Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

PJbS? MEGY K^Círlap 1972. DECEMBER 17.. VASÁRNAP A Szépművészeti Múzeumban Kubai naív festők kiállítása • •} ....................• . V : A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intéz­mények kubai naiv festők 39 alkotásából rendezett kiállítást a Szépművészeti Múzeumban. MÉLTÓ VERSENYTÁRS LESZ A szentendrei skanzen a híres európai testvérintézmények sorában Beszélgetés Ortutay Gyula akadémikussal, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Országos Tanácsa elnökével Esztendők óta gyakran jelenik meg híradás a Szent­endrén felépülő szabadtéri néprajzi múzeumról — en­nek ellenére alig-alig halad előre építése. A tervek sze­rint már az idén meg kellett volna egy részlegének nyitnia kapuit a nagyközönség előtt, erre azonban a munkák lemaradása miatt nem kerülhetett sor. Napirendre került ez a kérdés a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Országos Tanácsában is. E tanács decem­ber 5-én tartott ülésen választották meg dr. Ortutay Gyula akadémikust — az Erdei Ferenc elhunytéval megüresedett — elnöki tisztségbe. Az ülésen a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezeti kiépítésére és a Néprajzi Múzeummal való együttműködésre vonatkozó terveket vitatták meg. Er­ről beszélgettünk Ortutay Gyula akadémikussal. Pest megye karolta fel — Nehéz örökséget vettem át Erdei Ferenc barátomtól, akivel Szegeden mondhatni együtt kezdtük nemcsak a fa­lukutatást, hanem a politikai pályát is. A szabadtéri mú­zeumok gondolata már a har­mincas években felvetődött bennünk, valóságos tervvé azonban csak 1957-ben vált, amikor a Hazafias Népfront Találkozások a költővel Petőfi Pomázon Szilágyi Károly, csobánkai könyvtáros, helytörténeti ku- , tató szenvedélyesen beszél i Petőfiről. Szinte nincs a költő I életének olyan mozzanata, nincs olyan Petőfi-írás, ame­lyet ne ismerne. Számon tartja és gyűjti a költőről megje­lent magyar és külföldi köz­leményeket is. A legenda nyomában Petőfi pomázi látogatásáról, s az ezzel kapcsolatos kuta­tásairól kérdezem. — Pomázon, a kőhegyi tu­ristaházban márvány emlék­tábla őrzi Petőfi 1845 szep­tember 23-i kirándulásának emlékét. Ez a tény volt kuta­tásom alapja — mondja Szi­lágyi Károly. — Logikusan kö­vetkezik: Petőfi Kőhegyen járt, valószínű, hogy a köz­séget is meglátogatta. Valóban így volt-e, helyes-e ez a fel­tevés? — a kérdések nem hagytak nyugodni. — Pomázon szinte legendák születtek Petőfi látogatásáról. Állították, hogy járt a község­ben, sőt azt is tudták, hogy egy éjszakára meg is szállt, de hogy kinél — erre nem volt felelet. Ügy gondolkodtam: a falu régi házai közül azokat kell számbavenni, amelyek már 1845-ben is álltak. Nyomozás közben derült ki, hogy tulajdonképpen több család is magáénak vallja a költőről szóló történetet. Az első konkrétnek látszó adat szerint a dúsgazdag Luppa család birtokán töltötte Petőfi a szeptember 23-ról 24-re vir­radó éjszakát. Ezenkívül a Zborai- és a Mandics-ház ugyanúgy számításba jött, mint az Iskola utca 1. szám alatti épület. Mindegyik ház történetében előkelő helyen szerepelt az a bizonyos éj­szaka. Néha már-már úgy látszott, hogy a legendát adatok is igazolják, ám ki­derült, nincs semmi konk­rét bizonyíték. Felbukkan egy térkép — Egy alkalommal meg­akadt a tekintetem egy kifüg­gesztett idegenforgalmi tér­képen, amely az Iskola utca 1. szám alatti épületet Petőfi egykori • szálláshelyének tün­tette fel. Lehetséges, de be is kell ezt bizonyítani. A házban lakó özvegy Mészárosné még emlékezett édesapja többször is ismételt szavaira: „Gye­rekek, meglátjátok, ez a ház még egyszer híres lesz”. Kié volt ez a ház 1845-ben? A köz­ség épületeiről csak 1867-től vannak följegyzések, a do­kumentumokból azonban any- nyit sikerült megállapítanom, hogy 1877-ben Nádler Jó- zsefné született Soós Kata­lin örökölte a házat. Mészá­rosné szerint Nádler Józse- fék laktak itt 1845-ben is. Ezt látszott bizonyítani az udvari kút oldalába vésett monogram is: J. K. N., ami­nek a megfejtése: Josef és Katherina Nadler. Kövek vallatása — Azt persze ez még egyál­talán nem bizonyította, hogy Petőfi ebben a házban szállt meg. Megkértem az ismert kőszakértőt, Kollár Józsefet, legyen a segítségemre. Meg­néztük a szóban forgó házak köveit, s a vizsgálat nyomán leszűkült a kutatás köre az Iskola utca 1. szám alatti épületre. Ez a ház 1845-ben egészen bizonyosan állt. Ez­után — mivel ismerem Pe­tőfi és Vachot Imre kapcsola­tát — figyelmem a Pesti Di­vatlapra irányult. Átböngész­tem és a szeptember végi számban rövid kis hírre fi­gyeltem föl, amely szerint Pe­tőfi Sándor Vachot Imre tár­saságában kirándulást tett a pomázi Kőhegyen és este megszállt N. J. vendégszerető házában. Az N. J. betűk te­hát csak Nádler József ne­vét jelenthetik. — Az L alakú ház boltíves kapuja fölött 'a kádármester­ség emblémája látható, egy kis kőhordócska. Ez arra en­ged következtetni, hogy a há­zigazda kádár lehetett, de nem kizárt az sem, hogy vendégfo­gadós volt. Kutatásomat még nem fejeztem be, bízom benne, hogy bővebbet tudhatok meg Petőfi pomázi kirándulásáról. Feltevéseim vannak, csak a bi­zonyítékok hiányoznak még — Nem, a Nádler-házon nincs emléktábla ... Köpeny — piros béléssel Néhány szót először az alko­tóról. Szegvári Károly nagyon hasonlít a sokunk tudatában élő idealizált festőre: bajusz, szakáll, hanyagul magára ka­pott fehér köpeny. örökké kutató tekintet, örök újatvárás. Életeleme a szabad természet, nem hiába nevezték el az olaszok il pittore de la terra-nak, azaz a föld festő­jének. Elsősorban tájképeivel ragadja meg közönségét, a gyakran festett csobánkai táj­jal, ezzel nyerte el Fermo vá­ros nagydíját is 1968-ban. Iz­galmas témájú képe, A szani- téc bejárta a fél világot: egy szovjet vöröskeresztes katona ment egy sebesült magyar ka­tonát. Megrázó erejű. kép. megtörtént eseményt idéz, döbbenetes élmény ihlette. Ennyit az alkotóról. És most a Petőfi-portréról. A kép 50X70 centiméteres. Életnagyságú mellkép, Petőfi komoly, a tudatunkban élőnél kicsit idősebb a vásznon. Ru­házata a híres fehér gallér, fekete mentéje zárt, vállán fé­lig lecsúszott köoeny. A kö­peny kifordult bélése — piros. A verselés Michelangelo ja — Széchenyi titkára írja le ebben az öltözetben a költőt. Tulajdonképpen ez ragadta meg a figyelmemet, hiszen őt nem egészen így ismerjük, nem ebben a ruhában. Az ed­digi Petőfi-portrék mind tel­jesen egyszínű fekete, illetve zöld öltözetben örökítik meg. Pedig szerintem ez a köpeny a piros béléssel úgy hozzá tar­tozik Petőfi egyéniségéhez, mint verseihez a szabadság és a szerelem témája. Kölyökko- rom óta imádom Petőfit, ver­seit és írásait. Számos kötete, róla írt könyv van birtokom­ban. Ez a kép, amit lát, immá­ron a harmadik megfogalma­zás, talán már több mint ta­nulmány. Az évfordulóra el akarok készülni vele. A festő Petőfiről csak felső­fokon tud beszélni. Azt mond­ja, nekünk, magyaroknak a költészetben Petőfi annyit je­lent. mint az olaszoknak a szobrászatban és festészetben Michelangelo. Sok képet festett már a köl­tőről, számtalan felfogásban került ki ecsetje alól Petőfi nyugtalan, szép arca, de ez a mostani Petőfi más, tettre ké­szebb, magabiztosabb. A mű­vész még nem elégedett telje­sen a képpel, még nem egye­zik a portré az általa ismert költővel. Nézi a képet és töp­reng. Igen, még valamit vál­toztatni fog rajta ... Szabó Éva Az Építőipari Szállítási Vállalat 1973. január 15-től gépkocsivezetői tanfolyamét indít A tanfolyam idején napidíjat és havi 1200 forint bért fizet. Jelentkezés: ÉPFU, VAC, DCM felvette programjába. Kezdet­ben a fővárosi tanáccsal kö­zösen kívánta megvalósítani, az elkészült terveket azonban a főváros tanácsa nem vállal­ta. A Pest megyei Tanács vi­szont örvendetes hajlandóságot mutatott arra, hogy külső se­gítséggel Szentendrén meg­építse az ország legnagyobb és legjelentősebb szabadtéri nép­rajzi múzeumát. • Mégis, miért halad ilyen lassan az építkezés? — Nem lenne ildomos, hogy olyan dologról mondjak véle­ményt, amelynek munkájában nem volt részem a legutóbbi napokig, amikoris a Szabadté­ri Néprajzi Múzeumok Orszá­gos Tanácsának az elnökévé választottak. Tényleges bepil­lantásom csak egy hete van ebbe a nagyon nagy munkába. Egy hét azonban szinte semmi idő ahhoz, hogy akárcsak a terveket is alaposan áttanul­mányozzam, nemhogy felelős­ségteljesen nyilatkozzam róla. Egy biztos; azzal, hogy Szárai Loránd személyében miniszte­ri biztos került az építkezés élére, garanciát látok a gyor­sabb előrehaladásra. Ez a he­lyes intézkedés és a Pest me­gyei Tanács további segítsége meggyorsíthatja a munkát. Várható nyitás: 1973 második felében • A jelek szerint mikorra vár­ható az idény részleges meg­nyitása? — Még nem teljes ismere­teim szerint ap idénre terve­zett részleges megnyitóra 1973 második felében sor kerül. A magam részéről mindent elkö­vetek annak érdekében, hogy ezt a tervet betartsák az épí­tők. • A Pest megyei Tanács se­gítségén kívül mire számít e munkában? — Tudomásom szerint a Pest megyei KISZ-bizottság már korábban védnökséget vállalt az építkezés felett. Bár ebben a dologban részletesen még nem tájékozódtam, azt azonban már most megmond­hatom, hogy feltétlenül szá­mítunk az ifjúság támogatásá­ra ennék a rendkívül szép tervnek a megvalósításában. Festői tájban tudományos igényességgel • A Szentendrén felépülő sza­badtéri néprajzi múzeum ho­gyan ileszkedik a híres euró­pai skanzenek sorába? — A tervek szerint feltétle­nül felveheti velük a versenyt. Jómagam sok szabadtéri nép­rajzi múzeumot láttam Finn­országtól kezdve egészen Bul­gáriáig. a gabrovói skanzenig. Ezek egy adott szép tájban a valósághoz híven, tudományos igényességgel tárják az érdek­lődők elé egy-egy ország kü­lönböző tájegységeinek nép­rajzi érdekességeit, mellőzve a vásári látványosságokat. Ezt az utat kell követnünk nekünk is. Szentendre mellett adott a festői szépségű táj, ha sikerül megfelelően eredetiben átmen­teni ide az ország nevezetes tájegységeinek legjellegzete­sebb néprajzi emlékeit, akkor nem lesz okunk a szégyenke­zésre: a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megállja majd a helyét a híres európai skanzenek sorában. Prukner Pál Dombormű a Kodály köriindön A Nagyszalontai Köszöntő dallamai üdvözölték Kodály Zoltán özvegyét, művészeti és kulturális életünk személyisé­geit, tisztelőinek és barátai­nak gyülekezetét szombaton a Kodály köröndön, a zene­szerző egykori lakóházán el­helyezett dombormű avatási ünnepségén. A dombormű — Vigh Tamás alkotása — a mestert fonográffal, alkotó­munkája közben ábrázolja. Az avatáson Sárai Tibor, a Ma­gyar Zeneművészek Országos Szövetségének főtitkára mon­dott beszédet, majd koszorú­zás következett. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága koszorúját Hantos János el­nökhelyettes és Kurcz György művelődésügyi főosztályveze­tő-helyettes, a VT. kerületi tanács végrehajtó bizottsága nevében a koszorút dr. Füredi László tanácselnök és Penczer Bertalanná elnökhelyettes he- ’ lyezte el az emléktáblán. Megnyílt • a Csók-galéria Szombaton, megnyílt az öt és fél millió forintos költség­gel átalakított Csók István galéria. Oj látogatóit nem ki­állítással, hanem általános bemutatóval fogadja, amely­ben minden képző- és ipar­művész részt vesz, aki a Csók István galériának dol­gozott és dolgozik. Csontmaradványok Latorúton FOLYTATÓDNAK AZ ÁSATÁSOK Csaknem három hete kezdte meg az ásatást Sály község ha­tárában, a Latorút-puszta szomszédságában levő „Víz­főnél” Gádor Judit, a miskol­ci Herman Ottó Múzeum ré­gésze. A dél-borsodi regioná­lis vízmű csőrendszerének fektetése során nagy tömegű csontvázra bukkantak, és a bejelentést követően kezdő­dött meg a leletmentés. A régészeti feltárás során egy Árpád-kori, nyolc méter átmérőjű körtemplom alapfa­lai kerültek napvilágra. Mint­egy harminc centiméteres földtakaró alól tárták fel a honfoglalás utáni években épült templom csaknem két méter széles és egy méter ma­gas alapfalait. A templomot körülvevő kerítésfal marad­ványait is megtalálták és fel­tárták. Itt fedezték fel az „osszáriumot”, a csontgyűjtő helyet, amelyet az ott ta­lált ruhaveretek tanúsá­ga szerint még a 15. század­ban is használtak. Feltárták a templom-belsőben levő, megközelítőleg félszáz sírt is, amelyeknek csontvázmarad­ványait további vizsgálatok végett a miskolci múzeumba szállítottak. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat AZONNAL FELVESZ FORGALOMIRÁNYÍTÓKAT (Autóközlekedési vagy közgazdasági technikumot végzett, legalább motorkerékpár-vezetői jogosítvánnyal, minimálisan 5 éves gyakorlattal rendelkező férfiak jelentkezzenek.) RÉVÉSZMATRÓZOKAT (Lehetőleg olyan férfiak jelentkezzenek, akik a Szob és Adony közötti révállomások környékén laknak.) HEGESZTŐKET ÉS LAKATOSOKAT (A szigetmonostor-horányi üzemünkbe.) GÉPKOCSIVEZETŐKET (Robur autóbusz vezetésére, szigetmonostor-horányi telephellyel.) Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés személyesen a I., Corvin tér 6. szám alatt vagy a 150-698-as, illetve a 150-886-os telefonon, a személyzeti vezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom