Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
1972. DECEMBER 22., PÉNTEK rtsi MEG yíírfap (Folytatás a 2 oldalról) lene ismernie az arab népek törvényes jogait. Ami a Szovjetuniót illeti, közismert az a készségünk, hogy hozzájáruljunk ehhez az ügyhöz. Az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött együttműködésünk számos latin-amerikai országgal. Ez kétségtelenül annak tudható be, hogy erősödött önállóságuk, komoly imperialistaellenes - és demokratikus változások mentek végbe ezekben az országokban. Ezeknek a változásoknak egyik meggyőző bizonyítéka, hogy jelentősen megerősödtek Latin-Amerikában a hősi forradalmi Kuba politikai pozíciói, amelynek vezetőjét, kedves barátunkat és elvtársunkat, Fidel Castrót, ma ebben a teremben üdvözölhetjük. A Chilei Köztársaság elnökével, Salvador Allendévek folytatott tárgyalásaink eredményeit úgy értékeljük, mint újabb jelentős lépést kapcsolataink fejlesztésének útján. Mély rokonszenvet táplálunk Chile népének és a többi latinamerikai ország népeinek a szabadságért vívott küzdelme iránt. Meggyőződésünk, hogy ez a harc sikerrel jár számukra! Új fejezet Európákat Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ereje és befolyásá, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, számos kapitalista állam politikájában egyre inkább jelentkeznek a realizmus elemei. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együttműködésre a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Ez vonatkozik továbbá a Német Szövetségi Köztársaságra. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez Vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a „hidegháború” időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés, amelyet ma írnak alá az NDK fővárosában, az NDK diplomáciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek Európa fejlődésének hatalmas eredményei a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyoldalú győzelem, hanem az értelem és a realizmus nagy győzelme a nemzetközi kapcsolatokban. A Szovjetunió állhatatosan folytatja a szilárd európai béke biztosítására irányuló politikáját, amelyet a háború utáni egész időszakban követtünk. Ez a politika most hozza meg eredményeit, amelyek örömmel töltik el a szovjet népet és mindazokat, akiknek drága a béke — mondotta Leonyid Brezsnyev. Készek vagyunk fejleszteni mindazt a pozitívumot,, amely olyan államokhoz fűződő kapcsolataink gyakorlatában honosodott, vagy honosodik meg, mint jó szomszédunk, Finnország, Olaszország, a skandináv államok és számos más állam. Készek vagyunk javítani viszonyunkat olyan európai országokkal is, amelyekkel egyelőre nem létesült kapcsolatunk — természetesen csak akkor, ha részükről erre valóban készség nyilvánul meg. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Elegendő például megnevezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámolásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tenné, hogy befejezzük Európában a nemzetközi kapcsolatok attól való megtisztításának folyamatát, amely a háború utáni években terhelte meg ezeket a kapcsolatokat. Az európai történelemben új fejezet megnyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hozzon valamennyi részvevőjének. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetők-e az alapok a kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi, kereskedelmi, gazdasági szervezetek — a KGST és a „Közös Piac” között? Bizonyára igen, ha a „közös piaci” tagországok tartózkodnak bármely diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejlődését és az európai fejlődést. Nem ritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdonítanak a kulturális téren való együttműködésnek és különösen az eszmék cseréjének, az információk- kibővítésének, a népek közötti kapcsolatoknak. Engedjék meg, hogy itt félreérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vagyunk. Magától értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valamennyi ország szuverenitásának, törvényeinek és szokásának tiszteletben tartásával valósul meg, a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a kölcsönös bizalom növekedését, a béke és a jószomszédság eszméinek , megszilárdítását szolgálja. Síkra szállunk az idegenforgalom bővítéséért. Síkra szállunk a különböző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, az ifjúság, a rokonszakmák képviselőinek találkozóiért, az állampolgárok kollektív, vagy egyéni utazásaiért. Egyszóval ezen a téren nem kis lehetőségek nyílnak, ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeinek be nem avatkozás szellemében, és nem a „hidegháború” álláspontjáról kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében, mondotta az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió állást foglalt ezeknek a tárgyalásoknak a komoly előkészítéséért és hatékony lefolytatásáért. Folytatódik a rendszerek közti osztályharc A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésében hatalmas lépést jelentettek azok a tárgyalások, amelyekre idén tavasszal került sor Nixon el nőkkel — mondotta Leonyid Brezsnyev. Különösen fontos, hogy mindkét fél közösen meghatározta a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alapjait, méghozzá abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az atomkorszakban ezeknek a kapcsolatoknak nem lehet más alapja, mint a békés egymás mellett élés. Éppen ez az idén, májusban aláírt szovjet—amerikai dokumentum lényege. Ha mindkét állam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — valóban tovább halad a moszkvai tárgyalások idején közösen kijelölt úton, akkor elképzelésünk szerint a további kapcsolat- felvételek során új, jelentős lépéseket tehetünk a szovjet- amerikai viszony fejlesztése terén, mindkét ország népei és az egyetemes béke javára, mondotta Leonyid Brezsnyev. Sok függ azonban majd ab tói — és ezt világosan le keli szögeznünk —, hogyan alakulnak a legközelebbi jövőben az események, és különösen, hogy milyen fordulatot vesz a vietnami háború beszüntetésének kérdése. A béke, a jószomszédság és a népek közötti barátság politikájának elvi alapjaiból kiindulva a Szovjetunió megfogalmazta . az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának gondolatát. Bizonyos fővárosokból olyan állításokat terjesztettek, .mintha javaslatunk célja Kína „megállítása”, vagy „bekerítése” lenne. Az ilyen állítások minden alapot nélkülöznek. Mi úgy képzeljük el ezt, hogy a Kínai Népköztársaság ennek a rendszernek teljes jogú résztvevőjévé válnék. A jövő évben fontos szovjet—japán tárgyalásokra kerül sor. Céljuk, hogy rendezzék azokat a kérdéseket, amelyek a második világháború idejéből maradtak fenn, hogy szerződéses alapra helyezzék az országaink közötti kapcsolatokat. A Szovjetunió a maga részéről síkraszáll a Japánnal való tényleges jószomszédi kapcsolatok megteremtéséért. Az SZKP abból indult ki, hogy a két rendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer — osztályharca folytatódik gazdasági, politikai és természetesen ideológiai téren •— jelentette ki az SZKP KB főtitkára. — Ez másként nem is lehet, minthogy a szocializmus világnézete és osztálycéljai ellentétesek és kibé- kíthetetlenek a kapitalizmuséval. Arra törekszünk azon- bap, hogy ez a történelmileg kikerülhetetlen harc olyan mederbe terelődjék, amely nem fenyeget háborúkkal, veszélyes konfliktusokkal, ellenőrizhetetlen fegyverkezési hajszával. Ez hatalmas nyeresége lesz a világbéke ügyének, valamennyi nép, valamennyi állam érdekeinek. A szovjet nép teljesíts az SZKP XXIV. kmgresszusámkhatározatait A szovjet nép immár csaknem két éve munkálkodik az SZKP 24. kongresszusa határozatainak teljesítésén, amelyek hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésének széles körű programját jelölték ki — mondotta Leonyid Brezsnyev. A párt mezőgazdasági politikájának három alapvető alkotó eleme a jelenlegi szakaszban a komplex gépesítés, kemizálás és a széles körű talajjavítás. Erre annyi anyagi eszközt fordítottunk, mint a mezőgazdaságban korábban még soha. A mostani, 1972-es év, különösen nehéznek bizonyult az időjárási viszonyok szempontjából. Az időjárási viszontagságokkal a párt által megszervezett szovjet dolgozók milliói öntudatos akaratukat állították szemben. A korszerű technikai eszközök birtokában szálltak ők harcba a természettel — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ennek eredményeként az országban 168 millió tonnára rúgott a gabonanem űek bruttó betakarítása. Ez valamivel több a 8. ötéves tervidőszakban betakarított gabonatermés évi átlagánál Az államnak eladott gabonamennyiség 60 millió tonna volt. Ez megfelel a kitűzött tervnek, de végsősoron kevesebb, mint amennyire számítottunk, többé-kevésbé normális körülményeket alapul véve. Minden eddiginél magasabb gyapottermést takarítottunk be. Az államnak 7,3 millió tonna gyapotot adtak el. Régebben, a forradalom előtti időkben vagy a szovjethatalom első éveiben egy ilyen kemény tél, és ilyen hosszú szárazság elkerülhetetlenül a legfájdalmasabb következményekkel járt volna, az ország számos vidékén éhínséget és nélkülözést okozva — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Most azonban, mint az élő tapasztalat bizonyítja, van elég erőnk, hogy megbirkózzunk az efféle nehézségekkel. Az, ami régebben katasztrófát jelentett volna, ugyan most is nehéz, de mégis leküzdhető akadály fejlődésünk útjában. Szenvedtünk bizonyos veszteségeket a gabonaneműek és a burgonya kedvezőtlen hozama következtében. E veszteségek azonban a mezőgazdaság és az ipar megfeszített munkájával pótolhatók, és kell is pótolnunk őket. Vitathatatlanul vannak nehézségek, de az ország és a lakosság életének normális menetét ez nem fogja megzavarni. Továbbra is intézkedéseket fogunk tenni, hogy biztosítsuk a lakosság ellátásának kellő színvonalát. Mezőgazdaságunk felemelése arra a szintre, amely valóban megfelel a korszerű technika követelményeinek és a kommunista építés szükségleteinek — ez a cél, amelyet a párt kitűzött — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Fő feladat a határozott orientáció-változtatás De a nagy ünnepnapokon éppúgy, mint a hétköznapokon, nem csupán az eredményeket, hanem gyenge pontjainkat és fogyatékosságainkat is látjuk, s a nép figyelmét, erőfeszítését ezek mielőbbi kiküszöbölésére irányítjuk. A fő feladat most: határozott orientációváltoztalás. A hangsúlyt a gazdálkodás intenzív módszereire kell helyezni, s ezáltal biztosítani kell a gazdaság hatékonyságának komoly növekedését — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Arról van szó, hogy a gazdasági fejlődés mindinkább a munkatermelékenység fokozódása, a gyorsabb tudományos és műszaki fejlődés útján, a működő termelési kapacitások teljesebb kiaknázása útján menjen végbe, úgy, hogy növekedjék a gazdaságba befektetett rubel haszna, növekedjék a felhasznált fém, tüzelőanyagok, cement vagy műtrágya utáni haszon. Az új esztendő különösen fontos: ez a harmadik, az egész ötéves terv sorsát sok mindenben eldöntő év. A feladat az, hogy ne csak a jövő évi alapvető tervfeladatokat teljesítsük sikeresen, amelyeket a napokban hagyott jóvá a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, hanem jelentősen túl is szárnyaljuk azokat, s így megteremtsük a következő esztendőkre szóló tartalékot. Miközben figyelmünket a folyó, időszerű feladatokra összpontosítjuk, nem feledkezünk meg előrehaladásunk távlatairól sem — állapította meg Leonyid Brezsnyev. — A kongresszus határozatának megfelelően, az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa az idén határozatot hozott arról, hogy ki kell dolgozni a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére Irányuló hosszú távú, az 1976— 1990 közötti időszakot felölelő távlati tervet. E terv kidolgozása, amely Í975-ig'fog eltartani, rendkívül fontos gazdaságpolitikai feladat. Most természetesen még nehéz beszélni arról, mi legyen a távlati terv konkrét tartalma, melyek legyenek számadatai. A távlati terv alapvető irányvonalai, történelmi körvonalad azonban . világosak. Ezeket a pártprogramban és a párt legutóbbi kongresszusának határozataiban lefektetett politikai és gazdasági feladatok határozzák meg, amelyek a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésével és a szovjet nép életszínvonalának jelentős emelésével függnek össze. Mérlegelni kell, hogyan lehet a legegyszerűbben elosztani a termelőerőket az ország területén. Most, amikor alapjában véve megoldottuk azt a feladatot, hogy kiegyenlítődött az egyes szovjet köztársaságok gazdasági fejlődésének színvonala, lehetőségünk van arra, hogy mindenekelőtt az egész állam érdekei szempontjából az egész szovjet népgazdaság hatékonyságának fokozása szempontjából közelítsük meg a gazdasági kérdéseket, nem hagyva természetesen figyelmen kívül a szövetséges és autonóm köztársaságok sajátos érdekeit sem — mondotta Leonyid Brezsnyev. A távlati tervnek számolnia kell a nemzetközi helyzetnek azzal a számunkra kedvező sajátosságával is, amelyet a nemzetközi munkamegosztásnak és elsősorban a szocialista országok gazdasági integrációjának a széles körű kibontakozása jelent. A Szovjetunió gazdaságának 1990-ig terjedő fejlesztésére irányuló terv magvalósításaként olyan magas színvonalra kell emelnünk a szovjet nép jólétét, hogy az mindenkinek — még a legmegrögzöttebb kételkedőknek is — kézzelfoghatóan bizonyítsa rendszerünk lehetőségeit és fölényét a társadalmi élet minden ágazatában — mondotta Leonyid Brezsnyev. A szóban forgó időszakban a Szovjetunióban kétségtelenül újabb nagy lépések történnek a tudomány és a kultúra területén. a személyiség mindem oldalú fejlődésének és a nép- egészségügy fejlesztése minden területén. Az emberiség legmunkaszeretőbb társadalmát építjük A szovjet hatalom eddigi éveiben mérhetetlenül gazdaggá vált a nép szellemi élete, mérhetetlenül emelkedett a nép kulturális színvonala, megnőtt a nép politikai öntudata — mondotta Leonyid Brezsnyev. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy már megoldottuk szocialista társadalmunk minder) politikai nevelő és ideológiai feladatát. Nem htok, hogy mind ez ideig nálunk is mutatkoznak, nem is olyan ritkán a múltnak olyan, a szocializmustól lényegében véve idegen társadalmi jelenségek, mint a munkával kapcsolatos lalkiismeretlenség, a hanyagság, a fegyelmezetlenség, a nyerészkedési hajlam, a szocialista együttélés szabályainak különféle megszegése. A párt kötelességének tartja, hogy egész társadalmunk figyelmét felhívja ezekre a jelenségekre, határozott harcra mozgósítsa a népet e jelenségek ellen, e jelenségek leküzdésére. Nem a munkakerülők birodalmát építjük, • ahol tejjel- mézzel folyó kánaán van, hanem az emberiség történelmének legszervezettebb, leg- niunkaszeretőbb társadalmát — mondotta Leonyid Brezshyev. — És ebben a társadalomiban a iegmuiiKaszeietooo, legrelkiismeretesebo, legjobban szervezett és legmaga- saob öntudattal renueiKczo emoerek élnek majd. így hát rendkívül fontos munka áll előttünk. Valószínűleg nem kevés időt vesz igényűé, mivel az emberi tudatot sokkal lassabban lehet átalakítani, mint életének anyagi alapjait. A kommunista építőmunka sikerei sok tekintetben függnek megbízható tudományos iránytűnk, a marxista—leninista elmélet fejlődésétől. A pártkongresszusok és a párt Központi Bizottsága plénumainak határozatai, a legfontosabb pártdokumentumok a marxizmus—leninizmus alkotó fejlődésének példáit jelentik. Ám az előttünk álló feladatok jellege a társadalmi fejlődés elméleti problémáinak, az élet jelenségei alkotó megközélítésének egyre aktívabb kidolgozását követelik. Nagy munka áll előttünk az államépítésben, a szocialista demokrácia további tökéletesítésében és fejlesztésében. Az SZKP XXIV. kongresszusá7 nak határozatai megmutatják e munka legfontosabb irányelveit, jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A fejlődés új alkotmányt kíván A Szovjetunió további fejlődésének egyik legnagyobb, a közeljövőben megoldásra váró kérdése a Szovjetunió alkotmányának problémája. Az alkotmány elfogadása óta eltelt három és fél évtized alatt a szovjet társadalom fejlődésében, a világméretű fejlődésben az osztályerők alakulásában, a nemzetközi küzdőtéren alapvető változások mentek végbe. Ezek a gyökeres változások lehetővé tették pártunk számára annak a fontos elméleti és politikai következtetésnek a levonását, hogy. a Szovjetunióban fejlett szocialista társadalom épült fel — mondotta Leonyid Brezsnyev. A proletárdiktatúra állama hatalmas történelmi misszióját teljesítve fokozatosan a dolgozók össznépi szocialista államává alakult át, amelynek vezető ereje a munkásosztály maradt. Az az ország, ahol először győzött a szocializmus, a világon elsőként látott hozzá a kommunizmus építése feladatainak gyakorlati megoldásához. Hatalmas változások mentek végbe a Szovjetunió nemzetközi helyzetében is. Megalapozott tehát az a vélemény, hogy a hazánk életében bekövetkezett változásoknak és a társadalmunk elé új viszonyok között kitűzött feladatoknak tükröződniük kell a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmányában. Szóltunk erről már korábban is és folyik a megfelelő előkészítő munka. Most a párt Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának véleménye szerint eljött e munka befejezésének ideje. Az alkotmány új szövegéről szóló megfelelő javaslatokat még a párt következő kongresszusa előtt nyilvános vitára kívánjuk bocsátani, majd ezt követöleg a dolgozók javaslatainak figyelembevételével kidolgozott új alkotmányt népszavazásra bocsátjuk. A Szovjetunió a kommunizmus felé tart Most, fél évszázaddal a Szov. jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása után, teljes joggal beszélhetünk a szovjet ember szovjet nemzeti büszkeségéről, mondotta Leonyid Brezsnyev. A szovjet ember szovjet nemzeti büszkesége rendkívül nagy, tág és tartalmilag gazdag érzés. Mélyebb és tágabb az országunkhoz tartozó valamennyi nép természetes nemzeti érzéseinél. Ez az érzés magába olvasztotta mindazt, ami millió és millió szovjet ember munkája, helytállása és alkotó géniusza révén jött létre. A Szovjetunió a kommunizmus felé tart. Tudjuk, hogy ez az út nem lesz könnyű, mondotta Leonyid Brezsnyev Országunk valamennyi népé' nek külön és együttes erőfeszítésére és energiájára les: szükség. Tudjuk, hogy nagy é: lelkes munkát kell végeznünk szervezettségre, magas polity kai öntudatra van szükségünk De azt is tudjuk, hogy a szovjet emberekben megvannal ezek a tulajdonságok, ki tudják nyilvánítani ezeket, el tud. ják érni a maguk elé tűzötl nagyszerű célokat. A biztosíték erre az a közös és szilára eltökéltség, hogy befejezzük azt az ügyet, amelyet Lenn vezetésével kezdtünk el, a legendás októberi napokban Biztosíték erre a szovjet n£r egységes akarata, amely a mi lenini kommunista pártunk politikájában jut kifejezésre.
