Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

rESi megyei 1972. DECEMBER 23., SZOMBAT k-JCívlap Befejeződött a TŰT ülése Pénteken befejeződött a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának ülése, össze­gezték az ez évi eredményeket, megvitatták a jövő évi ter­veket, majd ismertették a nő­bizottság munkáját. Az orszá­gos tanács úgy értékelte: a nőbizottság jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy egységes nőpolitika alakult ki a szövet­kezeti gazdaságokban is, de a jövőben a nőbizottságok mun­kájának jobban kell alkal­mazkodniuk a szövetkezeti élet követelményeihez. A TOT ülése elfogadta a jövő évi munkaprogramot. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Höbl József­nek, a Beton- és Vasbetonipari Művek anyaggazdálkodási osz­tályvezetőjének, Neszveda Jó­zsefnek, az Építőipari Szállítá­si Vállalat személyzeti osztály- vezetőjének és Polgár Mihály­nak, az Általános Épületterve­ző Vállalat személyzeti veze­tőjének nyugdíjállományba vonulásuk alkalmából és ered­ményes munkásságuk elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. G YERMEKVAROSI KARA CSONY Ajándék minden gyermeknek Fóti Gyermekváros. Most, ben”. Visszatértek azok is, ünnepelték fennállásának 15. akik itt tanultak szakmát, s évfordulóját — szerényen olyan is akadt közöttük, aki csendben, szűk „családi kör- | innen házasodott. Gazdag program Furcsa ellentét: az összetar­tás, a közösségi szellem itt éppen a körülmények miatt sokkal erősebb, mint bárhol másutt. Ezt bizonyítja az is, hogy a 14—18 évesek vala­mennyien KISZ-tagok. Az if­júsági szervezet feladata is más, több mint másutt. A Fóti Gyermekváros pos­taforgalma most a karácsonyi ünnepek előtt alaposan meg­nőtt. Nemcsak üdvözlőlapokat hoz ilyenkor a posta, hanem meghívóleveleket is szülőktől, patronálóktól, távoli rokonok­tól. A karácsonyi ünnepeket sok gyerek tölti családi kör­ben, de szép Sízámmal marad­nak a gyermekvárosban, ők a nagy családdal ünnepelnek. Az itt maradók közül náhá- nyan a szülői invitálás ellené­re is maradnak. Csorba István az elmúlt években szüleinél töltötte a karácsonyt. Idén is hívták, és Szolgáltatás - életszínvonal A szolgáltatások térhódí­tása világjelenség, a fejlett országokoan megváltozott a termelés és a szolgáltatás aránya, nagyfokú vándorlás kezdődött a „harmadik ágazatba”. Miért kerül elő­térbe hazánkban is a szol­gáltatás. E tényt több ösz- szetevő magyarázza: az anyagi javakhoz nagyobb bőségben és, választékban juthat a vásárló, a fogyasz­tási lehetőségek javulnak, több tartós cikket vehetnek, s a modern életmód is a szolgáltatások új formáira kelti fel az igényt. E ténye­zők együttesen hatnak a szolgáltatásra, egyes mun­kák visszaszorulnak (pl. cipőjavítás), más feladatok az érdeklődés homlokteré­be kerülnek (pl. autószer- vízelés). A szolgáltatás tehát korunk egyik legmozgéko­nyabb, legrugalmasabb gaz­dasági ága, produktív mun­kát végző ága, amely nél­kül a termelés nem érhetné el célját. A szolgáltatások iránti igény nagy, a kielégítés azonban még nem zökkenő­mentes. Örömmel számo­lunk be, ha új mosodát avatnak Nagykőrösön, vagy szolgáltatóház birtokosai lesznek az érdiek — de anyagi lehetőségeink s az igények még nincsenek összhangban. Sokat várnak a szolgáltatóktól, például tavaly Cegléden 63 millió forint értékű munkát, ez azt jelenti, hogy az alföldi vá­ros minden polgára 1658 fo­rint értékű teljesítményt kapott a szolgáltatóktól. Általánosságban tapasztal­hatjuk, hogy az állami és a szövetkezeti ipar egyre job­ban kiveszi a részét a la­kosság ellátásából, de a magán kisiparosok munká­jára is nagy szükség van. Korábban leírtuk, hogy a szolgáltatások iránti igény nagy, a kielégítés azonban még nem zökkenőmentes. Adjunk egy csokrot a nö­vekvő igényekről, ceglédi példákkal: az alföldi város lakói évi ötmillió forint ér­tékű elektromoskészülék- javítást végeztetnek el a mesteremberekkel, 7,2 mil­lió forintot költenek gépko­csi- és motorkerékpár-kar­bantartásra, félmillió forin­tot szánnak a textiliák tisz­títására, hárommillió forin­tért készíttetnek maguknak öltönyt, ruhát, 19 millió fo­rintért kérnek építőipari szolgáltatást, hét és fél mil­lió forintot hagynak a fod­rásznál. a kozmetikusnál, a manikűrösnél, a fényké­pésznél, 11 millió forintért szállíttatják a bútort, a tü­zelőt, az építőanyagot. A felsorolást ne folytas­suk a végtelenségig, az elő­ző gazdasági év adatait so­rakoztattuk fel, amelyek az idén még nagyobbakká válnak. Tízmilliókat írunk le, s e nagy számok túrázik a nagy igényeket, a szolgál­tatás nagyságát, de nem szólnak a kielégítetlen igé­nyekről. Pedig szinte min­den tételnél erről is beszél­hettünk volna: sok a kor­szerűtlen javítóműhely, a mosodák csak az igények felét képesek kielégíteni, a szolgáltatóhelyiségek zsú­foltak, a lakosság a tüze­lő- és építőanyag-szállítá­soknál szinte teljesen a fu­varosnak van kiszolgáltat­va. A milliós tételek ellené­re sok mindenen kell még változtatni, s az évek hoz­zák a fejlődést, s a negye­dik ötéves tervben szerep­lő összegek a szolgáltatás korszerűsödését eredmé­nyezik. És a szolgáltatásra fordí­tott milliók az életkörül­mények javulásában jelent­keznek, úgy is írhatnánk, hogy a szolgáltatások fej­lesztése része életszínvonal­politikánknak. Nem hiszem, hogy bárki vitatkozna ve­lem arról, hogy például a mosodai ruhatisztítás fel­szabadítja a nőt a háztar­tás egyik gondja alól, növeli szabad idejét, egyszóval: az egész család életszínvonala változik. Ugyanígy sorra- vehetnénk a szolgáltatás minden fajtáját, s bebizo­nyíthatnánk, 'azért vannak, hogy könnyebben, kevesebb gonddal éljünk, megvaló­síthassuk terveinket, elér­hessük vágyainkat, a kor technikájának vívmányait rendszeresen használhas­suk. A társadalom teljesíti feladatát, megteremti pol­gárai számára a társas lét egyik feltételét: szolgáljál! ki őket, biztosítsák a kultu­rált élet eszközeit. E meggondolásokból is nagyon fontos nekünk, hogy a szolgáltatásokat fo­lyamatosan, tervszerűen fejlesszük. Hozzátartozik gazdaságpolitikánkhoz, hogy az anyagi javak egyre nagyobb bőséget, a vásár­lóerő fokozását, a modern életmódot korszerű szolgál­tatás kísérje. Az igények egyetlen városban csak tíz­milliós számokkal jellemez­hetők, az igényeknek meg­felelő akarással kell töre­kedni, hogy mindenkihez eljuttassuk a szolgáltatást, megismertessünk minden­kit a szolgáltatás életet könnyítő hatásával. F. P. bár tavaly is nagyon jól érez­te maigát, most mégis marad. — A KISZ végrehajtó bi­zottság tagja vagyok, kulitur- felelős — mondja —, a kará­csonyi program főszervezője. Furcsa lenne, ha most elmen nék. Szükség van rám a gyer­mekvárosban. Már összeállí­tottuk a programot. Fenyőfa- ünnep, táncverseny, tréfás ve­télkedő szereped terveinkben. Egyik nap bemegyünk közö­sen Pestre moziba, akinek kedve van a műjégpályára is mehet. És ezenkívül munka is vár rám. A beatzenekar dobosa vagyok. Elhatároztuk: felújítjuk műsorunkat és a téli szünetben annyit gyako­rolhatunk, amennyi jólesik. Számomra a legfontosabb a zene. A gyermekvárosban le­hetőségem adódott zenetanu­lásra és ha jövőre elvégzem a szakközépiskolát, konzervató­riumba jelentkezem. Bábukat, kisautókat készítenek Az ifjúsági kollégium száz­húsz fiú és százhúsz leány ott hona. A karácsonyi előkészü­letek itt már hónapokkal előbb megkezdődtek. A fiúk a tanműhelyekben bábukat, kis­autókat készítettek. A lányok babaruhákat varrtak. Aján­dék az óvodásoknak. A KISZ- alapszervezetek ugyanis egy- egy óvodai csoportot patronéi­nak. A fenyőfa alatt mind a 200 óvodás talál majd kedvé­re való játékot. A Fóti Gyermekvárosban 920 3—18 éves gyermek él. Karácsonykor minden szobá­ban lesz fenyőfa és alatta 920 gyereknek ajándék. Nem nagy ajándék, csak apróságok a közös kasszából egy pár zokni, a lányoknak sál vagy esernyő. Takarékosan, körültekintően kell vásárolni, hiszen a gye­rekek névnapjáról és születés­napjáról sem szabad megfe­ledkezniük a gyermekotthon vezetőinek. A. É. Tudományos pályad'ijak kiosztása Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián bensősé­ges ünnepség keretében adta át Erdey-Grúz Tibor, az Aka­démia elnöke a távlati tudo­mányos kutatási terv országos és tárcaszintű kutatási fő irá­nyaiban elért eredményekért a jutalmakat. Az ünnepségen megjelent dr. Ajfcai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a tudománypolitikai bi­zottság elnöke, továbbá a ku­tatási fő irányokért felelős tárcák vezetői is. A meghatá­rozott témakörökben neves szakemberek 407 pályaművet készítettek, ezek közül 108 pályaműért ítélt oda az Aka­démia 5000-től 22 000 forintig terjedő jutalmat. Világóra Az aszódi Gyöngyi Sándor: az órák szerelmese. A régi mester szaktudását nagy sze­retettel adja tovább: számta­lan fiatal szakembert nevelt, köztük két fiát is, akik szin­tén az ő mesterségét ifolytat- ják. Remekük: egy egyedül­álló világóra, amely nagy si­kert aratott a BNV-n is, az országos ipari tanuló kiállítá­son pedig első díjat nyert. A leleményes, komplex időmérő eszköz közepén földgömb fo­rog, Csaknem két és tél milliárd Ülésezett a megyei tanács A megyei tanácsülés első­ként Pest megye 1973. évi költségvetési és fejlesztési tervét vitatta meg. — Me­gyénk fejlődésének újabb nagy állomásához érkeztünk — mondotta bevezetőként Szőllősi Sándor elnökhelyet­tes. — Megyénk tanácsai még soha nem rendelkeztek ilyen jelentős összeggel, költségve­tési és fejlesztési célokra összesen 2,4 milliárd forint áll Pest megye rendelkezésére, s ebből a fejlesztésre fordít­ható összeg eléri a 800 millió forintot. Jellemző a megye sajátos helyzetére, hogy míg országos átlagban a tanácsok költségvetése 8,5 százalékkal emelkedik, addig ez az emel­kedés Pest megyében 15,7 százalékos. Megalapozott, kiegyensúlyozott költségvetés ladi tanácstag elmondotta: gyakran még most is mereven különválasztják a felújításra és a beruházásra szánt pénze­ket, s ezért olyan épületeket — mint például a domonyi isko­lát — kénytelenek jelentős pénzért felújítani, amelyre pe­dig szinte kár a pénzt kiadni. Németh Veronika, a Vöröske­reszt megyei titkára, Szob és környékének tanácstagja az épülő márianosztrai óvoda ügyében szólt, U. Budai János, a Szentendrei-sziget községei­nek tanácstagja a sziget út- és kereskedelmi hálózatának el­maradottságát tette szóvá. Dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyet­tese hangsúlyozta: egyértel­műen megállapítható, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, megalapozott, a bevételek és kiadások megfelelő összhang­ját tükrözi. Minden igényt ter­mészetesen egyszerre kielégíte­ni nem lehet, érvényes ez or­szágosan, de Pest megyére kü­lönösen. Utalt Pest megye speciális helyzetére, az agglo­merációs gyűrűből és az üdü­lési körzetekből következő gondokra. — A megnövekedett kiadá­sok a megnövekedett bevéte­lekből fedezhetők — mondot­ta —, a bevételek emelkedése pedig visszatükrözi a megye gazdasági fejlődését. A továbbiakban felhívta a figyelmet, hogy o főváros vonzási körzetével — éppen a hatványozott problémák mi­att — kiemelten kell foglal­kozni. A felszólalásokra Szőllősi Sándor és dr. Mondok Pál vá­laszolt, majd a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta a tervet. Fejlődik az egészségügyi és szociális ellátás A költségvetéssel kapcsolat­ban hangsúlyozta Szőllősi Sándor: az előirányzatok biztosítják az eddig elért, il­letve 1972-ben elérhető ellá­tási színvonalat valamenny: megtervezett feladatnál; az 1973-ban megvalósuló és a megyei ágazatok, valamint a helyi tanácsok által terve­zett mennyiségi fejlesztések zavartalan működtetését és az automatikusan ható rendsze­rek, a minden évben növek­vő költségek (pl. korpótlék- növekedés) fedezetét; vala­mennyi területen biztosítják az ellátási színvonalnak a népgazdasági tervben számí­tásba vett mértékű emelését. A megyei szintű költségve­tésen belül a gazdasági ágazat az idei 194 millió forinttal szemben csaknem 226 millió forinttal, a szociális és egész­ségügyi ágazat az idei, mint­egy 395 millió forinttal szem­ben majdnem 427 millió fo­rinttal, a kulturális •ágazat az idei, mintegy 570 millió forinttal szemben több mint 622 millió forinttal részese­dik 1973-ban. — A gazdasági ágazat elő­irányzatai közül legjelentő­sebb az utak fenntartására biztosított 71 millió forint. A szociális és egészségügyi ága­zat fejlesztései között 160 új szakorvosi óra, 18 orvosi kör­zet, 60 új bölcsődei hely, négy új öregek napközi ott­hona és 100 új szociális ott­honi hely üzemeltetéséhez szükséges előirányzatot ter­veztünk. Megterveztük a töb­bi között 2050 új óvodai hely, 74 általános iskolai tanuló- csoport, 85 általános iskolai és 40 középiskolai diákott­honi hely, valamint két új múzeum üzemeltetésének költségeit —mondotta Szőllősi Sándor. Ezután a tervezett fejleszté­sekről beszélt. Pest megyében a tervek szerint jövőre a többi között 1321 lakás épül meg, be­fejeződik Cegléden és Vácott a 174—174 ágyas elmegyógyá­szati pavilon, valamint a me­gyében 31 általános iskolai tanterem építése. Gödöllőn — a lakásépítéshez kapcsolódóan — 40 személyes bölcsőde épül, Gyálon 8 munkahelyes szakor­vosi’ rendelő építése, Aszódon 8 szakközépiskolai politechni­kai műhelyterem építése kez­dődik. — A költségvetési és fejlesz­tési terv legfőbb jellemzője, bogy garantálja a tanácsi gaz­dálkodás biztonságát. Minden meglevő igényt a jelentős ősz- szegek ellenére sem lehet ki­elégíteni — mondotta befeje­zésül Szőllősi Sándor —, a rea­litások talaján kell maradni. Véleményünk szerint megala­pozott, optimális a jövő évi terv. A vitában elsőként dr. Dob- rai Lajos, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első tit­kára szólalt fel. A vállalati be­fizetések jelentőségéről beszélt. Balogh Pálné ócsai tanácstag szóvátette, hogy Ócsa a dabasi járás villanyfejlesztési tervé­ben nem szerepel. Pappert Ádám, a számvizsgáló bizott­ság elnöke hangsúlyozta: Pest megye jövő évi költségvetési és fejlesztési terve összhang­ban van az országos célkitű­zésekkel. Gallina József buda­keszi tanácstag bizonyos el­lentmondást vélt felfedezni a tanácsi vállalatok jobb gazdál­kodása és az ideinél nagyobb anyagi támogatás között, majd a Budakeszire ígért OTP-lakó- telepet kérte számon. Pogány Miklós, az OTP megyei igaz­gatója nyomban válaszolt: 1973-ban elkezdődik a mintegy 800 lakásos lakótelep építése. Vágvölgyi József domonyi—ik­getnaiom, zzentenare es Gö­döllő) ellenére a rendelők zsú­foltak, az orvosok túlterhel­tek, ezért az elkövetkező évek­ben, évtizedekben mintegy ti­zenhat rendelőintézet, illetve törperendelő megépítése len­ne szükséges. — Komoly gondja Pest me­gyének a betegek kórházi el­látása. A fővárosban biztosított általános kórházi ágyakra táv­latban is szükség lesz. A táv­lati fejlesztési célok legfonto­sabbika az új hatszáz ágyas kistarcsai kórház felépítése, de az anyagi lehetőségek figye­lembevételével a megye több részén is indokolt lenne kór­ház építése. — A megye bölcsődei ellá­tottsága a fejlődés ellenére elmaradott — mondotta a to­vábbiakban dr. Csicsay Iván. — E-er bölcsődéskorú gyer­mekre 1971-ben — az orszá­gos mintegy 100-zal, illetve a budapesti 255-tel szemben — mindössze 57,2 hely jutott. A negyedik ötéves tervciklusban elkészülő hatszáz új bölcsődei helyet további 1600—1600 hely. lyel szeretnénk növelni, amely 15 év alatt a bölcsődei helyek több mint kétszeresét jelenti. A szociális otthonok séma Pest megyében az 1950. évi 8-cal szemben 1971-re 22-re nőtt. Az 1970. évi felmérés sze­rint további 2008 idős ember elhelyezésére lenne szükség. A vitában elsőként dr. Kár­páti Ervin, a nagykátai járási rendelőintézet igazgató főor­vosa, az egészségügyi bizott­ság tagja szólalt fel. A járás kedvező orvosi ellátottságá­ról, majd egy „városi” kórház felépítésének lehetőségeiről beszélt. Dr. Dobrai Lajos, a ráckevei és a dabasi járás „fe­hér foltjaira” hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Madár János, a megyei KÖJÁL igazgató-fő­orvosa a nehéz helyzetben lé­vő intézmény eredményes munkájára mondott példákat, Németh Veronika, az intéz­ményesített rákszűrés megszer­vezésének igényét hangoztat­ta. Tóth László, az Országos Tervhivatal helyettes főosz­tályvezetője elmondotta: a me­gyék általában egy-egy na­gyobb terület hosszú távú fej­lesztésének problémájával nem foglalkoznak, ezért Pest me­gye ilyen irányú törekvése el­ismerésre méltó. Cserba Lász­ló, az Egésrségügyi Miniszté­rium főosztályvezetője az elő­terjesztett irányelvek kon­cepcionális, elvi jelentőségű részét méltatta. Lakatos Béla ceglédi megyei tanácstag, a határozati javaslat pontos meg­fogalmazására hívta fel a fi­gyelmet. A vitát dr. Csicsay Iván és dr. Mondok Pál foglalta össze, majd a tanácsülés az irányel­veket — amelyeket a közép­távú tervek során kell reali­zálni — elfogadta. D. G. Szünet után dr. Csicsay Iván egészítette ki a megye egész­ségügyi és szociális ellátásá­nak helyzetéről és a fejlesztés távlati irányelveiről előter­jesztett írásbeli beszámolót. — Pest megye eddigi fejlő­désének legfőbb jellemzője, hogy a népesség gyors növe­kedési ütemével a lakosságot ellátó intézményi hálózat lé­tesítése, fejlesztése nem tu­dott lépést tartani — mondot­ta dr. Csicsay Iván bevezető­jében. — Az elmaradás két­ségtelenül az egészségügyi és szociális ellátásban a legna­gyobb mértékű. Annak ellené­re, hogy például Vácott és Cegléden kórház épült, hogy a szociális otthonok helyeinek száma 20 év alatt a háromszo­rosára emelkedett, hogy a 10 ezer lakosra jutó orvosok szá­ma a megyében az 1965. évi 9-cel szemben 1971-re 12-re emelkedett. A továbbiakban a fejlesztés irányelveiről szólt. — A lakosság életszínvona­lának emelkedése, az urbani- zálódás folyamata, a népesség átrétegződése, az egészségügyi ellátással szembeni szükségle­tek növekedését eredménye­zik. Alapvető feladat, hogy a járó-, a fekvőbeteg-, a szociá­lis és közegészségügyi ellátás mértékében, hozzáférhetősé­gében, színvonalában — a megye ellátásában részt vevő fővárosi és egyéb szervekkel koordináltan — elérjük vagy megközelítsük a várható or­szágos arányokat. Cél, hogy a lakosság mindenütt, a telepü­lési viszonyoktól függetlenül, időben hozzájuthasson a kor­szerű egészségügyi ellátáshoz. Továbbiakban a legfonto­sabbnak ítélt három terület­tel, a járóbeteg-ellátással, a bölcsődei, valamint a szociá­lis otthoni helyek bővítésével foglalkozott. A körzeti orvosi ellátásról megállapította: mint alapfokú szükségletet, a me­gye egész területén helyben és lényegében azonos mérték­ben kell biztosítani. A fej­lesztések mintegy felére az agglomeráció településeiben, mintegy 25 százalékára pedig a városokban és a várossá fej­lesztendő településekben lesz szükség. A megye jelenleg huszonki­lenc főfoglalkozású és tizen­három részfoglalkozású üzem­orvost foglalkoztat, továbbá huszonnégy kisüzemet üzemi­körzeti orvos lát el. A jelenleg megítélhető fejlesztési szük­séglet 1985-ig összesen húsz új munkahely. — A járóbeteg-ellátás leg­gyorsabb fejlesztést igénylő ága a fogászati ellátás. A táv­lati fejlesztési igény, hogy egy fogorvosi munkahelyre mint­egy 3400 lakos jusson, a mos­tani 4600-zal szemben. A ren­delőintézetek betegforgalma az utóbbi tíz évben több mint kétszeresére nőtt. A-z. új ren­delőintézetek (Nagy kát a. Szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom