Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

«Ecvei * I 6 lap 1972. DECEMBER 17., VASÄRNAP Peil I megyei 48. VERESEGYHÁZ aranao ídáok A földszint már elkészült Jól halad a ceglédi kórház új osztályának építkezése Mi régiek Veresegyháza né­ven emlegettük, pedig nem­csak mai, hivatalos elnevezé­se: Veresegyház, hanem már egy 1399-ből keltezett oklevél is Weruségház megjelöléssel említi. Alig valószínű az a szájhagyomány, amely a tele­pülés nevét a tatárjárás pusz­tításából fennmaradt egyetlen véres-üszkös omladékú ház emlékeként Véresegyházából származtatja, sokkal hitelesebb1 a másik eredeztetés, amely el­ső, középkori egyházának szí­néhez kapcsolódik, amint hogy a hajdani templomok alakja, környezete, színe, sok más községet is — Csomaegy- ház, Temérdekegyház, Félegy­ház, Zsákegyház, Hegyesegy­ház, Sáregyház — ős szokás szerint elkeresztelt... Kegyetlen emlékezéssel in­dultam egyebeikben Veresegy­ház felé. Közel 29 éve a köz­séggel határos, s ma külön közigazgatású Erdőkertes tég­lagyára mellett büntető- és munikaszolgálatos századokat dolgoztatott szuronyos őrség gyötrései közepette az 1946- ban háborús bűntettei miatt bitón kivégzett, volt gödöllői főszolgabíró, majd nyilas bel­ügyi államtitkár, a tömeggyil­kos Endre László. Véres gaz­ságai közepette innen is több száz áldozatot szolgáltatott ki az SS-különítményeknek, akik, néhány szerencsés megmene­kült kivételével, 1944—1945 fordulóján, az országhatár kö­zelében szinte valamennyit ki­végezték. E látomásnak évtizedek óta kísértő lidércét űzték el veresegyházi tapasztalataim. Nem csupán, az, hogy a mintegy 600 lakosú nagyköz­ség ritka friss és tiszta külse­jű, talistele újonnan épült, többnyire csinos, ízléses, kom­fortos, modem családi házak­kal, hanem, hogy ezek a la­kosság jó módján kívül vala­miféle különlegesen lendítő akaratról is tanúskodnak. Nemcsak az, hogy a vízhiányos talajon dolgozó Vörös Csillag Mezőgazdasági Szakszövetke­zet dolgozói, a fővárosi Mecha­nikai Kés, Olló és Fémtömeg­cikk Ktsz kirendeltségének, a Gödöllői Fémtömegcikk Válla­lat telepének, s egyéb kisebb helyiipari üzemeknek dolgo­zói, hanem a község lakóinak az 1911-es vasúti közlekedés megindulása óta, hagyomá­nyos módon, Pesten foglalkoz­tatott nagy része is tevőlege­sen és igien szorgosan részt vesz, sőt részt követel magá­nak szülőhelye, vállalt vagy választott otthona fejlesztésé­ben. Közei egy esztendeje tar­tó Pest megyei barangolásaim során nem gyakran volt ré­szem az önkéntes összefogás, a közösségi készség ilyen ha­tásos — és ilyen hatékony megnyilvánulásának élményé­ben. A községnek jószeirint tón­usén olyan létesítménye, amelynek születésében a tár­sadalmi munkások tucatjai ne bábáskodtak volna. Ülök a ta­nácselnök irodájában, s ön­kéntelen kihallgatom, amikor — nyilván a szakszövetkezet­tel — telefonon megbeszéli va­lamiféle árokásógép kölcsönzé­sét. .-Később csatornacsöveket látok az útszélen végigrakva, s csakhamar kiderül, hogy az ásógép s az önként jelentke­zett társadalmi munkások az elkövetkező napokban egy jó hosszú csatornarészt fektet­nek le. Kivülről-belülről meg­nézem — nem: megbámulom a 16 tantermes új általános is­kolát, belátogatok a tiszta, vi­dám, felső tagozatokban kabi­netrendszerű tantermekbe, fi­gyelem a szeretettel fegyel­mező pedagógusokat és a ked­vesen fegyelmezett gyerekeket, s ha saját gyerekkori isko­lámra gondolok, istenuccse: irigylem őket. A folyosókon ügyes vitrinek, oktatási és népművészeti tárgyakkal, fali­táblák a kisdiákok ügyes raj­zaival, tisztaság, derű, s vala­mi furcsa öntudatosság. Az öntudat öröme, hiszen ebben \z iskolában is a közületi tá­mogatáson kívül a községi tár­sadalmi munka milMó forint­jai fekszenek, antik nem csu­pán megemelték a színvona­lat, de meg is gyorsították — mondhatjuk: rekordidőre! — az építkezés elvégzését. Az is­kola előtt, az út szélén, egy üvegfalú autóbuszmegálló fé- nyeskeddk. Bizony, fényeske- dik, mert az iskolásgyerekek tanulóhelyükön kívül, „társa­tóbuszmegállót is rendszere­sen tisztán tartják. A művelődési ház: mintha skatulyából húzták volna ki. Három függetlenített vezetője, az igazgató, a művészeti és a módszertani előadó, az ifjúság és a felnőtt korosztály változa­tos foglalkoztatásáról, művelé­séről és szórakozásáról gon­doskodik. Pompás színházterem, klub­szobák. játékalkalmak, tanfo­lyamok, műsorok — nem sze­retem a „rendezvény” szót használni. Á lehetőségek talán még nincsenek teljesen kiak­názva, „az üzemeltetés még nem futott fel”, ezt is csak idézőjelben merem leírni — de Veresegyház életének sodrása a kulturális életet is hamaro­san magával ragadja. Hogyan formálódott ebben a községben az a fajta közössé­gi szellem, amely nem szólam, hanem tevékeny, mindennapi gyakorlat?... Nehéz erre vá­laszolni, mert az eredmény nyilván alkalmas kezdeménye­zők és alkalmas végrehajtók megfelelő együttműködéséből keletkezett. Bonyolult, de kö­vetendő példát mutató folya­mat ez. A veresegyháziak ren­geteg közösségi munkájának egyik következménye, hogy a lakosság teljes egészében ma-, gáénak érzi, szereti és védi községét. Az utcai üvegszekré­nyeket itt nem törik be, itt nem randalíroznak és nem vandálkodnak, nem rongálják, pusztítják a közvagyont. A 14—25 év közötti fiataloknak feljegyzik a főleg szombat­vasárnap végzett társadalmi munkáját, s a községi tanács a 150 órán felüli teljesítménye­ket külföldi utazásokkal jutal­mazza. Az idén Csehszlová­kiába és Lengyelországba uta­zott 40 kiemelkedő munkájú ifjú, jövőre a legkiválóbbak Romániába, Bulgáriába láto­gatnak el. A „világjáró” fiatal veresegyháziak így ragaszkod­nak1 mind szorosabban saját kis világukhoz is. A strand. Ha tél elején is láttuk, el tudtuk képzelni nyá­ri. örömeit.- A Szód—Rákos-pa­tak felduzzasztásával keletke­zett 11 holdnyi víztükör egyik gondozott partján strandven­déglő, öltöző, zuhanyozó, pe­csenyesütő. A horgásztanya re­mek vadászterülete e csendes passzió megszállottáinak. Egy- egy nyári vasárnapon 3—3500 látogató keresi fel az állomás­tól másfél kilométerre lévő strandot, az évi vendégjárás átlaga 40 000 személy. Körötte vikendházak karéja sűrűsödik, s mindez itt van Budapest tő­szomszédságában. Megfogadtam, ha élek, jövő nyáron meghallgatom majd a veresegyházi tó sásrengetegé­nek zúgását. Békés István T v-készülékek — kedvezményesen A Belkereskedelmi Minisz­térium — az MNB-vel és az OTP-vel egyetértésben — bő­vítette az áruvásárlási köl- csönakcióban kedvezményes feltételekkel árusítható cikkek körét. Eszerint — a hűtőgé­pek, a motorkerékpárok és a kismotorok mellett — február 28-ig a Videoton gyártmányú televíziókészülékek is tíz szá­zalék előleggel hozhatók for­galomba. Szeptember végén fogott hoz­zá a Ceglédi Tanács Építőipari Vállalata a ceglédi kórház el­mepavilonjának alapozásához és még december első felében elkészült a földszint felmenő falaival. Most már az emelet főfalait kell felhúznia, aztán a tetőt, és a belső válaszfalakat megépíteni, tehát az építési munka nagyobb része még hát­ravan. Ennek ellenére min­den jel szerint határidőre, vagyis 1973. december 31-re, sőt, talán valamivel korábban befejeződik ez az építkezés. Vácott a kórház elmepavilon­jának építkezése ez idő sze­rint, mintha a ceglédinél is egy hajszálnyival előbbre lenne, úgyhogy ott is legkésőbb, jövő év végére befejeződik az épí­tés, 1974 elején pedig mind a két kórház elmeosztálya megnyílhat. A két, egyenként 170 beteg befogadására épülő elmepavi­lon jelentős mértékben enyhíti ugyan Pest megyében az elme­betegek kórházi ápolásának je­lenlegi nagy gondját, de nem jelent végleges megoldást. Ceg­léden a kórház, illetve az épü­lő elmepavilon mögött mező- gazdasági ingatlanok terülnek el, és szinte kínálkoznak arra, hogy rajtuk a jól bevált, kor­szerű munkaterápiát megva­lósítsák. Egyelőre azonban nincs szó ennek a területnek ilyen célra történő használat- bevételéről. A kórház mögött, az épülő elmepavilon mellett, jó ütem­ben halad az új nővérszállás Elkalandoztak a malacok Az ügy úgy kezdődött, hogy Fábián Imre gyáli lakos hét növendéksertést nevelt a ta­vasszal, egy nagyobb fekete kant és hat kicsit, feketét, tar­kát vegyesen. Egy szép már­ciusi vasárnap délután, ebéd­utáni sétára indult a hét pici sertés. Fábiánék utánuk ered­tek, de a kalandvágyó álla­toknak nyoma veszett. Be­mentek mindenhová, ifjabb Banai Pál udvarába is, kérdez­getve, nem látta-e valaki a vi- lággáment malacokat. Semmi nyom! Ifjabb Bánai ugyan — mint mondta — látta az elbi- tangolt jószágot, de amikor az ö udvarukba látogattak, kiker­gette az állatokat. A sertések éjszakára sem kerültek elő. Másnap, hétfőn, Fábiánék folytatták a keresést. Megtudták végül, hogy a ma­lacok vasárnapi sétájuk folya­mán eljutottak a gyáli Brassó utcába, Révhegyiék portájára. Révhegyiék — mint későbbi tanúvallomásukban elmondták építkezése is. Ennek az épület­nek falait szintén felhúzták már a földszint magasságába. Az ötven nővérnek szállást nyújtó épület az elmepavilon­nal együtt készül el. Ennél a két építkezésnél ko­rábban fogtak bele a régi ceg­lédi kórházépületek két, eme­letes pavilonjának átalakítá­sába. Közülük a nagyobbikba költözik mostani, korsze­rűtlen épületéből a bal­eseti sebészet, a kisebbik pedig orvosszállás lesz húsz szobával, ugyan­annyi orvos részére. Ennek a két épületnek műszaki átadá­sa, miután különösen a bal­eseti osztály szakipari munkái rendkívül igényesek, aligha történhet meg 1974 első negye­de előtt, és ezért az osztály ünnepélyes megnyitását 1974. április 4-re tervezik. Ugyan- akkorra kerülne sor az orvos­szállás megnyitására is. Vizsga a vadásziskolán Szombaton Szolnokon meg­kezdődött a megyei „vadász­iskola” hallgatóinak vizsgája. Hetven hivatásos vadőr, to­vábbá a vadásztársaságok és intéző bizottságok tagjai adtak számot a felkészültségükről, s a sikeres vizsgát tett Vadászok oklevelet kaptak. A záróün­nepségen bejelentették, hogy jövőre újabb egyéves speciális tanfolyamot indítanak a nagy­vadgazdálkodás témaköréből. — kétszer is kitessékelték a hívatlan vendégeket, majd el­mentek a piacra. Hazajőve a négy kitartóbb sertés még mindig a kerítésük előtt ólál­kodott, a nagyobb fekete kain pedig a szomszédban talált né- zelődnivalót. Jóhiszemű segítség Délelőtt tizenegytájt lehetett, amikor a ház előtt egy szürke Warszawából házaspár szállt ki, akik beszóltak: segítsenek sertéseik összeterelésében. Révhegyiék jóhiszeműen — vélve, hogy a házaspár tulaj­donát képezik a kalandvágyó malacok — és készségesen se­gítettek az állatok összefogá­sában, közös erővel egytől egyig betuszkolták azokat a csomagtartóba, majd át a szomszédokhoz. Az ottani házi­gazda is elhitte a mesét, ő is segített. Sem Fábiánék, sem Révhe­gyiék, sem a szomszéd nem is­merte a Warszawában érkező sertésvadász házaspárt; kocsi­juk rendszámára sem figyelt egyikük sem, csak arra emlé­keztek, hogy a szürke Warsza­wa bal oldali sárhányóján bal­esetnyomok láthatók, s a lök­hárítót nem rég ezüstfestékkel kenték be ... A nyomok az autóhoz vezetnek A sertéskrimi következő fe­jezeteként Fábiánék feljelen­tést tettek ismeretlen szemé­lyek ellen. Fábián elmesélte a furcsa esetet egyik ismerősének is, aki úgy emlékezett, hogy egy szürke, javított Warszawa időnként idős Banai Pál háza előtt álldogál, aki sertéste­nyésztéssel foglalkozik. így ve­zettek a nyomok ifjabb Banai Pálék portájára, ahol Banai nővére és annak férje: Nagy Béláék laknak. Nagyék sűrűn látogatnak ugyanis szürke, ka­rambolos Warszawájukkal az asszony apjához, idős Banai- hoz. A kocsi rendszáma: CU 11—48. Vagyis a kép kezdett szépen összeállni. Csakhogy a vádlottak: Nagy Ütött- és feljelentést tett Utasi László nagykőrösi la­kos 23 esztendeje kötött házas­sága az idők folyamán meg­romlott, elváltak, de ma is közös fedél alatt, egymás mel­letti szobákban élnek. Utasi ez év februárjában saját lakásába hozta 85 éves, súlyos beteg, ápolásra szoruló édesanyját. Az asszony, is­merve volt férje italozó termé­szetét, sejtette, hogy volt anyósa az ő gondjaira marad. Vitatkozni kezdtek a dolgon, az egyre felhevültebb vita du­lakodássá fajult, közben a férfi kétszer úgy arculvágta az asszonyt, hogy az — részben. —nyolc napon túl gyógyuló sé­rülést: szenvedett. A Nagykőrösi Városi Bíró­sáp a férj magánvádjára in­dított eljárást az asszony ellen, aki a verekedés alkalmával könnyű testi sérülést okozott a férfinak. Csak ezután jelentet­te fel volt férjét az asszony is, aki pedig jóval súlyosabb sé­rüléseket szenvedett. A Nagy­kőrösi Városi Bíróság kimondta a férj bűnösségét,'és egy rend­beli súlyos testi sértés miatt hét hónapi szabadságvesztésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte, de a szabadságvesztés végrehajtását két évi próba­időre felfüggesztette. Az asz- szonyt egy rendbeli feltűnően, durva módon elkövetett becsü­letsértés bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért ezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A férj belenyugodott 'az ítéletbe, az asszony fellebbezett. A másodfokú eljárásban, a Pest megyei Bíróság dr. Bar­naföldi János tanácsa bünte­tését enyhítette, és csupán fi­gyelmeztetésben részesítette. P. G. Béla és felesége — tagadtak, ök egész vasárnap kéményt javítottak odahaza, ki sem mozdultak. Az autó használ- hatatlanul, felbakolva veszte­gel az udvarban. Méghozzá nem is szürke, hanem világos­kék a színe ... Négy tanú egybehangzóan vallotta ezzel szemben, hogy felismerte Nagyokban a serté­seket összefogdosó, s azokat kocsiban elszállító házaspárt. Mármost kék-e a kocsi, vagy szürke? Üzemképtelenül tét­lenkedik-e vagy sertésterelés­ben bűnsegédkezik a kétszínű járgány? Nemcsak a kocsi jel­leme, hanem gazdája vallomá­sa is változékonynak bizo­nyult. Nagy Béla, az első kihallga­táson: — Az én autóm szürke volt és bal hátsó sárhányója balesetes, ez tény — viszont én márciusban felbakoltam a kocsit az udvarban, mert üzemképtelen volt, a rendszá­mát is leadtam ... Ugyanő, a későbbi kihallga­táskor: — Tévedtem. Nem márciusban, hanem már feb­ruárban felbakoltam a kocsit. Abban is tévedtem, hogy a sane szürke. Nem szürke az, . hanem világoskék ... Tettes van — sertés nincs A kékség iránti kétséget a védelem által kért szakvéle­mény oszlatta el. Kiderült, hogy a tárgyalások közötti időben festették át szürkéről világoskékre. A bűnügyre tehát fény de­rült. A sertések hollétére nem. Nemcsak a Nagyék által el­szállított öt sertés, hanem a további kettő is eltűnt. A meg- kocsikáztatott és eltüntetett malacok hivatalosan becsült értéke 67Q0 forint. Börtönre átszámítva nyolc hónap. (Ter­mészetesen a kártérítéstől függetlenül, — ez ugyanis külön per tárgyát képezheti.) A Dabasi Járásbíróság dr. Boross János tanácsa nyolc­nyolc hónapi, börtönben letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte Nagy Bélát és Nagy Bélánét. Az ítélet nem jogerős: az el­ítéltek fellebbeztek. Péreli Gabriella A tél a gépkocsit is kemény próbára teszi! üzembiztos lesz a gépkocsija, és zavartalanul közlekedhet vele, ha most, a tél küszöbén gondoskodik az ALAPOS SZERVIZRŐL. KARBANTARTÁSRÓL, A TÉLI ÜZEMRE TÖRTÉNŐ ÁTÁLLÍTÁSRÓL, illetve leállítás esetén A TÉLI PIHENŐ ELŐTTI JAVÍTÁSOKRÓL. Mindezt - és ha szükséges, a karosszéria javítását is - rövid határidőn belül, szakszerűen elvégezzük. Címünk: Nagykörös, Ceglédi út 2l/b. (Az ÁFORT-kúttal szemben.) Az új művelődési ház. dalmi munkában” ezt az au­Disznók a Warszovában Kétszínű volt a kékszínű autó i

Next

/
Oldalképek
Tartalom