mindenek­előtt ki kell alakítania a párt- politika helyes és egységes ér­telmezését, amelynek legfőbb fórumai, eszközei a taggyűlé­sek, pártcsojoortértekezletek, pártnap>ok, a politikai oktatás tanfolyamai, és nem utolsó­sorban az agitáció különböző formái. Ide tartozik, hogy az alapszervezet megköveteli a párttagok példamutatását a politika képviseletében és ak­tivitásukat annak végrehajtá­sában. Ennek során figyelembe veszi az egyes kommunisták­nak a munka szervezetében elfoglalt helyét is. Ezenkívül számon is kell kérnie az elfo­gadott határozatok teljesítését, végrehajtását. Ez gyakran nem is olyan egyszerű. Harcot je­lent a gondolkodásban mutat­kozó téves nézetek, szemléle­tek, olykor a helytelen gya­korlat ellen is. így például nem szabad, hogy a kommu­nisták együtt „sírjanak” a gaz­dasági vezetéssel, hanem ne­hézségek esetén mutassák meg a kiutat, támasszanak igénye­ket és segítsék a megoldást. Tegyenek javaslatokat, de a döntést bízzák a gazdasági ve­zetésre, mert annak kell meg­választania, melyik úton ha­ladjanak. A z alapszervezetek felelős- sége tehát elsősorban eb­ben jelentkezik. E felelősség viselése egyszerre jog és köte­lesség, amit a párt vezető sze­repének biztosítása céljából érvényesíteni, illetve teljesíte­ni kell. Mindenekelőtt annak a gondolatnak a folyamatos kép­viselésével, hogy semmilyen kérdés, így a termelési problé­mák eldöntésénél sem szabad soha szem elől téveszteni a po­litikai összefüggéseket. így érvényesülhet állandóan a po­litika elsődlegességének lenini ejve — és ennek biztosításá­ban az adott munkahelyen az alapszervezet legyen az élő lel­kiismeret. Dr. Szabó Imre, az MSZMP Közpyonti Bizottságának alosztályvezetője I l *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom