Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

PL» I JHtC'iU <lÍb4ísp 1972. DECEMBER 19., KEDD KUSZ Az FKP kongresszusa után Pillanatkép a Francia Kommunista Párt vasárnap befejeződött XX. kongresszusáról. „VALAMI új dolog történik Franciaországban — mondot­ta az FKP XX. kongresszusá­nak zárszavában Georges Marchais, akit közvetlenül a tanácskozás után megválasz­tottak az FKP főtitkárává. — Mindenki felismeri az új té­nyező, a baloldali pártok együttműködésének fontossá­gát: az együttműködés bizal­mat és reményt keltett az or­szágban.” AZ „ÜJ DOLOG” nemcsak a francia közvéleményben kelt érthető módon rendkívüli fi­gyelmet. Nemzetközi jelentő­sége is rendkívüli. Abban a Franciaországban, ahol a né­pi erők együttműködéséből fa­kadó vívmányoknak oly nagy hagyománya, de ugyanakkor a népi erők megosztottságából következő vereségeknek is sok szomorú emléke van, új hely­zetet teremthet a baloldal egy­sége, megszilárdíthatja azokat a folyamatokat, amelyek Európában a haladás és a bé­ke pozícióit erősítik, világ­szerte pedig a szocializmus sú­lyát növelik az imperializmus ellen vívott küzdelmében. A KOMMUNISTÁK, szocia­listák és baloldali radikálisok közös kormányprogramjának meghirdetése után különös fi­gyelemmel fordul a nemzetkö­zi munkásmozgalom a francia- országi fejlemények felé, és ebben az érdeklődésben osz­toznak más demokratikus és progresszív erők is. Ezt tük­rözte a többi között az a tény, hogy az FKP kongresszusán nemcsak 76 kommunista és munkáspárt képviseltette ma­gát, hanem 15 különböző de­mokratikus és nemzeti felsza­badító mozgalom is, s hogy valósággal áradtak az üdvöz­letek a Párizs „vörös övezeté­ben”, St. Ouenben tanácskozó kommunistákhoz. Az FKP tör­ténetében az első eset volt, hogy más francia pártok kép­viselői is megjelentek,®és fel­szólaltak a párt kongresszu­sán: a szövetséges Szocialista Párt és a radikális szocialis­ták küldöttei. A szocialisták nevében Claude Estier, a párt országos titkára kijelentette: hidegen hagyják a megijedt és ijedtében fenyegetőző kor­mánytöbbség legvaskosabb an- tikommunista szólamai; pártja felismerte, hogy csak az egye­sült baloldal képes a francia dolgozók problémáinak igaz­ságos megoldására. (És hogy a szocialista pártvezetőség progresszív szárnya valóban komolyan veszi az egység programját, bizonyítja egy hírhedt kommunistaellenes volt miniszter, May Lejeune kizárása és az őt támogató há­rom szocialista pártszervezet feloszlatása.) A radikálisok baloldali szárnya nevében fel­szólaló Francois Loncle, a párt elnökségének tagja is hangsú­lyozta: az egész ország érdeké­ben létrejött közös baloldali program diadaláért a kommu­nisták és a szocialisták olda­lán szállnak síkra. A KONGRESSZUS lényegé­ben már a tavaszi választási csatára való felkészülés és a baloldali seregszemle jegyé­ben ült össze. Mint Marchais mondotta záróbeszédében: a kommunisták csatába indul­nak. „A baloldali egység elin­dult útjára — és ez az egy­ség a baloldali pártok győzel­méhez vezethet, lehetővé tehe­ti a közös programban elő­irányzott társadalmi és de­mokratikus reformok megva­lósítását.” AZ FKP XX. KONGRESZ- SZUSA az alkotó szellemű vi­ták, a problémák reális meg­közelítése, a további eszmei és szervezeti megszilárdulás és a nemzetközi szolidaritás jegyé­ben zajlott le. Ami az utóbbit illeti, a testvérpártok delegá­tusai megállapították: igazi in­ternacionalista szellem, a pro­letár szolidaritás elveihez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom eszményei­hez való szilárd hűség jelle­mezte a tanácskozást. A sok üdvözlet közül csak kettőt em­lítünk: az MSZMP és az SZKP szolidaritásának kifejezését. Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki egyébként felszólalt a kong­resszus tiszteletére rendezett egyik Párizs környéki munkás­gyűlésen is, kifejtette, hogy pártjainkat a nemzetközi osz­tályharcban a lenini elvek alapján kifejtett internaciona­lista tevékenység kapcsolja össze. Mihail Szuszlov, aki az SZKP küldöttségét vezette, azt emelte ki, hogy az a barátság és együttműködés, amely a két pártot összeköti, kiállta a több évtizedes közös harc próbáját. AZ FKP FELHÍVÁSA a francia néphez minden bi­zonnyal nagy visszhangot kelt: újabb tömegek szavaznak majd a baloldali összefogás, a de­mokratikus alternatíva prog­ramjára. Rudnyánszky István VDK Kirk és Whitlam (Folytatás az 1. oldalról) a háború befejezését várja azoktól, akik a leginkább fele­lősek az öldöklésért: Washing­tontól és Saigontól. A Vietnami Dolgozók Párt­jának központi lapja, a Nhan Dán hétfői cikkében rámutat: mindenki tudja, ha az USA kormánya megvalósította vol­na a VDK kormányával 1972. október 20-án megegyezéses alapon létrehozott megállapo­dást, ékkor már másfél hónap­pal ezelőtt véget ért volna a háború, helyreállt volna a bé­ke Vietnamban. „A Nixon-kormánynak vál­lalnia kell a teljes felelősséget a helyzet romlásáért, az Egye­sült Államok minden mester­kedéséért, amely a már létre­jött megállapodás-tervezet alapvető elveinek módosításá­ra és a háború folytatására irányul” — állapítja meg a lap. Hozzátehetjük: Az USA tör­ténelmének kilencedik nagy háborúját vívja. Hosszabb ez minden eddigi háborújánál és — a második világháborút ki­véve — a legköltségesebb. Ütőn Délkelet-Ázsia felé Ale­xander M. Haig tábornok, Nixon elnök különleges tanácsadója, hogy tájékoztassa az USA délkelet- ázsiai szövetségeseit a párizsi tár­gyalásokról. Igaz, az adófizető polgárok pénzén vívják. Csakhogy ép­pen ezek az adófizető polgárok is követelik: fejezzék be már! Ma este érkezik az Apollo—17 A houstoni földi irányító központ közép-európai idő sze­rint hétfőn, a délutáni órák­ban felébresztette az „Ameri­ca” három űrpilótáját. Az ébresztés pillanatában az Apolló—17 űrhajó 225 676 ki­lométerre volt Földünktől. A houstoni központból egyidejű­leg táviratban figyelmeztették a Csendes-óceánon — a Sza- moa -szigetektől délkeletre — tartózkodó Ticonderoga repü­lőgép-anyahajó parancsnokát, hogy tegye meg az előkészüle­teket a leszálló egység fogadá­sára, amely pontosan a kije­lölt térségben ér majd vízre kedden, közép-európai idő sze­rint 20 óra 24 perckor. CSAK RÖVIDEN... A GÖRÖG KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága megvitatta Kosztasz Kolijan- niseznak, a GKP KB első tit­kárának azt a kérését, hogy betegségére való tekintettel mentsék fel az első titkári tisztsége alól. A KB plénuma eleget tett a kérésnek. A GKP KB első titkárává Harialosz Florakisz-Jotiszt választották. HÉTFŐN DÉLUTÁN Szó­fiában összeült a bolgár nem­zetgyűlés téli ülésszaka. IDI AMIN ugandai államfő vasárnap, a késő esti órákban elhangzott, 70 perces rádióbe­szédében bejelentette, hogy kormánya azonnali hatállyal államosította az összes külföl­di teaérdekeltséget. TÖBB SZÁZEZER 1973-as naptárt vont vissza a kanadai posta, mivel egy apró „téve­dés” folytán 31 naposra sike­redett a február. Brii gondok, Szásztól kelebe Az új-zélandi munkáspárti győzelem után az ausztráliai munkáspárt választási diada­la nehéz katonai és politikai problémákat vet fel Anglia számára. Lord Carrington 1970-ben hozta tető alá Ang­lia, Ausztrália, Üj-Zéland, Malaysia és Singapore kon­zultatív katonai egyezményét, tavaly pedig ANZÚK néven aláírták a három „fehér” nemzetközösségi ország kato­nai paktumát. Ez utóbbi is azon alapult, hogy katonáik Malaysiában és Singapore- ban állomásoznak. A Heath-kabinet ezzel pró­bálta folyamatossá tenni az angol jelenlétet „Szueztől ke­letre”, ahonnan a munkás­párti kormány ki akarta von­ni erőit. Malaysiát és Singa- pore-t azzal csábították együtt­működésre, hogy a külföldi csapatok jelenléte fékezi a forradalmi mozgalmakat. Whitlam az ausztráliai vá­lasztási harcban azt hirdette, hogy ha győz, kivonja az ausztrál csapatokat a senkitől sem fenyegetett Malaysiából és Singapore-ból. Az új-zélan­di munkáspárt győztes vezé­re, Kirk, ezt nem ígérte ugyan meg, de londoni megfigyelők az utóbbi időben közeledést fedeztek fel az ausztráliai és az új-zélandi munkáspárt kö­zött ebben a kérdésben. Az angol vezető körök kép­viselői a nyilvánosság előtt többször hitet tettek mindkét egyezmény fenntartása mel­lett. A katonai okok azonban arra kényszerltenék a Heath­kormányt, hogy ha az auszt­ráliai erőket egy év elteltével, szolgálati idejük lejártával, hazahívják, s nem küldenek helyükbe friss csapatokat, ak­kor az angol katonai erőket is számolják fel Singapore- ban és Malaysiában. Ez az öt­hatalmi egyezmény végét je­lentené. Anglia és az Egyesült Álla­mok — a brit sajtó szerint — most azon mesterkedik, hogy rábírja Ausztráliát legalább az ANZUK folytatására, s eb­ből a célból diplomáciai nyo­mást gyakorolnak az új kor­mányra. Lord Carrington an­gol hadügyminiszter pedig — aki januárban „a nemzetkö­zösségi bevándorlás kérdései­nek megtárgyalása céljából” a Távol-Keletre utazik, kísérle­tet tesz az öthatalmi egyez­mény megmentésére. Az angol kormányköröket az is aggasztja, hogy Pakisz­tán után Üj-Zéland is kilép a délkelet-ázsiai katonai szö­vetségből, a SEATO-ból. Lon­donban attól félnek, hogy Kirk és Whitlam csaknem biz­tosra vehető megegyezése után Ausztrália is követi pél­dájukat, ami a SEATO tag­jait négy ország jelentéktelen szövetségévé zsugorítaná. Lon­donban azt találgatják, hogy miután Rogers amerikai és Sir Douglas-Home angol kül­ügyminiszter a közelmúltban lelkesen próbálta meggyőzni a SEATO-tagállamokat: „van mitől félniük” — most ke­mény diplomáciai forduló kö­vetkezik. Japán hírlisfa — A japán sajtó összeállította az 1972-es év legfontosabb bel- és külpolitikai híreinek listáját. A belpolitikai ese­ménynaptár élén a japán— kínai kapcsolatok rendezése áll. Előkelő helyet foglal el Okinawa szigetének vissza­szolgáltatása áz Egyesült Ál­lamok áltál, a Japán Kom­munista Párt látványos si­Barátságvonattal a Szovjetunióban ^ A széles Dnyepernél „Ritkán fordül eüő a történelemben, hogy szinte évnyi pontossággal meg lehet határozni két szomszéd nép első talál­kozását — írja Szomszédunk, Ukrajna című szép könyvében Radó György. — Ez a találkozás időszámításunk IX. száza­dában, történt.” S most egy újabb találkozás, tizenegy évszázaddal később. Egy napunk van Kijevre, tudjuk, ez még arra is kevés, hogy belekóstoljunk műemlékein, utcáin keresztül a város múlt­jába, jelenébe. „Vonultak a magyarok Kijev mellett... és a Dnyeperhez érvén, megállották sátraikkal...” — így ír az orosz Űs krónika szerzője az első találkozásról, s szinte szó szerint ugyanígy Anonymus: „...az oroszok tájaira érkeztek, Kijev városához, a Dnyeper folyóhoz.. Itt vagyunk a Dnyeper folyónál. Fenn a nyugati parton, hátunk mögött lüktet a város, szemben új városrész. A hegy oldalában, karnyújtásnyira tőlünk a folyóra, a síkságra te­kint Vlagyimir szobra. A két szomszédos nép közötti kapcsolat a későbbiekben is megmarad. A dinasztiaalapító Igor özvegye a magyar Tak­sony fejedelem leányát kérte nőül fiának, Szvjatoszlávnak, (kb. 957-ben) ... Szvjatoszláv fia: Vlagyimir (akinek a szob­rát látjuk, s aki nagyjából a mi államalapítónkkal egyidőben uralkodott), 988-ban felvette a keresztséget és a Dnyeperbe vetette a pogány főisten, Perun bálványszobrát. Vlagyimir fia volt Bölcs Jaroszláv, I. Endre magyar király apósa... összefonódik sok vonásban a múltunk, hosszan Lehetne foly­tatni ... 1238 nyarán mongol—tatár hadak tűnnek fel Kijev falai­nál, Batu kán hadai... Pusztítanak __Aki ismeri a magyar tö rténelemnek ezeket a lapjait, az ismeri a kijevi Orosz­országét is... A Jaroszláv által alapított 900 éves Szófija székesegyház kapujában állunk. A monda szerint a pusztító mongol—tatár hadak meglátván a csodálatos építményt, megkegyelmeztek neki, nem rombolták a földig. A Krescsatikon, Kijev legszebb útján járunk, a Szovjet­unió egyik legszebb sugárútján. A II. világháborúban egy kivételével minden épületét felrobbantották, terv szerint, alapos munkával a már menekülő fasiszták... Ma szebb, mint valaha. És újra a Dnyeper. Van: kék Duna, szőke Tisza és széles Dnyeper. Homokos-sárga vize egy kicsit a Tiszát juttatja eszünkbe, de mégis más, persze. Nagy folyó, csendesen, nyu­godtan folyik medrében, homokszigeteket alkot partja men­tén, karcsú hidjai közelében. Jó itt, Kijevben, úgy érezzük, mintha otthon lennénk. ★ Azt hiszem, hogy háromszázhúszunk közül nem sokunkat fogadott még eddig zenekar, ha megérkeztünk valahová. Moszkva Kijevi pályaudvarán zenekar, zeneszó fogad minket, és baráti kézfogásra nyúlnak a kezek. Lenin szobra előtt apró emelvény, közvetlen kis ün­nepség. — Szeretettel köszöntjük önöket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 55., a Szovjetunió megalakulásának 50. Az ukrán fővárosban ... évfordulóját ünneplő országunk fővárosában — mondja Ká­rászon, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos elnöksé­gének tagja, a Szovjetunió Hőse. — örülünk, hogy velünk ünnepelnek... Papp József, a váci városi pártbizottság titkára, a Barát­ságvonat politikai vezetője megköszöni a figyelmes fogadta­tást. — A magyar nép, a Pest megyei emberek üdvözletét hoztuk — mondja. Három napra miénk Moszkva. Első utunk a Vörös térre vezet. És aztán három napig járjuk Moszkvát, autóbuszon, gya­log, metrón és trolibuszon, szervezetten és el-elcsavarogva, felfedezzük magunknak az utcákat, az épületeket, a Kremlt, a Lenin-hegyet, a Novogyevicsij kolostort, Csehov lakóházát, a Moszkva folyó hídjait, a világ egyik legszebb — ha nem a legszebb! — sugárútját, a Kalinyin proszpektet, a borogyinói panorámát, a szinte mindig felhőkbe búvó osztyankinói tévé­tornyot, Majakovszkij szobrát, a Nagy Színházat... Megismerkedünk az esténként nappali fénybe boruló ijn- neplő várossal. Az ünneplő emberekkel. (Következik: Virágok és léggömbök) Deregán Gábor kere a december 10-i parla­menti választásokon, Szato miniszterelnök lemondása és Tanaka hatalomra jutása, va­lamint Jokoi őrmester haza­térése Guam szigetéről, hu­szonnyolc évvel a második világháború befejezése után. Áz év legszenzációsabb vi­lágpolitikai eseményei közé sorolja a japán sajtó Nixon amerikai elnök pekingi és moszkvai látogatását, a viet­nami béke megteremtésére irányuló párizsi tárgyaláso­kat, Nixon elnök újraválasz­tását, Brandt nyugatnémet kancellár választási győzel­mét, a két Németország alap- szerződésének megkötését, a két Korea egyesítését célzó tárgyalásokat, valamint Lin Piao halálhírének bejelenté­sét. Bécs Szociáldemokrata sikerek Az Osztrák Szocialista Párt sajtószolgálata a bécsi Arbei­ter Zeitungban közölt össze­foglalójában megállapítja, hogy „1972 az egész világon a szociáldemokraták választási sikereinek éve volt”. Az idén nyolc országban, amelyekben a Szocialista Internacionálé- hoz tartozó pártok működ­nek, a választásokon olyan sikert értek el, amely világo­san bizonyítja: a szociálde­mokraták előrenyomulásban vannak. Tizenkilenc állam­ban a szociáldemokraták egyedül vagy koalícióban gyakorolják a kormányzást; tizenkét országban a párt ad­ja a kormányfőt. HVAésVüágU-125 illetve 122 A Román Szocialista Köz­társaságot hivatalosan felvet­ték a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagjai közé — jelentették be a két intézmény közös közleményében. Romá­nia, amely Jugoszlávia után a második szocialista ország e szervezetben — az NVA kü­lönleges hitellehívási jogok alapjából 190 millió dolár- ban részesül és 175 millió dollárral járul hozzá a Vi­lágbank tőkéjéhez. Románia csatlakozásával 125-re emel­kedett az NVA és 122-re a Világbank tagjainak száma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom