Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
6 ‘"s^CMtw 1912. DECEMBER 31., VASÁRNAP P«t megyei i arun^olctóo láóoh--------------------------------- 50 SZIGETMONOSTOR — A Monostori Reformata Ekklesia mindjárt a Reformá- tionak kezdetiben fundáltatott Puszta Monostoron, a nagy Duna mellett. Volt ott igen pompás márvány, és szépen faragott kövekbül építtetett klastrom; melyekről Monostor, vagy Monasteriumnak neveztetett ... E sorok olvashatók abban a mintegy kétszáz esztendeje elkezdett, kéziratos EMLÉKEZET KÖNYVÉ-ben, amelyet a szigetmonostori református tiszteletes úr nagy gondossággal és kedvességgel kezembe adott. — Ez az Isten Beszéde szerént Reformáltatott Ekklésia meg maradott Puszta Monostoron szinten Buda vétele tájáig, a’mikor az Istentelen Budai Bassa, valamely elszökött pribékeknek vádjokra a’ Dunán által viteté a’ Bírót és karóba húzatta. A’ szegény Prédikátor nagy bajjal megmentette életét. Osztán egész falustól által költöztenek ide a’ szövevényes közzé, minemű akkor volt, hogy a’ Falujuk ne lenne olyan kitetsző helyen... A régi műemléki irodalmunkban szereplő, azóta eltűnt, Nagy-Duna menti kolostorromok eredete máig sem tisztázott. Bizonyos azonban, hogy okleveleink először a XVI. században említik a falut, s így nagyon hihető, hogy a katolikus klastromba a reformáció idején betelepedett református eklézsia hívei, Buda bevétele után, a XVI. század derekán menekedtek a község mai helyére, s kitartó, kemény munkával tették termővé, változtatták lakhatóvá a szentendrei sziget déli részének bozótos, ingoványos, de a török becsapások ellen valamelyes védelmet ígérő területét. Ha most kötölőzni akarnék a szigetmonostoriak elődeivel, azt mondhatnám: ugyan, jól sikerült elrejtezkedniük. Azóta eltelt közel ötödfél század, sőt annak is ötödfél évtizede lesz már, hogy a községet pusztító vizet a Fővárosi Vízműveknek a szigetre történő betelepítése községet fejlesztő vízzé változtatta. S Szigetmonostornak ma sincsen vasútállomása, helyrajzi adottsága következtében a vasúthálózatba való bekapcsolása nem is várható, nincs rendszeres autóbuszjárata sem, közúton a • tahitótfalui hídon közelíthető meg — közvetlen kapcsolata a Duna partjaival manapság is a víziút, két hajókikötővel és négy révátkelőhellyel. A község kereső lakosainak mintegy fele a községben, fele Budapesten, Szentendrén, Budakalászon, Dunakeszin dolgozik. De ez a kép így nem pontos. Ugyanis a Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet tagjainak egy része „két- laki” — s a szőlő-, gyümölcs-, növénytermesztés mellett a Vízművek szolgálatában is tevékenykedik. A szakszövetkezet keretében melléküzemek szorgoskodnak, az elrejtőzött község lakóinak élet- színvonala egyáltalán nem alacsony. Más kérdés, hogy minden tekintetben olyan magas-e, amilyen lehetne, s úgy emelkedik-e, ahogyan kellene. Ezekhez a „lehetne” és „kellene” feltételekhez járul hozzá követelőén és terhelőén is a Szigetmonostorhoz tartozó mind kedveltebb üdülőterület: Horány fejlesztése. Így például majd az egész községet behálózzák a villamos vezetékek, kivéve a külterületet és Horány nagy részét. A községnek van vízhálózata, alakul a víztársulás — Horány vízellátása csak részleges. Tehát ugyanakkor, amikor a belterületi beruházások napról napra fokozottabb igény- bevételre késztetik a község kommunális és társadalmi erejét, a vállalati üdülőkkel, a szaporodó parcellákon létesített nyaralóházakkal gazdagodó Horány modernizálása, csinosítása, kulturálttá tétele is szorosan összefügg Sziget- monostornak s népének felvirágoztatásával. Alig van Szigetmonostornak másfél ezer lakosa — Ho- rányon hat üzemi üdülőn kívül másfél ezer parcellán nyüzsögnek a nyaralók, sőt a másfél ezernek felénél is többet leépítettek1 már. Horány- ban talán hamarosan több Emlék a XIX. századból: to mácos ház, dór oszlopokkal Néhány távolabbi és közelebbi időben megoldott s megoldódó belső feladat: a kisközség 1963 óta önálló körzeti orvosi székhely, orvoslakással, orvosi rendelővel, később rendszeres nő-, illetve gyermekgyógyászati, majd fogorvosi szakrendelést is létesítettek. Kibővítették az általános iskolát, felújították és korszerűsítették a napközi otthont, a régi óvodát ideiglenesen tatarozták, és jövőre megkezdik az új építését. Növelik a pedagóguslakások számát, s mindenképpen azon vannak, hogy a keserves költséggel használhatóvá tett, de még mindig fogyatékos, zsúfolt művelődési ház helyett, a szakköri munkának, a KISZ-fog- lalkozásnak, irodalmi színpadnak, sporttevékenységnek vonzóbb, álkalmasabb otthont teremthessenek. ember ellátását kell megszervezni — élelmiszerboltok, kisvendéglők, pecsenyesütők, eszpresszók —, mint magában a községben, s míg az üdülőtelepen például a vízisport alkalmas feltételeinek megteremtése egyik soron következő feladat, addig a szigetmonostori fiatalok téli sportjához megfelelő jégpálya létesítését vették tervbe, mert a befagyott Dunán való könnyelmű sikankózás gyakran követel áldozatokat. Szigetmonostor határában, a Horányi csárda mellett, római hídfő őrizte a limest. Az ódon romkövek mellett, két világ mezsgyéjén állottam. Az óvilágén, amely mindörökre elmúlt. S az új világén, amely itt, „az isten háta mögött is” okosan és szilárdan épül. Békés István ÚT A TANYÁN Sokszor egyedül — ma már nyolcán Amikor Körösi Gyula 1949-ben, a nagykőrösi tanítóképző elvégzése után első munkahelyére tartott, le- szállva a vonatról a farmosi állomáson, szekeret fogadott. Egy kis falun hajtottak át, majd kiérkeztek a rekettyési tanyákra, ahol terjedelmes körzetben, pár évvel azelőtt még uradalmak határában, vagy nyolc-ki- lancszáz ember élt. A lovak egy sívár, gödrös, homokbuckás udvar, kopár épületei előtt álltak meg: az iskola, az ő első iskolája. Indulás a sötétségben Ha az ösztönére hallgat, visszaviteti magát az állomásra. Kezdetben bizony csupán kötelességtudásból s kényszerűségből maradt, azután dacból, s csak később kedvből. Kifizette tehát a kocsist, aki többet kért, mint amennyibe a budapest—farmosi vonatjegy került —, attól kezdve de sok pénzét, idejét, erejét emésztette fel ez az út! — majd belépett az iskolába, ahol dicsértessé- ket köszönő, szám szerint száznyolcvan gyereket egy tanítóházaspár oktatta, ö lett a harmadik tanító, de később voltak olyan hónapok, hogy teljesen magára maradt. Az 1942-ben épült iskolát egy írástudatlan, makacs tanyai ember, Badenszki András járta ki a szomszéd birtokosoknál, képviselőnél, alispánnál. Az ő ideérkeztét megelőző tanév végén száznyolcvanhat tanuló közül százharmincnégy kaphatott csak bizonyítványt, a többit osztályozhatatlannak ítélték. A százharmincnégyből ötvenkettőt osztályismétlésre minősítettek, harminckettő pedig elégtelen jegyet is kapott. Rekettyésen sok volt a bűntény, s nem egy gyerek tántorgott részegen az iskolában. Mások meg nem jöttek: libát, tehenet legeltettek az elsőosztályosok is. Munkára tartott menhelyi gyerekek, túlkoros kamaszok hátráltatták az oktatást. Az ötvenes évek elején a tanügyi vezetés itt főként csak „kritikát gyakorolt”, meg „káderpolitikát” — egyes tanítókat vérig sértettek, máFÓVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Szilveszteri körkép * Számos Vest megyei művész alkotása a tárlatokon László drámai hangvétele és Félegyházi László kutatókedve adja meg azon alaphangot, melyet a középgeneráció szélesít új utakká. Egyenletes értékek tárulnak fel Bényi Árpád, Bíró Lajos, Józsa János — a Győrből érkezett Lakatos József művészetében —, Tilless Béla bátor kísérletezésével, Pál Gyula emberi mélységével tűnik ki a jó átlagból. A fiatalok egyaránt gazdálkodnak a hagyományokkal és lehetőségekkel. Az egyeztető mértéket és az önállóságot keresők közül Topor András, Tenk László, Révész Napsugár, Szabó László, Kapcsa János, Bodó Károly halad a legjobb úton — a szobrászok közül Váró Márton és Demjén László ért el figyelemre méltó eredményt. Míg a Nemzeti Galéria országos műhelyeket mutat be rendszeres buzgalommal, az ERNST MÚZEUM a fiatal művészek stúdiójának gyűjteményes anyagát gondozza évek óta. Az idei tárlat fő jellegzetessége a Pest megyei művészek előretörése, amit igazol, hogy Mizser Pál és Hídvégi Valéria festményei, Gyurcsek Ferenc „Dózsája” lendületes fejlődésről tanúskodik. Most is megfigyelhető az a tény, hogy a fiatalok munkásságára erőteljesen hat művészetünk egy-kéf vezérszólama. Az elmúlt években Kokas Ignác — ezúttal inkább Gerzson Pál és Csik István hatása érződik. Vannak, akik megtalálták egyéniségüket — így Kéri Adám, Dobrovits Ferenc, Simsay Ildikó, Szkok Iván és Zöld Anikó. Űj név Tőig Molnár Zoltán és Balássy sokat nem is alkalmaztak. S lehetőleg nem fizették ki a túlórákat. Munkában — számos feladattal Mi minden volt akkor, s mi minden még ma is a tanyai pedagógus? Például ő? Szervező, aki 1954-re az akkor önállósult, már osztott jellegű tanyai iskola első szülői értekezletére elérte, hogy a szülők kilencven százaléka meg is jelent; ki személyesen kereste fel szülőfalujukban a rekettyési iskolába jelentkezett, de ott meg nem jelent tanítókat, szaktanárokat; ki a tanyai boltban faliújságon szerkesztette ki az iskolai mulasztókat. Közéleti ember, tanácstag, utóbb a megyei bizottságba is delegált járási népfrontaktíva, ki képviselte mindenhol a tanya érdekét, vizet, utat, kerítést, villanyt, pedagóguslakásokat, sok mindent kijárt az iskolának, a külterületnek. Népművelő, aki iskolai meg felnőtt színjátszó csoportokat és táncegyütteseket is szervezett — összeszerelhető színpadjuk volt a tájoláshoz. Munkavezető, az első felajánlott fuvaros- és gyalogmunkák irányítója, a hatvanas évek elején a villanyt szolgáltató házi aggregátor építője: televíziót is vásárolt a szülői munkaközösség. Az illetményföldjén szamócát termesztő földműves, ki ezt a növényt a környéken elterjesztette, szakcsoportot is alakítottak. Tanuló, aki oroszszakos tanár hiányában, már érett fővel beiratkozott a tanárképző főiskolára. S természetesen családapa. S persze pedagógus, aki a dolgozók általános iskoláját is megszervezte a tanyán. Kerékpártól a Trabantig A messzebb lakó gyerekek öt kilométerről járnak be, a többiek általában kettőről, háromról. A falutól az iskolához vezető úton reggel s este jár csak a busz, a rekety- tyési tanya most is mindentől messze esik. Az első években kerékpárral vette a távolságot, azután motorkerékpárral, később vásárolt egy Trabantot. Autója van itt már a legtöbb pedagógusnak, Várad! Jánosnak, Gecse Jánosné volt tanítványának, a Jászberényből kijáró Nagy Antalné- nak, s a többieknek —, mert ma már nyolcán oktatnak itt a két összevont alsós osztályban, és az osztott felső tagozaton. Hogy valamennyi gyerek délelőtt járhasson, inkább átengedték a tanári szobát ... Autójuk van, szolgálati lakásuk. S már kifizetik a pótlékokat is... „De arra keresünk, hogy ki tudjuk cserélni a kocsit!” Meg arra, hogy a nyugdíj előtt, felépítsék a saját házukat. A tanya népessége alig csökken: inkább a lakosság cserélődik. Az elköltözők pár ezer forintért eladják a szőlőkunyhót, s a pár száz négyszögölt az ország távolabbi részeiből érkezőknek, akikkel az ingázás gondjaival tetőzött szociális problémák is újra- ú j rateremtődneik. Ma még gond — megoldják Beszélgettem jól öltözött gyerekekkel, és olyan elhanyagolt piszkos-rongyossal, akitől a szemünk is elszokott már. De — különböző fokon bár — többségükben egyaránt hátrányos helyzetűek! Hatévesen, kevésbé érettek , az iskolára, mint a falusi, városi gyerek: de hát az egész községben, hetvenkét jelentkező közül, csak huszonkettőt vehettek fel az óvodába. „Legalább az iskolaelőkészítő órák számát növelhetnénk a duplájára!” S több állami gondozásba vételre, több gyógypedagógiai „áttelepítésre” lenne szükség. (A zöm hátrányos helyzetére mi sem jellemzőbb, minthogy a pedagógusok a kis létszámú osztályokban is a jobb tanulóknak külön feladatot adnak a tanórákra: ne tespedjenele, amíg a többiekkel foglalkoznak.) Egy igényesebb iskolaelőiké- szítőt talán majd sikerül megszervezniük. Áramfejlesztő aggregátort s televíziót is előbb I állítottak be, mint ahogy a tanyai iskolák villamosításáról, a „tévét minden iskolának” mozgalmáról csak szó is esett. Zoltán — róluk még sokat fogunk hallani, tehetségüket erős formafegyelem alaßO’za. A szoboranyag egyenletes színvonalából Szentirmai Zoltán markáns egyénisége emelkedik kd útkeresésének bátor biztonságával. Nagy várakozás előzte meg A MŰCSARNOKBAN Bálint Endre gyűjteményes kiállítását. Intellektuális erő, gyermeki őszinteség és kontinentális távlatok között mozgó határozottság jellemzi művészetét, melyben különösen fontos helyet foglal el Szentendre képindító ajánlataival. A házak, temetők, néprajzi eszközök töredékeit gondolat- közlésre használja fel, minden műve üzenet a század emberi teljesítményeiből. Egyéni jelrendszer gazdag tárházából válogat, — legújabb műveiben ábrái zsennyei motívumokat is felhasználnak. Vajda Lajos és az európai iskola eredményei felszívódtak abban a teremtő folyamatban, melyben Bálint Endre festői és tudati vonal- vezetése perfekt színvonalon jutott el lehetőségeinek maximális magaslatára — ebben összegezhető kivételes művészi teljesítménye. A szilveszteri pillanatfelvétel e nagy lélegzetű tárlatok mellett rög-íti Szántó Piroska rajzi zsonglőrködésének áhítatát, Goór Imre népművészeti forrásokból feltörő festői élményeit és a Kulturális Kapcsolatok Intézetében bemutatott grafikusok csoportját, akik közül Papp Gábor. Darvas Árpád. Finta József. Kemény György hangütése eredeti és meggyőző. Losonci Miklós Hivatástudatból — összefogással Az meg országosan is egészen ritka, hogy napközit hozzanak létre egy tanyai iskolában, ahogyan itt tették már kilenc éve, a község saját erejéből, sok társadalmi segítséggel, a helyi Űj Élet Tsz azóta sem szűnő támogatásával — a szövetkezet ma is karbantartja az utakat, s fizeti a napközis gyerekek egy részének étkezését. Miként érzékeltessük a saját konyhájából tízórait, ebédet, uzsonnát is tálaló, a huszonnégy alsóson kívül tizenhat felsőst is szaktárgyi korrepetálással foglalkoztató napközi jelentőségét a farmos-rekettyési tanyavilágban? Még a fogmosásra is rászoktatják valamennyi gyereket! S jelentős része van a napközinek abban, hogy az itteni tanulóknak már 25 százaléka középiskolába megy, 45 százaléka pedig ipari tanulónak. Amint távolodunk az iskolától, még messziről is jól kivehető a vörös salakos udvari sportpálya, meg a Fővárosi Gázmüvektől kapott, s a tá- piószelei KGYV—KISZ-esek által felszerelt, itt uszodának meg öntözésre használt medence. Aztán már csak az utat látjuk, és a földeket átszelő, tanyákra vezető ösvényeket. Padányi Anna Az odukaptárok titka A Dráva mente zúzmara borította ligeteiben rejtett méhvilágra bukkantak a méhészek: az öreg füzek és nyárfák odvai aranyló, tiszta akácmézet őriznek. Némelyik odú akkora, hogy akár egy ember is belefér, és ezekben az óriási faüregekben vertek tanyát a méhek. Az árterületen cserkésző emberek találtak olyan odút, amelyben két méter magas és arasznyi széles lép csüngött. S olyat is, amelyből egy teknőre való mézet mertek ki. A méhészek megfejtették az odu- kaptárak titkát. Tavasszal a Dráva mellékén virágzik legkorábban az akác és ezért sok helyről vándorolnak ide a méhészek. Rendszerint ezen a helyen éri őket a rajzás is és gyakran megszökik egy-egy méhcsalád, nyilvánvalóan ezek vették be magukat a folyóparti fák üregeibe. Az odúkban — a jelek szerint — ugyanolyan életet folytatnak, mint a kaptárak- ban. A méhészek megfigyelték azt is, hogy a méhek rendkívüli • gondossággal kitakarították a fák belsejét, és falait viasszal kitapasztották, nehogy a beszivárgó nedvesség kárt tegyen a fiasításban. A Dráva mentén lakó emberek ösz- szegyűjtötték az odúkban levő mézet, sőt, ha erős méhcsaládra bukkannak, kiemelik lépestül együtt és kaptárba zárják. i Budapest centenáris ünnep- 1 J ségén a kétmilliós közönség [ J metróajándékot kapott, de a , 1 Fővárosi Tanács tapintatából 1 karácsonyra megnyílt az újjá- 1 alakított CSÓK ISTVÁN GALÉRIA 1 is, ahol a jól megvilágított ré- , teges kirakat szinte minden i műtárgya hívja az utca embe- i rét, aki érmek, kisszobrok, < grafikák, festmények, korsze- , rű szobadíszek közül válogat- ] hat kedvére. Ami a legna- ] gyobb öröm, az, hogy elérhető i a művészet, hiszen a vásárló j i 270 forintért Ligeti Erika- j ' éremhez jut, s a metszetek i még ennél is olcsóbbak. Gyúr- j ] esek Ferenc „Halász”-a is ezer I \ forint alatti áron kapható. E | i tények eredménye a nagy ( nyüzsgés, az az egészséges kon. i kurrencia, mely a Belváros két reprezentatív művészeti boltja í — a Csók István- és Csontvá- i ry-terem között kialakulhat mindannyiunk javára. A szilveszteri derűhöz az is < hozzátartozik, hogy kamara- l kiállítások, egyéni kollekciók < és gyűjteményes tárlatok egész 1 sora nyílt a fővárosban. A leg- í jelentősebb esemény a kelet- ! magyarországi képzőművészek 1 bemutatkozása a NEMZETI GALÉRIÁBAN A vendégkönyv első oldalán ; Kállai Gyula méltatja az i anyag sokrétűségét és minőségét, mely „nemcsak egy or- : szágrész, hanem az egész ország képzőművészeti életének magas színvonalát, egyetemességét” reprezentálja. így igaz. Hajdú-Bihar és Scabolcs-Szat- már művészeinek három nemzedéke folyamatot épít. Az indító mesterek közül Holló
