Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Jf to

nXÍíÍíIP

1972. DECEMBER 22., PÉNTEK

Lenin pártja az az erő, amely létrehozta és egységbe fogja a szovjet szocialista köztársaságok hatalmas szövetségét

tiségének élenjáró képviselőit egyesíti — jelentette ki Leo- nyid Brezsnyev.

— A párt elérte, hogy az internacionalizmus a kommunisták maroknyi csapatának eszményéből a különböző nemzeti és nemzetiségű szovjet emberek millióinak és millióinak mély meggyőződésévé és magatartási normájává vált.

Ez igazi forradalmi fordulat a köztudatban, amelynek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni.

A további közeledés objektív folyamat

(Folytatás az 1. oldalról)

Leonyid Brezsnyev a továbbiakban elmondotta:

— Országunkban létrejött és megerősödött a dolgozó emberek nagy testvérisége, akiket nemzeti hovatartozásuktól függetlenül MZ osztályérdekek és célkitűzések közössége egyesít, kialakult a történelemben eddig még nem tapasztalt kapcsolat, amelyet mi jogosan a népek lenini barátságának nevezünk.

Nemzetiségi vidékek gigászi fejlődése

— A párt tudta, hogy ezt az irányvonalat gyakorlatilag pSak akkor valósíthatja meg, ha az ország fejlettebb vidékei és mindenekelőtt az orosz nép, az orosz nép munkásosztálya nagy és sokoldalú segítségben részesíti a múltban elnyomott nemzeteket és népcsoportokat.

— Ezt a segítségnyújtásit, a komoly erőfeszítésekre és mondjuk meg őszintén, áldozatokra való készséget a nemzetiségi peremvidékek elmaradottságának felszámolása és gyors fejlesztése érdekében Lenin hagyta az oroszországi proletariátusra, mint legfontosabb internacionalista kötelezettséget. És az orosz munkás- osztály, az orosz nép becsülettel teljesítette ezt a kötelességet

— A Szovjetunió fennállása alatt Kazahsztán ipari termelésének volumene hatszázszorosára, Tádzsikisztáné több mint ötszázszorosára, Kirgí- Ziáé több mint négyszázszorosára, Vzbegisztáné majdnem kétszáznegyvenszeresére és Türkmenisztáné több mint százharmincszorosára növekedett.

— Az eltelt fél évszázad alatt végbement mélyreható és sokoldalú társadalmi-politikai változások alapján társadalmunk minőségileg új szintre emelkedett. Nálunk megszilárdult és reális valósággá vált az emberek új történelmi közössége, a szovjet nép.

— Ez a közösség az ország életében végbement mélyreható objektív változásokra épül, mind anyagi, mind szellemi tekintetben, arra, hogy országunkban szocialista nemzetek keletkeztek, és fejlődnek, amelyek között új típusú kapcsolatok alakultak ki.

— Minél intenzívebb az egyes nemzeti köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlődése, annál szembetűnőbben nyilvánul meg egész életünk internacionalizálódásá- nak folyamata.

— A Szovjetunió fennállásának fél évszázada alatt hazánkban kialakult és felvirágzott a szellemében és elvi tartalmában egységes szovjet szocialista kultúra. Ez a kultúra magában foglalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életének legértékesebb vonásait és hagyományait — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szovjet nemzeti kultúrának mindegyike nemcsak saját forrásokból táplálkozik, hanem a többi testvérnép szellemi gazdagságából is merít, és a maga részéről kedvezően hat rájuk, gyarapítja őket.

— A szovjet szó;''-'lista kultúra nemzeti formáinak különbözőségeiben egyre észrevehetőbbé válnak a közös internacionalista vonások. A nemzeti kultúrát mind nagyobb mértékben termékenyítik meg a testvérnépek eredményei. Ez haladó folyamat.

— A nemzetek közötti kapcsolatok és az együttműködés gyors fejlődése az orosz nyelv jelentőségének növekedéséhez vezet, mert ez a nyelv a Szovjetunió összes nemzetei és nemzetiségei között a kölcsönös érintkezés nyelve lett.

— Lenin pártja, annak kollektív bölcsessége és töretlen akarata, szervező és irányító szerepe — ez az erő, amely előkészítette a szovjet szocialista köztársaságok hatalmas szövetségének létrehozását, irányította fél évszázados fejlődését, és vezeti magabiztosan tovább, előre.

— A párt országunk valamennyi nemzetének és nemze— Lenin nemegyszer hangsúlyozta a nemzeti problémák megközelítésének bonyolultságát. Nemegyszer szólott arról, hogy türelmet és tapintatot keH tanúsítani a nemzeti érzések, különösen a kis népek nemzeti érzései iránt, fokozatosan kell nevelni ezeket a népeket az internacionalizmus szellemében — mondotta Leonyid Brezsnyev. A kommunistáktól azonban — bármilyen nemzetiséghez tartoznak is — Lenin mindenkor világos és elvszerű magatartást követelt a nemzeti kérdésben, nem tűrt el e téren semmiféle engedményt és lazaságot. Lenin min. denkor engesztelhetetlen harcot folytatott a nacionalizmusnak és a nagyhatalmi sovinizmusnak a kommunisták soraiban jelentkező minden megnyilvánulásával szemben.

— Ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev megállapította: most, amikor immár 50 éve fennáll és sikeresen fejlődik a soknemzetiségű szocialista állam, a Szovjetunió, mégis indokolt szólani ezekről a problémákról.

— Mi, teljes egészében megoldottuk a nemzeti kérdést mindazokban a vonatkozásokban, amelyekben az a forradalom előtti múltból ránk maradt — folytatta Brezsnyev. — A nemzetiségi viszonyok azonban az érett szocialista társadalomban is olyan realitást jelentenek, amely szakadatlanul fejlődik, újabb problémákat és feladatokat vet fel. A párt állandóan szem előtt tartja ezeket a kérdéseket és idejekorán megoldja őket az egész ország és minden egyes köztársaság érdekében, a kommunista építés érdekében — hangoztatta Brezsnyev.

— Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nacionalista előítéletek, a nemzeti érzések eltúlzott vagy torz megnyilvánulása rendkívül eleven jelenség, amely erősen tartja magát a politikai vonatkozásban nem eléggé érett

emberek lelkivilágában —

mondotta az SZKP főtitkára.

— Ezek az előítéletek még olyan viszonyok között is fennmaradnak, amikor már régen nem léteznek az objektív előfeltételei semmiféle antago- nizmusnak a nemzetek közötti kapcsolatokban.

— Nincs jogunk megfeledkezni arról — folytatta Brezsnyev —, hogy a burzsoá világ politikusai és propagandistái minden módon szítják kívülről a nacionalista csö- kevényeket. Oáztályellensé- geink hallatlan mohósággal kapva kapnak minden ilyenfajta jelenségen, szítják és ösztönzik azokat abban a reményben, hogy valamelyes gyengíteni tudják országunk népeinek egységét.

— Országunk nemzetiségeinek és népcsoportjainak további közeledése objektív folyamat — szögezte le Leonyid Brezsnyev. — A párt ellene van annak, hogy mesterségesen sürgessék ezt a folyamatot — erre nincs szükség, ezt a folyamatot szovjet életünk egész menete diktálja. Ugyanakkor a párt tűrhetetlennek tart minden olyan kísérletet, amely a nemzetek közeledése folyamatának feltartóztatására irányul.

— Az országnak a Lenin által megjelölt úton való továbbfejlesztése folyamatában felmerülő kérdéseket megoldva, a párt nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szovjetunió minden állampolgárát állandóan, rendszeresen és mélyrehatóan az internacionalizmus és a szovjet hazafi- ság szellemében neveljék. Számunkra ez a két fogalom egymástól elválaszthatatlan egész — hangsúlyozta Brezsnyev.

Nemzetközi politikánk hivatása: erősítem a kékét

— Az elmúlt 50 évben a világ megváltozott. És vitathatatlan, hogy mindezekben a történelmi változásokban nem kis szerepet töltött be a Szovjetunió — már önmagában létezésének tényével, szocialista társadalmunk példájának erejével, államunk aktív nemzetközi politikájával — jelentette ki az SZKP KB főtitkára.

— Ma a testvéri szocialista országok, a kommunista pártok, a forradalmi-demokratikus haladó szervezetek, a szakszervezetek minden kontinensen a dolgozók legszélesebb rétegei velünk együtt emlékeznek meg a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójáról.

Forrón köszönjük elvtársainknak és szövetségeseinknek a testvéri szocialista államokban, a más országokban élő, velünk azonos gondolkodásúnknak és barátainknak nemes együttérzésüket és szolidaritásukat.

E nevezetes napokban mi ismét biztosítjuk harcostársian- kat, osztálytestvéreinket, barátainkat világszerte: a Szovjetunió mindenkor hű marad a népek szabadságáért, a szocializmusért, a világ tartás békéjéért harcolók internacionalista egységének nagy ügyéhez.

Nemzetközi politikánk hivatását abban látjuk, hogy erősítsük a békét, amelyre szükségünk van a kommunizmus építéséhez, amelyre szüksége van minden szocialista országnak, minden állam népének — mondotta Leonyid Brezsnyev. Estért mi a jövőben is ellenszegülünk az agresszió politikájának és elősegítjük világszerte azoknak a feltételeiknek a felszámolását, amelyek agresz- szív háborúkat szülnek.

Nemzetközi politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy elősegítjük minden nép elidegeníthetetlen jogainak, mindenekelőtt az önálló, független fejlődésre való jogának megvalósítását, amely mellett élvezheti a modern civilizáció gyümölcseit.

■ A nemzetközi színtéren folytatott politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy mindig azoknak az oldalán állunk, akik az imperializmus ellen, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formája ellen a szabadságért és az emberi méltóságért, a demokráciáért és a szocializmusért j harcolnak — mondotta Leo- : nyid Brezsnyev.

Mi ismételten kijelentettük >

már, hogy a szocialista világ- rendszer erősítését és fejlesztését tekintjük legfontosabb feladatunknak a nemzetközi színtéren.

A kollektív erőfeszítések eredményeképpen az osztályellenség ellen vívott szívós harcban kovácsolódott ki a szocialista államok szilárd szövetsége, jött létre sokoldalú testvéri együttműködésük megbízható rendszere, amely országaink mindegyike számára mintegy természetes életformává vált.

Megtanultuk sikeresen elvégezni a mindennapi munkát, türelmesen keresni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyek megoldhatatlanok a kapitalizmus viszonyai közepette. E munka során megtanultuk helyesen társítani minden egyes ország érdekeit a közös érdekekkel, megtanultunk együttműködni, elhárítva utunikból mindazt, ami akadályozhat, ami megnehezíti a közös előrejutást.

Központi feladatunk az indokínai tűzfészek felszámolása

Amikor fél évszázaddal ezelőtt felvetődött a kérdés, hogy a szovjet köztársaságok az egységes Szovjetunióban egyesüljenek, V. I. Lenin rá- hiutatott: ez az egyesülés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy helytállhassanak az imperializmus katonai támadásával szemben, megvédhes- sék a forradalom vívmányait, és együttes erővel sikeresebben megoldhassák békés, alkotó feladatait.

Elvben ugyanez vonatkozik a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült szuverén, szocialista államok testvéri közösségére.

Ez az oka annak, hogy a Szovjetunió aktívan harcolt, harcol és fog harcolni minden

szocialista ország összefogásáért és együttműködéséért.

A mai napon nyomatékosan foglalkozni kell egy testvéri szocialista államhoz — a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz fűződő viszonyunkkal.

A világ ma az amerikai imperializmus újabb vietnami bűntetteinek tanújává vált, jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúzza a háború megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását és különböző nemtelen manőverekhez is folyamodik, hanem a napokban felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság városainak bombázását és kikötőinek elakná- sítását.

Az Egyesült Államok kormányára súlyos felelősség hárul ezekért a barbár cselekményekért, azért, hogy tovább ontja a vietnami nép vérét. A Szovjetunió, csakúgy, mint minden békeszerető állam, a világ minden népe erélyesen és felháborodottan ítéli el ezeket az agressziós cselekményeket.

Már mindenki számára világos, hogy kudarcot szenvedett az Egyesült Államok vietnami katonai kalandja, és semmiféle újabb bűntett sem töri meg a hős vietnami nép akaratát, nem ingatja meg barátainak azt az eltökélt szándékát, hogy megadjanak neki minden támogatást és segítséget igazságos, felszabadító harcában.

Hosszan lehetne beszélni a harcoló Vietnamnak nyújtott katonai és gazdasági, _ valamint más segítségünkről — jelentette ki Leonyid Brezsnyev.

Ezzel kapcsolatban mást is hangsúlyozni kell. Mindig úgy véltük, hogy a Szovjetunió külpolitikájának egyik központi feladata, az indokínai háborús tűzfészek felszámolására való törekvés. Ezért tevékenyen elősegítjük vietnami barátaink erőfeszítéseit az igazságos és békés rendezés elérése érdekében.

Kínával kapcsolatos politikánk egyértelmű

Peking mai külpolitikai irányvonala magában foglalja a szovjet területre támasztott ostoba igényeket, a Szovjetunió társadalmi és állami rendjének, békeszerető külpolitikánknak dühödt rágalmazását — mondotta Leonyid Brezsnyev. Magában foglalja azoknak az erőfeszítéseknek nyílt szabotálását, amelyek a fegyverkezési hajsza korlátozására, a leszerelésért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. Ez az irányvonal állandó kísérleteket jelent arra, hogy megbontsák a szocialista tábort és a kommunista mozgalmat, viszályt ültessenek el a nemzeti felszabadításért küzdő harcosok soraiban, szembeállítsák a fejlődő országokat a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Végül pedig ez az irányvonal magában foglalja a szovjetellenes alapon való elvtelen tömörülést bárkivel, még a legreakciósabb erőkkel is, legyenek azok a legádázabb szovjetellenes elemek az angol konzervatívok köréből, vagy revansista elemek az NSZK-ban, portugál gyarmattartók, vagy dél-afrikai fajüldözők.

Lényegében az egyetlen ismérv, amely napjainkban meghatározza a kínai vezetés álláspontját, bármely nagy nemzetközi problémában, az a törekvés, hogy lehetőleg minél nagyobb kárt okozzanak a Szovjetuniónak, minél inkább megkárosítsák a szocialista közösség érdekeit.

Ügy véljük, hogy ez a politika természetellenes a szocialista országok közötti kapcsolatokban, nemcsak a szovjet, hanem a kínai nép érdekei ellen is irányul, szembenáll a világszocializmus, a felszabadító és antiimperialista harc, a béke és a népek biztonsága érdekeivel — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára.

Érthető, hogy mi kategorikusan elutasítjuk az ilyen politi- kát.

A kínai vezetők azt hangoztatják, hogy állítólag valamilyen fenyegetéstől tartanak a Szovjetunió részéről — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ha ezek a nyilatkozatok nem képmutatóaik, akkor lehetetlen megérteni, hogy ebben az esetben Kína miért hagyta válasz nélkül az 1969 óta általunk többször előterjesztett javaslatot: vállaljunk világos, szilárd és állandó kötelezettséget, amely kizárja egyik ország támadását a másik ellen? Noé, a kínai vezetőknek a misztikus, „szovjet fenyegetéssel” kapcsolatos panaszai nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket.

A Kínával kapcsolatos politikánk jól ismert. Ez a politika . világos kifejezést nyert a párt 'XXIV. kongresszusának határozataiban. Ezt a politikát mi következetesen megvalósítjuk és meg fogjuk valósítani.

A Szovjetuniónak nincsenek Kínával szemben sem területi, sem pedig gazdasági követelései — mondotta Leonyid Brezsnyev. Hisszük, hogy országaink népeinek objektív érdekei, a történelem törvényei végső soron felülkerekednek a szubjektív politikai torzulásokon és a szovjet—kínai barátság helyreáll. Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni, együtt szeretnénk vele küzdeni a bókéért, az imperializmus ellen. Az azonban, hogy mikor kerül erre sor, magától Kínától függ, s természetesen semmi sem téríthet el bennünket elvi marxista—leninista irányvonalunktól, a szovjet nép állami érdekeinek és a Szovjetunió területe sérthetetlenségének védelmezésétől, a határozott harctól, a Kínai Népköztársaság s-akadár tevékenysége ellen, a szocialista világban és a felszabadítási mozgalomban.

Lenin útmutatásainak megfelelően pártunk és népünk tevékenyen támogatja a népek nemzeti felszabadítási harcát és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok haladó politikáját — mondotta Brezsnyev.

A nemzetközi helyzet aspektusai

Az egész nemzetközi helyzetre igen kedvező hatást gyakorol a Szovjetunió és India — földünk egyik legnagyobb békeszerető állama — közötti barátság.

Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó kapcsolatok alakultak ki közöttünk, és számos békeszerető ázsiai és afrikai állam, elsősorban közvetlen szomszédaink, Afganisztán, Irán és Törökország között. Ügy véljük, hogy jó távlatai vannak a jó kapcsolatok fejlődésének hazánk és a Bengáli Népi Köztársaság, valamint ha. zánk és Pakisztán között.

Széles körű és sokoldalú kapcsolatok alakultak ki közöttünk és több arab orszáj között. Az események alakulá sa megmutatta, hogy a Szov jetunióval való barátság a ha ladó arab államok számára biz tosítja a szükséges támogatás és segítséget a számukra leg nehezebb pillanatokban.

Számos állam síkraszáll azért, hogy a közel-keleti prob lémát az ENSZ Biztonsági Ta nácsa ismert határozatainál alapján oldják meg. Sajnoi azonban csak állást foglaln kevés. Ha ezeket az állásfog laiásokat konkrét politikai ak ciók támasztanák alá, akko Izraelnek bele kellene egyez nie a békés rendezésbe, el kel

(Folytatás a 3. oldalon)