Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
sr FEL ÉVSZÁZAD Ünnepi ülés Moszkvában LeonyidBrezsnyev mondott beszámolót — Tíz üdvözlő felszólalás Csütörtökön délelőtt, pontosan 10 órakor, Nyikolaj Podgornij, szovjet államfő nyitotta meg Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 50. évfordulója alkalmából összehívott kétnapos ünnepi ülését. A kongresszusi palota ragyogóan kivilágított, hatezer férőhelyes színháztermében a színpadon — melyet erre az alkalomra a Szovjetunió hatalmas térképével, Lenin portréjával és a szövetséges szovjet köztársaságok címereivel díszítették fel — kétszáz tagú elnökség foglalt helyet. Ott voltak a díszünnepség elnökségében a szocialista országokból érkezett párt- és állami delegációk vehetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczf Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár Jánossal egy sorban foglalt helyet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Erich Hone- cker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Fidel Castro RuzJ a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke és Oustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Magyar részről a jubileumi díszünnepségen megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a párt- és állami delegáció tagjaként tartózkodik a Szovjetunióban, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az évfordulóra Moszkvába érkezett miagyar szaíkszervezeti delegáció vezetője, Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a KISZ küldöttségének vezetője, Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a párt- és állami delegáció tagja, Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a magyar nődelegáció vezetője, Veres József, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság al- elnöke, az MSZBT delegációjának vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST-képvise- lőjének helyettese. A Szovjetunió himnuszának elhangzása után Nyikolaj Podgornij átadta a szót Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának. Brezsnyev mintegy 3 és fél órás ünnepi beszámolót tartott. A jubileumi ünnepség első napján Leonyid Brezsnyev beszédén kívül, tíz üdvözlet hangzott el. Mihail Szlomencev, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Vlagyimir Scser- bickij, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Truong Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke, Sarab Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szólalt fel. Ezt követően Jevgenyij Taszelnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a Komszomol jubileumi beszámolóját az ifjúsági szervezet ötvenéves tevékenységéről. Végezetül Vaszilij Vinogradov, az idős petrográdi munkás beszélt, aki 1915 óta tagja a pártnak és részt vett a szovjetek első összszövetségi kongresszusán, amely kimondta az unió megalakulását. Ma délelőtt, folytatódik az ünnepi ülés, melyen többek között .Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is felszólal. Áz SZKP KE főtitkárának beszéde XVI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM AH/! 80 FILLER 1972. DECEMBER 22., PÉNTEK ÜLÉSEZETT A MINISZTERTANÁCS Január elsejével egészítik ki a nyugdijakat és egyéb ellátásokat — A Szovjetunió megalakulása közvetlen folytatása volt a Nagy Októbernek, amely új korszakot nyitott meg az emberiség fejlődésében. A Szovjetunió létrejöttében gyakorlatilag testet öltött a nagy Lenin eszméje: a szabad nemzetek önkéntes szövetsége — mondotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió fél évszázados története — a szovjet szocialista állam keretei között egyesült valamennyi nép megbonthatatlan egysége és barátsága létrejöttének története. A Szovjetunió fél évszázados története — a szocialista forradalomban született és ma a világ egyik legerőgebb hatalmává vált államunk páratlan növekedésének és sokoldalú fejlődésének történeté. Ez a fél évszázad a Szovjetunió zászlaja alatt tömörült köztársaságok, az országban élő nemzetek, nemzetiségek felnövekedésének és igazi gazdasági, politikai és kultur rális felvirágzásának története. — Az összes szovjet népek alapvető érdekei, a szocializmusért vívott harc logikája szükségessé tette országunkban az egységes, sok nemzetiségű szocialista állam megalakítását — folytatta Brezsnyev. — Ahhoz azonban, hogy egy ilyen állam létrejöjjön, szükség volt a párt szervező szerepére, helyes politikájára, céltudatos tevékenységére. A kommunista pártnak megvolt ehhez a politikához szükséges elméleti alapja: a nemzeti kérdésre vonatkozó marxista—leninista tanítás. Ez a tanítás a szocialista forradalom elméletének fontos alkotó eleme. — Sajátos viszonyai következtében Oroszországban különösen éles volt a nemzetiségi kérdés — mondotta Leonyid Brezsnyev. — A cári Oroszország kizsákmányoló osztályai szándékosan szították a nemzetiségi viszálykodást és ellenségeskedést, követve az elnyomók által minden korszakban alkalmazott „oszd meg és uralkodj” elvet. Jóllehet a cári Oroszország abban az időben az egyik legnagyobb hatalom volt, mégis az imperialisták fosztogatták. Ilyenformán a szovjetek országa előtt felmerült .egyfelől az országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti, a bizalmon, barátságon, testvéri együttműködésen alapuló, elvileg új kapcsolatok kialakításának kérdése, másfelől nemzetközi vonatkozásban a fiatal szovjet állam megvédésének és nemzeti függetlensége biztosításának kérdése. — Pártunkra az a feladat várt, hogy elvégezze azt, amit nem voltak képesek és ma sem képesek megtenni a legfejlettebb, demokratizmusukkal dicsekvő kapitalista államok. Hiszen tény az, hogy a nemzeti kérdés napjainkban is rendkívül éles az Egyesült Államokban, Kanadában, Belgiumban, nem is szólva Nagy- Britanniáról, ahol az angol imperializmus évek óta kegyetlen háborút visel Észak- Irország népe ellen, amely harcra kelt jogaiért — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. — Az ország népeinek egyesülése égy egészséges szövetségbe, az egységes sok nemzetiségű szocialista állam megteremtése hallatlan lehetőségeket tárt fel hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődébe előtt. Mintha még a történelem menete is meggyorsult volna. — Pártunk jól tudta, hogy a nemzeti elnyomás és egyenlőtlenség valamennyi következményének felszámolásához nem elegendő megszüntetni a nemzetek közötti jogi egyenlőtlenséget, hanem gyakorlatilag is véget kell vetni a köztük levő egyenlőtlenségnek. E feladat megoldása lett a párt egyik fő politikai célkitűzése. (Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendkívüli pótlékkal történő kiegészítéséről, valamint a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély emeléséről. A rendelet szerint 1973. január i-ével, a tej és a tejtermékek fogyasztói áremelkedésének részbeni ellensúlyozására, egységesen havi 50 forinttal fel kell emelni a nyugdíjak, a különböző járadékok, az egyéb, nyugdíj jellegű rendszeres ellátások, valamint a nyugdíjasokat megillető házastársi pótlék, a gyermekenkénti családi pótlék és gyermekgondozási segély összegét. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a szén- bányászatban és a villamos- energia-iparban történő bér- szabályozásról. A szénbányászatban és a villamosenergiaiparban a bérfejlesztést központilag kell szabályozni. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján a kormány módosította a közúti járműgyártás központi fejlesztési programjáról hozott kormányhatározatok egyes előírásait. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés vállalatok, intézmények és más szervék, valamint szocialista brigádok, munka- csoportok részére történő adományozásának feltételeiről és részletes szabályairól. Az Elnöki Tanács törvény- erejű ren delete értelmében 1973. január 1-töl szocialista brigádok és munkacsoportok részére is adományozható a Pontosan tizenkettőt mutatott az óra csütörtökön délben, amikor Berlinben, az NDK Minisztertanácsának díszter- mébeh dr. Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államtitkára aláírták az úgynevezett alap- szerződést, amely a két német állam egymás közti viszonyát szabályozza. Ünnepélyes volt 'a pillanat, s tulajdonképpen történelmi. Hiszen túlságosan jól emlékezünk még az adenaueri— erhardi—kiesingeri NyugatNémetország konok, „el nem ismerési” politikájára, mint ahogy azt sem felejthetjük, hogy 1969 októberében jelentette ki nyugatnémet kancellár először hivatalosan: német földön ma két állam létezik. Willy Brandt e kijelentésével alapozta meg úgynevezett keléti, politikáját, amely szükségszerűen érkezett el a berlini aláírás történelmi percéig. Az aláírás után a felek kicserélték az okmányokat: az NDK piros, az NSZK kék színű kötésben kapta meg az alapszerződés egy-egy példányát. Ezután Egon Bahr rövid nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta: a szerződés elismeri a bukott harmadik birodalom romjain létrejött, különböző társadalmi rendrendje kitüntetés. A kormány határozata tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket a vállalatoknak, intézményeknek és más szerveknek teljesíteniük kell e magas kitüntetés elnyeréséért. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztését a tanácsokról szóló törvény végrehajtásáról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az államigazgatási eljárással kapcsolatos költség- és illetékviselés szabályozására tett előterjesztését. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta a tanácsi gazdálkodás körének meghatározására, valamint a tanácsok és nem tanácsi szervek kapcsolataira vonatkozó irányelveket. A Minisztertanács határozata tartalmazza a lakosság jobb ellátása, a helyi adottságok és lehetőségek jobb kihasználása, az irányítás és felügyelet, valamint a működés hatékonyságának fejlesztésére szolgáló elveket. A fővárosi tanács elnöke a A Magyar Népköztársaság kormánya tegnap nyilatkozatban ítélte el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen felújított kalóztámadások fokozását. A világ béke- és igazságszerető népei mélységesen elítélik a háború e rendkívül súlyos eszkalációját — hangsúlyozza többek között a nyiszerű két német állam létét, önállóságát, s megteremti köztük a jószomszédi kapcsolatokat, a békés együttélés feltételeit. Ugyancsak nyilatkozatot tett Michael Kohl, rámutatva, hogy az alapszerződés figyelembe vette a két német állam szuverén jogait és törvényes érdekeit. Az NDK kész meggyorsítani a szerződés ratifikálási eljárását, fűzte hozzá, amennyiben az NSZK ugyanezt cselekszi. Több mint 250 tudósító jelenlétében zajlott le az aláírási aktus, ezt követően pedig az államtitkárok derűs hangulatú, közvetlen hangnemben folyó sajtókonferencián válaszoltak a feléjük záporozó kérdésekre. Egymást kiegészítve, békés és hasznos „munkamegosztásban” felel- getett Kohl és Bahr a sajtó, a rádió, a televízió’ különböző országokbeli munkatársainak, rögtönzött tréfákkal fűszerezve az amúgy is derűs légkört. Mindketten hangsúlyozták a lényeget, azt, hogy az alap- szerződés a két német állam kapcsolatainak nemzetközi jogú rendezését jelenti, s nemcsak a két német állam, de egész Európának is érdeke, hogy ez a rendezés tartós legyen. kormány elé terjesztette a főváros átdolgozott IV. ötéves fejlesztési tervét. A Minisztertanács az előterjesztést tudomásul vette. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülés- szaluin elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításámak lehetőségeit, és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A- Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány gazdasági bizottsága, nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, honvédelmi bizottsága és tudománypolitikai bizottsága, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1972 első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. latkozat. Ebben az őszinte felháborodásban maradéktalanul osztozik a magyar nép is. A Magyar Népköztársaság kormánya a békéért felelősséget érző minden néppel és kormánnyal együtt követeli az amerikai terrorbombázások azonnali beszüntetését, az agresszió haladéktalan befejezését, azt, hogy az amerikai kormány további késedelem nélkül írja alá a létrejött megállapodásokat, és tartsa be vállalt kötelezettségeit, mert csak ez jelentheti a vietnami háború beszüntetésének és a délkelet-ázsiai béke helyreállításának egyedüli útját. KOZELET Az MSZBT országos elnöksége táviratban köszöntötte a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségét, a Szovjet—Magyar Baráti Társaságot és a Szovjetunió budapesti nagy- követségét. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének párt- munkásküidöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Zvonko Liker- nek, a JiKSZ elnöksége tagjának vezetésével december 13—1 21 között tanulmányozta az MSZMP tevékenységét, csütörtökön elutazott Budapestről. A küldöttséget fogadta Pullai Árpád, a KB titkára. A JKSZ elnökségének pártmunkásküldöttségét a Keleti pályaudvaron Jakab Sándor, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Munka Vörös Zászló ÉrdemBERLIN Történelmi aláírás k USA haladéktalanul szüntesse be a VDK elleni kalóztámadásait A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata
