Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

1972. DECEMBER 12., KEDD ^'kJCÍvIísp 3 Szövetkezetek Pest megyei Bizottsága A hatékonyabb együttműködésért I Októberben megalakult a Szövetkezetek Pest megyei Bizottsága, melynek elnökéül Szikszói Sándort, a MÉSZÖV elnökét választották. Vele beszélgettünk ar­ról, hogy mi tette szükségessé a bizottság létrejöttét? — Az egységes szövetkezeti törvény a magyar szövetkezeti jnozgalom közös társadalmi ta­nácskozó testületéről, az Or­szágos Szövetkezeti Tanácsról tartalmaz rendelkezéseket — kezdte válaszát Szikszai Sán­dor. — A különböző ágazatok szövetkezeteinek azonban nemcsak országos problémái vannak, ezért az együttműkö­dés előmozdítása alacsonyabb szinten is szükséges. Ennek felismerése vezette az MSZMP Pest megyei Bizottságát arra, hogy ajánlással forduljon az Észak-Pest megyei, a Buda- pest-környéki és a Dél-Pest megyei mezőgazdasági. szövet­kezeteit területi szövetségei­hez, a Kisipari Szövetkezetek és a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségéhez: hozzák létre e szövetkezetek közös bizottságát. © Milyen konkrét célki­tűzésekkel alakult meg a bizottság? — A mozgalmi-társadalmi és gazdasági együttműködés szervezett erősítését tűzte ki elsődleges célként. Figyelem­mel (kíséri a szövetkezeti moz­galomban végbemenő változá­sokat, értékeli őket és ennek megfelelő javaslatot tesz a tagszövetkezeteknek. Közös programokat, együttes meg­mozdulásokat szervez és így veszik igénybe az anyagi esz­közöket. Javaslatokat dolgoz­nak ki az aktívabb együttmű­ködésre kulturális, Siport és szociális téren. — Ezen túlmenően azonban legfontosabb a gazdasági együttműködés fokozása, hi­szen mindegyik ágazatnak kö­zös érdeke a tagok ellátásá­nak a megjavítása. A bizott­ság javaslatokat tehet az igé­nyeknek megfelelő fogyasztási cikkek termelésére, korszerű el­járások bevezetésére, a szövet­kezet és tagjaik által termelt, vagy más helyi alapanyagok feldolgozására, általában a kedvező helyi adottságok ki­használására. Arról nem is szólva, hogy így munkaalkal­mat biztosít elsősorban a ta­gok részére. — Lényeges az Is, hogy az ÁFÉSZ-ek keretében működő egyszerűbb mezőgazdasági tár­sulások tagjai a takarékszö­vetkezetekkel való együttmű­ködés alapján szélesebb kör­ben vehetik igénybe és hasz­nosíthatják a háztáji és kise­gítő gazdaságok fejlesztését szolgáló hitéleket. © A különböző ágaza­tokhoz tartozó szövetke­zetek már sok feladatot ol­dottak meg együttesen, pél­dául közös szervezés volt nyáron a kitűnően sikerült szövetkezeti nap Ráckevén. — örülök, hogy emlékszik rá. A nemzetközi szövetkezeti nap közös megünneplése már hagyományos nálunk. A kul­turális összefogásra további biztató jelek vannak. A szobi ÁFÉSZ és a nagymarosi ktsz közös csoportja a férfikórus. A gazdasági kapcsolatra is hozhatok fel példákat, olya­nokat, amelyek a résztvevő szövetkezetek mindegyikére előnyösek. A túrái termelő­szövetkezet és az ÁFÉSZ együtt működtetik a pékséget, jó a nagykőrösi Szabadság Tsz kis húsfeldolgozójának és az ÁFÉSZ-nek a kapcsolata. Más irányú, de ugyancsak helyes együttműködés valósult meg a ceglédi Stylus és a Vasipari Ktsz, valamint az ÁFÉSZ-ek között, vásárlással egybekö­tött árubemutató formájában. Ezek a példák igazolják, hogy a szövetkezetek együttműkö­désére és ezen keresztül a tag­ság érdekeinek a szolgálatára még számos területen lehet dolgozni. © Vannak-e már továb­bi konkrét tervek, elképze­lések, hogy a bizottság mi­lyen javaslattal forduljon a tagszövetkezetekhez az együttműködés elmélyítésé­re? — A megyei pártbizottság ajánlása alapján felhívással fordultunk a tagszövetkeze- tekfaez, hogy hozzák létre az úgynevezett koordinációs bi­zottságokat. Ezekben termé­szetesen csak azok a szövet­kezetek vesznek részt, ame­lyek az adott községben tevé­kenykednek. Nem valamiféle albizottságok lesznek, hanem önálló szövetkezeti mozgalmi- társadalmi szervezetek, min­denféle alá- és fölérendeltség nélkül. © Befejezésül szeretném megismerni a bizottság szervezeti felépítését, mun­kájának ügyrendjét. — Mun-katerv alapján dol­gozunk, amelynek az előkészí­tése a napokban befejeződik. Egyébként a Szövetkezetek Pest megyei Bizottsága tizenöt tagú. Szövetkezetenként leg­feljebb egy olyan személyt le­het még a tagok közé bevá­lasztani, aki jelentős szerepet tölt be a megye szövetkezeti életében. A megbízatás négy évre szól. A képviselet ellátá­sára a tagok évenként soros elnököt és helyettest választa­nak. Az ügyvitellel kapcsola­tos feladatokat mindig az a szövetség látja el, amely az elnököt adja — fejezte be a tájékoztatóját Szikszai Sándor. K. M. NDR-bcli vendégek ráckevei járásban LACHAZI ACHILLEUS Cipő helyett labda A papucs híres, gyártója mégis jóformán teljesen isme­retlen. A kiskunlacházi Ve­gyesipari Szövetkezet készíti az Achilleus-papucsot, mely di­vat lett az egész országban. Két évvel ezelőtt kezdték gyártani, a taksonyi Egye­sült Erő Tsz melléküzem- ág művezetőjének utasítá­sa alapján. A fatalpat ma is a taksonyi termelőszövetkezet készíti, az Ö6szeálh'tás, s a pánt felszere­lése történik Kiskunlacházán. Tavaly még csak 65 ezer pár indult útnak a nagykereskede­lem rendelése alapján, idén már 90 ezret gyártottak. Jővőre pedig a tervek sze­rint 110 ezer kerül Kis- kunlacházáról a boltokba. Természetesen a szövetkezet nemcsak ebből él. — Itt készítjük az olajkály­hák műanyag alkatrészeit a Lampartnak és a Mechanikai Műveknek több mint kétmillió forint értékben — mondja Szendi Károly elnök. Ezelőtt két évvel a forgalom még csak 11 millió forint volt, de az idén minden bizonnyal már 22 millió forintos terme­lési érték kerül a szövetkezet mérlegébe. Régebben futball- cipőt is készítettek a kiskun- lacháziak, ma már csak a lab­da hozza a pénzt, csaknem másfél milliót. A kisüzemben motorokat is tekercselnek a VBKM részére, de az itt készült szerszámok is növelik a szövetkezet jó hírét, összesen 220-an dolgoznak, s természetesen az utolsó, de nem kevésbé fontos feladatnak is eleget tesznek — a lakossági szolgáltatásnak. Első lett a Vásárhelyi-brigád JUBILEUMI HVDSZ-VETÉLKEDÖ A Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 20. évfordu­lója alkalmából szocialistabri- gád-vetélkedőt rendezett a szakszervezet megyei bizottsá­ga a helyiipari vállalatok kö­zött. A vállalati selejtezők után tizenöt brigád jutott be a me­gyei döntőbe amelyet a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa nagytermében rendeztek meg a hét végén, yöldeák Ró­bert, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa „vizsgáztatta” a részvevőket. A versenyzők színvonalas felkészülésről tettek tanú­ságot akár munkavédelmi, szakszer­vezeti, akár a brigádmozga- lornra vonatkozó kérdéseket kaptak. Az írásbeli feladatok megoldása, a villámkérdésekre adott válaszok, a szellemi totó kitöltése egyaránt pontot ért, s ezek összegezése határozta meg a helyezéseket A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat Vásár­helyi Pál brigádja bizo­nyult a legjobbnak a vetélkedőben, s 121 ponttal az első helyen végzett. A má­sodik és harmadik helyet egy­aránt a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat versenyzői sze­rezték meg, a Veres Pálné bri­gád 115, a Kandó Kálmán bri­gád pedig 112 pontot ért el. A negyedik helyen az Üt- és Híd­építő Vállalat Petőfi Sándor brigádja szerepelt 11 ponttal, az ötödik pedig a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Válla­lat Tyereskova brigádja lett. A versenyzők a helyiipari vállalatok tiszteletdíjaiból ér­tékes tárgyjutalmat kaptak. a Tegnap a ráckevei járásba látogatott az NDK Nemzeti Frontjának hazánkban tartóz­kodó küldöttsége: Werner Wünschmann, az NDK Nem­zeti Frontjának elnökségi tag­ja, a Népi Kamara képviselő­je és Klaus Lenk, a Nemzeti Front osztályvezetője. A ven­dégeket elkísérte Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tit­kára is. Ráckevén látogatást tettek a népfront járási irodá­jában, ahol dr. Dobrai Lajos­nak, az MSZMP járási bizott­sága első titkárának üdvözlő szavai után Dékány Sándor, a népfront járási titkára és Sza­bó József, a járási hivatal el­nöke tartott tájékoztatót a já­rás életéről, a népfrontbizott­ságok és a tanácsok együttmű­ködéséről. A vendégek ezután Szigetszentmiklóson megtekin­tették a korszerű kenyérgyá­rat, az általános iskolát és az ABC-áruházat. Ezután a ta­nácsházán baráti beszélgetésre került sor. Számítógép központ az ELTE-n Tegnap dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes ünnepélyesen átadta rendeltetésének az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ter­mészettudományi karának új számítógépközpontját. A mint­egy 500 négyzetméter alapte- rületen megvalósult létesít­ményben két műszakban dol­gozik az „Odra—1304-es” len­gyel számítógép, igen gazdag, úgynevezett programkönyv­tárral. A számítóközpont — a korábban már üzembe állí­tott két számítógéppel együtt — elsősorban a természettu­dományi karon folyó képzést szolgálja. Harckocsizok átkelési gyakorlata a Dunán A magyar néphadsereg egyik magasabb egysége, a ki­képzési terv szerint komplex hadgyakorlatot tartott hétfőn a Dunán. Az előírt feladato­kat több 100 kilométeres mély­ségben és nehéz terepen, teljesen harcszerű körülmé­nyek között kellett végrehaj­tani. A harcászati gyakorlatot igen alapos felkészülés előzte- meg. A feltételezett harcszerű körülmények közt egy magyar harckocsizó egység teljes állo­mánya — harcjárművekkel — úgynevezett erőszakos vízi­átkelést hajtott végre. A gyakorlaton a haditech­nika legmodernebb eszkö­zeit alkalmazták. Az átkelésnél a hagyományo­son kívül, korszerű önjáró úszó-szállító járműveket is felhasználtak. Közben, egy alacsony vizű ponton hídépí­tési és különböző műszaki gyakorlatok is lezajlottak. A ködös és eléggé hűvös idő, s a sár ellenére, a hadgyakorla­tot fennakadás nélkül, az elő­írt követelményeknek megfe­lelően teljesítették. Különösen magas színvonalú volt a szer­vezettség, a hadgyakorlat a kiképzés színvonalának eme­lésiéről tanúskodott. Még tervek sem készültek Az iíjúsáppoliükai párthatározat nymában Elgondolkoztató tanulságo­kat Kínálnak az ifjúságpoliti­kai párthatározat es a N. sz. — ifjúsági — törvény végre­hajtásának gödöllői járási ta­pasztalatai. Az első mindjárt az intéz­kedési tervek kapcsán: kide­rült ugyanis, hogy több mint két esztendővel a határidő után, még az ősszel is akad­tak pártszervezetek, gazda­sági egységek, amelyek még tervet sem készítettek a párt- határozat, illetve a IV-es tövény végrehajtására. Ezek közé tartoznak a galgamá- csai pártalapszervezetek és a községi csúcsvezetőség, a csömöri pártszervezetek és a gödöllői Petőfi Tsz alap- szervezete. Ami a tervek tartalmát, érdemi részét il­leti, az sem mindenütt ki­elégítő, jó néhány akad kö­zöttük, amely általánosság­ban ismétli a törvény köve­telményeit, de nélkülözi a konkrét tennivalókat, a ha­táridők és a felelősök meg­jelölését. Ilyen általános­ságokon alapszik például né­hány községi tanács intézke­dési terve; többnyire azoké, ahol nem vitatták meg tes­tületi ülésen. Lakásépítési akció a fiataloknak A termelőszövetkezetek in­tézkedési tervét másfajta fo­gyatékosságokért lehet elma­rasztalni. Mindenekelőtt azért, mert hiányoznak belőlük a szakmunkás-utánpótlás bizto­sításának, a fiatalok válasz­tott testületekbe való bevoná­sának koncepciói, feladatai. Érdekes, hogy a gyakorlat­ban mégis több történt az ifjúság helyzetének javítása érdekében, mint azt az in­tézkedési tervek fogyatékos­ságai láttán feltételezhetnénk. Ebben — persze — jelentős szerepe van a járási párt­végrehajtóbizottságnak és a járási hivatalnak. Ismeretes, hogy a fiatalok lakáshoz juttatása a főváros A Dunakeszi Házgyárban a formákba öntött beton felületét Bü­ki Imréné elekt­romos meghajtású koronggal simítja egyenletesre. Ékes János felvétele környéki agglomerációs öve- zecoen meg nag/ooű gond, mint másait; a góaóUói já­rás teruietenek jo részé pe­dig eoDen az övezeioen iuk- szik. Dicséretes tehát, hogy a községi tanácsok a termei- parceuuzásoknal, a lakásépí­tési akcióknál fokozottan se­gítik a fiataiokát. A légió ob Községben olcsóbban juttat­nak telket a fiatal házasok­nak; a gazdálkodási egysé­gek — a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek — olcso vagy díjtalan fuvarral támo­gatják a fiatal építtetőket, se­gítenek az OTP-kölcsön meg­szerzésében, esetenként anya­gi támogatást is adnak a fia­tal dolgozóknak. Több közsé­gi tanács — legutóbb például a péceli — szorgalmazza a la­kásépítő-szövetkezetek meg­alakítását. Sajnos, törekvé­seiket gyakran akadályozza a kivitelező kapacitás hiánya. A tanácsok mellett működő ifjúságvédelmi albizottságolt szerteágazó szociális és gyám­ügyi tevékenységük mellett is igyekeznek törődni a fiatalok jogvédelmével. Az igazi meg­oldást azonban a IV-es tör­vényben előírt ifjúságpoliti­kai állandó bizottságok > megalakítása jelentheti, leg­később a jövő évi tanácsvá­lasztások után. Biztosítják a lieieafcoia» jogát Az ifjúság szereti tuaui, mi­hez kérik segítséget, mit var­nak tőle, mit miért csinál. Sajnos, tájékoztatása eléggé rendszertelen, kampánysze­rű. Ezért említjük követendő példaként Veresegyházat, amelynek községi tanácsa biz­tosítja a beleszólás, a javas­lattevés jogát a fiataloknak a községfejlesztési elképzelések­be. Dányon, Pécelen és Isa- szegen ifjúsági fórum kere­tében ismertetik a fiatalok­kal a községfejlesztési terve­ket. Az ifjúság közéleti szere­pe, részvétele a vezetésben nem egyformán érvényesül. A községi tanácsoknál jelen­tősen — 8-ról 18 százalékra — emelkedett a 30 éven aluli fiatalok képviseleti aránya az 1971. évi választások al­kalmával. Nem ilyen mérték­ben, de javult az arányuk a vb-tagok, függetlenített ve­zetők között is. Szerényebb mértékű viszont a „fiatalítás” a Hazafias Népfront vezető testületéiben és — ki gondol­ná? — a sportköri vezetősé­gekben. Rendszertelen a tájékoztatás Az ipari üzemekben és az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában egyre több fiatal szakembert bíznak meg vezető beosztással. A terme­lőszövetkezetekben ez a fo­lyamat jóval lassúbb, bátor­talanabb — és tervszerűtle­nebb. Itt jegyezzük meg, hogy a tsz területi szövetségek több segítséget adhatnának az ifjúságpolitikai munka szín­vonalának emeléséhez, a ká­derutánpótlás tervszerű ne­veléséhez a termelőszövetke­zeteknek. Ami a fiataloknak a tér­VC4cfS«j6 fcS a gydivuiiuU ulUD~ ksl irány itásaua vaio bevu- hasát illeti, nem leheiunn elegedeíten. Általános tünet, hogy a gazdasági vezetőn u fiaiMOk tapasztalatlanságára mvainozva, nem jutiatnan nekik megfelelő szerepet a tervezésben. A tervek előké­szítésénél a fiatalokat csak a meghívott KISZ-titkár kép­viseli, a nagyobb üzemekben esetleg még konzultálnak az ifjúsági szocialista brigádok vezetőivel. Ám az is megtör­ténik, hogy az őket közvet­lenül érintő tervekről a fia­talok csak utólag értesülnek, még akkor is, ha e tervek megvalósításában elsősorban rájuk számít a gazdasági és pártvezetés. Nem mindenütt vált gyakorlattá a járásban az ifjúság bevonása a gazda­sági tervek végrehajtásának ellenőrzésébe sem. Külön figyelmet érdemel­nek a fiatalok művelődési, kulturális és sportolási lehe­tőségei. A gazdasági vezetők legtöbbje felismerte, hogy az ifjúságot úgy lehet leginkább a munkahelyhez kötni, ha ki­elégítő munkakörülményekről, megfelelő művelődési, szóra­kozási és sportolási feltéte­lekről gondoskodnak. Ezek azok a vezetők, akik törőd­nek az üzemi könyvtárak fejlesztésével, támogatják a sportköröket, az üzemi klu­bokat. Jó példa erre a dányi Magvető Tsz vezetősége és a túrái községi pártbizottság, amely lehetővé tette, hogy a fiatalok pinceklubot létesít­senek maguknak. Jól műkö­dik a veresegyházi művelő­dési ház ifjúsági klubja is. Az elismerés hangján kell szólnunk a hévízgyörki és a vácszentlászlói termelőszövet­kezet vezetőségéről, amely vállalta a községi művelődé­si ház fenntartását, illetve ve­zetőjének díjazását. Nem kampány feladat Számos üzem nyújt segít­séget fiatal sportolóinak a mérkőzések előtt az utazás­hoz, a dolgozók gyermekei­nek úttörőtáborozásához, az országjáró kirándulásokhoz stb. Amit hibául lehet felróni, az az ifjúságnak nyújtott ér­tékes támogatás ötletszerű­sége. Befejezésül néhány szót az ifjúságpolitikai párthatározat és a IV-es törvény végrehaj­tásában legérdekeltebb szer­vezetről: a KISZ-ről. A já­rás ifjúsági szervezetei álta­lában sokat tettek azért, hogy a közvélemény ne kam­pánynak, hanem hosszú távú feladatnak tekintse az ifjú­ságpolitikai munkát. Most ar­ra van szükség, hogy az üze­mi és termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek — az adott körülményeket figyelembe vé­ve, józanul és reálisan — de bátrabban és következeteseb­ben küzdjenek az ifjúsági törvényben rögzített jogaik érvényesítéséért, anélkül, hogy megfeledkeznének a fiatalok kötelezettségeiről, a társada­lomnak az ifjúsággá! szem­ben támasztott jogos elvárá­sairól. Nyíri Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom