Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

t Pisi MEGYEI <JCír!ap 1972. DECEMBER 23.. SZOMBAT Bemutatkozik a prágai Hi-fi kiub Pénteken a Csehszlovák Kultúrában érdekes elektro­akusztikai kiállítást nyitottak meg a Svazarm csehszlovák önkéntes honvédelmi szövet­ség prágai Hi-fi klubjának rendezésében. A bemutatón — amely ja­nuár 12-ig tekinthető meg — a prágai Hi-fi klub tagjai ál­tal készített lemezjátszók, hangerősítők, hangkeverő asz­talok láthatók. A látogatók csehszlovák komoly zenei és tánczenei hanglemezek segít­ségével próbálhatják ki a hi­fi sztereotechnikával készült berendezések teljesítményét. Felhívás Vácott, a Haraszti Ernő utcában és az alsóvárosi C/8-as épület körül a lefektetett nagy teljesítményű kábelhálózatot és a transzformátor­állomást FESZÖITSÍG ALÁ HELYEZTÉK. ÉRINTÉSE ÉLETVESZÉLYES! LEGÚJABB SZERZEMÉNY A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN A körösi főbíró irományai Kultúrtörténefi emlékek a XIX. század első feléből Tökéletesítse francia nyelvtudását: Olvassa rendszeresen a című francia napilapot, és az Humamté Dimanche című színes hetilapot! Előfizethetők a Posta Központi Hírlap Irodánál, Budapest VII., Lövölde tér 7. Példányonként is megvásárolhatók a hírlapárusoknál. A JO H&IASS10HV NEMCSAK GONDOZZA DE biztosítja ALAKA'ST A HÁZTARTÁS B ZTOSITAS A nemzeti iskolába — így nevezték az elemi ismerete­ket magyarul oktató kisiskolát — 1162, csaknem felerészt leányból álló nagykőrösi nö­vendék és 46 „külföldi” járt. Természetesen nem külföldi ösztöndíjasokat, hanem kör­nyékbeli gyerekeket ért kül­földinek a beszéd szerzője. Közli továbbá a később nagy­hírűvé lett körösi latin isko­láról, amelynek katedráján Arany János is oktatott, azt is, hogy abban az esztendő­ben 595 tanulója járt nyolc évfolyamába. „Szembetűnik itt a célszerű iskolás könyvek nem léte, vagy drágasága, szüléknek tanításbér fizetésére szorítása és alkalmas tanítók nem léte. Szegény ember számos gyer­mekeinek eledelt, ruhácskát is alig győz szerezni, miképp küldheti iskolába, ha tanítás­bért kell fizetni.” Lerakva: Nagykőrösön Sem a tandíj megszünteté­se, sem olcsóbb tankönyvek kiadása azonban nem követ­kezett be. Erről viszont nem Bakos Ambrus főbíró tehet. A levéltár legújabb szerze­ményét, A Bakos-féle iromá­nyokat egyelőre még tanul­mányozzák, tudományosan feldolgozzák. Végül azonban hazakerül a két főbíró írott hagyománya Nagykőrösre, a Pest megyei Levéltár ottani fiókjába. Sz. E. .Zúgjon a dalunk" Júniusban: országos m unkáskórus-fesztivá l 1973. június 28. és július 1. között rendezik meg harmad­szor Budapesten a Vándor Sándor munkáskórus-fesz- tiváit. A rendezvény ezúttal először országos méretű, sőt külföldi énekkarok is részt veszne«, az esernenyen. A fesz­tiválról és az ehhez kapcso­lódó nagy jelentőségű „Zúg­jon a dalunk” gyűjtőakció­ról tegnap délelőtt sajtótá­jékoztatón számolt be Hantos János, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese. A Fővárosi Ta­nács kezdeményezésére a Művelődésügyi Miniszté­rium, a Magyar Televízió, a SZOT és a KÓTA (Kó­rusok Országos Tanácsa) támogatásával indították el az eddig még nem pub­likált magyar munkásda­lok gyűjtését, majd feldolgozását. Ezt a munkát amatőr és hivatásos gyűjtők folyamatoson végzik, s máris igen értékes dalokat találtak. A gyűjtött anyag gondos kiválasztásával, az elő­adó együttesek igényeihez iga­zodó feldolgozásokkal nem­csak a meglevő énekkarok re­pertoárját kívánják bővíte­ni, hanem ösztönzést remél­nek új munkásénekkarok, együttesek születéséhez. A kórusfesztiválon való részvétel jelentkezési határ­ideje 1973. január 15. A fesz­tivál rendezői szívesen lát­nak az eseményen a nagy múltú együttesek mellett nemrég alakult vagy épp ala­kulófélben levő kórusokat, sőt folkbeat, vagy polbeat együtteseket is. Az újonnan gyűjtött dalok mellett bemu­tatásra kerülnek a munkás- mozgalom régi és mai nem­zetközileg elterjedt dalai is. A legismerte obek több nyel­ven is megszólalnak majd, sőt Ránki György világszerte ismert szerzeménye, a Dal a népek egyetértéséről, a televí­zió mikroláncának segítsé­gével, Budapest, Miskolc és Szombathely résztvevőinek együttes tolmácsolásában fog elhangzani. A fesztivál eseménysoro­zatán belül kerül sor Ván­dor Sándor emléktáblájá­nak megkoszorúzására, a magyar kórusmozgalom 100 esztendejét bemutató kiállításra, valamint a munkáskórus-kul- túra és a munkásdal mai helyzetét vitató tanácskozásra, meghívott külföldi és hazai szakemberek részvételével. K. A. Munka, művészet, művelődés Munka, művészet, művelő­dés — ez a hármas jelszó fém­jelzi a ferencvárosi „Centená­rium” ifjúsági klub elképzelé­seit. A fővárosi klub a IX. ke­rület, Üllői út 45-ben rendez munkás-művész vendégkiállí­tást, amelyet — Koffler Gi­zella, Spányik Márta, Horváth János közreműködésével — 27-én este 7 órakor nyitnak meg. A kiállítók: Cseterics István, Farkas Árpád, Finta Sándor és Juhász Gyula. A péntek és vasárnap kivételével délután 5-től 10-ig nyitva- tartó kiállítás január 11-íg te­kinthető meg. FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Karácsonyi ajánlat Változatos évzárással lepték meg a művészetbarátokat mú­zeumaink és kiállítási intéz­ményeink. A MŰCSARNOKBAN méltó irodalmi és képzőművé­szeti adattár kíséri nyomon a Szovjetunió 50 évét, a mélyre­ható változásokat hozó folya­matos fejlődést. Uzbég kerá­mia, grúz fémdomborítás — Osztrovszkij-kézirat és Zalka Máté kardja látható a vitri­nekben. Mindezt gazdag fotó­anyag egészíti ki. A kisplasz­tikák közül kiemelkednek Ko- java, Medgyessy Ferenc, He­rényi Jenő és Somogyi József alkotásai. Ugyancsak itt tekinthető meg a román népművészeti kollekció és Breznay József munkássága. A szobrászat te­rén magyar és román alkotók nemes versengésében Szervá- tiusz Jenő mellett most külö­nösen Vida Géza „öregek ta­nácsa” döbbentett meg nyers őszinteségével és1 erejével. Gazdagon változatos a falisző­nyegek és kerámiák gyűjtemé­nye — a faszobrok közül ki­tűnik Balogh Péter és Rosu Nicolaé több munkája. Breznay József régebben is fáradhatatlannak bizonyult — a legutóbbi tíz esztendő ter­mése még bőségesebbnek lát­szik. Ahogy méltatója, M. Kiss Pál ír ja:. „Tárgyköre főleg a meghitt családi légkörből adó­dik; anyaság, szerelem, de gyakori a hazai táj, városi lát­képek romantikus ihletésű be­mutatása, a mondák, legendák mai figurákkal és környezettel való ábrázolása.” Ehhez csupán annyi meg­jegyzést fűzhetünk, hogy az új jelképek szelektívebb al­kalmazása tovább finomíthat­ja festményeinek újdonságok­ban mindig bő világát. A SZÉPMŰVÉSZETI UÜZEUM karácsonyi ajánlata hason­lóan sokrétű. Ezer esztendőt kapcsol egységgé az új szer­zemények közül az etruszk is­tennő külön tárlóban bemuta­tott szobra és a népvándorlás korából származó síremlék- domborítás, melynek oroszlán­jai az életerőt sugalmazzák. A grafikai Osztály zene és színház több évszázados ösz- szefüggéseiből ad beható vá­logatást, Dürertől Picassóig. A zsánerszerű ábrázolásoktól egyenes és töretlen út vezet a portrészerű megoldásokig. Színház, zene és képzőművé­szet rokon világa és szerves kapcsolata a nagy mesterek­nél nagyobb hangsúlyt kap — ezúttal különösen Volf Huber metszetében, Daumier kőraj­zaiban és Picasso artistasoro­zatában gyönyörködhettünk. Az aulában a kubai primi­tív festők kiállítása látható. Az alkotók közül orvos és nyugdíjas levélhordó, gépész, dohánygyári munkás, cipész, nádvágó egyaránt szerepel a tárlaton — a hangnem hol expresszionista jellegű, hol az indián, spanyol, afrikai mito­lógia elemei és a trópusi kör­nyezet hatására alakul egyé­ni formákká. Mario Bermudez festményei a jó átlagból is ki­emelkedve — szuggesztív ha­tást keltenek. A KISGALÉRIAKBAN is megélénkült az élet. An­gyalföldön Kokas Ignác mu­tatta be akvarelljeit — melyek a Ginza-puszta hodályait, fa- törzséket, megrongálódott hi­dakat, volt cselédlakások rom­jait kísérik méltó festői figye­lemmel. Budán Blaskó János jelent­kezett szobrokkal. Érződik, hogy szakmai tudás biztonsá­gán szervezi plasztikai for­máit, portréit markáns arcvo­násokkal építi. Igyekezettel folytatja a műfaj továbbie- remtését a „Harcos” témában — teljes kibontakozását min­den bizonnyal segíteni fogja a váci környezet, ahol a Du- na-műhely tagjaként kapcso­lódhat be a közös munkába, megyénk képzőművészetének további felemeléséért. Csepelen Szily Géza festmé­nyeit és gobelinvázlatát állí­tották ki. Meggyőző előrehala­dást bizonyít a „Kék kompo­zíció”. Tartalmas Babits ver­se nyomán a „Menekülő pró­féta”. A kiállítási intézmények gondoskodó tapintata sokrétű látnivalóval lepte meg a kö­zönséget, csak az a kár, hogy a mai jugoszláv grafika be­mutatkozását helyhiány miatt elhalasztották. Mindez felveti annak szükségességét, hogy a kisgalériák számát növelni kell a fővárosban. Losonci Miklós December 23-án MEGNYÍLIK €&& Érdi mosi az új' művelődési központban. Bemutatásra kerül: 23-24. A LOVAKAT LELÖVIK UGYE? Színes, szélesvásznú amerikai film. 26-28: LÁNYOK PÓRÁZON Színes, szélesvásznú francia filmvígj'áték. 30-1. CSAK RÁ KELL NÉZNI Színes, szélesvásznú olasz filmvígjáték. (Csak 16 éven felülieknek!) Az előadások kezdetéről tájékoztató a művelődési központban. Mindenkit szeretettel vár a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT I betűkkel írt bő tartalmi ki­vonata a tanárok előadásá­nak, tehát jegyzet. Lehet, hogy tankönyvek másolatai, amit összehasonlítva az ak­kori időben használt, fenn­maradt tankönyvekkel, rövi­desen megállapítanak. Néhány füzet címe: a Poé­tika története, vagyis az iro­dalomtörténet költészettel foglalkozó része; a Római bi­rodalom históriája; A görög nyelvújítás metódusa. Ez utób­bi kétségkívül, különösen a klasszikafilológusokat érdekel­heti, hiszen megtudhatják be­lőle, milyen volt a múlt szá­zad első felében a görög ta­nítás módszertana. Az apa visszavonult Az egyik füzet első olda­lán olvasható: „Magyarok tör­ténetei. írta Bakos Ambrus Kőrösön, 1838. Első éves re- tor.” Vagyis, ahogy a középis­kolát, azaz a gimnáziumot ab­ban az időben nevezték, a la­tin iskola olyan magasabb osztályába járt, ahol már re­torikát, szónoklást tanítottak. Apja, az idősebb Ambrus 1787-ben, Nagykőrösön szü­letett és 1852-ben ugyanott hunyt el. Pesten jogot hallga­tott, s 1811-ben már ügyvéd volt. Négy évvel utána jegy­ző a városházán, később pedig a város tanácsosa. A főbírót, akkor évente választották. Ba­kos Ambrust többször egy­másután, néha egy-két esz­tendőn át viszont nem válasz­tották meg a város élére. A szabadságharc idején főbíró volt. 1849-ben a hétszemélyes tábla ítélőbírája és a kecs­keméti vésztörvényszék tagja lett. Emiatt a szabadságharc leverése után elítélték, bör­tönbe zárták. Amikor néhány esztendő múlva a közkegye­lem során a rabságból kisza­badult, minden közéleti sze­repléstől visszavonult. Értékes adatok egy köszöntőből Fia, a fiatalabb Ambrus vi­szont, aki 1847-ben már vá­rosi jegyző volt, s a szabad­ságharc alatt századosi ran­got ért el a honvédségnél, ké­sőbb tanácsosa volt Nagy­kőrös városának, 1867-ben pe­dig közfelkiáltással választot­ták meg főbírónak. Akármelyikük kezétől szár­maznak a tanulmányi jegyze­tek, vagy esetleg tankönyv­másolatok, értékes kultúr­történeti emlék mindegyik. Még értékesebb egy 1839-ben elmondott üdvözlőbeszéd több sűrűn teleírt oldalt kitevő fogalmazványa. Ezzel a be­széddel köszöntötte Bakos fő­bíró a Nagykőrösre látogató főkurátort, valamint a „hely­beli református ecclésia elöl­járóit és a jóreménnyel biz­tató tanuló ifjúságot”. Szó esik ebben a beszédben a Nagykőrös város iskolája mellett létesített tanítóképző és az azzal egybekötött gaz­dasági tanintézetről is. (Mind­kettőt azonban bezáratták a szabadságharc után, majd 1855—1859-ig újra folyt ben­nük a tanítás, de sem ezalatt, sem később, amikor a tanító­képző újra megnyílt, a Gazda­sági tanintézet már nem lé­tezett.) Nemrég levél érkezett Szé­kesfehérvárról a Pest megyei Levéltárba. Küldője közölte, hogy 12, kézzel teleírt füzet, illetve Nagykőrösre utaló irat van birtokában dédapja, Bakos Ambrus hagyatékából. Mindezt felajánlja megvételre a levéltárnak. A vaskos köteg — megérkezett Múlt héten azután, meghoz­ta a posta a vaskos csoma­got. Ám mire megérkeztek a levéltárosok, már utánanéztek és kiderítették, hogy Nagykő­rös városában a múlt század­ban két Bakos Ambrusnak volt jelentős szerepe. Mindketten — apa és fiú — a város taná­csosai voltak, sőt többször, és hosszú időn át főbírái, vagyis későbbi kifejezést használva, polgármesterei. Javarészt vastag, kemény­fedelű füzetekből áll az irat- köteg. Mindegyik füzet egy- egy tantárgy anyagát tartal­mazza. Meglehet szép, gyöngy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom