Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
1972. DECEMBER 17., VASÄRNAP Mil »ItGil., I 3 Az 1973. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról) kedési ütemben — emelkedik. Folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Az ipar átlagánál továbbra is gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gépipar termelése. A terv számol a gyártmány- szerkezet változtatásának némi gyorsításával, a minőség további javításával, a kereslethez való alkalmazkodás elvének érvényesülésével. Ennek eredményeként az ipar az 1972. évinél magasabb színvonalon elégítheti ki a belföldi igényeket, és tovább növelhető az export. Az iparban foglalkoztatottak száma 1973-ban nem emelkedik, a termelés növekedését tehát továbbra is teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosítja. A termelékenység, növekedésének megvannak a műszaki feltételei. Az építési-szerelési teljesítmények mintegy 4 százalékkal emelkednek,, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5—6 százalékkal nő. A mérsékelt növekedési ütem lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon az építkezések befejezése, javuljon az építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások kihasználása, tovább csökkenjenek az építőipari kereslet és kínálat feszültséged. A feladatok megvalósítását az állóeszköz-állomány gyors növekedése, a tovább javuló építőanyag-ellátás és a foglalkoztatottak számának növekedése biztosítja. A foglalkozta-, tottak száma az 1972. éviinél lassabban emelkedik, a termelékenység pedig gyorsabban aő. Mezőgazdaság A terv az 1972. évi jó eredmények után a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékos további növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése és az egyenletesen javuló anyagi-műszaki ellátás biztonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakéi. A terv gabonafélékből az ideihez hasonló mennyiséget irányoz elő. Növekszik a zöldségfélék, a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alapvető feladat a szarvasmarha- tenyésztés fellendítése és a sertéstenyésztésben elért eredmények fenntartása. Az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedéseknek megfelelően mindkét ágazatban a húshasznosítású fajták növelése a feladat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1973-ban is kiegyensúlyozott élelmiszer- eilátást biztosít.1 Javul a vidéki húsellátás, főként a városokban és a nagyobb helységekben, míg a'kisebb községek jelentős részében a központi készletekből való ellátás megszervezésére a jelen feltételek mellett nincs mód, hanem helyi eszközökkel és módszerekkel lehet bővíteni az áruforgalmat. Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyü- inölcsellátása. s Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei ■— nagyrészt két, 13 ezer tonnás tengeri hajó üzembe állításának eredményeként — több mint 11 százalékkal növekednek. A rendelkezésre álló kapacitások és a műszaki színvonal emelkedése lehetővé teszik, hogy mind a vasút, mind a közúti közlekedés kielégítse a személy- és áruszállítási igényeket. A lakosság személygépkocsi- állománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalomba helyezik az M 7-es autópálya Budapest—Székesfehérvár közötti szakaszának második pályáját. A budapesti közlekedés zsúfoltságát enyhíti a metró kelet-nyugati vonalának 1972. decemberi üzembe helyezése. A hírközlés fejlesztése során a főközponti távbeszélő állomások száma 21 ezerrel, az alközponti állomásoké 12 ezerrel növekszik. Üzembe helyeznek Jászberényben egy 250 kW-os rövidhullámú rádióadót, Pécsett pedig egy 20 kW-os színes televízióadót. Kiépül a mikrohullámú összeköttetés Győr—Pozsony, Budapest— Pécs, valamint a főváros és a Szovjetunió államhatára között. Az 1973. évi népgazdasági terv az anyagi javak felihasználásának főbb területein a következő fejlődéssel számol. A lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, életkörülményeinek javítását irányozza elő. Különös tekintettel van a terv az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások jövedelmi színvonalának az átlagosnál .gyorsabb emelkedésére. Az állami iparban és építőiparban 1973. március 1-től külön központi béremelés történik, — amely — a szokásos vállalati béremeléssel együtt — az állami ipar munkásainak nominálbérét 10—12 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásaiét 8—10 százalékkal növeli. A terv 1973-ban árpolitikai és azok részbeni egyensúlyozására szociálpolitikai központi intézkedésekkel is számol. Sor kerül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok, a dohányáruk, hatósági árának emelésére. Ezzel együtt emelkednek a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyermek- gondozási segélyek és az ösztöndíjak. Egyes ruházati termékek ára csökken. A központi árintézkedések növelik a lakosság kiadásait, ugyanakkor a bér- és szociálpolitikai intézkedések növelik a lakosság jövedelmeit, a kétirányú változás egyenlege körülbelül 1,3 milliárd forintos lakosisági jövedelemtöbblet. Gondoskodás történik a kórházak, a szociális otthonok és hasonló jellegű intézmények étkezési normáinak emeléséről, amelynek többletköltségeit az állami költségvetés fedezi. A központi intézkedések hatására a lakosság pénzbevételed az 1972. évinél gyorsabban emelkednek. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedését, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett keretek között tartása érdekében szélesebb körű és mélyrehatóbb lesz aiz árellenőrzés. A növekvő jövedelmekkel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom az 1972. évinél gyorsabban, folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, az árualapok meny- nyisége és kielégítő összetétele biztosított, némely árucsoport tekintetében javulása várható. 1973-ban megkezdődik a munkaidő-csökkentés fokozatos kiterjesztése az iparon kívüli területekre, sor kerül az állami és tanácsi igazgatósban dolgozók törvényes munkaidejének 44 órára való csökkentésére. A IV. ötéves terv lakásépítési céljaival összhangban 1973-ban összesen 81—82 ezer, állami erőből 32—33 ezer, magánerőből pedig 48—49 ezer lakás épül fel. A lakásépítés elősegítésére kedvezőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül — a IV. ötéves tervnek megfelelő ütemben —• 1400 kilométer vízvezeték és 200 kilométer csatornahálózat épül. Az alapközmű jellegű víztermelő és szennyvízbefogadó létesítmények napi 140 ezer köbméteres, illetve napi 30 ezer köbméteres kapacitással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik és nagyobb ütemben folytatódnak a megkezdett kórházépítkezések. A járóbetegellátás 50 általános orvosi körzet és mintegy napi 1200 szakorvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás közei 2400 új bölcsődei hely létesítésével bővül. Az új bölcsődéket túlnyomó többségben a lakótelepeken építik fel. A szociális otthonok hálózata mintegy 780 új hellyel bővül. Jelentősen fejlődik a kulturális ellátás. 1973-ban az óvodáskorúak száma várhatóan 10 ezerrel, az óvodai helyek száma pedig, mintegy 13 ezerrel növekszik. így az óvodákban elhelyezettek aránya 60 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai tanulók létszáma 1973-ban is csökken, ennek eredményeként tovább enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer, a szakmunkásképző iskolákba mintegy 65 ezer első éves tanuló beiratására kerül sor. A felsőfokú oktatási intézményekben, az előző évihez hasonlóan, 15 ezer elsőéves hallgató felvételére nyílik lehetőség. A terv az 1973. évi beruházások értékét 113 milliárd forintban határozza meg. Ez az előző évihez képest mérsékelt, körülbelül 3 százalékos növekedést jelent, a IV. ötéves tervben számított szintet azonban így is meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység tervszerűségét biztosító költségvetési és hitelpolitika, érvényben maradnak az 1971— 72. évi intézkedések. A terv a beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasználását irányozza elő. Állami beruházásokra 52—53 milliárd forint fordítható, amelynek nagyobb része a folyamatban levő beruházások kivitelezésének meggyorsítását szolgálja. összesen öt egyedi nagyberuházást kezdenek el. A folyamatban levő nagyberuházások száma 76-ról 58- ra csökken. A vállalatok és szövetkezetek saját pénzügyi eszközei 59— 60 milliárd forint értékű beruházást tesznek lehetővé, ami 1972-höz képest körülbelül 4 milliárd forintos növekedést jelent. A terv beruházási céljainak megvalósítása megköveteli a pénzügyi és anyagi ■ eszközökkel való messzemenő takarékosságot, a jó előkészítést és a szervezett kivitelezést. A készletek az 1972. évinél valamelyest gyorsabban 'nőnek. Elsősorban — a termelők é!s a lakosság jobb ellátása érdekében — a kereskedelem készletei emelkednek. Külkereskedelem Az 1973. évi terv a külkereskedelmi forgalom további dinamikus növekedését irányozza elő. A kivitel és a behozatal rubel és dollár viszonylatban egyaránt az ideihez hasonló ütemben, 7—8 százalékkal nő. 'Leggyorsabban az anyagok és alkatrészek, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelkedik. A tervezett forgalom kiegyensúlyozott külkereskedelmi helyzetet biztosít. Az 1973. évi terv előirányzatai reálisak és megalapozottak. A sikeres teljesítés alapvető feltétele, hogy' a gazdálkodás hatásfoka a termelés és a felhasználás minden területén javuljon, növekedjék a népgazdasági értelemben vett hatékonyság. A terv e téren az eddiginél gyorsabb előrehaladással számol. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az intézmények és a szövetkezetek vezetőit, valameny- nyi dolgozóját, hazánk minden polgárát, hogy munkájukat ennek meefelelően végezzék. Kéri a dolgozói kollektívákat, a szakszervezeteket, hogy segítsék a gazdasági feladatok megoldását. Vezetők és dolgozók tegyenek meg mindent, hogy' az 1973. évi népgazdasági terv cáljai megvalósuljanak és ezzel újabb lépást tegyünk a IV. ötéves terv sikeres teljesítése, népünk felemelkedése, a szocializmus építése útján. A végrehajtás mindannyiunk feladata AZ MSZMP, mint a társadalom eszmei, politikai vezetője irányítja, szervezi a szocialista építést. Kormányzópárt, ezért politikája meghatározó az ország, a társadalom életének egészére. Mivel a szocialista forradalom győzelmének eredményeként — az ismert történelmi körülmények között — egy pártrendszer alakult ki, ezért az MSZMP-nek önmagának kell ellátnia a kontroll, az önellenőrzés feladatait is. Ezt tette a KB 1972. november 14—15-i ülésén is. Áttekintette a X. kongresszus határozatainak végrehajtását és meghatározta a további tennivalókat. Ilyen őszinte, reális helyzetelemzésre, nyílt kritikai észrevételek megtételére, a feladatok pontos, körülhatárolt megjelölésére csak szilárd alapokon működő marxista vezetőpárt képes. Határozatával ismételten igazolta, hogy a demokratikus centralizmus — a legfontosabb szervezési elv — alapján dolgozik. Érvényesíti a kollektív vezetést és a személyi felelősséget. ENNEK SZELLEMEBEN tanácskoztak a járási, városi pártbizottságok és vitatták meg a tennivalókat a KB határozatának értelmezése és egységes végrehajtása érdekében. Ezekben a napokban a pártalapszervezetek taggyűlésén tanácskoznak a kommunisták e feladatokról. „A pártalap szervezeteknek különleges szerepük van a párthatározatok megvalósításában, a párt tömegkapcsolatainak erősítésében”, állapította meg a párt X. kongresszusa. A párthatározat a döntések alapja. A határozatban fogalmazódnak meg a párt politikai elvei, céljai és azok a gyakorlati feladatok, melyek végrehajtása a párt politikájának megvalósulását jelentik. A határozatok a párt politikájának kifejezői, a vezetésnek és a politika realizálásának fontos eszközei. Nem elegendő a határozatokat meghozni, hiszen a határozat csak kezdete, kiindulópontja a megfogalmazott feladatok végrehajtásának. Megvalósításúik érdekében szívós munka szükséges. A határozatok végrehajtását meg kell szervezni. , A KB november 14—15- határozatának végrehajtása, annak megszervezése és a megvalósulás ellenőrzése valamennyi i szinten működő pártszerv és -szervezet egységes feladata. A határozat átfogó, világos és utal valamennyi fő kérdésre, melynek végrehajtása nagyrészt a pártszervezeteken múlik. Nem kell új határozatokat hozni, felméréseket, vizsgálódásokat folytatni, hanem a feltárt helyzet alapján kell cselekedni és ellenőrizni. A VÉGREHAJTÁS EREDMENYESSEGE attól függ, hogy mennyire eredményes a határozat megismertetése és megértetése mindazokkal, akiknek annak végrehajtásában részt kell venniük. Az ismertetés agitatív, politikai munkát igényel, nem technikai feladat. Igaz, hogy a de- mokrátikus centralizmus elvét következetesen érvényesíteni kell, s a KB határozata minden párttagra és pártszervre kötelező, de a megye párttagságának meggyőződéssel kell kiállnia a novemberi határozat helyessége és szükségessége mellett. ( A párt- alapszervezetekben a taggyűléseken kell elérni a .határozat egységes; értelmezését, megfelelő érvekkel a vita lezárását, s utána megkövetelni valamennyi párttagtól az egységes cselekvést, a párt politikája melletti szilárd kiállást. A határozatot a maga egészében kell értelmezni és elfogadni, illetve elfogadtatni. Senkinek sincs joga a pártban ahhoz, hogy a szerves egységet képező határozatból részeket szakítson ki hogy „kimazsolázza” ami szájaízének megfelel, ami számára a legmegfelelőbb. Valamennyi párttagnak konkrét tennivalója van, hogy a határozat maradéktalanul megvalósuljon, s ezért is szükséges annak gondos, részletes tanulmányozása. A novemberi határozat megvalósításában joggal számítunk a megye minden párttagjának cselekvő munkájára. A PÄRTTAG SZAMARA a LEGFONTOSABB pártmegbízatás, hogy naponta szilárd elvhűséggel kiálljon a párt politikájának helyessége mellett, dolgozzon annak megvalósításáért. E feladatok sikeres teljesítéséhez példát kell mutasson munkaterületén, fejlesztenie kell tudását és részleteiben is ismernie kell a párt politikai céljait, határozataik Már a X. kongresszuson kifejezést nyert, hogy „a párt a jövőben még fokozottabban igényli és megköveteli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak képviseletében nyíltan és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért.” A KB november 14—15-i ülése határozatának végrehajtása nem kampányfeladat, hanem rendszeres, következetes munkát igényel az állami, gazdasági, valamint a pártélet területén. A végrehajtás akkor lesz eredményes, ha vezetők és vezetettek, párttagok és pártonkívüliek egységesen cselekszenek saját munkaterületükön a határozat eredményessége érdekében. A HATÁROZAT NEMCSAK A PÁRTTAGOKRA KÖTE- LEZÖ, hanem minden olyan nártonkívülire is, aki a szocialista állam, a nép bizalmából — mert megfelel a hármas követelménynek — valamilyen vezető tisztséget tölt be az állami, gazdasági élet bármely területén. Ez nemcsak a gazdasági, vagy intézmény vezetőjére, hanem valamennyi irányító munkakört ellátó állampolgárra érvényes. Vezetőknek és munkáskollektíváknak együttesen kell törekedniük a szocialista elvek érvényesítésére abban a tekintetben is, hogy az üzem a csoport érdekeit jobban összehangolják a népgazdaság, a társadalom összérdekeivel és ha szükséges, alá is rendeljék annak. A KB novemberi határozatának torzulásmentes megvalósulása csak akkor érhető el, ha a párt szervei válamennyi szinten rendszeresen ellenőrzik amnak végrehajtását. „Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban, annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész területén. Hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése szempontjából is”, így fogalmazódtak meg az ellenőrzés tennivalói a X. kongresszuson. i Most, amikor Pest megye párttagsága az eddig megtartott több mint 600 taggyűlésen kifejezésre juttatta, hogy alapvetően és összességében egyetért a KB novemberi határozatával és abban a párt munkáspolitikájának érvényre juttatását látja. Helyeselték az önzés, a harácsolás elleni fellépést, a tett és 'tervezett intézkedéseket. Bizalmukat nyilvánították, hogy a határozat az életszínvonal stabilizálását a gazdasági és pártmunka javítását fogja eredményezni. Kifejezésre juttatták, több alapszervezetben, hogy következetes gyakorlati végrehajtást. -várnak. Többen kifejezték aggodalmukat is, hogy ezt a reális időszerű, jó határozatot ilye: egységesen és maradéktalanul hajtják-e végre? A GYAKORLATI VEGRE- HAJTÄS eredményessége éppen az üzemek, hivatalok, intézmények, pártalapszerveze- teiben dolgozó kommunistákon és a pártalapszervezetek vezetőségein múlik. Nagyrészt az ő feladatuk, hogy már egy-egy helyi intézkedés megtétele előtt megfelelően ellenőrizzenek. Feladatuk, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági vezetés által kidolgozásra kerülő, a bérintézkedésekre és a munkaszervezés megjavítására készülő terveket, hogy azok megfelelnek-e a KB határozatának. Az üzemi szakszervezeti bizottságok és KISZ-szervezetek hivatottak befolyásolni, a nagy állami üzemekben hozott bér- és lakásintézkedéseket, hogy azokat a KB határozata szerint és ne „helyi felfogás” alapján hajtsák végre. A határozat csak akkor realizálható, ha következetes, rendszeres az ellenőrzés, ha mindenki megérti, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk és ezért vállalja, hogy többet tesz le az üzem, a népgazdaság asztalára. A pártalapszervezetek és tömegszervezetek tehát miközben ellenőrzik, hogy a KB határozatának szociális intézkedései a munkásosztály érdekében helyileg is megvalósuljanak, nem feledkezhetnek meg a határozat egészének megértetéséről, a határozat egésze végrehajtásának megvalósítására történő mozgósításról. MEGKÜLÖNBÖZTETETT FEDADAT hárul a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunistákra.. Feladatúik, hogy párt- megbizatásuknak megfelelően a tömegszervezetek tagjaival megismertessék és megértessék a határozat lényegét. A pártszervezeteknek különös figyelemmel kell foglalkozniuk a határozatnak az ideológiai nevelőmunkára, a pártéletre és a pártépítő munkára vonatkor zó részeinek megvalósításával, Erősíteni kell a párttagsággal szemben támasztott követelményeket és ezt érvényesíteni kell a párttagfelvételi, valamint a nevelő munkában is. Az aktív és mozgalmas pártr élet lehetőséget ad arra, hogy a januárban tartandó évi beszámoló taggyűléseken a KB novemberi határozatának megfelelően tekintsék át alapszervezeteink a kommunisr ták ez évi munkáját. Határozzák meg a tennivalókat, a párttagok kapjanak személyes megbízást a határozat végre* hajtására és az ellenőrzésre. A beszámoló taggyűléseken vázolják fel a jövő évi munkaprogramot, meghatározva a politikai, gazdasági, az ideológiai és szervezeti tennivalókat. A beszámoló tartalmazza a felsőbb pártszervezet és az alapszervezetek saját határozatainak végrehajtási tapasztalatait is. Helyes, ha minden párttag munkáját külön-külön is értékelik. A pártcsoportok minden esetben tegyenek eleget ennek a feladatnak, s miközben értékelik a párttag munkáját, adjanak továbbá megbízatást számára. TANULVA A KB HATÁROZATÁBÓL, kritikusan és önkritikusan, kommunista sze- rénységgel értékeljék a végzett munkát. A pártszervezetek kommunistái, a tömegszervezeti és gazdasági vezetők használjanak fel minden fórumot a KB november 14—15-i határozatának megismertetésére, megértetésére, mozgósítsák tagjaikat az aktív, cselek- ■ vő részvételre. , Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője
