Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
1972. DECEMBER 21.. CSÜTÖRTÖK "‘''K/Cirtap 3 Nagygyűlés a DNFF évfordulóján A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és az Örsizágos Báketanács szerdán szolidaritási nagygyűlést rendezett a Medicor Műveknél a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front megalakulásának. 12. évfordulója alkalmából. Kiss Károly, a SZOT és az OBT alelnöke nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében helyet foglalt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára és Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elA Központi Statisztikái Hivatal jövő év január 1-i állapotnak megfelelően úgynevezett mikrocenzust, azaz kis népszámlálást tart. Ezzel kapcsolatban a KSH-nál elmondták: most harmadszor kerül sor ilyen szűk körű — az ország népességének mindössze két százalékára kiterjedő — adatfelvételre. A megelőző népszámláláskor feltett kérdések köre" kibővül: tudniillik a lakás- és személyi adatokon kívül arról is tájékozódnak az összeírásban részvevők, hogy a lakosság foglalkozásában volt-e változás, illetve hogyan alakult életkörülménye. sóg tagja volt Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára mondott ünnepi beszédet. Felszólalt a nagygyűlésen Huynh Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A nagygyűlésen levélben juttatták kifejezésre a vietnami nép iránti testvéri szolidaritást. a tiltakozást az indokínai háború ellen, követelték a háború befejezését. A szolidaritási esemény az IntémacioA népszámlálás úgynevezett véletlenszerű kiválasztás alapján történik. A KSH ezer olyan ötezer lélekszámúnál nagyobb kis- és nagyközséget, illetve várost választott ki, ahol egy-egy foglalkozás — mint például a mezőgazdasági vagy bányászati — jellemző a településre. Ezekben négyezer számlálókörzetet alakítottak ki. A körzetekben — s ezért véletlenszerű a kiválasztás — minden ötödik házat keresik fel a népszámlálók. A népszámlálás ez év december 28-án kezdődik. Elutazott a szovjet békekiildöttség A Szovjet Béketanács küldöttsége szerdán elutazott Budapestről. A delegáció Tatjana Nyikolajevának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a Szovjet Béketanács elnökségi tagjának vezetésével az Országos Béketanács meghívására töltött néhány napot Budapesten. Göbölyös Gábor kitüntetése Göbölyös Gábort, a Békevilágtanács magyar titkárát a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismertetéséért kifejtett munkájáért az NDK Népek Barátsága Ligájának arany jelvényével tüntették ki. A kitüntetést Horst Anspach, az NDK Népek Barátsága Ligájának főtitkárhelyettese szerdán ünnepélyes keretek között adta át. Jelen volt a kitüntetésnél Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Békevilágtanács tagja, dr. Molnár Béla, az Országos Béketanács álelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint Calus Plobner, az NDK kulturális és tájékoztató központjának igazgatója. nöke is. Ugyancsak az elnök- nále hangjaival ért veget. Kis népszámlálás az országban Megélénkülő közélet A választójogi törvény értelmében a tanácstagi választások időben különválnak az országgyűlési képviselők választásától, gyakoriéiban érré először tavasszal Izéiül sor, aihikor csak tanácstagokat választunk. 1973-ban véget ér a rövid, kétéves tanácsciklus, lejár a tanácstagok kétéves mandátuma. A legutóbbi választásokra még élénken emlékszünk, s nem csupán s nem is elsősorban azért, mert időben közel, tavaly voltak. Fokozatos fejlődés után tavaly jutottunk el a szocialista demokrácia ki- szélesítésében egy olyan fokra, amikor elmondhattuk: túl azon, hogy a választók száva- zataikkal hitet tettek az ország vezetése, a népfront politikája mellett, észrevételeikkel, javaslataikkal, kritikai megjegyzéseikkel, aktív részvételükkel minden eddiginél jobban segítették ennek a politikának hatékonyabb és színvonalasabb megvalósítását. Emlékszünk a jelölőgyűlésekre, ahol még egy-egy kis faluban is százan szólaltak fel, mondták el véleményüket, s tették hozzá: segítünk a tervek megvalósításában! A TAVALYI JELÖLÖGYÜ- LÉSEK a szocialista demokrácia kiszélesítésének, mint folyamatnak csak egy része, egy állomása voltak. A Hazafias Népfront idei, V. kongresszusa, majd a Központi Bizottság mostani, novemberi állásfoglalása — hivatkozva az MSZMP X. kongresszusa határozatára — ismételten leszögezte: a folyamatot tovább kell vinni, a szocialista demokráciát tovább kell szélesíteni. A helyi politika, .á lakóhely fejlesztése, a tágabb és szőkébb pátria ügyeiért felelős emberek munkája a választások közeledtével mind jobban a figyelem középpontjába kerül. Pest megye legkülönbözőbb pontjairól érkeznek hírek „rendhagyó” tanácsülésekről, mozgalmas tanácstagi beszámolókról, falugyűlésekről. A lakóhely közélete megélénkült, már most, hónapokkal a választások előtt! önmagában a tanácsülések, a tanácstagi beszámolók nem jeleznének élénkülést, hiszen ezek részei a mindennapi közéletnek, a folyamatos munka formái, fórumai. Tartalmuknál fogva azonban mégis jogot tarthatnak erre a megkülönböztető jelzőre. A megyei tanácstagok ezekben a napokban sorra kapják a meghívásokat a községi tanácsoktól: feltétlenül vegyenek részt a tanácsülésen és számoljanak be, miként tettek eleget megyei tanácstagi megbízatásuknak. Az eddigiektől némileg eltérő helyzetben Vánriak,' mert nem négy, hanem csupán két év munkájáról adhatnak számot, és két év nem nagy idő. Ugyanez vonatkozik a községi tanácstagokra is. A megye községeinek,'városainak jelentős részében a tanácstagi beszámolók az év utolsó hónapjára estek. Ilyenkor év végén a választópolgárok természetszerűen azt várják, hogy a tanácstag adjon bizonyos összefoglalót arról, mit tett az eltelt egy év, s méginkább az immáron eltelt két év alatt a köz érdekében. Választ várnak az emberek arra a kérdésre Is: mi lett azoknak az észrevételeknek, javaslatoknak a sorsa, amelyeket a tavalyi jelölő- gyűléseken felvetettek. S ITT VALIK KÉZZELFOGHATÓ GYAKORLATTÁ az elv: a lakosságot be kell vonni i a tervek előkészítésébe, összeállításába, kérni kell azokhoz a véleményüket, s ha eljön az ideje, be is kell nekik számolni arról, hogy mi lett a tervek sorsa. Nos, ez utóbbinak is eljött, igencsak itt van az ideje. Választ adhatnak a tanácstagok, s a választ megadhatják az egész falu színe előtt, falugyűlésen a tanács vezetői. Falugyűlést a népfrontválasztások idején, a tavaszon minden községben, városban tartottak, a megye számos helyén azonban úgy ítélik meg a lakóhely vezetői, érdemes és szükséges is a falugyűlést még egyszer, most is összehívni. Érdemes, mert van miről beszámolni, szükséges, mert a tervek egy részének megvalósításához a lakosságtól kell segítséget kérni. Akár erkölcsi támogatás, akár társadalmi segítség formájában. Néhány jól sikerült falugyűlésről már kaptunk hírt. Ezek azt bizonyítják, hogy a közélet iránti érdeklődés nem csökken. A lakosságot tartósan, folyamatosan érdekli lakóhelyének sorsa, a közösség öröme, gondja, megérti az őszinte szót és hajlandó az előbbrejutás érdekében segíteni. cselekedni. TÖBB JÄRÄSBAN a népfront az ifjúsági szervezettel közösen baráti beszélgetésre hívta, hívja össze a fiatal községi tanácstagokat. Tekinthetnénk ezt is a közelgő választások „előszeleként” (miként ennek valóban része is van ebben), mégis, ez a közéleti fórum is mindennapjaink része. Idézhetnénk a járási népfrontbizottságok nyár elején összeállított munkatervét, melyek ennek a fórumnak a létrehozását előkelő helyen tüntetik fel. Ezeken a beszélgetéseken a járások párt- és állami vezetői arra várnak — és kapnak — választ, hogy: eredményesen tudott-e, eredményesen tud-e feladatának megfelelni a tanácstag! Milyen a választókkal a kapcsolata, mennyire érvényesül a tanácsüléseken, a határozatok meghozatalában és megváló-' sításában a véleménye, a segítsége? Kérik-e egyáltalán a segítségét, s rajta keresztül a •fiatalok segítségét? S megfordítva: a tanács vezetői adnak-e segítséget neki, hogy eredményesen tevékenykedjen? Egyáltalán: ínformál- ják-e megfelelően nemcsak választókörzete, hanem az egész község, város ügyeiről? Lényeges kérdések ezek, s a válaszok még lényegesebbek! A fenti problémák közel sem csupán a fiatal tanácstagok problémái. A népfront, amely a tavalyi választások előtt a jelenlegi tanácstagokat személy szerint is jelölte, felelősséget kell érezzen további sorsuk, munkájuk iránt is! S a jelek szerint komoly felelősséget érez. Nem látványos, de annál hasznosabb munka folyik ezekben a napokban a községekben, városokban : o népfront bizottságok tagjai a pártszervezetek tagjaival közösen sorra felkeresnek minden tanácstagot. Őszinte beszélgetések zajlanak — a közügyekről. Mert közügy az, hogy milyen a tanácstag közérzete, közügy, hogy a tanácsülésen meghallgatják-e a javaslatát, közügy, hogy a tanácsülésen valóban testületi döntés születik-e, vagy csupán a függetlenített vezetők akarata érvényesül... MEGÉLÉNKÜLT A KÖZÉLET — írtuk az elején: Kétségtelen. Számos, formájában is új fórum hivatott arra, hogy a helyes elvek a gyakorlatban is megvalósuljanak. A közéleti fórumok alkalmasak arra. hogy a helyi politika formálói legyenek. S egyre több ilyen fórum jön létre napjainkban. Ha ezek a fórumok jól sikerülnek, tartalmasak, rengeteg olyan hasznos tapasztalat' gyűlhet egybe, amely a helyi, a megyei és az országos politikában jól felhasználható, alkalmazható. Deregán Gábor A magyar nemzet felvirágzása összefügg a Szovjetunió létével Dr. Berecz János ünnepi beszéde Dr. Berecz János, a Pest megyei pártbizottságnak a Szovjetunió fennállása 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségén mondott beszédében történelmi alapossággal elemezte a Szovjetunió megalakulásának előzményeit, elvi alapjait. Ezek kapcsán hangsúlyozta, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Lenin személyes útmutatása alap. ján hármas alapelv: az önkéntesség, az egyenjogúság és az államszövetség gondolata jer gyében jött létre. E hármas alapelv biztosítja, hogy sok- nemzetiségű volta ellenére is a Szovjetunió szétszakíthatat- lan. Idézte egyebek között az I. ossz-szövetségi szovjet kongresszus 1922. december 30-i üléséről a legidősebb küldöttnek, Pjotr Szmidovicsnak megnyitó beszédét, aki a többi között ezt mondotta: „Államaink eddig mintegy külön hadseregek voltak a közös harci fronton. Vállvetve védelmeztük a közös ügyet: a munka hatalmát, a szovjetek hatalmát, az imperialista kormányok egyesült frontjával szemben építettük a szocialista gazdaságot a milyen óriási erőre leltünk az típusú államszövetség, amely egyes köztársaságok erőinek ebben az egyesítésében minden ránk támadó veszedelemmel szemben!... A szovjet köztársaságok egyesülésének ez az újabb foka az ellenállás és az építés új, roppant erőinek forrása, amely érthetetlen és félelmetes a kapitalista világ számára, de örömteli ámulattal tölti el és vonzza a világ munkásait...” Rámutatott az előadó arra, hogy a Szovjetuniót megelp- I zően sohasem sikerült sok- j nemzetiségű államot tartósan összehozni. Minden más próbálkozás felbomlott, amikor a szabadság szele eljutott a széles dolgozó tömegekhez s a burzsoázia különböző rétegei között kiéleződtek az ellentmondások. A Szovjetunió bizonyította be, hogy élhetnek óriási néptömegek és nemzeti csoportok egy államban, szocialista körülmények között. Ezért vonzó az ereje minden soknemzetiségű államra, amely kapitalista viszonyok között létezik, minden elnyomott gyarmati népre, amely jócskán volt földünkön az eltámadó tőkével szemben. És múlt több száz év alatt. A nép és a rendszer: a Szovjetunió ereje Elmondotta ezzel kapcsolatosan az előadó, hogy a bur- zsoá történészek sokat siránkoztak azon: miért nem tudták együtt tartani a volt Osztrák—Magyar Monarchiát, amely valamiféle burzsoá kirakatként maradhatott volna életben. Ezzel szemben az az igazság, hogy az Osztrák—Magyar Monarchiának fel kellett bomlania, és éppen azon a talajon született meg a Magyar Tanácsköztársaság, amelyre mindig büszkék vagyunk. A továbbiakban visszapillantást kapott az ünnepség hallgatósága arról, hogy milyen nehéz körülmények között indult a Szovjetunió. Éhínség, elmaradottság volt az országban, voltak olyan helyek, ahol ismeretlen volt még a vaseke is, és Szibéria sem a feltáratlan kincsek vidékeként létezett, hanem az elnyomatás, a forradalmárok száműzetésének helyeként. A Szovjetunió lenini programja azonban előrelátó volt, és nemcsak elérhető terveket tűzött ki, hanem olyanokat, amelyek jó munkával gyorsabban megvalósíthatók. A burzsoázia sokszor megjósolta a Szovjetunió bukását, összeomlását, a NEP-korszak idején pedig azt állították, hogy visszatér a szovjet nép a kapitalizmushoz, s a kapitalizmus restaurálásáról cikkeztek. A háború, 1945 után azt gondolták, hogy évtizedekre visszaesett a Szovjetunió. Mégis már 1948— 49-ben a Szovjetunió új fellendüléshez érkezett, néhány év alatt visszaállította a háború előtti színvonalat a népgazdaságban. A cári Oroszország 1913-ban az USA ipari termelésének csak 12,5 százalékát adta, ma viszont a Szovjetunió az USA ipari termelésének több mint 70 százalékát éri el, miközben az amerikai ipar sem állt meg, hanem fejlődött. A második világháborúban az Északamerikai Egyesült Államok volt az egyetlen ország, amely gazdagodott, mert a háborút szövetségeseivel úgy vitte, hogy közben amin nyerni lehetett, bekebelezte, nemcsak saját magának, hanem a nemzetközi imperializmusnak. A Szovjetunió viszont két kegyetlen háborút — a polgárháborút és a második világháborút — hatalmas áldozatokkal viselte, nemcsak magáért, hanem az emberiség sorsáért, szövetségesei megmentéséért, a szocializmus ügyéért. Mégis megerősödött röviddel a háború után. A sikerek forrása: a nép és a rendszer. Ez adja a Szovjetunió hatalmas erejét. Megelőzi az agresszió lehetőségeit — És az imperializmus? — tette fel a kérdést az ünnepi előadó, majd így folytatta: — Naponta kapunk belőle leckét, hogy mit tenne, ha lehetősége nyílna rá. Ne felejtsük: a fasizmust is a kapitalizmus szülte, még akkor is, ha józanabb- jai ezzel szembeszálltak és részt vettek ennek a fekélynek részbeni felszámolásában. Jól tudjuk azonban, hogy ha szükségét látják, akkor megismétlik. A hidegháborút sem mi kényszerítettük a kaptalizmus- ra, hanem az imperializmus kényszerítette az emberiségre, mert azt hitte, hogy ezzel megállíthatja a társadalmi haladást, az emberiség fejlődését a szocializmus irányába. A vietnami nép elleni agressziót is az imperializmus szülte és napról napra az imperializmus eszkalálja. Csak kényszerítő erők hatására lép most már úgy-ahogy vissza-vissza. — Az imperializmus tehát mondotta továbbiakban — napról napra mutatja, hogy az emberiség számára milyen sorsot szánna. A békés egymás mellett élést nem ők hirdették meg. S hogy mégsem tudnak fellépni az egész emberiséggel szemben, annak az az oka, hogy megváltozott a környező világ. Ennek kiindulópontja az az új típusú forradalom, amely 1917-ben lezajlott és az az új a Szovjetunióban testesül meg. Az emberiség történetének ez az elmúlt 50 esztendeje óriási párhuzamra ad lehetőséget. Az egyik oldalon a háborús agresszió, a másik oldalon a fejlődő szocializmus, amely beszünteti, sőt; egyre inkább megelőzi az agresszió lehetőségeit, és kiküszöböli a hábo- borút az emberiség történetéből. A magyar—szovjet barátság politikája fejlődésünk alapja Az ünnepi beszéd további részében a magyar—szovjet kapcsolatokról szólt dr. Berecz János. Hangoztatta, hogy a magyarság és a Szovjetunió elválaszthatatlan. — Hazánkban a Szovjetunió léte óta a nacionalisták, a soviniszták — akik annyiszor lobogtatták a nemzeti zászlót, ahányszor csak nem szégyellték, akik állandóan Talpra magyart szavaltak, Himnuszt énekeltek — a szov- jetellenességgel csak a nemzet sírját ásták Éppem a magyarságra hivatkozva ásták a nemzet sírját. A magyar nemzet felvirágzása összefüggött a. Szovjetunió létével, a felszabadulással és a felszabadulás óta megtett utunkkdl. — Aminthogy felszabadulásunk a magyar—szovjet barátságunkkal függ össze, ugyanúgy az a politika, amelyet 1956 óta megtisztítva nagyon sokat tanulva és tapasztalatokat szerezve kidolgoztunk, megvalósítottunk: a magyar nemzet felvirágzásának politikája, a magyar—szovjet barátság politikája, és a magyar kommunisták a fő hordozói. Ezért bátran vállaljuk, hogy szuverenitásunk akkor teljes, ha szocialista szuverenitásról van szó. Tudjuk, hogy függetlenségünk azzal bontakozott ki, hogy szocialista függetlenség. A történelemben ezzel állt helyre először Magyarországon a nemzet és a nép egysége és így boldogul hazánk, reméljük törés nélkül. Ez attól is függ, hogy menynyire hordozzuk a tanulságokat politikánkban és mennyire lesz töretlen a magyar— szovjet barátság. — Nemcsak mögöttünk van 50 vagy 25 év — jelentette ki ünnepi beszéde végén dr. Berecz János —, hanem előttünk is óriási a perspektíva, amely a, szocialista világrendszer mind nagyobb befolyását jelenti az emberiség sorsának alakulására. Ez összefügg 1917 októberével, Lenin nevével és az 1922-ben létrejött Szovjetunióval. Ünnepi gyűlés a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán A Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója alkalmából Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán a tisztek, tanárok és hallgatók ünnepi állománygyűlést tartottak. Az elnökségben ültek a meghívott szovjet tisztek, a főiskola parancsnokai, a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti bizottság titkárai, valamint özv. Dehur- ta Istvánné, Bella Mihály és Kovács Ágoston veteránok. Az ünnepséget a magyár és a szovjet himnusz vezette be, majd Veszelovszki László hallgató Majakovszkij Csudajó című verséből adott elő részletet. Kazai Barna ezredes, főiskola-parancsnok ünnepi megnyitója után A Szovjetunió megalakulásának nemzetközi jelentősége és A szovjet állam és a lenini Komszomol címmel hangzottak el előadások. Az ünnepi óllománygyűlésen az egyik szovjet vendég is felszólalt. A főiskola-parancsnok zárszava után ajándékot, egy, a 100 évvel ezelőtti Budapestet ábrázoló grafikát nyújtott át a szovjet vendégeknek. Az ünnepi állománygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. .
