Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

2 PEST MEGYEI kMíriap 1972. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Befejeződött a költségvetés vitája Pest megyeiek a szünetben Az országgyűlés ülésszakának szüneteiben is élénk beszél­getések folynak a Parlament folyosóin. A Pest megyei ország- gyűlési képviselők is számos kérdést beszélnek itt meg a párt vezetőivel, a kormány tagjaival, országos főhatóságok vezetői­vel, képviselőtársaikkal. Ezekből örökítettünk meg egy-egy pillanatot képeinken. Kádár János Henkel Andris belügyminiszterrel és Kárpáti Ferenc vezérőrnaggyal (Pest megye 29. választókörzetének képviselője) be­szélget. CservenJta Ferenené, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára (Pest megye 4. sz. választókörzetének képviselője) dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével tárgyal. Dr. Dimény Imre (a kép jobb oldalán) mezőgazdasági és élelme- ■ésügyl miniszternek és Győré Sándornak, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnökének (Pest megye 9. választókörzetének kép­viselője) eszmecseréje. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke (Pest megye hetedik vá­lasztókerületének képviselője) Nagy Miklóssal, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhelyettesével (Pest megye huszonyolcadik vá­lasztókerületének képviselője) vitatja meg a nap eseményeit. Vlgh István üzemvezető-helyettes (Pest megye 16. választókörzeté­nek képviselője) és Novák Béla, a Budai Járási Pártbizottság első at­kára között is (a megye 23. választókörzetének képviselője) a törvény­javaslatról íolylk a szó. Gábor Viktor felvételei (Folytatás az 1. oldalról) az érintett vállalatokra. Ezek sorában más a helyzet és bo­nyolultabb a Központi Bizott­ság határozatában említett 8—10 olyan nagyvállalat, amelynél régóta meg nem ol­dott termelésszerkezeti, gazda­sági és értékesítési nehézségek vannak. Sajnos, ebbe a kategó­riába nagy létszámú üzemek tartoznak, olyanok, mint a Vö­rös Csillag Traktorgyár, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár, a Csepel Autógyár, a Ganz- MÁVAG és hasonlók. Itt azt a feladatot kell megoldani a vállalat dolgozóival és az ille­tékes pártszervezetekkel egyet­értésben, hogy a termelési pro­fil gyors átalakítását, ha kell, ésszerű szűkítését állami pénzügyi támogatással is biz­tosítsuk, és hosszabb időre kormányszintű határozattal és segítséggel tegyük számukra lehetővé szilárd és reális szer­kezet kialakítását. Vitathatat­lan, hogy ez az akció bonyo­lult és nehéz lesz. Átcsoporto­sításokra kerül majd sor, rész­ben a vállalaton belül, rész­ben vállalatok között is, át­képzésre, új szakma elsajátítá­sára lesz szükség, régi gyárt­mányokról le kell mondani, újakat kell bevezetni. Ehhez tudatos, határozott cselekvés szükséges minden részvevő számára. Mérsékeltebb differenciálás Váiyi Péter ezután foglalko­zott a lakosság életkörülmé­nyeinek alakulásával, folya­matos javításának fontosságá­val, majd arról beszélt, hogy az ipari és az építőipari mun­kások jelentős kategóriáinak nománál bére nem tartott lé­pést a bérek átlagos növeke­désével. — Elsősorban ez tette szük­ségessé az életszínvonalat érintő, a párt Központi Bizott­ságának határozatában beje­lentett központi intézkedése­ket Ezek eredményeként 1973- ban az országos átlagnál lé­nyegesen gyorsabb lesz az ipa­ri és az építőipari munkások reálbérének növekedés?, amit elsősorban a nyolc-, illetve hatszázalékos ipari, építőipari központi munkásbéremelés alapoz meg. A központi bér­emelésnél nem cél a nagymér­tékű differenciálás, csak a fel­tétlenül szükséges mértékig. A differenciálásit olyan mértékű­nek képzeljük, hogy az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike része­süljön a béremelésből, mégpe­dig úgy, hogy a központi és vállalati forrásokból legalább 5—6 százalékos többletbért az is kapjon, akinél az emelés kisebb mértékben indokolt Az ipar és kereskedelem együttműködése A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután az ipar és a kereskedelem között szüksé­ges még jobb együttműködés­ről, a belkereskedelem egyes területeiről beszélt. — A mezőgazdaság húster­melő tevékenysége a baromfi­program befejezése után, a sertésprogram kibontakozásá­val jelentősen fokozódott. El­sősorban a húsfeldolgozásban jelentkeznek most a problé­mák — mondotta a többi kö­zött, majd így folytatta: — Jövőre ezért elengedhetetlenül szükség lesz a húsipar re­konstrukciójára, a meglevő üzemek szűk keresztmetszetei­nek megszüntetésére. Folya­matban van új, nagy létesít­mények beruházása is. A továbbiakban elemezte a feldolgozott áruk hasznát, je­lentőségét külkereskedel­münkben, majd foglalkozva a kereskedelmi ellátás más terü­leteivel, felhívta a figyelmet a gyermekruházat minőségének, választékának további javítá­sára. A tartós fogyasztási cikkek kínálatát a belföldi és a külföldről behozott termé­keknél egyaránt javítani kell — mondotta. Összehangolt tervek a KGST-ben Részletesen foglalkozott a Minisztertanács elnökhelyette­se a KGST jelentőségével. — Tárgyilagosan megálla­píthatjuk, hogy a múlt év nya­rán, a KGST XXV. üléssza­kán elfogadott komplex prog­ramban foglaltak valóraváltá- sa már az eltelt rövid idő alatt is eredményeket hozott. — A gazdasági integrációs folyamatban különösen fontos­nak tartjuk a KGST-tagálla- mok népgazdaság-fejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek foko­zódó összehangolását — mon­dotta. — A jövő évben meg­kezdjük az 1976—1980-as évekre szóló ötéves tervünk összehangolását a KGST-or- szágokéval, kidolgozzuk és összehangoljuk a hosszútávú — 1990-ig terjedő — időszak­ra szóló terveinket is. A KGST perspektíváját jól mu­tatja a számunkra is nagyon fontos, minden előnyös terme­lési kooperáció, amelyben a közelmúltban megegyeztünk integrációs partnereinkkel. Egyensúlyban a külkereskedelmi mérleg Példaként az autóipari együttműködést, illetve a szi­bériai cellulózgyár közös épí­tését említette, majd a KGST- tagállamok kollektív valuta- rendszeréről beszélt. Ezután méltatta külkereskedelmi helyzetünket. — A külkereskedelmi forga­lom ebben az évben a belső növekedés és a kedvező külső piaci körülmények hatására az előirányzottnál kedvezőbben alakult, együttesen nézve, a külkereskedelmi • mérleg egyensúlyba jött. A nemzetkö­zi áruforgalomban a szocialis­ta országok részaránya 70 szá­zalék, a fejlett tőkésországo­ké 25 százalék, a fejlődő or­szágoké 5 százalék körül mo­zog. Nagyjából ez az arány várható a következő években is. A Szovjetunióval egészsé­gesen fejlődik a forgalom mennyisége és összetétele. A Szovjetunió első számú part­nerünk a termelési együttmű­ködésben, ugyanakkor gépex­portunk legfontosabb piaca. A Minisztertanács elnökhe­lyettese részletezte ezután az együttműködés területeit, majd foglalkozott a fejlett tő­késországokkal lebonyolított Támogatni kell a Vályi Péter ezután a széllé-, mi export jelentőségét mél­tatta, majd így fejezte be fel­szólalását: — Sok helyütt és szívesen beszélnek ma nálunk arról, hogy ilyen vagy olyan külföl­di licencet vásároltak és hasz­nosításuk mennyire gazdasá­gos. Ez tulajdonképpen helyes dolog, viszont sokkal kevesebb szó esik arról, hogy egy-egy területen a hazai kutatók és tervezők nagyszerű terveket tudnak létrehozni. Márpedig ahol ez így van, ott és akkor nyilvánvaló, hogy a hazai szel­lemi termék külföldi megis­mertetéséért és ha lehet, ér­tékesítéséért minden követ meg kell mozgatnunk. Óriási lehetőség ez mind a szocialis­ta integráció erősítéséhez, mind a békés verseny adta le­hetőségek kiaknázásához. Szel­külkereskedelmi forgalmunk­kal. — 1972-ben az ezekbe az országokba irányuló kivitelünk több, mint 30 százalékkal nőtt, behozatalunk az előző évi szint körül alakul — mondot­ta, majd így folytatta: — Mi a kereskedelem mindenfajta korlátozásáról azt valljuk,, hogy károsak és megszünte­tendők. A nemzetközi helyzet javulásának ez kikerülhetetlen követelménye. — Ez évben jelentős növe­kedést ér el forgalmunk a fej­lődő országokkal. Vállalataink piaci kilátásai a jövő évre ked­vezőek. A kivitel növekedése 14 százalék', a behozatalé 24 százalék körül alakulhat. To­vábbra is kiemelkedő helyet foglal el a fejlődő gazdaságú partnereink sorában India, az Egyesült Arab Köztársaság, Irán, Irak, Szíria, Brazília és Algéria. — 1972-ben kedvező változás vette kezdetét iraki kapcsola­tainkban: megindultak a kő­olajvásárlásaink. Kapcsola­taink erőteljes élénkülése vár­ható a latin-amerikai orszá­gokkal. — A különböző vállalatok­nál, intézményeknél, miniszté­riumokban mindenütt ott van­nak azok a szakemberek, akik közvetlenül részt vesznek kül­gazdasági kapcsolataink alakí­tásában. Érdekünk, hogy jól és méltón képviseljenek bennün­ket. Ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy különö­sen az orosz, emellett az an­gol, de más nyelvek ismerete is nemcsak a külkereskedelmi vállalatoknál, hanem az egésr gazdaságban megfelelő megbe­csülést kapjon. szellemi exportot leni exportunkat ezért minden eszközzel bátorítaini, támogat­ni kell. — Összességében tehát gaz­dasági építőmunkánk eredmé­nyeivel elégedettek lehetünk. A pártunk X. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, si­kerrel oldjuk meg a gazdasá­gi feladatokat. Anrrnt a Köz­ponti Bizottság novemberi ülé­sén elfogadott állásfoglalása megállapítja, gazdaságirányí­tási rendszerünk jó eszközként szolgálja a szocialista terv- gazdálkodást, a szocialista épí­tés céljait. A fejlődés során felmerülő, általunk jól ismert gondok megoldása mindany- nyiunk számára felelősségtel­jes, körültekintő munkát je­lent. Ezt a munkát minden szinten vállalni kell és vállal­ni is fogjuk. A Parlament folyosóján Összefogás óvodákért • Jövőre még több konzervet ad Nagykörös Pénteken gyárat avatnak Némádon — Szombaton új üzemházat Gyomron Tegnap délelőtt folytatódott a Parlament költségvetési vi­tája, s folytatódtak az ezzel kapcsolatos beszélgetések a szünetekben is. Novák Béla, a budai járási pártbizottság első titkára, a megye 23. választó- körzetének képviselője szintén erről váltott szót képviselő­társaival. — Ipari járás vagyunk, ért­hető tehát, ha az emberek többségét most, a bérkérdések foglalkoztatják. Az ipari mun­kások több mint hatvan szá­zalékát érintik ezek a várha­tó intézkedések. S ami szin­tén sokakat érintő dolog: az egészségügy- és az oktatásügy fejlesztésére fordított fejlesz­tési összegek jelentős növelé­se... — Való igaz — kapcsolódik a beszélgetésbe Ihátszi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, a megye 14. vá­lasztókörzetének képviselője —, nagyon időszerű volt az oktatásügy erőteljesebb fej­lesztése. Járásunk iskoláiban csak szemléltetőeszközök be­szerzésére legalább tizenkét­millió forint kellene. Termé­szetesen ekkora összeget sem­miképpen sem kaphatunk még a megemelt költségvetésből sem. Magunknak is segítenünk kell, hogy gyorsabban léphes­sünk előbbre. Hogyan? Például úgy, hogy megállapodtam Kal­már János képviselőtársam­mal, aki a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat főmérnöke, hogy eljuttatják hozzánk néhány, náluk elké­szített iskolai szemléltetőesz­köz egy-egy példányát, amit I aztán mi a járás üzemeiben és más gazdasági egységeiben sokszorosíttatunk. / A dabasi járás azonban nem­csak iskolai szemléltetőeszkö­zökben szegény, hanem kevés az óvodai férőhely is. Az ellá­tottság a megyei 60-nal szem­ben ebben a járásban csak 40 százalék. — A célunk az — mondja bizakodóan Ihászi József —, hogy a negyedik ötéves terv végére el kell érni a mi járá­sunkban is a megyei átlagot. Hogyan ? Elsősorban társadal­mi összefogással. Dabas har­madik kerületében így épül most egy hatvanszemélyes óvo­da, amely márciusra készül el. Gyálon, a helyi Búrakalász Termelőszövetkezet épít a sa­ját erejéből egy szintén ugyan­ekkora óvodát jövőre. Tábor­falván pedig egy elnéptelene­dett iskolát alakítanak át 1973- ban óvodává. összefogás, a helyi erők jobb kihasználása — minduntalan visszatérő témája a folyosói beszélgetéseknek. Ezzel kezdi Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, a me­gye 10- választókörzetének kép­viselője is. — Nemcsak a miniszteri ex­pozé, hanem a hozzászólók többsége is. arról az összefog­laló igényről beszélt, hogy a jövő esztendő feladatait első­sorban a hatékonyság növelé­sével oldhatjuk meg. Ez érvé­nyes a mi gyárunkra is. Sta­bilizálni kell a hazai ellátást, javítani a külkereskedelmi mérleget. Beruházás nélkül. Az 1965—70 közötti, százöt­venmilliós nagy rekonstruk­ció utolsó adósságát, harminc­négymilliót, jövőre fizetjük ki. A termelést növelni új gépso­rok vásárlásával tehát nem tudjuk. És nem kívánjuk nö­velni a létszámot sem, amely 1969 óta lényegében változat­lan. Ennek ellenére jövő évi tervünk százmillióval több ter­melési érték előállítását írja elő. De hogyan s miből? — kérdezheti bárki s joggal. Ru­galmasabb, a nyersanyagkí­nálathoz jobban igazodó mun­kaszervezéssel. Ha szükséges, a gépek és a dolgozók gyors átcsoportosításával, egy-egy szezonjellegű áruféleség érke­zésekor. Szeretnénk elérni, hogy ne kelljen visszautasíta­nunk a termelőket, bármilyen mennyiségű áruval érkeznek is. A jövő évre ezer holddal több zöldségféleségre szerző­dött a gyár, és teljes kapaci­tással hozzákezdenek a hús­konzervek készítéséhez is. Az idei háromezerötszáz tonna húskonzerv helyett jövőre már nyolcezer tonnát készítenek. Ez mintegy negyven húskészít­ményt jelent. Hogy lesz-e a húskonzer­vekhez is elegendő nyers­anyag, ami a folyamatos ter­melés alapfeltétele, arra Ihá­-

Next

/
Oldalképek
Tartalom