Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ES C E6LÉD VÁROS RÉSZÉRE XVI. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 1972. DECEMBER 31., VASÁRNAP ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN A terv szerinti ütemben fejlődik a város Interjú Kürti András tanácselnökkel Az év végi számvetés idején kerestük fel a városi tanács elnökét, Kürti Andrást, arra kérve, tájékoztassa lapunkat a város 1972. évi fejlődéséről és az 1973-as esztendő várospoli­tikai céljairól. • A városiasodást a közmü­vekkel való ellátottság jelzi. Mennyiben változott a helyzet? — A város északi részén ki­alakuló új ipartelephez több mint kétmillió forintos költ­séggel elkészült a bekötőút, s megfelelő burkolatot kapott a Malomtószél és a Hold utca egy szakasza. A megnöveke­dőit gépkocsiforgalom indokol­ta a városközpontban a parkí­rozóhelyek számának növelé­sét Űj parkírozóhely' létesült a Kossuth téren és a Kossuth Ferenc utcában. — Tovább épültek a járdák, ötezer négyzetméternyi felüle­tet aszfaltoztak. Félmillóba ke­rült a villanyhálózat bővítése. 1972-ben tizenhét utca kapott vízvezetéket. Már működik a biológiai szennyvíztisztító te­lep, melynek építése tovább folytatódik. • Hogyan halad a lakásépí­tési program végrehajtása? — Tizenöt új szakszövetke­zeti lakásban már laknak, száz bérlakás műszaki átadása fo­lyamatban van. Fűtésüket ideiglenesen termokonténerrel oldják meg, amíg a végleges tömbíűtőmű elkészül. A laká­sok építésére az elmúlt évben ötvenmillió forintot fordított a tanács. • Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítására milyenek a kilátások? — Az új kórház területén épül a százhetvennégy beteget befogadó elmepavilon. Vele egyidőben készül a modem nővérszállás. A régi épületben, melynek rekonstrukciója még nem fejeződött be, kap helyet a baleseti sebészet. Négy új körzeti orvosi rendelővel gya­rapodik a város. Kettőt a Köz­társaság, kettőt a Kozma Sán­dor utcában adnak át. • A város más területein mi­lyen a fejlődés üteme? — Új ipartelepünkön épül a hordógyár fűrészcsarnoka, a hozzá tartozó szociális létesít­ményekkel. A Török Ignác ut­cában készen áll a gázcserete­lep. Bővült az ÉVIG, elkészült az ABC-kisáruház. Az Újváros postát kap, amelyet jövőre ad­nak át a forgalomnak. • Melyek az lí>73-as év vá­rosfejlesztési tervei? — Folytatódik a lakásépítés, százötven állami, száz OTP- és százötven családi ház épül fel. Hozzákezd a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a 168 személyes középiskolai kollégium alapozásához. Az elkészített tervek alapján ne­kilátnak a Köztársaság utcá­ban a százszemélyes óvoda és a hatvanszemélyes bölcsőde ki­vitelezésének. A bölcsőde a városi tanács és a termelőüze­mek közös áldozatvállalásá­nak eredményeként létesül. — A Budai út lakóinak régi kérése valósul meg a harminc­negyven gyermeket befogadó óvoda megnyitásával. Erre a célra egy kéttantermes iskolát használunk fel, ugyanakkor a központi iskola épületét bő­vítjük két új osztályteremmel. — Javulnak a szolgáltatá­sok. Az Árpád utcáhan ezer négyzetméter alapterületű üz­letház épül a GELKA és a kis­ipari termelőszövetkezetek számára. Elkészül a lakberen­dezési áruház a Marx utca sarkán. Befejezik az új tele­fonközpont szerelését. Tovább folytatódik az út- és járda­építés, megfelelő összeg áll a vízhálózat bővítésére. — A külterületi autóbusz­várók száma 72-ben szépen gyarapodott. A Kossuth Tsz társadalmi munkában, a Czá- rák dűlőben, a Vett úton és Szőkehalmon, az ÉVIG a gyár előtt épített egyet-egyet. Jövőre újabb három készül el. Jövőre szoborral gyarapodik Cegléd: a Széchényi úti sor­házak előtti parkosított he­lyen álltják fel Pándi Kiss János Várkonyi Istvánról ké­szülő mellszobrát. • A jövendő tervek megvaló­sításához milyen támogatásra számít a tanács? — A társadalmi munka egyre nagyobb érték. Kimuta­tásaink szerint 1971-ben hat­Tíz perc játék, muzsikával DIÁKLÁNY NYERTE AZ UTALVÁNYT A rádió a déli híreket mondta. Az emberek ilyenkor étterembe igyekeznek, de Ceg­léden kivételes nap volt ez: a harangszóra csapatosan in­dultak fiatalok és idősek, ze­nebarátok és kíváncsiak a Dé­libáb eszpresszóba, ahol a Magyar Rádió Ki nyer ma? műsorának munkatársai mini- stúdiót rendeztek be az egyik sarokban. A ceglédi, helyszí­ni közvetítésre sokan elmen­tek. Versenyezni is sokan akartak, de a sorsolás hagyo­mányos módja csak két diák­lányt részesített a szereplés lehetőségének örömében. A jellegzetes szignál után, amely a budapesti stúdióból elhangzott, a népes közönség kérdésre és zenére várva fi­gyelt, csupa fülként. Az első zeneszám kezdő ütemei alig hangzottak el, máris egy ver­senyzőként morajlott a tö­meg, felismerve Beethoven Ötödik szimfóniájának, a Sors szimfóniának a dallamát. A közönségnél többet csak az 1-es számú versenyző, Vár­helyi Beáta tudott, aki még a mű opusz-számát is közölte a műsort vezető riporterrel. Antal Imrével. A percek á zene és az iz­galom hatására mintha gyor­sabban teltek volna a szoká­sosnál. A játék örömében ré­szük volt azoknak is, akik ugyan nem kerültek a ver­senyzők közé, de úgy ké­szültek, mint a legjobb iskolai feleletre, vagy még annál is jobban. Fél óra sem telt el, máris visszaváltozott a Délibáb eszpresszó a meg­szokott szórakozóhellyé. A helyszíni közvetítés véget ért, s a nyertes, Várhelyi Beáta, gratulálok és jóbarátok köré­ben, a feleleteiért járó, 300 forintos jutalommal indulha­tott hazafelé. E. K. Tehetségkutató szavalóverseny Január 17-én, délután öt órakor, a Kossuth Művelődési Központ irodalmi színpada te­hetségkutató szavalóversenyt rendez azok részére, akik az irodalmi színpad munkájában részt kívánnak venni. A ver­senyen a jelentkezők szaba­don választott verssel vagy prózarészlettel indulhatnak. Jelentkezni a Kossuth Műve­lődési Központ irodájában le­het, ahol az érdeklődők rész­letes felvilágosítást kapnak. millió forintot tett ki a la­kosság önzetlen munkája, az 1972-es évben pedig elérte a nyolcmilliót. A Hazafias Nép­frontra vár a feladat, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben szervezze meg a közös munkaalkalmakat és a megfelelő részvételt. A leg­eredményesebb együttműkö­dés akkor .alakul ki, ha a vá­lasztókerületek tanácstagjai együttműködnek a népfront aktíváival. — Városunkra központi sze­repkör vár Dél-Pest megyé­ben az elkövetkező években. Azon munkálkodunk, hogy a rendelkezésünkre álló ke­reteket kitöltsük tartalommal A negyedik ötéves terv első két évének tapasztalatai sze­rint, eddig teljesültek elkép­zeléseink — mondotta Kürti András tanácselnök. Tamasi Tamás Gyöngyösi példa Kiadták az ünnepségek könyvét Igen hasznos és érdekes ki­advány látott napvilágot a gyöngyösi társadalmi ünnep­ségeket szervező iroda kiad­ványaként. Egy példány, mu­tatóba, Ceglédre is eljutott, számos jó ötletet adva az it­teni, hasonló feladattal meg­bízott irodának. A kiadvány forgatókönyv szerinti prog­ramokat ad névadó ünnepsé­gek, esküvők, arany- és ezüstlakodalmak szervezésé­hez, rendezéséhez. Nemcsak javasol, hanem kész, összeál­lított műsorokat közöl, sőt, a névadó ünnepségekhez az esetleg még tanácstalan csa­ládoknak sok-sok keresztne­vet sorol fel a könyvecske. A gyöngyösiek ötlete nem­csak jó, hanem gondolatra késztető is: Ceglédnek és a járásnak is megvannak a maga jellegzetességei, ünnepi szo­kásai. Ezek figyelembevételé­vel, nem lehetne hasonló gyűjteménnyel nekünk is megpróbálkoznunk ? Jászkarajenőn malacot sorsolnak Jó előre híre kelt már a va­sárnap esti, j ászkarajenői szil­veszteri mulatságnak. Nem­csak a nyolc órától hajnali há­romig tartó bál zenés forgata­ga csalogatja a községbelieket és a környék lakóit, hanem az éjféli esemény, a malacsorso- lás is. Leégett a zsúptető Ünnepség színhelye lesz a vén Kutyakaparó Petőfi Sándorra emlékeznek A ceglédi járásban, Kőcser községben, december 22-ón, az ottani Vj Élet Termelőszövet­kezet elsőnek ünnepelte nagy magyar költőnk, Petőfi Sándor születésének 15U. évforduló­ját. Kőcser mai lakói méltók az ősökhöz, akik száz évvel ez­előtt, amikor a községet ala­pították, kegyelettel gondol­tak Petőfi Sándorra, aki a Du­na—Tisza közén jártában, 1847-ben betért a határban lé­vő Kutyakaparó nevezetű régi betyárcsárdáha, s költeményt írt róla. A falualapítók, amikor a határt 16 dűlőre osztották, 200 holdat hasítottak ki házhelyek­nek, 80 holdat erdőnek, 4 hold vízállásos területet a fonó asz- szonyoknak, kenderáztatásra. A Kutyakaparó csárdához 11 hold földet mértek ki, hogy a hely örök időkre hirdethesse Petőfi Sándor emlékezetét. A községben azóta is eleve­nen él a költő emléke és áll a Kutyakaparó csárda, melynek falára a Petőfi Társaság, Ko- csér és a környék lakóinak ün­neplése közepette, márvány emléktáblát helyezett el. ■ Kocséron járva, kérdezős­ködtem, hogy ki tudna legtöb­bet a Kutyakaparó csárdáról? Ádám Józsefet ajánlották, aki 74 évvel a vállán, tanácstag, szövetkezeti vezető. Ő aztán elmondotta, hogy a Kutyakaparó régi, híres csár­da, megfordult ott még Rózsa Sándor is. Többnyire vásáro­zók és vándorutasok látogat­ták, így került oda Petőfi Sán­dor is. A környékbeli váro­sokból és községekből kijártak a csárdába mulatni. 1918. március 15-én nagy ün­nepség volt a csárdában, s ak­kor éjjel, ismeretlen okból, az épület kigyulladt, és zsúptete­je leégett. A község cserép- tetősre építtette, és megna- gyobbíttatta, de a régi ivószo­ba. a kármentővel, változat­lanul rpegmaradt. és sokáig megvolt egykori valóságában. Az utolsó kocsmárost Csák Andrásnak hívták. 1945-ben a nagykőrösi földműves szövet­kezet vette bérbe a csárdát, melyet fokozatosan korszerű­sített, és a nagykőrösi Arany János Társasággal közösen, az épület falán, nagy táblán örö­kítette meg a csárda múltját, valamint Petőfi Sándor emlé­két. A másfél százados születési évforduló alkalmából ünnep­ség lesz a Kutyakaparónál. Megrendelésében részt vesz a járási népfrontbizottság, az abonyi és a kocséri községi ta­nács, a nagykőrösi Arany Já­nos Társaság, a Nagykőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a kocséri Űj Élet Tsz is. K. L. Játszótéri pillanat Apáti-Tóth Sándor felvétele A második tárlat Művészek, akikre büszke lehet a város Olajos padló illata kevere­dik a folyosóra becsavargó, friss levegővel, a Puskin utcai iskolaépületben, ahol a téli szünidőben felszabadult tan­termet kihasználva, megnyi­tották a második, iskolai kép­zőművészeti kiállítást, melyen volt diákok és rajztanárok, va­lamint az iskola jelenlegi rajz­tanárai mutatják be alkotásai­kat. A kiállítók legtöbbjét ismeri a város, hiszen kisgyerek ko­ruk óta itt éltek, itt tanultak, s most is itt vannak, felnőtt­ként igyekeznek sokat tenni Cegléd fejlődéséért, felvirá­goztatásáért, ki-ki a maga módján, foglalkozásának meg­felelően. Számukra hasznos időtöltést adnak művészi haj­lamaik, s hozzáértésük bizony­sága valamennyi alkotásuk. Vannak, akiket hivatásuk vagy a hivatásul választott művészi pálya elszólított Ceglédről, de műveikből szívesen adtak né­hányat erre az iskolai kiállí­tásra, mintegy igazolva, hogy nem felejtik el azt a helyet, ahol útnak indulásukhoz az első segítséget, az első biztató szót kapták. Nemcsak itt, nemcsak ar. országban, hanem külföldön is ismert már az iskola több, volt növendékének a neve. Jávor Piroska tűzzománcai. Dienes Anna kerámiái és mo­dem üvegedényei, Dohnál Ti­bor linó kézi levonatai, Nagy László grafikái, Hídvégi Mária ötvösremekei láttán nemcsak az iskola, hanem a város is méltán büszke lehet, hogy ilyen tehetséges képzőművész csoport vallja magát ceglédi­nek. Veér László, Pászkán Lilla, Hídvégi Lajos pedagógusok festményei arról tanúskodnak, hogy valóban jó kerekből ke­rültek ki az iskola művésszé lett növendéked. A kiállítás megrendezése, anyagának vá­logatása és gondos elhelyezé­se Hídvégi Lajosnak, a Tán­csics iskola rajztanárának ér­deme, aki mindent megtett, hogy bemutathassa az iskolá­ban működő és onnan elszár­mazott képzőművészeket. Eszes Katalin Év végi kérdések — Mi volt az ön számára 1972 legnagyobb ajándéka? — Az, hogy elmúlt. — Nem értem. — Ezt az évet is megérhet­tem! — S mit vár 1973-tól? — Azt, hogy ne múljon el. — Bocsásson meg, de... — Maradjon itt tíz évig! Ak­kor nem öregszünk olyan gyor. sam. Megemeli kalapját, és to­vábbsiet. ★ A fák fehér krisitályruhába bújtak. A karácsonyt köd bo­rította, az ünnepek után végre kisütött a nap. Csillog, szik­rázik a fényben a zúzmara. — A fákat csodálja? Ha le­festené valaki, azt mondanák a nagy szakértők, hogy giccs. Nem is zúzmara ez, szebb an­nál: „zúzmariska”. Megáll mellettem a férfi. Ar­cát pirosra csipkedte a hideg. — Mit vár az új évtől? — csapok le rá a kérdéssel. — Semmi különöset. Egyik év olyan, mint a másik. Csak étel-ital legyen az asztalon elegendő. Teli hassal minidig szép a világ. ★ Sétálok tovább a ceglédi ut­cákon. Szél iramodik a park felől. Megrázza az ágakat, hull, zuhog a kristályeső. A kisáruház kirakatán, pol, cain, mintha vihar söpört vol­na végig. Az is söpört. A vá­sárlók ünnep előtti rohama. Elsodort mindent. Állítólag még az alig használt taligake­nőcs is elkelt volna. — Mi volt az év legszebb eseménye? — lépek egy asz- szony elé. — Férjhez ment a kislá­nyom. — Mit kér az új esztendő­től? — Hát, mit is... Egészséget a családnak, és egy kisunokát. Megáll a sarkon a busz. Ele­gáns férfi lép le. — Mit kíván 1973-ra? — Miért, maga teljesíteni tudja? — Azt nem, de szívesen meghallgatom. — Nézze, kicsinyesek szem­berek. Mindenkit csak a saját portája érdekel. Pedig, ha a nagyobb családban, a földön nincs nyugalom, veszélyben a ' miénk is. „Rosszmájú” kíván­ságom van: legyenek munka- nélküliek a hadvezérek, a tan­kokból és ágyúkból olvasz- szunk kisvonatot a gyerekek­nek. ★ A hosszú kabát alól kávillan két piros csizma. A lány szép arcát csípős szél paskolja. — Hogy minek örültem a legjobban 1972-ben? Nem mondhatom meg, mert anyu megtudja ... Különben úgy se titkolhatom tovább: kibékül­tem Gabival. Vele szeretnék szilveszterezni. ( — Mit kér 1973-tól? — Sikeres érettségit a gimi- ben és felvételt az orvosira. A könyvesbolt kirakata előtt magas fiatalember áll. — Az elmúlt év nagy aján­déka számunkra a lakás volt, amelyet a Szövetség utcában kaptunk. A kívánságom is eb­ből fakad: épüljön továbbra is ilyen gyorsan és szépen Ceg­léd, hogy minél több család­nak jusson új lakás. ★ Kismama tipeg óvatosan, kabátjáról szinte lepattanna:: a gombok. — Mi volt 1972 legszebb örö­me? — ö — mutat gömbölyödő terhére. — S mi szerezné a legna­gyobb boldogságot 1973-ban? — ö — mosolyog zavartan —, főleg, ha kisfiú le®. ★ A Petőfi utcában ballag egy bácsi, vasutasruhában. — Nocsak, de kíváncsi ma­ja, fiatalembert — pislog, kér­désemet hallva. — De meg­mondom én, miért is ne mon­danám. Az ősszel mentem nyugdíjba. Ha már negyven évig húztam a vasút szekerét, maradjon sokáig időm a pihe­nésre is. Belém karol: — Jöjjön, meghívom egy pohár tüzes borra, mert lá­tom, a maga orra is tilosat mutat. * Indulok hazafelé. Talán el­merengtem, talán képzelőd­tem. A bor teszi vagy a fan- ;ázia? Egy pillanat, s arra riadok, hogy egy szakállas apó és egy fiúcska beszélget. — Indulj tovább, kisöcsém, 1973! — Minden jót neked is, bi- ;yóm, 1972! A nyurga, csillogó szemű te- íényke futni kezd, széttart sarokkal. Jön, jön, közelít. Bizalommal, reménykedve járjuk. Kohlmayer Adám

Next

/
Oldalképek
Tartalom