Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Ifályi Péter és Péter János beszéde Két Pest megyei képviselő szólalt fel Tegnap délelőtt a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megjelentek az ülésen a kormány tagjai, és a páholyokban foglalt helyet a budapesti .diplomáciai képviseletek számos PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 291. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK SZOVJET JAVASLAT európai biztonsági és együttműködési szervezetre Apró Antalnak, az ország­gyűlés elnökének megnyitója után Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese emelke_ dett szólásra, majd Kovács Ist­vánná (Pest megye), Lendvai József (Veszprém megye), Ta­kács Imréné (Csongrád me­gye), Gácsi Miklós (Borsod me­gye), Szépvölgyi Zoltán (Bu­dapest), Kosztólánczi János- né (Somogy megye), dr. Szabó József (Baranya megye), Vil- mányi Mária (Hajdú-Bihar megye), Spisák András (Sza­vezetője és tagja. bolos-Szatmár megye) és Gyön­gyösi István (Heves megye) szólalt fel. Ezt követően ebédszünet kö­vetkezett, majd Apró Antal elnökletével továbbfolytató­dott a költségvetés vitája. El­sőként Péter János külügymi­niszter szólalt fel, majd Ska- liczky Károlyné (Békés me­gye), Darvasi István (Buda­pest), Nics János (Fejér me­gye), Kalmár János (Pest me­gye) és Somogyi József (Buda­pest). foglalását követően került sor. — A beterjesztett 1973. évi költségvetésnek ezért az a fel­adata, hogy az államháztartás bevételeit és kiadásait oly mó­don szabja meg, úgy ossza el, hogy a Központi Bizottság ha­tározatában megjelölt politi­kai, gazdaságpolitikai elvek a pénzügyi intézkedések révén érvényesülj enek. — Az 1973. évi előirányza­tok megfelelnek a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott követelmé­nyeknek. A költségvetés arra az intéz­kedési tervre támaszkodik, amelyet a kormány a Köz­ponti Bizottság határozatai­nak érvényesítésére a közel­múltban kidolgozott és jóvá­hagyott. A kormány intézke­dési terve gondosan és részle­tekbe menően sorolja fel a teendőket. Ez lesz a követke­ző hónapok minisztertanácsi munkaprogramjának gerince, fő tartalma. — Ennek nyomán a kor­mány az 1972. évi tervben in­tézkedett a felhalmozási és külkereskedelmi egyensúly ja­vításáról. Ezért az 1972. évi terv és a költségvetés olyan célokat tartalmazott, hogy a belföldi felhasználás ne ha­ladja meg a nemzeti jövedel­met, a felhalmozás pedig ne legyen magasabb, mint a meg­előző évben. Előirányoztuk, hogy a kivitel gyorsabb ütem­ben növekedjék, mint a beho­zatal, és számottevően javul­jon a külkereskedelmi áru­Mivel több képviselő nem jelentkezett szólásra, az elnök­lő dr. Beresztóczy Miklós be­zárta a vitát, és megadta a szót a pénzügyminiszternek, aki összefoglalta W-. elhangzot­takat. Ezután szavazásra került sor: Az országgyűlés az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben egy­hangúlag elfogadta. As országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a népgazdasági ter­vezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja mun­káját. (A továbbiakban ismer­tetjük Vályi Péter és Pétét János, valamint Kovács Ist­vánná és Kalmár János Pest megyéi képviselők felszólalá­sát.) forgalom egyenlege. Fontos feladatként jelöltük meg a ter­melés gazdaságosságának ja­vítását. Mi a helyzet most? A népgazdaság 1972. évi fejlődé­sének eredményei azt mutat­ják, hogy azok az intézkedé­sek, amelyeket a kormány a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítására hozott, ked­vező változást eredményeztek. Nem lehetünk ugyanilyen elé­gedettek a költségvetési hely­zet alakulásával — mondotta Vályi Péter, majd ennek Okait elemezte. Hangsúlyozottan szólt a termelési folyamat ha­tékonysága fokozásának szük­ségességéről. — A Központi Bizottság egy éve nagy hangsúllyal szólt a vállalati és üzemszervezési munka megjavításáról. Szület­tek jó határozatok, voltak szé­les körű tanácskozások és a gyakorlatban is megkezdődött valami. Persze, senki sem vár­hatta, hogy egyik évről a má­sikra gyökeresen megváltozik a helyzet. Ami azonban tör­tént, az még nagy területeken a szerény várakozásnak sem felel meg. A helyzet nagyon egyenlőtlen vállalatainknál, de azt általánosságban megál­lapíthatjuk, hogy sok helyütt még mindig csak a nekigyűr - kőzés állapotában vagyunk. Prafílátabkítás a Csepel Autógyárban A továbbiakban a Minisz­tertanács elnökhelyettese 'a fentiekkel szorosan összefüg­gő költséggazdálkodás, az ön­költségcsökkentés fontosságá­ról beszélt. — A belkereskedelemben a ráfordítások növekedése meg­haladta a forgalom emelkedé­sét — mondotta. — 1971-ben egy százalék forgalomemelke­dés a ráfordítás 1,46 százalé­kos növekedése mellett való­sult meg, és ez a romlás az idén is tovább folytatódott. Mindebben bizonyos objektív, a vállalatoktól független ne­hézségek hatása is tükröződik, de egyik oka és forrása kétség­telenül az élő- és holtmunka- felhasználás hasznosításának alacsony színvonala. Ily mó­don függ össze a vállalati szer­vezési munka a költségalaku­lással. Ezután az ésszerű gépcserék, a fajlagos anyagfelhasználás csökkenésének szükségességé­ről, a vállalatközi kooperáció megfontolt bővítéséről beszélt, majd az ország legnagyobb 40—50 ipari vállalata tevé­kenységének fontosságáról szólt. — A kormány megkülönböz­tetett figyelme mindenképpen fokozott követelményeket je­lent, nagyobb felelősséget ró (Folytatás a 2. oldalon.) St. Quen Megkezdődött az FKP XX. kongresszusa Szerda délelőtt a Párizs környé­ki St. Quenban megkezdődött a Francia Kommunista Párt XX. kongresszusa. A kongresszust Francois Billoux, a politikai bi­zottság tagja nyitotta meg, majd Georges Marchais, az FKP főtit­kárhelyettese (képünkön) terjesz­tette elő a központi bizottság je­lentését. (Kommentárunk a 4. ol­dalon.) A képviselő- és tanácstag- választások jelölőigy ülésein 134 közérdekű bejelentés," javaslat hangzott el Törtei községben. Pedig a 114 választói körzet közül tizenegyben a lakosság egyáltalán nem tett ilyen beje­lentést. Ami persze nem azt jelenti, mintha ezekben a kör­zetekben nem lenne semmi kí­vánnivaló. Csak hát az embe­rek nem mindenütt egyformán tárják fel a közt szolgáló jo­gos kívánságokat. Az pedig, hogy amá a vá­lasztói gyűlésen elhangzik nem marad pusztába kiáltó szó, te­hát érdemes felszólalni, Törteién is bebizonyult: a közérdekű bejelentések és javaslatok jó részét igye­kezett a tanács a választá­sok óta megvalósítani. Természetesen mindgn nem valósulhatott meg, hiszen a község anyagi ereje véges. Mégsem kell szégyenkeznie a tanácsnak, megtett mindent, amit csak tehetett. A gyűléseken 51 bejelentés vonatkozott a község különbö­ző utcáiban úttest és járda, va­lamint esővízelvezető csatorna építésére, javítására. Nos, csa­torna nem épült, de elkészült 192 ezer forint költséggel a község vízrendezési terve, amelynek kivitelezéséhez kö­rülbelül hatmillió forintra len­ne szükség. Ez pedig annyit jelent, hogy a község saját ere­jéből nem építheti meg. Vi­szont néhány átereszt meg­csináltatott a tanács és ezzel is sokat javított a helyzeten a csatornázás későbbi megoldá­sáig. Üttest és járda több utcában készült. Leghosszabb a Kos­suth I,ajos út 730 méteres űj úttestszakasza, amely 1 millió 300 ezer forintba került. A jár­dák építéséhez a lakosság tár­sadalmi munkával járult hoz­zá. Szintén sok bejelentés, és­pedig számszerint 21—21 vonatkozott a közvilágí­tásra, valamint az áruellá­tás és a bolthálózat megja­vítására. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sokoldalú előkészítő tanácsko­zásainak szerdai ülésén Vik­tor Malcev, a Szovjetunió kép­viselője a következő napiren­di javaslatot terjesztette elő: „1. Az európai biztonság szavatolásáról és az európai államok kölcsönös viszonyá­nak elveiről; 2. az egyenjogúság alapján álló kereskedelmi, gazdasági, tudományos, műszaki és kul­turális kapcsolatok kiterjesz­téséről, beleértve az együtt­működést a környezetvédelem területén is; 3. az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szervezetről.” A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy az európai biztonság szavatolásának és az európai államok kölcsönös viszonya elveinek kérdései el­választhatatlanok egymástól. Ebben az összefüggésben já­rulhatnak hozzá a leghatéko­nyabban a pozitív folyamatok erősítéséhez és fejlesztéséhez az európai kontinensen. A küszöbönálló összeurópai Ennek hatására három utcát közvilágítással láttak el, két utcában pedig szaporították a közvilágítási lámpahelyeket. Így aztán, egyes tanyákat ki­véve, a község közvilágítása teljessé lett. A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ a húsellátás javulását jövő esztendőre helyezte kilátásba. Ellenben a lakosság által sür­getett ÁBC-áruház építésére kijelölt telek kisajátítását nem kérte. Jelezte ugyanis, hogy az építkezés költségeit egyelőre nem képes fedezni. Az Arany­kalász Tsz központi majorjá­ban vegyesbolt létesítésére kérték fel az ÁFÉSZ-t. Bolthe- lyiségiet is rendelkezésére bo­csátana a tsz. Az ÁFÉSZ vi­szont pénzhiányra hivatkozva egyelőre nem nyit boltot a ma­jorban. Vízvezeték bevezetésére kilenc utcában, és ahhoz új kút fúrására 19 bejelen­tés vonatkozott. Artézi kút fúrására a tanács 1973-ra 350 ezer forintot irányzott elő. Az idén megnyílt a község II. számú óvodája. Az Arany­kalász és a Rákóczi tsz, meg a szülők a községi tanács anya­gi hozzájárulásával közösen építették fel 25 kisgyermek számára Az óvoda fenntartá­sának költségeit természetesen a tanács vállalta magára Sz. E­Befejezte nyolcnapos egyip­tomi látogatását a Közalkal­mazottak Szakszervezetének küldöttsége, amely dr. Prieszol Olga főtitkár vezetésével ta­nulmányozta az ország szak- szervezeteinek tevékenységét. A küldöttséget fogadta Abdel Latif Boltija, az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségének elnöke és Szala- heddin Gharib munkaügyi mi­tanácsko:.ist — folytatta Mal­cev — nem egyszeri találkozó­nak tekintjük. Európa történe­te új fejezetének kezdetét sze­retnénk látni benne és ezért a legtermészetesebb, hogy a ta­nácskozás napirendjébe felve­gyük egy olyan szervezet lét­rehozásának megvitatását, amely a maga nemében össze­kötő híd lehet az első, és sz ezt követő tanácskozások kö­zött. Megfigyelők szerint a nyu­gati delegációk megelégedés­sel fogadták a javaslatot, s azt „hasznosnak és konstruktív­nak” minősítették. Határidő nélkül Elnapolták Le Dúc Tha és Kissinger megbeszelestyt Le Duc Tho, a VDK Párizs­ban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója és Hen­ry Kissingér, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója szerdán több mint hat órán át tárgyalt a francia főváros Neuilly-Sur-Seine ne­vű elővárosában. Ez volt a két politikus bizalmas megbeszé­lései december 4-én kezdődött 22. fordulójának 9. s egyúttal leghosszabb ülése. A szerdai eszmecseréről — a tárgyaló felek korábbi meg­állapodásához híven — ezúttal sem közöltek részleteket. A nyugati hírügynökségek csak arról tudósítanak, hogy Le Dúc Tho és Kissinger a kon­zultáció befejeztével szívélye­sen kezet rázott, a kíséretük­ben lévő VDK-, illetve ameri­kai küldöttség tagjai szintén búcsút vettek egymástól. ★ Sine die (határidő nélkül) elnapolták Le Dúc Tho és Henry Kissinger megbeszélé­seit. Henry Kissinger, Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerdán este, ke­véssel 21 óra után, Párizsból hazarepült Washingtonba. Elutazása előtt az orly-i re­pülőtéren röviden nyilatko­zott a sajtó képviselőinek. Ki­jelentette, hogv továbbra is fenntartja az érintkezést Le Due Thoval, a VDK párizsi tárgyaló küldöttségének kü­lönleges tanácsadójával, s kö­zösen fognak dönteni arról, hogy szükség esetén mikor ta­lálkozzanak újból. Hozzáfűzte: munkatársa. William Sullivan távol-keleti ügyekkel megbízott külügyi ál­lamtitkár és az amerikai dele­gáció más tagjai Párizsban ma­radnak, hogy találkozzanak a VDK szakértőiveL Végül köszönetét mondott a francia kormány előzékenysé­géért és közreműködéséért. niszter, az egyiptomi szakszer­vezeti főtanács elnöke. A ma­gyar delegáció ipari üzemek­be is ellátogatott. Garamvölgyi József műve­lődésügyi miniszterhelyettes vezetésével szerdán háromta­gú magyar küldöttség érke­zett Szófiába, hogy részt ve­gyen a Bolgár Kultúra csü­törtökön kezdődő második or­szágos kongresszusán. A pénzügyi intézkedésekben is érvényesülnek a Központi Bizottság határozatának elvei Vályi Péter felszólalása A költségvetés parlamenti vitája olyan kiemelkedő al­kalom, amely módot ad az or­szág gazdasági helyzetének át­tekintésére, az eredmények és problémák értékelésére, mind a képviselőknek, mind az ér­deklődő közéleti embereknek — kezdte felszólalását az or­szággyűlés tegnapi vitájában Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. — Az állami költségvetés ezúttal is a párt és a kormány gazdaságpoliti­káját kifejező népgazdasági terv pénzügyi összefoglalása. Előirányzatai tartalmazzák azokat a kereteket, feltétele­ket is, amelyek az előttünk álló évben az ország lakossá­gának életkörülményeit for­málják. — Az országgyűlés mostani napirendjének jelentőségét fo­kozza az a tény, hogy az 1973. évi költségvetési törvény meg­alkotására nem sokkal a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állás­Jelentős feladat az üzemszervezés Ezután Vályi Péter az öt­éves terv eddigi, eredményei­ről beszélt, s megállapította: eredményeink alapján joggal feltételezhetjük, hogy a hátra­levő három évben megvalósít­juk mindazt, amit a tervben' célul tűztünk magunk elé. A továbbiakban szólt a gaz­dasági fejlődés tervszerűségé­nek fontosságáról, majd utalt a párt Központi Bizottsága egy évvel ezelőtti határozatá­ra, amely megszabja a legfon­tosabb gazdaságpolitika^ teen­dőket. Mi lett a javaslatokkal? Közösen épített óvoda Törteién

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom