Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

PEST HEGYEI kJúsJap ^JjjJkusz Péntek - Itáliában A HÁROM nagy olasz szak- szervezeti szövetség kezdemé­nyezésére pénteken — első je­lentések szerint — mintegy 14 millió dolgozó, az ország húsz­milliós munkásgárdájának csaknem háromnegyede lépett sztrájkba. A fővárosban a munkások ezrei vörös zászlók alatt vonultak fel, hogy meg­hallgassák a szakszervezeti ve­zetők beszédeit. AZ EGÉSZ ORSZÁGRA, minden ágazatra és intézmény­re kiterjedő félnapos munka- beszüntetést, mint ismeretes, a három nagy szakszervezetet egyesítő csúcsszövetség vezeté­se határozta el még az elmúlt év decemberében, mivel soro­zatosan kudarccal végződtek a kormánnyal folytatott megbe­szélések. LAMA (CGIL), STORTI (CISL) ÉS VANNI (UIL), a há­rom szövetség főtitkára, az országos szakszervezeti meg­mozdulás előtt tartott közös sajtóértekezletükön hangsú­lyozták: a sztrájk annak ad ki­fejezést, hogy az olasz dolgo­zók egyöntetűen ellenzik és el­ítélik a jelenlegi kormány gaz­dasági és szociális politikáját. Az egyre súlyosabb gazdasági és politikai helyzetben ez a kormány teljesen alkalmatlan­nak mutatkozott a dolgozók problémáinak megoldására — jelentették ki egybehangzóan. A SZTRÁJK nem az And­reotti-kormány ellen irányul — fejtette ki Storti, a CISL (Ke­reszténydemokrata Szakszer­vezet) főtitkára —, amennyi­ben a szakszervezeteket nem a kormány összetétele, hanem konkrét politikája érdekli. A szakszervezetek negatívan íté­lik meg a jelenlegi kormányt azért, mert eddigi intézkedé­seivel képtelennek bizonyult a problémák megoldására. A szakszervezetek azonban nem a kormány összetételének meg­változtatását akarják (ez a politikai pártokra tartozó kér­dés), hanem gyökeresen új gazdaságpolitikai irányt sür­getnek. „Mindeddig nem tör­tént lépés az egészségügyi re­form, az iskolareform irányá­ba, nem javult a foglalkozta­tottsági helyzet, az árak emel­kednek, nincs változás a déli országrészek fejlesztése kérdé­sében” — hangoztatták a szak­szervezeték. AZ ANDREOTTI-KOR­MÁNNYAL hónapokig folyta­tott párbeszéddel kapcsolatban a szakszervezeti vezetők hang- súlyozták: ez a párbeszéd for­mailag kifogástalan volt, ám nem járt semmiféle konkrét eredménnyel, így a szakszerve­zetek csak negatívan ítélhetik meg. Lama, a CGIL főtitkára befejezésül kijelentette: az ál­talános sztrájk kiindulási pon­tot jelent ahhoz az állandó és a későbbiekben különböző for­mákban megnyilvánuló nyo­máshoz, amelyet a szakszerveze­tek a kormány átfogó gazdasá­gi intézkedéseivel kapcsolatban szükségesnek tartanak, és a jö­vőben állandóan kifejezésre juttatnak. A PÉNTEKI általános poli­tikai sztrájk négyórás volt egész Olaszországban, kivéve egyes városokat — mint Ró­mát is —, ahol egész napos a munkabeszüntetés. A közszol­gáltatást végző intézmények munkája és a vasúti közlekedés csak rövid időre szünetelt, hogy ne sértse a lakosságot, ne fordítsa a közvéleményt a dolgozók el­len... Szovjet-francia közlemény Az alábbiakban közöljük a szovjet—francia közlemény szövegiét. L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége tag­jának meghívására Georges Pompidou francia köztársasá­gi elnök 1973. január 11—12- én a Szovjetunióban nemhi- vatalos látogatást tett, ame­lyet teljes egészében munka- megbeszéléseknek szenteltek. A Zaszlavlban, Minszk kö­zelében Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou között megtartott találkozón részt vettek: szovjet részről A. A. Gromiko külügyminiszter, P. A. Abraszimov, a Szovjetunió párizsi nagykövete, A. G. Ko- valjov külügyminiszter-helyet­tes; francia részről Maurice Schumann külügyminiszter, Brezsnyev és Pompidou csak a tolmácsok jelenlétében tárgyalt a Minszk melletti kormányrezidencián. Michel Jobert, a köztársasági elnöki hivatal főtitkára és Ro­ger Seydoux moszkvai nagy­követ. Folytatódott a két ország közötti új szakasz A megbeszélések a Szov­jetunió és Franciaország népei közötti baráti kapcsola­tok és megbecsülés különle- s jellegének megfelelő bi­zalom és kölcsönös megértés légkörében folytak. Ismét ki­fejezésre juttatták a két ál­lamnak azt az elhatározását, hogy folytatják azt az irány­vonalat, amelyet 1966-ban kezdtek, és Georges Pornpi- dounak 1970-ben a Szovjet­unióban, illetve Leonyid Brezsnyevnek 1971-ben Fran­ciaországban tett látogatásai alkalmával erősítettek meg. Ezek a látogatások új szakaszt nyitottak meg a két ország együttműködésében és maga­sabb szintre emelték a szov­jet—francia kapcsolatokat Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou megvitatta az alapvető nemzetközi problé­mákat, eszmecserét folytatott a szovjet—francia kapcsola­tok fejlődéséről és e kapcso­latok különböző területeken való elmélyítésének lehetősé­geiről. A tárgyaló felek meg­állapították, hogy az egyetér­tés és az együttműködés po­litikája a szovjet------francia ka pcsolatokban állandó poli­tika marad és egyre nagyobb súlyt kap a nemzetközi élet­ben is. Kedvező távlatok Európában Mindketten kifejezésre jut­tatták megelégedésüket a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között az alapvető kapcsolatokra vo­natkozólag megkötött szerző­dés aláírásával kapcsolatban. Ez a dokumentum éppúgy, mint a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársa­sággal megkötött korábbi szerződései, az 1971 szeptem­ber 3-án kelt négyhatalmi megállapodás, az 1972 novem­ber 9-i négyhatalmi nyilatko­zat — az érdekelt felek aka­rata és relizmusa alapján — lehetővé tették, hogy eljussa­nak egy olyan kölcsönösen előnyös megállapodás-komp­lexumhoz, amely új, kedvező távlatokat nyit meg Európá­ban. Ez egyúttal igazolja azt a politikát, amelyet a Szov­jetunió és Franciaország is folytat, s amelynek célja az európai feszültség forrásai­nak kiküszöbölése az európai biztonság megszilárdítása a jelenlegi határok sérthetet­lensége alapján, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, a függetlenség, az erőszakról vagy az erőszak használatával való fenyegetés­ről való lemondás alapján. Szovjetunió és Franciaország továbbra is tevékenyen elő fog­ja segíteni az enyhülési politi­ka folytatását és további ki­bontakozását Európában és vi­lágszerte. A tárgyaló felek újból hang­súlyozták, milyen nagy jelen­tőséget tulajdonit a Szovjet­unió és Franciaország az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezletnek. Kijelentik: minden tőlük telhetőt meg­tesznek, hogy a helsinki sokol­dalú előkészítő konzultáció ál­talános megegyezésre vezessen, és maga az értekezlet a legkö­zelebbi hónapokban összeül­jön. Szovjetunió és Franciaország továbbra is mindent megtesz, hogy hatékonyan előmozdítsa a biztonsági értekezlet lebo­nyolítását. Indokína és Közel-Kelet Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou kifejezte mély nyugtalanságát amiatt, hogy Indokínában tovább folyik a háború és a külföldi interven­ció, elhúzódik a konfliktus po­litikai rendezése. Kifejezésre juttatták reményüket, hogy a jelenleg folyó tárgyalások ha­ladéktalanul elvezetnek a ren­dezéshez. Meggyőződésük sze­rint Indokína népei számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy önállóan, külföldi beavat­kozás nélkül, határozzák meg sorsukat, az 1954. és 1962. évi genfi egyezményekben foglalt elveknek megfelelően. Sztrájkoló tüntetők a római Fórum környékén. Szovjetunió és Franciaország mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közel-keleti helyzet továbbra is veszélyes. Újból kijelentik, hogy a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát valóra kell váltani. Állást foglalnak amel­lett, hogy e határozatnak meg­felelően Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár különleges kép­viselője, akit a Biztonsági Ta­nács megbízott a rendezés elő­mozdításával, folytassa misz- szióját egy olyan igazságos és tartós béke létrehozása céljá­ból, amely előírja, hogy von­ják ki az izraeli csapatokat minden megszállt területről, valamennyi érdekelt ország is­merje el a szóban levő térség minden államának szuvereni­tását, politikai függetlenségét és .területi sérthetetlenségét, előírja továbbá e térség min­den népe, köztük a Palesztina! arab nép jogainak és érdekei­nek tiszteletben tartását. A leszerelési világértekezletröl A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a leszerelés­sel kapcsolatos különféle intéz­kedések végcélja: a nemzetkö­zileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelés elérése érdekében mindenek­előtt a nukleáris leszerelés kérdéseit kell megvizsgálni. A Szovjetunió és Franciaor­szág kívánatosnak tartja, hogy a közvetlenül érdekelt hatal­mak ezzel kapcsolatban egyez­tessék össze álláspontjukat. Mindkét ország síkraszállt már a leszerelési világkonferencia összehívása mellett. A felek ki­fejezik azt a reményüket, hogy a közeljövőben meg lehet te­remteni e konferencia sikeré­nek feltételeit. Szovjetunió és Franciaország — kifejezve hűségét az ENSZ alapokmány céljai és elvei iránt — hangsúlyozza, hogy a világ- szervezetnek fontos jelentősé­get tulajdonít a béke fenntar­tásában és a nemzetközi biz­tonság szavatolásában. Tovább mélyültek a kétoldali kapcsolatok Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou kijelentette: kü­lönleges jelentőséget tulajdo­nít a kétoldalú szovjet—fran­cia kapcsolatok elmélyítésé­nek. A két államférfi megelé­gedéssel állapította meg, hogy a két ország közötti politikai konzultációk a szovjet—francia együttműködés állandó elemé-' vé váltak, ezt tanúsítja a je­lenlegi magas szintű megbeszé­lés is. Az ilyen konzultációk hasznosak és van lehetőség to­vábbi fejlesztésükre és kibő­vítésükre. Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou, abban a meg­győződésben, hogy a szovjet— francia konzultációk az euró­pai és az egyetemleges béke szempontjából megfelelnek a Szovjetunió és Franciaország együttműködése érdekeinek, kijelentette: határozottan ösz­tönözni fogja e konzultációk további fejlesztését és előmoz­dítja azt, hogy ezek a ta­nácskozások felöleljék az alap­vető politikai problémákat. A Szovjetunió és Franciaország többek között az európai hely­zet alakulása vonatkozásában is rendszeresen véleményt cse­rél. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy az 1969-ben kö­tött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás óta haladás történt az ipari és a gazdasági együttműködés te­rületén; leszögezték, hogy a Szovjetunió és Franciaország az 1970—74-es időszakban a kölcsönös áruforgalom volume­nének megkétszerezésére tö­rekszik. Kidolgozzák és a közeljövő­ben alá is írják a szovjet— francia gazdasági, műszaki és ipari együttműködés kibővíté­sének tízéves programját. Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou kijelentette, hogy nagy jelentőséget tu­lajdonít a kulturális csere fejlesztésének. ★ » A felek kifejezésre juttat­ták, hogy elégedettek a talál­kozó eredményeivel, amelyek a magas szintű konzultációk hatékonyságát igazolják, s a szovjet—francia kapcsolatok­ra jellemző barátságos lég­körben jöttek létre. Ezért cél­szerűnek tartják az ilyen jel­legű érintkezések folytatá­sát és fejlesztését. Ezzel ösz- szefüggésben Georges Pom­pidou köszönetét fejezte ki Leonyid Brezsnyevnek a szí­vélyes vendéglátásért, amely­ben a Szovjetunióban része­sítették, és azért a meleg lég­körért, amelyben a megbeszé­lések folytak. Pompidou a véleménycsere folytatására meghívta Franciaországba Leonyid Brezsnyevet. A meg­hívást köszönettel elfogad­ták. A látogatás időpontjáról később döntenek. « i ' 1973. JANUÁR 13., SZOMBAT Taktika — atomfegyverekkel Döbbenetét keltettek szer­te a világon azok a wa­shingtoni jelentések, ame­lyek szerint az Egyesült Államok fontolóra veszi Vietnamban a taktikai atomfegyverek bevetését is. William P. Clements dal­lasi olajmágnás, akit Nixon elnök hadügyminiszter-he­lyettesnek jelölt ki, ugyanis csütörtökön a szenátus hadügyi bizottsága előtt ki­jelentette, nem zárja ki nukleáris fegyverek indo­kínai bevetésének lehetősé­gét, ha a párizsi tárgyalá­sok végleg kudarcot val­lanak. A szenátusi bizottság, amely korábban a hadügy­miniszterjelölt Richardsont hallgatta ki, a vietnami háború kilátásairól kér­dezte Clements-t. Harold Hughes demokratapárti szenátor ismét kijelentette, igyekszik meggátolni a hadügyi tárca két új veze­tőjének kinevezését, ha Nixon elnök továbbra sem hajlandó magyarázattal szolgálni a VDK területe elleni bombatámadások fel­újításának okairól. A törvényhozásban több­ségben levő demokratapárti szenátorok egyébként csü­törtökön úgy döntöttek, hogy a miniszteri posztokra kinevezendő jelölteknek a jövőben kötelezően meg kell jelenniük az illetékes szenátusi bizottságok előtt, mielőtt megerősítenék őket tisztségükben. Megfigyelők szerint ez az ellenzéki sze­nátorok válasza Nixonnak a vietnami bombázások ügyében tanúsított elutasí­tó magatartására. A csütör­töki döntés nem érinti a már kinevezett minisztere­ket és az elnök tanácsadóit — köztük Kissingert. ★ A Fehér Ház szóvivője pénteken kijelentette: „Az amerikai kormány nem módosította azt a politiká­ját, hogy Vietnamban nem folyamodik nukleáris fegy­verek bevetéséhez”. Wil­liam Clements kijelölt ame­rikai hadügyminiszter-he­lyettes csütörtökön tett nyi­latkozatával kapcsolatban Ronald Ziegler emlékezte­tett arra, hogy az elnök több alkalommal világosan jelezte: a nukleáris fegyve­rek nem szerepelnek azok között a fegyverfajták kö­zött, amelyeket Vietnamban alkalmazni kívánnak. BRIONI Újabb diplomáciai offenzívában állapodott meg Szadat és Tito Anvar Szadat egyiptomi el­nök csütörtökön befejezte tár­gyalásait Tito elnökkel a közel- keleti válságról, és megálla­podott vele abban, hogy Jugo­szlávia támogatásával újabb diplomáciai offenzívát indíta­nak a konfliktus békés rende­zése érdekében. A Tanjug értesülése szerint a két államfő a jugoszláv el­nök Brioni szigeten levő villá­jában három órán át tárgyalt, és Szadat elnök részletesen tá­jékoztatta partnerét a közel- keleti válság megoldására tett egyiptomi erőfeszítésekről. A jugoszláv fél teljes megértésé­ről és támogatásáról biztosítot­ta az egyiptomi államfőt. Anvar Szadat egyiptomi el­nök, egynapos hivatalos láto­gatását befejezve, pénteken különrepülőgépen elutazott Ju­goszláviából. CIPRUS Csak tegnap... Némely külföldi lap- és hír- ügynökség először szerdát, majd csütörtököt jelölte meg a ciprusi belső görög—török tárgyalások felújításának idő­pontjaként, e megbeszélések azonban csak pénteken foly­tatódtak, egyhónapos szünet után. Az elhalasztást az tette szükségessé, hogy Kliridisz- nek — aki görög részről a tár­gyalásokat vezeti — részt kel­lett vennie pártja, az Egyesült Párt ülésén. A párttanácsko­zás arról döntött: milyen ál­láspontra helyezkedjék a párt a küszöbönálló, februárra ter­vezett elnökválasztásokkal kapcsolatban? Az értekezlet után közzétett jelentés szerint a párt lemondott a saját el­nökjelölt állításáról, és úgy határozott, hogy támogatni fog­ja Makariosz érsek jelölését. A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat AZONNAL FELVESZ .ÓBB EVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gyors- és gépírót. Jelentkezni lehet a telephelyen (Gödöllő, Szabadság u. 26.), a személyzeti vezetőnél. A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat sürgős felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra: asztalos szakmunkásokat, féfi gépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. (Szerződéses viszonyban is) Munkásszállás van. Jelentkezés: a vállalat Munkaügyi osztályán, 8-tól 15 óráig. Budapest IX., Gyáli út 3/b. í I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom