Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

2

PEST MEGYEI

kMíriap

1972. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK

Befejeződött a költségvetés vitája

Pest megyeiek a szünetben

Az országgyűlés ülésszakának szüneteiben is élénk beszélgetések folynak a Parlament folyosóin. A Pest megyei ország- gyűlési képviselők is számos kérdést beszélnek itt meg a párt vezetőivel, a kormány tagjaival, országos főhatóságok vezetőivel, képviselőtársaikkal. Ezekből örökítettünk meg egy-egy pillanatot képeinken.

Kádár János Henkel Andris belügyminiszterrel és Kárpáti Ferenc vezérőrnaggyal (Pest megye 29. választókörzetének képviselője) beszélget.

CservenJta Ferenené, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára (Pest megye 4. sz. választókörzetének képviselője) dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével tárgyal.

Dr. Dimény Imre (a kép jobb oldalán) mezőgazdasági és élelme- ■ésügyl miniszternek és Győré Sándornak, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnökének (Pest megye 9. választókörzetének képviselője) eszmecseréje.

Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke (Pest megye hetedik választókerületének képviselője) Nagy Miklóssal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettesével (Pest megye huszonyolcadik választókerületének képviselője) vitatja meg a nap eseményeit.

Vlgh István üzemvezető-helyettes (Pest megye 16. választókörzetének képviselője) és Novák Béla, a Budai Járási Pártbizottság első atkára között is (a megye 23. választókörzetének képviselője) a törvényjavaslatról íolylk a szó.

Gábor Viktor felvételei

(Folytatás az 1. oldalról)

az érintett vállalatokra. Ezek sorában más a helyzet és bonyolultabb a Központi Bizottság határozatában említett 8—10 olyan nagyvállalat, amelynél régóta meg nem oldott termelésszerkezeti, gazdasági és értékesítési nehézségek vannak. Sajnos, ebbe a kategóriába nagy létszámú üzemek tartoznak, olyanok, mint a Vörös Csillag Traktorgyár, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Csepel Autógyár, a Ganz- MÁVAG és hasonlók. Itt azt a feladatot kell megoldani a vállalat dolgozóival és az illetékes pártszervezetekkel egyetértésben, hogy a termelési profil gyors átalakítását, ha kell, ésszerű szűkítését állami pénzügyi támogatással is biztosítsuk, és hosszabb időre kormányszintű határozattal és segítséggel tegyük számukra lehetővé szilárd és reális szerkezet kialakítását. Vitathatatlan, hogy ez az akció bonyolult és nehéz lesz. Átcsoportosításokra kerül majd sor, részben a vállalaton belül, részben vállalatok között is, átképzésre, új szakma elsajátítására lesz szükség, régi gyártmányokról le kell mondani, újakat kell bevezetni. Ehhez tudatos, határozott cselekvés szükséges minden részvevő számára.

Mérsékeltebb

differenciálás

Váiyi Péter ezután foglalkozott a lakosság életkörülményeinek alakulásával, folyamatos javításának fontosságával, majd arról beszélt, hogy az ipari és az építőipari munkások jelentős kategóriáinak nománál bére nem tartott lépést a bérek átlagos növekedésével.

— Elsősorban ez tette szükségessé az életszínvonalat érintő, a párt Központi Bizottságának határozatában bejelentett központi intézkedéseket Ezek eredményeként 1973- ban az országos átlagnál lényegesen gyorsabb lesz az ipari és az építőipari munkások reálbérének növekedés?, amit elsősorban a nyolc-, illetve hatszázalékos ipari, építőipari központi munkásbéremelés alapoz meg. A központi béremelésnél nem cél a nagymértékű differenciálás, csak a feltétlenül szükséges mértékig. A differenciálásit olyan mértékűnek képzeljük, hogy az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike részesüljön a béremelésből, mégpedig úgy, hogy a központi és vállalati forrásokból legalább 5—6 százalékos többletbért az is kapjon, akinél az emelés kisebb mértékben indokolt

Az ipar és kereskedelem együttműködése

A Minisztertanács elnökhelyettese ezután az ipar és a kereskedelem között szükséges még jobb együttműködésről, a belkereskedelem egyes területeiről beszélt.

— A mezőgazdaság hústermelő tevékenysége a baromfiprogram befejezése után, a sertésprogram kibontakozásával jelentősen fokozódott. Elsősorban a húsfeldolgozásban

jelentkeznek most a problémák — mondotta a többi között, majd így folytatta: — Jövőre ezért elengedhetetlenül szükség lesz a húsipar rekonstrukciójára, a meglevő üzemek szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére. Folyamatban van új, nagy létesítmények beruházása is.

A továbbiakban elemezte a feldolgozott áruk hasznát, jelentőségét külkereskedelmünkben, majd foglalkozva a kereskedelmi ellátás más területeivel, felhívta a figyelmet a gyermekruházat minőségének, választékának további javítására. A tartós fogyasztási cikkek kínálatát a belföldi és a külföldről behozott termékeknél egyaránt javítani kell — mondotta.

Összehangolt tervek a KGST-ben

Részletesen foglalkozott a Minisztertanács elnökhelyettese a KGST jelentőségével.

— Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a múlt év nyarán, a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex programban foglaltak valóraváltá- sa már az eltelt rövid idő alatt is eredményeket hozott.

— A gazdasági integrációs folyamatban különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagálla- mok népgazdaság-fejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek fokozódó összehangolását — mondotta. — A jövő évben megkezdjük az 1976—1980-as évekre szóló ötéves tervünk összehangolását a KGST-or- szágokéval, kidolgozzuk és összehangoljuk a hosszútávú — 1990-ig terjedő — időszakra szóló terveinket is. A KGST perspektíváját jól mutatja a számunkra is nagyon fontos, minden előnyös termelési kooperáció, amelyben a közelmúltban megegyeztünk integrációs partnereinkkel.

Egyensúlyban a külkereskedelmi mérleg

Példaként az autóipari együttműködést, illetve a szibériai cellulózgyár közös építését említette, majd a KGST- tagállamok kollektív valuta- rendszeréről beszélt. Ezután méltatta külkereskedelmi helyzetünket.

— A külkereskedelmi forgalom ebben az évben a belső növekedés és a kedvező külső piaci körülmények hatására az előirányzottnál kedvezőbben

alakult, együttesen nézve, a külkereskedelmi • mérleg egyensúlyba jött. A nemzetközi áruforgalomban a szocialista országok részaránya 70 százalék, a fejlett tőkésországoké 25 százalék, a fejlődő országoké 5 százalék körül mozog. Nagyjából ez az arány várható a következő években is. A Szovjetunióval egészségesen fejlődik a forgalom mennyisége és összetétele. A Szovjetunió első számú partnerünk a termelési együttműködésben, ugyanakkor gépexportunk legfontosabb piaca.

A Minisztertanács elnökhelyettese részletezte ezután az együttműködés területeit, majd foglalkozott a fejlett tőkésországokkal lebonyolított

Támogatni kell a

Vályi Péter ezután a széllé-, mi export jelentőségét méltatta, majd így fejezte be felszólalását:

— Sok helyütt és szívesen beszélnek ma nálunk arról, hogy ilyen vagy olyan külföldi licencet vásároltak és hasznosításuk mennyire gazdaságos. Ez tulajdonképpen helyes dolog, viszont sokkal kevesebb szó esik arról, hogy egy-egy területen a hazai kutatók és tervezők nagyszerű terveket tudnak létrehozni. Márpedig ahol ez így van, ott és akkor nyilvánvaló, hogy a hazai szellemi termék külföldi megismertetéséért és ha lehet, értékesítéséért minden követ meg kell mozgatnunk. Óriási lehetőség ez mind a szocialista integráció erősítéséhez, mind a békés verseny adta lehetőségek kiaknázásához. Szelkülkereskedelmi forgalmunkkal.

— 1972-ben az ezekbe az országokba irányuló kivitelünk több, mint 30 százalékkal nőtt, behozatalunk az előző évi szint körül alakul — mondotta, majd így folytatta: — Mi a kereskedelem mindenfajta korlátozásáról azt valljuk,, hogy károsak és megszüntetendők. A nemzetközi helyzet javulásának ez kikerülhetetlen követelménye.

— Ez évben jelentős növekedést ér el forgalmunk a fejlődő országokkal. Vállalataink piaci kilátásai a jövő évre kedvezőek. A kivitel növekedése 14 százalék', a behozatalé 24 százalék körül alakulhat. Továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a fejlődő gazdaságú partnereink sorában India, az Egyesült Arab Köztársaság, Irán, Irak, Szíria, Brazília és Algéria.

— 1972-ben kedvező változás vette kezdetét iraki kapcsolatainkban: megindultak a kőolajvásárlásaink. Kapcsolataink erőteljes élénkülése várható a latin-amerikai országokkal.

— A különböző vállalatoknál, intézményeknél, minisztériumokban mindenütt ott vannak azok a szakemberek, akik közvetlenül részt vesznek külgazdasági kapcsolataink alakításában. Érdekünk, hogy jól és méltón képviseljenek bennünket. Ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy különösen az orosz, emellett az angol, de más nyelvek ismerete is nemcsak a külkereskedelmi vállalatoknál, hanem az egésr gazdaságban megfelelő megbecsülést kapjon.

szellemi exportot

leni exportunkat ezért minden eszközzel bátorítaini, támogatni kell.

— Összességében tehát gazdasági építőmunkánk eredményeivel elégedettek lehetünk. A pártunk X. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, sikerrel oldjuk meg a gazdasági feladatokat. Anrrnt a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott állásfoglalása megállapítja, gazdaságirányítási rendszerünk jó eszközként szolgálja a szocialista terv- gazdálkodást, a szocialista építés céljait. A fejlődés során felmerülő, általunk jól ismert gondok megoldása mindany- nyiunk számára felelősségteljes, körültekintő munkát jelent. Ezt a munkát minden szinten vállalni kell és vállalni is fogjuk.

A Parlament folyosóján

Összefogás óvodákért • Jövőre még több konzervet ad Nagykörös Pénteken gyárat avatnak Némádon — Szombaton új üzemházat Gyomron

Tegnap délelőtt folytatódott a Parlament költségvetési vitája, s folytatódtak az ezzel kapcsolatos beszélgetések a szünetekben is. Novák Béla, a budai járási pártbizottság első titkára, a megye 23. választó- körzetének képviselője szintén erről váltott szót képviselőtársaival.

— Ipari járás vagyunk, érthető tehát, ha az emberek többségét most, a bérkérdések foglalkoztatják. Az ipari munkások több mint hatvan százalékát érintik ezek a várható intézkedések. S ami szintén sokakat érintő dolog: az egészségügy- és az oktatásügy fejlesztésére fordított fejlesztési összegek jelentős növelése...

— Való igaz — kapcsolódik a beszélgetésbe Ihátszi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, a megye 14. választókörzetének képviselője —, nagyon időszerű volt az oktatásügy erőteljesebb fejlesztése. Járásunk iskoláiban csak szemléltetőeszközök beszerzésére legalább tizenkétmillió forint kellene. Természetesen ekkora összeget semmiképpen sem kaphatunk még a megemelt költségvetésből

sem. Magunknak is segítenünk kell, hogy gyorsabban léphessünk előbbre. Hogyan? Például úgy, hogy megállapodtam Kalmár János képviselőtársammal, aki a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat

főmérnöke, hogy eljuttatják hozzánk néhány, náluk elkészített iskolai szemléltetőeszköz egy-egy példányát, amit

I

aztán mi a járás üzemeiben és más gazdasági egységeiben sokszorosíttatunk. /

A dabasi járás azonban nemcsak iskolai szemléltetőeszközökben szegény, hanem kevés az óvodai férőhely is. Az ellátottság a megyei 60-nal szemben ebben a járásban csak 40 százalék.

— A célunk az — mondja bizakodóan Ihászi József —, hogy a negyedik ötéves terv végére el kell érni a mi járásunkban is a megyei átlagot. Hogyan ? Elsősorban társadalmi összefogással. Dabas harmadik kerületében így épül most egy hatvanszemélyes óvoda, amely márciusra készül el. Gyálon, a helyi Búrakalász Termelőszövetkezet épít a saját erejéből egy szintén ugyanekkora óvodát jövőre. Táborfalván pedig egy elnéptelenedett iskolát alakítanak át 1973- ban óvodává.

összefogás, a helyi erők jobb kihasználása — minduntalan visszatérő témája a folyosói beszélgetéseknek. Ezzel kezdi Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, a megye 10- választókörzetének képviselője is.

— Nemcsak a miniszteri expozé, hanem a hozzászólók

többsége is. arról az összefoglaló igényről beszélt, hogy a jövő esztendő feladatait elsősorban a hatékonyság növelésével oldhatjuk meg. Ez érvényes a mi gyárunkra is. Stabilizálni kell a hazai ellátást, javítani a külkereskedelmi mérleget. Beruházás nélkül. Az 1965—70 közötti, százötvenmilliós nagy rekonstrukció utolsó adósságát, harmincnégymilliót, jövőre fizetjük ki. A termelést növelni új gépsorok vásárlásával tehát nem tudjuk. És nem kívánjuk növelni a létszámot sem, amely 1969 óta lényegében változatlan. Ennek ellenére jövő évi tervünk százmillióval több termelési érték előállítását írja elő. De hogyan s miből? — kérdezheti bárki s joggal. Rugalmasabb, a nyersanyagkínálathoz jobban igazodó munkaszervezéssel. Ha szükséges, a gépek és a dolgozók gyors átcsoportosításával, egy-egy szezonjellegű áruféleség érkezésekor. Szeretnénk elérni, hogy ne kelljen visszautasítanunk a termelőket, bármilyen mennyiségű áruval érkeznek is.

A jövő évre ezer holddal több zöldségféleségre szerződött a gyár, és teljes kapacitással hozzákezdenek a húskonzervek készítéséhez is. Az idei háromezerötszáz tonna húskonzerv helyett jövőre már nyolcezer tonnát készítenek. Ez mintegy negyven húskészítményt jelent.

Hogy lesz-e a húskonzervekhez is elegendő nyersanyag, ami a folyamatos termelés alapfeltétele, arra Ihá-