Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

1972. NOVEMBER 5., VASÄRNAP rbst megyei <JC(rlap 7 Heti jogi tanácsok A megbízás nélküli ügyvitelről Egy üzemképtelenné vált gépkocsit a tulajdonos, illetve a jármű vezetője otthagyott a közúton, ő pedig eltávozott azzal, hogy az elromlott autó elszállításáról a későbbiékben gondoskodik. Mielőtt olvasónk az elszállításról intézkedhetett volna, mások értesítésére a gépkocsit a közútról elszállí­tották, majd ezt követően az elszállítás költségeit követel­ték. Olvasónk szerint ő nem köteles az elszállítás költsé­geit megtéríteni, mert ő nem bízta meg a gépkocsi elszállí­tásával azt a vállalatot, ame­lyik bevontatta kocsiját. Hoz­zátartozik ehhez, hogy az ügy­ben intézkedő rendőr vette igénybe az egyik vállalat te­hergépkocsiját a beszállítás­hoz. Vajon köteles-e olvasónk a beszállítás költségeit meg­fizetni ? Először röviden megvála­szoljuk, hogy igen. Másodszor pedig megindokoljuk jogi ál­láspontunkat. Kétségtelen, hogy olvasónk nem bízta meg a gépkocsit elszállító vállala­tot hibás, elromlott autójának beszállításával. Mégsem le­het azt mondani, hogy ezért a gépkocsi-tulajdonos nem fe­lel. A Polgári Törvénykönyv ismeri az úgynevezett megbí­zás nélküli ügyvitel fogalmát. Ezzel kapcsolatban kimondja, hogy aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult vol­na, az ügyet úgy köteles el­látni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkí­vánja, akinek javára beavat­kozott. Jelen esetben igaz, hogy nem volt az autót elszál­lító vállalatnak a tulajdonos­tól megbízása, volt viszont egy hatósági intézkedés, amelynek alapján el kellett járnia. A tulajdonos és a vállalat között a megbízás nélküli ügyvitelt lehetne véleményünk szerint megállapítani. A megbízás nélküli ügyvi­tel szabályai a szocialista együttélésnek azt az elvét tükrözik, hogy az egyik sze­mély külön kívánsága nélkül általában csak akkor avatkoz­zék a másik személy dolgába, ha azt a másik fél érdekei indokolttá teszik. Itt is indo­kolt volt a beavatkozás és az lett volna még akkor is, ha nem hatósági, rendőri intéz­kedés alapján került volna erre sor. Ha a tulajdonos autója a közúton marad, aka­dályozza a forgalmat, este ki- világítatlanul balesetet okoz­hat, a kocsit teljesen össze­törhetik, ellophatják. Tehát a a tulajdonos érdekét is szol­gálta az autó bevontatása, amit, ha a tulajdonos végez el, szintén költsége merül fel ezzel kapcsolatban. Igaz vi­szont, hogy levélírónk azt mondja, hogy ő éppen azért ment el és hagyta ott a meg­hibásodott autót, hogy segítsé­get hozzon és már fel is fo­gadott egy teherautót, amely bevontatta volna őt. Ezzel kapcsolatban külön költsége merült fel, miért fizessen ő akkor duplán — kérdezi tő­lünk olvasónk? Ezzel kapcso­latban szintén a PTK-ra hi­vatkozunk, amely kimondja, hogy ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazást nem követelhet, költségeinek meg­térítését viszont csak a jog­alap nélküli gazdagodás sza­bályai szerint kérheti. Annak az elbírálása, hogy a beavat­kozás helyénvaló volt-e vagy sem, nem a mi hatáskörünkbe tartozik, de a fentiekből ki­tűnően, anélkül természetesen, hogy mi ebben a kérdésben döntési joggal rendelkeznénk, véleményünket közölhetjük, amely megegyezik a már el- mondotakkal, hogy az intéz­kedő rendőr nyilván azért vontatta el az ott maradt, gazdátlan autót, mert az szük­ségszerű volt, vagyis a tör­vény szavaival élve: beavat­kozása helyénvaló volt. Ha olvasónk nem fizeti meg a vontató költségeit, nyilván beperelik, és majd ott kell helytállnia, viselvén az eljá­rással kapcsolatban felmerült költségeket is. Mi történik abban az esetben, ha a vállalko­zási szerződésben a fi­zetendő díjban nem ál­lapodtak meg a felek? Olvasónk vállalkozási szer­ződést kötött egy kisiparossal építési, szerelési munkák el­végzésére. A vállalkozási dí­jat pontosan nem rögzítették le, a megállapodás nagyvona­lúan csupán előirányozta, ki­látásba helyezte az elvégzen­dő munkáikért fizetendő díj összegét. Olvasónk most na­gyon meglepődött a számlán, és nem akarja azt kifizetni. Köteles-e a kisiparos által felszámított összeget megtérí­teni. Kétségtelen, hogy a vállal­kozási szerződésnek lényeges feltétele a vállalkozási díj ki­kötése. A Polgári Törvény- könyv értelmében vállalkozá­si szerződés alapján a meg­rendelő köteles a vállalkozási díjat megfizetni. Ha ennek összegében nem állapodtak meg, az idevonatkozó ársza­bályozásból kell kiindulni, és ha olyan munkát végzett el a kisiparos, amely a szabad árforma kategóriába tartozik, akkor sem lehet csillagászati számokban kifejezni az elvég­zett munkadíjat. Olvasónk fordulhat a kisiparosok fel­ügyeletét ellátó KIOSZ-hoz, és ha ezt nem teszi, per esetén a bíróság fogja beszerezni az árszakértői véleményt. Min­denesetre azt tanácsoljuk, hogy a jövőben gondosabban kössön megállapodást, bár igaz, hogy az építőiparban sokszor nem lehet előre pon­tosan meghatározni, hogy mi­lyen munka elvégzésére lesz szükség, és hogy az milyen munkadíjjal és költséggel jár. Azt azonban nem lehet mon­dani, . hogy a szerződés nem jött létre. És ha kisipari szol­gáltatásnak a legmagasabb dí­ját megállapították, vagy a vállalkozási díjképzés módját (ezt az Anyag- és Árhivatal­tól is meg lehet érdeklődni), akkor a díjban való megálla­podás nélküli megrendelést olvasónk részéről olyan ma­gatartásnak lehet tekinteni, hogy elfogadta a jogszabály­ban meghatározott legmaga­sabb díjat, illetve a jogsza­bályban meghatározott módon kiszámítandó díjat és annak megfizetésére köteles. RÖVID KÉRDÉS, RÖVID FELELET Mit kell tudni a szopta­tási időkedvezményről? L. I.-né gödöllői lakos kér­désére közöljük: a szoptatási időkedvezmény a gyermek etetésére, tisztántartására stb. szolgál. Ebből következően a szoptatási időkedvezmény a gyermekét mesterségesen táp­láló anyát, valamint az örök- befogadó szülőt is megilleti és annak kiadását semmiféle or­vosi vizsgálathoz, illetve orvosi bizonyítványhoz kötni nem szabad. Ha olvasónktól ilyet kívánnak, hivatkozzon a MüM—SZOT 239-es állásfog­lalására Megjegyezzük azon­ban, hogy nem jár a szopta­tási időkedvezmény annak az anyának, aki gyermekét álla­mi gondozásba adta. Dr. M. J. Óriás csatorna épül Szeged mélyén észak-déli irányban húzódó, csaknem há­rom méter átmérőjű óriás csa­torna épül 200 milliós beruhá­zással. A nagy munka meg­könnyítésére szovjet alagút- építési technológiát alkalmaz­nak majd. Ehhez megérkezett a Szov­jetunióból a komplett beren­dezés. Legfontosabb tartozéka a fúrópajzs, amelyet fejtés közben a kész alagútszakasz falára támaszkodó hidraulikus sajtolóberendezés tol folyama­tosan előre. A kitermelt földet szállító­szalag, majd akkumulátorral működő kis villanymozdony vontatta csillékkel továbbítják az aknáig, ahol daruval eme­lik az anyagot a felszínre. Az akna már elkészült, ame­lyen át rövidesen a mélybe kerülnek a szovjet berendezé­sek. A módszer nagy előnye, hogy a csatomaépítkezés miatt nem kell a nagy forgalmú városi utcákat felbontani. Emellett jóval kevesebb munkaerővel négyszer olyan gyorsan építhe­tő a csatorna, mint a hagyo­mányos módszerrel. Évenkénti munkaverseny-értékelés Vetélkednek a szocialista brigádok Mely termékek viselhetik? Pest megyei kiválók A dzsemtől a kézszárítóig A vásárlók többsége öröm­mel veszi tudomásul, hogy a kirakatokban mind több áru­cikken látható a jellegzetes háromszög, a Kiváló Áruk Fó­rumának emblémája. — Vajon mikor alakult a Kiváló Áruk Fóruma, hány termék „viseli” a megkülön­böztető emblémát, és közülük mennyi a Pest megyei vállala­tok, szövetkezetek terméke? — érdeklődöm az Országos Piac­kutató Intézetben Fixier Lász­lótól, a Kiváló Áruk Fóruma titkárától. — öt évvel ezelőtt, 1967 őszén alakultunk. Azóta pályázatainkra 1134 nevezés érkezett, amely­ből 840-et el is fogadott a zsűri. Ez túl nagy aránynak látszik, s azt a gondolatot keltheti, hogy könnyű megszerezni az emblémát, csak meg kell pá­lyázni. Pedig nem így van. A zsűri elé csak olyan termékek kerülnek, amelyek a Kereske­delmi Minőség Ellenőrző Inté­zet műszeres vizsgálatai alap­ján nemhogy megfelelnek a hazai szabványelőírásoknak, de azoknál valamivel jobbak. A Belkereskedelmi Miniszté­rium szakembereiből és az Iparművészeti Tanács delegál­ta iparművészekből álló eszté­tikai zsűri, ugyancsak alapos mérlegelés után ítéli oda a ki­váló minőséget tanúsító emb­lémát. Hogy mégis a benevezett termékek több mint kétharma­da megkapta, az azzal magya­rázható, hogy a vállalatok maguk is megfontolják, mely termé­kükkel próbálkozzanak el­nyerni az arany háromszö­get. — Az imént azt mondtam: 840 terméket tartott érdemes­nek a Kiváló Áruk Fórurpa a kiemelésre, a, kiváló minősí­tésre. Jelenleg mégis csupán 600—650 viseli az emblémát, Az egészségügyi miniszíer utasítása a gyermekbénulás elleni oltásokról Az egészségügyi miniszter utasításban szabályozta az év végén és a jövő év elején esedékes gyermekbénulás el­leni oltások szervezését és végrehajtását. A védőoltást három rész­letben kell elvégezni, az 1-es típusút 1972. novem­ber 27. és december 2., a 3-as típusút 1973. január 22. és 27., a 2-es típusút 1973. március 5. és 10. között A mirtiszteri utasítás kitér arra is, hogy a gyermekbénu­lás elleni oltás csak a himlő­oltás után négy héttel adható, himlőoltást viszont csak két héttel a gyermekbénulás el­leni oltás után szabad végez­ni. Ugyancsak két hét eltel­tével kaphat gyermekbénulás elleni vakcinát az a kisgye­rek, aki Di-per-te (diftéria- pertussis-tetanusz) oltásban részesült. A gyermekbénulás elleni oltás után szintén csak két hét elteltével végezhető el a Di-per-te oltás. Lázas gyermeket nem sza­bad gyermekbénulás ellen sem oltani. Az utasításban előírt idő­ben azokat a gyermekeket oltják be, akik az 1969. októ­ber 1. és 1972. szeptember 30. közötti Időszakban születtek. Statisztikai adattal nem il­lik interjút kezdeni, most még­is ezt teszem, mert minden szónál többet jelent az a szám, hogy a megye egyik legna­gyobb iparvárosában, Vácott, tavaly 489 brigádban több mint 4700 dolgozó érte el a szocialista címet. Idén több mint 6 ezer kenyérkereső tett értékes vállalást 535 brigád­ban. Hagyomány, hogy a nagy­üzemek, a tanácsi vállalatok, a kisipari szövetkezetek egymás­sal versenyeznek — úgy, hogy saját, korábbi eredményeiket mennyivel szárnyalják túl. A legjobbak elnyerik a városi pártbizottság vándorzászlaját, díjakat — kategóriák szerint. Horváth József, a Dunai Ce­ment- és Mészmű munkaügyi osztályvezetője több mint hat j munkában, a munkaversenyek éve foglalkozik társadalmi I értékelésével, a szocialista brigádmozgalommal, a városi pártbizottság munkatársaként. • Milyen formális jegye­ket viselnek magukon a munkaversenyek, s meny­nyiben lehet ezektől meg­szabadítani a mozgalmat? — Általában azt vizsgáljuk a munkaversenyeknél, hogy mennyire élők, mennyire tük­rözik a dolgozók vállalásait, tartalmilag milyenek, s ho­gyan biztosítja a gyár a ver­seny nyilvánosságát. Régeb­ben rengeteg gond volt a vál­lalások körül: formális válla­lásokat tettek a brigádok, me­lyeket a gazdasági vezetők „diktáltak”, vagy csak egysze­rűen olyanokat, melyek nem léptek túl a munkaköri köte­lességen. A felajánlások ma már általában tartalmasak. Most inkább a bejelentéseknél vannak problémák, azzal, hogy egyes gyárak inkább a statisz­tikával törődnek, mintsem a mozgalommal. Az Izzó nemrég azt jelentette — a dolgozók 90 százaléka részt vesz a munka­versenyben. Mondtuk: ez lehe­tetlen. Így most „lementek” 71 százalékra. A vállalásoknál fontos az is, hogy olyan fel­ajánlásokat tegyenek a brigá­dok, melyek végrehajtását köz­vetlenül ők tudják befolyásol­ni. Sokszor ugyanis azért nem teljesítik a vállalásokat, mert önhibájukon kívül anyaghiány, géphiba azt lehetetlenné tette. A termelés hangzatos felaján­lásai mögé is igyekszünk be­pillantani, hogy egy-egy üzem tervét hogyan teljesíti: lét­szám- vagy termelékenységnö­veléssel? Ezek figyelembevéte­lével pontozzuk egyes gyárak­ban, szövetkezetekben az ered­ményeket, s így alakul ki év végén a végső sorrend. • Mivel foglalkoznak a városi munkaverseny-bi- zottság tagjai? Mennyiben segítik a város szocialista brigádmozgalmát? — A bizottság mérnökökből, fizikai munkásokból, techniku­sokból, közgazdászokból tevő­dik össze, akik saját vállala­tuknál is a munkaversennyel foglalkoznak. A megbeszélése­ket általában kint a gyárakban tartjuk, s a tanácskozáson részt vesznek az illető üzem szocia­lista brigádvezetői is. Elmond­ják gondjaikat, tapasztalatai­kat. Az eszmecseréken hol segítünk, hol magunk is tanu­lunk. Így a munkaverseny egy olyan nemes vetélkedés Vá­cott, melyben a gyárak, válla­latok egymást is támogatják. A DCM-ben például az izzós, a kötöttárugyári, a hajógyári és a FORTE-tapasztalatokra építve szerveztük meg a mun­kaversenyt. A városi munka- verseny-bizottság tagjai nem­csak a város üzemeiben figye­lik a mozgalmat, igyekeznek jó példákat, mintákat szerez­ni Vácon kívül is. Meglátogat­tuk a hejőcsabai, s a bélapát- falvai cementműveket, vendé­gei voltunk a pécsi porcelán­gyárnak is. És mi is fogadunk küldöttségeket. O A hármas jelszó meny­nyiben érvényesül a váci szocialista brigádmozga­lomban? Elődöntő a DCM-ben. ugyanis a divatváltozás miatt egy sor terméket már nem gyártanak, néhány vállalat maga mondott le terméke ki­váló minősítéséről, azzal, hogy nem tudják folyamatosan azo­nos minőségben gyártani, négy esetben pedig mi vontuk visz- sza, mivel az adott termék minősége hosszabb időn át nem felelt meg a követelmé­nyeknek. — A Pest megyei vállala­tok, szövetkezetek termé­kei közül eddig 18—20 nyerte el a KÁF-jel- vényt. Az elsők közt a nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyárak két-két terméke: a málna- és szamócadzsem, illetve ketchup és a csecsemőknek való tejes paradicsompüré kiváló minő­ségét hirdethette az embléma, amelyet később a Nagykőrösi Konzervgyár termékeinek egész sora: a meggy- és őszi­barackdzsem, a zöldborsó-, burgonya- és zöldbabfőzelék sertésfeltéttel, valamint a kol- bászos lencsefőzelék konzerv, a Börzsöny vidéki tsz-ek ön­álló Közös Gyümölcsfeldolgozó Vállalkozásának „Szobi Jaf- fája”, továbbá a Pilisvörösvári Országos Érc- és Ásványbá­nyák két kitűnő háztartási sú­rolószere: az edények, kádak karcolásmentes Uszítására al­kalmas Superdol és a fertőtle­nítő hatású Hiperdol is meg­kapott. A Budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat több tetszetős kelméje szintén el­nyerte a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját. A sort végül a legújabb, a „legfrissebb” emb­lémával az Ikladi Ipari Mű­szergyár világszínvonalú kéz­szárítója zárja, amely az idei BNV-n kapta meg az elisme­rő jelvényt. A Kiváló Aruk Fórumának emblémája dicsőséget jelent az előállítóiknak. Hogy a mer gyében gyártott sok ezer féle termék közül, mégis csupán 20 nyerte el, annak az az oka, hogy csak a fogyasztási cikkek kaphatják meg, azok közül is csupán az állandóan jó minő­ségben gyártott termékek. Mégis örvendetes lenne, ha mind több, megyénkben készült terméken láthatnánk ezt az emblémát, amely a kiváló minőséget, a lelkiismeretes, gondos munkát hirdeti országszerte. Czibor Valéria Szocialista módon élni, dol­gozni, tanulni — nehéz köve­telmény. Nagy súlyt helyezünk a tanulásra, a művelődésre. Elértük, hogy mindegyik szo­cialista brigádtag részt vesz valamilyen oktatásban, s ez véleményem szerint nem kis eredmény. A nyolc általánost el nem végzők esti iskolában sajátítják el az elemi tudniva­lókat, többen vesznek részt szakszervezeti, párt- és KISZ- oktatásban. Járnak techniku­mokba, többen az érettségit szeretnék megszerezni, van­nak, akik a marxizmus—leni; nizmus esti egyetemen tanul­nak. Idén először rendezzük meg Vácott a szocialista brigá­dok vetélkedőjét. • Hogyan vetélkednek a brigádok? — A város üzemeinek szo­cialista brigádjai november 7. tiszteletére szellemi vetélkedőt szerveztek. Ez a szellemi ver­sengés 420 szocialista brigádot, s több mint 3 ezer embert mozgósít. Elődöntők, gyári döntők előzik meg a városi döntőt. Könyvtárakba, múzeu­mokba járnak a brigádtagok, s tényleg izgalommal készül­nek a kérdezz-felelekre. Most még a gyári döntők tartanak, egészen november hatodikáig, s a városi döntőre december 7-én, Vác felszabadulásának 28. évfordulóján kerül sor. A vetélkedőn az alábbi témakö­rök szerepelnek: helytörténeti kérdések, gazdaságpolitikai tudnivalók, a szocialista mun­kaversennyel kapcsolatos fel­adatok, a város üzemeivel fog­lalkozó kérdések, munkavédel­mi és biztonságtechnikai isme­retek. A verseny zsűrije érté­keli a brigádok naplóit is. A csapatok négytagúak, s már az elődöntőknél bebizonyosodott: szorgalommal, komolyan fel­készültek. Ez nem is csoda, hiszen a gyári döntőknél is pénzjutalmakat, különböző dí­jakat kapnak a legjobbak — magnetofont, fényképezőgépe­ket, táskarádiót, s a városi döntő első három helyezettje sem jár rosszul. Az első díj hatezer forintos vásárlási utal­vány, a második 5, a harma­dik 4 ezer forintot nyer. Az SZMT vándorzászlót adomá­nyoz a legjobbaknak, s mivel ezután évenként rendezzük meg a város szocialista bri­gádjainak szellemi vetélkedő; jét, mindig a legjobban sze­replő kapja. A városi tanácsa második helyezettnek serle­get ajánlott fel. Minden való­színűség szerint a legjobb 12 brigádtag szakszervezeti beuta­lót is kap — egy hét jutalom- szabadsággal. T. E. — Sokat kozunk a beszélünk, vitat- hármas jelszóról. Egymillió facsemete A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság bükki és zempléni erdőségeiben meg­kezdődött az erdősítés. Az ősz folyamán megközelítőleg egy­millió facsemetét ültetnek el, amellyel mintegy száz hek­tárnyi új erdőt hoznak létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom