Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
1972. DECEMBER 19., KEDD PEST Ml EGYE ^JCírlap 3 Tervszerűen halad a könnyűipari rekonstrukció Hatszáztizenhatmillió forintos beruházás Pest megyében A FŐ FELADAT K özzétették a jövő évi népgazdasági tervet, a lapok — így magunk is — vasárnapi számukban ismertették azt. Ismétlődő aktus ez immár néhány esztendeje, s erre azért érdemes rámutatni, mert korábban már javában folyt a munka, amikor végleges formát öltött a terv, volt, hogy márciust, áprilist írtak. A tervszerű előrelátásnak tehát vannak ilyen, naptárhoz kötődő bizonyítékai is, ám jóval fontosabb ennél, hogy a tervezés egész módszertana, rendszere más, igazodva a néhány nap híján öt éve bevezetett gazdasági reformhoz, az önállóság elveihez. A részletezés, a mindenkinek mindent megmondás helyett ma a terv iránytű, jelzője annak, merre tartson a gazdaság hajója, milyen célok felé törekedjék, hol ügyeljen esetleges viharokra, zátonyokra. Köznapibban szólva, o fő feladatot az 1973. évi népgazdasági terv a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsabb mértékű növelésében jelöli meg, s ezzel valóban a legfontosabbat állította középpontba. Ha csupán a megye gazdaságát vizsgáljuk is, észre kell vennünk e törekvés sokrétű hatásait. Így a többi között azt, hogy a Csepel Autógyárban e hatékonyság jegyében fokozatosan átalakul a gyártmányszerkezet, a gazdaságtalanul előállítható, közepes teherbírású járművek helyébe olyanok kerülnek — így a padlóvázak, a szervokormánygyártás —, amelyek mind vállalati, mind népgazdasági elszámolásban haszonnal termelhetők. Tagadhatatlanul rejlik veszély is e mozgás mögött, hiszen az össztársadalmi érdekek nem mindenkor fedik helyben a csoportel- képzelésaket, s így egy-egy termék gyártásának megszüntetése, esetleg egész üzemek termelésének átszervezése ideig-óráig kiválthat viharokat. Így történt ez például a Zsámbéki Műanyagipari Vállalat esetében, ahol nem volt biztosított a hatékonyság elvének érvényesülése, s éppen e napokban egyesül a cég a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalattal, a fúziótól a holtpontról való kimozdulást joggal remélve. H a most azt állítjuk, hogy a hasonló összevonások, egyesítések, esetleges üzemmegszünteté- sek még nem értek véget, aligha tévedtünk a jóslások hínáros talajára, sokkal inkább megfogalmaztunk egy szükségszerű gazdasági folyamatot. Ahogy hasonló folyamatként kell felfognunk a termelékenység növekedésének a tervezettnél gyorsabb mértéket, hiszen immár két esztendeje a termelésnövekedés egészét a termelékenység bővülése fedezte, s a létszámhelyzetet ismerve nem remélhető változás a következő években sem. Ami pedig a mezőgazdasági termelést illeti, az 1971. évi rekordtermés után nem számított volna kudarcnak a helybenjárás, ám a 4—5 százalékos növekedés mindennél ékesebben bizonyítja a nagyüzem adta lehetőségeket, azt az erőt, ami technikában, technológiában, s nem kevésbé szaktudásban a népgazdaság e területén létrejön. Érzékeltetésül talán- elég, ha leírjuk, hogy a megye termelőszövetkezeteinek már a fele takarított be az idén hektáronként 30 mázsánál nagyobb búzatermést, s így a megyei átlag 30.7 mázsát tett ki, míg 1966—1970 között csupán 22.8 volt. A párt Központi Bizottsága november 14—15-i ülésén hozott határozatával sokféle kétséget eloszlatott, s kérdések seregére adott — megnyugtató — választ. A jövő évi népgazdasági terv tükre a kiegyensúlyozottságra való törekvéseknek, s ez a beruházásoknál éppúgy lemérhető, mint az ipari termelés előirányzatainál, a külkereskedelmi forgalom várható alakulásánál. Nagy hiba lenne azonban úgy vélni, hogy a tervbe foglalt népgazdasági előirányzatok szinte automatikusan teljesülnek, s nincsenek hatással azokra a vállalati elképzelések. Néhány gazdasági egység természetesen nem befolyásolja a végső eredményt, ám tapasztalatok intenek arra, hogy az önállósággal nem mindenütt sáfárkodnak tisztességesen. Ezért a korábbinál hathatósabb irányításra, ellenőrzésre van szükség, s arra, hogy a ballépések következményeit ne a népgazdaság, hanem az elkövető viselje. P est megye ipara hosz- szú évek óta az országos átlagot meghaladó mértékben — idén várhatóan hét százalékkal — növelte termelését, s mennyiségi gondok a mező- gazdaságban is elvétve bukkannak fel. A szerkezetváltozás, a gazdaságtalan termelés fokozatos fölszámolása azonban lassúbb a kívánatosnál, amiben persze közrejátszik az is, hogy jó néhány helyen majd még csak ezután tisztázódik, a vállalatnak gazdaságtalan termék népgazdaságilag is annak számít-e, ahogy ennek fordítottja szintén nem ritka. Ügy kell tehát megvalósítani a termelés bővítését, az anyagi költségek csökkentését — s ez utóbbi fontosságát a terv maga is hangsúlyozza —, hogy közben a hosszú távú feladatokra jusson idő, figyelem, energia. Ami nem egyszerű, de elengedhetetlen. A jövő évi terv ugyanis rész az egészből, az ötéves program láncolatának egyik szeme, s a célok, teendők értelmét, fontosságát ez adja meg. S ezért úgy kell a lábunk elé néznünk, hogy közben magát az utat sem tévesztjük el. Mészáros Ottó Tudományos konferencia a Petőfí-évforduló jegyében Napjainkban és különösen a IV. ötéves tervidőszak utolsó éveiben egyre nő a hazai és külföldi kereslet a könnyűipar termékei iránt. Az 1970. évi 186 millióról 1975-re 300 millió rubelre emelkedik a szocialista országokba, ezen belül kétszeresére a Szovjetunióba irányuló export. A tőkésországok részére szállított áru 12—13 százaléka könnyűipari termék. Mindez megkívánja a fejlesztést: változtatni kell a gyártmánystruktúrán, növelni kell a szintetikus termékek arányát, jobb kikészítésű, könnyen kezelhető anyagokat, konfekcionált termékeket kell forgalomba hozni. Hitelek A fejlesztés céljait szolgáló több mint 24 milliárdból csaknem 8 milliárd forintot költségvetési keretből nyújt az állam. A beruházási összegnek mintegy kétharmadát a vállalatok saját fejlesztési alapjukból fedezik, s ennek felét az állam hosszú lejáratú hitellel megelőlegezi. A textil- és textilruházati iparban a teljes felújítás 8—10 évet vesz igénybe. A IV. ötéves terv tehát a beruházásoknak csak az első szakasza. Ez alatt az öt év alatt a fonodákban kicserélik az or- sózók 13 százalékát, a szövö- dókben a géppark 30 százalékát (csaknem 6 ezer szövőgépet), , a kötszövőiparban pedig ötszáz kötő- és hurkológépet. Megkétszereződik az automata szövőgépek aránya, amely eléri a 62 százalékot, s megháromszorozódik a széles textíliák gyártására alkalmas gépek teljesítménye. A bőr-, szőrme- és cipőiparban 2,7 milliárd forintot fordítanak a fejlesztésre. A program beruházásainak csaknem feléhez már hozzáláttak a vállalatok. Különösen nagy gondot fordítanak a cipőipar gyártmányösszetételének javítására és új technológiák alkalmazására. A vegyi eredetű bőrhelyettesítő anyagok fel- használása lehetővé teszi, hogy mind több olcsó cipőt állíthassanak elő a jövőben. Egyébként már vizsgálat indult a oipők minőségéről főleg azoknál a vállalatoknál, amelyek termékeit a leggyakrabban kifogásolták a vevők. Ezeken a helyeken részletes munkatervet készítettek a minőség javítására, amelyek végrehajtását a Könnyűipari Minisztérium rendszeresen ellenőrzi. A rekonstrukciós programban eddig a legjobb eredményt a bútoripar érte el. Az év elején felavatták a Kanizsai Bútorgyár új üzemét, ahonnan évente 300 millió forint értékűvel több bútor jut majd az üzletekbe. A többi bútoripari beruházás is határidőre megvalósul. A közeljövőben készülnek el a Zala, a székesfehérvári és az Adria bútorgyárak új létesítményei. A Budapesti Bútoripari Vállalat korszerűsített gyáregységei is megkezdik a termelésit. Lényegében az idén kezdődik a nyomdaipar rekonstrukciója is. öt év alatt 2,6 milliárd forintot fordítanak fejlesztésére, nagyobb összeget, mint az eddigi ötéves tervekben együttesen. Ennek nyomán az ipar termelése 45 százalékkal nő, elsősorban a könyveket, a folyóiratokat és napilapokat előállító nyomdákat bővítik. A papíriparban a közelmúltban befejezett és a most folyó nagy beruházásokkal (Lábat- lani Papírgyár, Budafoki Kartonlemezgyár és a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár felépülésével) lényegesen javul a papírellátás, több korszerű, tetszetős csomagolóanyag készülhet. Tizenegyen Pest megyében 11 vállalat érdekelt a rekonstrukcióban. A minisztériumi és tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok és szövetkezetek összesen 616 millió forintot fordítanak korszerű gépekre, berendezésekre. A minisztériumi iparban elsősorban a termelés folyamatosságának növelését biztosítja a rekonstrukció. A MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalatnál a vaslemez- és papírhulladék- bálázást gépesítik. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyára a cérnázást és motrmgolást korszerűsíti. A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében a gyorsvarrógépek és vasalógépek beállításával növelik a termelést, a beruházás folyamán a gépek 75 százalékát kicserélik. A régi gépeket más alapanyagú termékek gyártásánál használják fel, illetve a bedolgozóknak adják át. A Szentendrei Papírgyárban az anyagelőké- szítést korszerűsítik, a gőztermelés fokozására pedig újabb gőzkazánt helyeznek üzembe. Sok pénzt emészt fel a bauxitbeton szerkezetű épületek felújítása is. A papírgyárban az anyagelőkészítő berendezések 60, a gőztermelő berendezések 50 százaléka cserélődik ki. A budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat beruházásait a szövődé rekonstrukciójával kezdte. 1973—1975-ig kicserélik az energiatelep, a fonal- előkészítő és végfonó géppark, a szövő, előkészítő és kikészítő üzem berendezéseinek 15 százalékát. A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában teljes egészében kiselejtezik a kártoló-, a fésülő- és a cémázó- gépeket és az orsózóknak is 43 százalékát És még sorolhatnánk tovább a példákat. Hogy a helyi iparból is hozzunk példát: a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat 16 millió forintot költ 1975-ig fonalfeldolgozó, konfekció és bőrdíszműrészlege korszerűsítésére. A Ceglédi Cipőipari Vállalat beruházásokra fordítható pénzösszegeinek 93 százalékáért gépeket vásárol. A rekonstrukcióban szereplő új gépek és berendezések nagy része, mintegy 30 százaléka tőkés (NSZK-beli, francia, olasz, svájci és svéd bőrdíszmű, textil- és konfekcióipari gép), 45 százaléka szociaHétfőn délután székházunk klubhelyiségében jöttek össze Pest megye járási, városi pártbizottságainak első titkárai, titkárai, és a városi pártbizottságok propaganda- és művelődésügyi osztályainak vezetői, hogy az MSZMP Pest megyei Bizottságának illetékes vezetőivel, valamint a Hírlapkiadó Vállalat, a megyei postaigazgatóság és a Pest megyei Hírlap szerkesztőségének vezetőivel beszéljék meg a közelmúlt hetekben lezajlott lapfejlesztési kampány tapasztalatait. Megjelent a találkozón dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője is. Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára bevezető beszédében elismeréssel szólt arról, hogy a járási, városi és nagyüzemi pártbizottságok aktivistáinak jó munkával, nagyon rövid idő alatt — a megyében sok dolgozó emberhez eljutva — sikerült a Pest megyei Hírlap példány számát, előfizetőinek számát jelentékenyen növelniük. Megköszönte mindazoknak a pártmunkásoknak, aktivistáknak, a posta góchivatalai dolgozóinak, postásoknak a segítségét, akiknek a munkában tevőlegesen része volt. Külön köszönetét mondott azoknak, akik odaadó pártmunkaként teljesítették feladatukat. lista impart és mintegy negyede a hazai gépipar terméke. A gépszállítások és szerelések valamennyi gyárban az ütemezésnek megfelelően történnek. A rekonstrukciós beruházások közül megyénkben csak a Váci Kötöttárugyárban számítanak határidőcsúszásra, ennek oka, hogy az átalakítási munkák terveit későn kapták meg. A rekonstrukció alapján a Szentendrei Papírgyárban 10, a Váci Kötöttárugyárban 41, a PEVDI két gyáregységében 50—50 százalékkal nő a termelés, a Pest megyei Nyomdában pedig kétszeresére emelkedik. örvendetes, hogy a beruházásokkal együtt a termelékenység is jelentősen megnő valamennyi vállalatnál. Ezenkívül gyors ütemű szocialista és tőkés exportnövekedésre számít a PEVDI és a Váci Kötöttárugyár (utóbbi a tőkés- exportot) 230 százalékkal tervezi növelni. A tartalékok A beruházásoknál tapasztalt feszültségek az építési költségek és az import gépárak növekedése foltozza a gondokat — ám vannak tartalékok is. Hatékonyabban segítheti például a tervek megvalósulását az üzem- és munkaszervezés. A textil- és textilruházati iparban felmérés készült az élőmunka hatékonyságáról, arról, hogy milyen szerkezetimódszerbeli változásokkal növelhető a termelékenység. Eddig 35 vállalat készült fel a korszerű üzemszervezési módszerek alkalmazására, s a teljes vállalatot átfogó komplex „mintaszervezést” vezetnek be a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a Magyaróvári Kötöttárugyárban és a Hazai Fésűsfonóban. További tartalék: az átlagosnál kevésbé gazdaságos, vagy kifejezetten gazdaságtalan termékek gyártásának a csökkentése. Az erre kidolgozott több | éves program végrehajtása a gyártmányösszetétel számottevő javulását eredményezheti. Czibor Valéria Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának, vezető je a lapfejlesztési akciót értékelve megállapította: a feladat kitűzésekor figyelembe vették azt a körülményt, hogy a Pest megyei Hírlap színvonalának állandó emelkedése, a lap olvasóinak és a pártbizottságoknak jó véleménye kedvező feltételeket teremt új előfizetők szervezéséhez. Ennek megfelelően a pártszervezetek teljesítették is a kitűzött célt: hétezer új előfizetőt szereztek, a posta pedig még ezret, miközben nem csökkent a rendszeres utcai vásárlók száma. Ezzel kapcsolatban kiemelte annak az összehangolt tevékenységnek a jelentőségét, amely a pártbizottságok, a szerkesztőség és a posta között megmutatkozott. Ez egyben az akció politikai tartalmára is eredményesen nyomta rá bélyegét. A munka igazán ott vezetett sikerre, ahol a pártszervezetek a politikai munka szerves részének tekintik a megyei pártsajtó terjesztését, népszerűsítését. Hasonló szellemben hangzottak el a fölszólalások is, amelyek lényegében megegyeztek abban, hogy a nagyobb időközönként — kétévenként, évenként — ismétlődő előfizetésgyűjtő akcióktól Fock «fenő vietnami diplomatákat fogadott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Hoang Cuongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetét és Huyunh Van Thant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, akik tájékoztatást adtak a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcában elért eredményeiről, a VDK kormányának a béke helyreállítása érdekében kifejtett tevékenységéről, az Egyesült Államok képviselőivel folytatott párizsi tárgyalások legutolsó szakaszáról. A kormány elnöke kiemelte, hogy a magyar kormány és a magyar nép — mint eddig — a jövőben is minden lehető módon segíti a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a vietnami nép erőfeszítéseit függetlenségének, nemzeti jogainak biztosításáért. Kőolaj- és gáztermelés Fejlődő együttműködés Hazaérkezett Bukarestből, a KGST olaj- és gázipari állandó bizottságának 37. üléséről a magyar delegáció, dr. Lőrinc Imrének, a nehézipari miniszter első helyettesének vezetésével. Az állandó bizottság ülésén megtárgyalták a KGST-tagor- szágok közötti együttműködés fejlesztését a kőolaj- és a gáztermelés fokozására, foglalkoztak a kis mennyiségben szükséges kőolajtermékek, adalékok, katalizátorok gyártmányfejlesztésével. Értékelték a KGST-tagországok közötti kőolaj- és gázszállításra alkalmas csővezetékek továbbfejlesztésének helyzetét. A bizottság ülésén megvizsgálták és jóváhagyták a munkacsoportok által kidolgozott új kőolaj-feldolgozási eljárásokat, és megvizsgálták az olajvegyészeti ipar nyersanyagellátásához szükséges együttműködés lehetőségeit. függetlenül is a pártszervezeteknek rendszeresen kell foglalkozniuk a pártsajtó népszerűsítésével, szoros összhangban a szerkesztőséggel. Erről beszéltek a felszólalók, sorrendben: Rónay Árpád, a gödöllői városi pártbizottság osztályvezetője, Nagy Imre, a ceglédi járási pártbizottság osztályvezetője, Császár Ferenc, a szentendrei járási párt- bizottság első titkára, Komáromi János, a százhalombattai városi pártbizottság titkára, Balassi István, a Vác városi pártbizottság osztályvezetője, Csípő Balázs, a nagykőrösi városi pártbizottság osztályvezetője, Harminc Ferenc, a da- basi járási pártbizottság osztályvezetője, Baráth Endre, a váci járási pártbizottság első titkára. Nagy Józsefné, a Pest megyei Postaigazgatóság vezetője a postások további segítségét, s a helyenként még mutatkozó kézbesítési problémák megoldását ígérte meg fölszó- lalásában. A Hírlapkiadó Vállalat nevében Csollány Ferenc igazgató, a Pest megyei Hírlap nevében pedig dr. Lőkös Zoltán főszerkesztő köszönte meg a pártbizottságok vezetőinek, s általuk minden pártmunkásnak, pártaktivistának a lap fejlesztési akciójában nyújtott segítségét. Bolgár, csehszlovák, NDK- beli, román és szovjet vendégek részvételével kétnapos tudományos konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum épületének dísztermében. Petőfi Sándor születésének 150., valamint az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc közelgő 125. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozást dr. Nagy Gábor ezredes, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese, a haditudományok kandidátusa nyitotta meg. Ezt követően Balázs József alezredes, a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztője tartotta meg a tudományos konferencia első előadását Petőfi, a forradalom és szabadságharc költője címmel. A tanácskozás második napján, kedden délben az Országos Hadtörténeti Múzeumban ünnepélyesen megnyitják a Petőfi Sándor, a népszabadság halhatatlan költője című dokumentációs kiállítást. Kitüntetés Hétfőn töltötte be nyolcvanadik születésnapját a Csep községben élő Hauer István, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Vörös Hadsereg egykori komisszárja. Születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Havasi Ferenc, az MSZMP Komárom megyei bi- j zottságának első titkára adta 1 át a veteránnak. A politikai munka szerves része: a pártsajtó terjesztése Pest megye járási, városi pártvezciiiineh tanácskozása a Pest megyei Hírlap sikeres fejlesztési akciójáról
