Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
PEST HEGYEI K^íliup 1972. NOVEMBER 4., SZOMBAT (jyomro MAGYAR—LEN6VEL BARÁTSÁGI HÓNAP Filmvetítés, kiállítás A Hazafias Népfront gyöm- rői községi bizottsága a Petőfi Sándor Művelődési Házzal és a Rákóczi ifjúsági klubbal karöltve novemberre gazdag kulturális programot állított össze, a magyar—lengyel barátság jegyében. Elsőként november 6-án délután a művelődési házban megnyitják Waczláw Kondek litográfus kiállítását, majd november 9-én este a komolyzene baráti köre Chopin-es- tet rendez. Világhírű lengyel filmekből sorozatot láthatnak az érdeklődők, amelyből két filmet, A fáraót és a Kereszteseket a filmszínházban vetítenek, november 13-án, illetve 18-án. November 11-én a Hamu és gyémánt, 23-án a Tájkép csata után és 27-én a Nyírfaliget című filmet a művelődési házban játsszák. Kis- filmsorozat mutatja be Lengyelország természeti és turisztikai szépségeit, s ezt november 20-án két előadásban vetítik. A lengyel kultúra hónapjára a gyömrőiek lengyel vendégeket is meghívnak. Szakszervezet—gyár—miivelődési ház Zsuzsa igazgatónő — ■ —■■■ ^ ház | Építkeznek. | ugyanis ki- --------------------- nőtte önmagát. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat József Attila Művelődési Központja. — Ez lesz a százszemélyes előadóterem — mutat a ma még csupasz falakra kalauzom, Ungvárai Zsuzsa, a művelődési központ fiatal, alig huszonnégy esztendős igazgatója. Padló még nincs, cipőnk nyomán magasan száll a por, amint járjuk a régi ház új szárnyépületét. — Ez is meg a következő is klubterem lesz. A földszinten pedig négy szakköri helyiség kap helyet. A kérdés: akaratlan, miből építkeznek? — A Vasutas Szakszervezettől egymillió-kétszázezer forintot kaptunk erre a célra. S kapunk még hozzá majd negyedmilliót berendezésre. Ebből is kiderül: a művelődési központ gazdája nem a tanács, nem is a vállalat, hanem a Vasutas Szakszervezet. — En inkább úgy mondanám: fenntartó — helyesbít Ung várai Zsuzsa. — Mert gazdaként nagyon is a magáénak Közeledik az év vége. Ne hagyja készletben a selejtes villanymotorokat! Hivatalos áron átveszik a Közép-Magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat telepein, átvevőhelyei, a megye városaiban és nagyobb községeiben. VEVŐSZOLGÁLATI KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László utca 32. Telefon: 494-396, 494-397, 494-398. Most nagy a választék: importált bútorok kis hibával Fotelok, heverők, kárpitozott garnitúrák, székek, komplett lakószobák, konyhabútorok 5—40 százalékos árengedménnyel kaphatók a SZÖVÁRU telepén Budapest XIII., Dózsa György út 120. OTP-iigyintézés helyben, boyszolgálat. Nyitva: munkanapokon 9-től 17 óráig. A kiárusítás december 15-ig tart! érzi ezt a házat a járműjavító üzemi vállalat. Ezt példák sorával tudom bizonyítani — s bizonyítja is. — A fenntartáshoz évente hatvanezer forinttal járul hozzá az üzem szak- szervezeti bizottsága. Ez azonban csak a kisebbik része, miként is értelmezi a vállalat a gazda szerepét. Például a vállalat biztosítja számunkra a fűtést. Ha erről nekünk kellene gondoskodnunk, százhúszezer forintunk bánná. Továbbá százezer forintért vásárolt egyenruhát a vállalat fúvós- zenekarunk részére. Nemrég leégett a csillárunk. Helyette kettőt csinált a Kossuth szocialista brigád a vállalat anyagából társadalmi munkában. Az értéke legalább hatvanezer forint. És az ifjúsági pinceklub kialakításához is kaptunk harmincezret. . , . —i — mit nyújt A kérdés I mindezért a ---------------- vállalatnak a Jő zsef Attila Művelődési Központ — úgy érzem, teljesen jogos. — Vártam ezt a kérdést — mondja mosolyogva a fiatal igazgatónő. — Ehhez azonban vissza kell hogy menjünk az irodába. Mert elsorolni még csak el tudnám, de esetleg nem tudnék minden részlet- kérdésre pontos választ adni. — Például? — Hogy egy-egy klub vagy szakkör hány taggal működik, vagy arra, hogy milyen program szerint. — Annyi van? — Elvárják tőlünk a vállalat vezetői, hogy gazdag programmal gondoskodjunk dolgozóik művelődéséről és szórakozásáról... S hogy ezt mennyire komolyan gondolja, az perceken belül kiderül odabenn, az irodáiban. — A diáikklub az általános iskolák nyolcadikos diákjait tömöríti. Közbevetem: — Feladata ez egy üzemi művelődési háznak? Visszakérdez: — Látta az üzem kapuján a táblát: hány szakmában keresnek munkásokat? Ha pedig így van, nekünk is segíteni kell abban, hogy ne legyen az üzemben munkáshiány. S kikből lesznek a jövő munkásai? A ma általános iskolásokból. így függ össze a két dolog... Nem sorolom részletesen a házban működő nyolc klub tevékenységét, tagságának Történelmi társbérlet Koncertkrónika Lehotka Gábor orgonaestje a Zeneakadémián Lehotka Gábor hangversenyei minden alkalommal a szezon ünnepi eseményeit jelentik. Szinte napról napra gazdagodó, előttünk kiteljesedő művészete a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő barokk orgonamuzsika igézetével kiegészülve ezúttal is zsúfolt házat vonzott Lehotka csütörtök esti zeneakadémiai koncertjére. Műsorválasztása is szerencsés volt: a német barokk orgonamuzsika jeles mesterei: Böhm, Scheidt és Buxtehude művei után, azok megkoronázásául hangzottak fel Bach remekművei. Ismét bebizonyosodott, hogy Lehotka azon kevesek közül való, akiből a zene a maga természetes elevenségével árad, akinél a kristálytiszta zenei gondolat, a belső érzelmi tartalom és a technikai megvalósítás szerves egységben jelentkezik. Egyéniségétől távol áll mindenféle túlkomplikált megoldás, vagy hatásvadászat : tolmácsolásában a darabok ősi, eleven egyszerűségükben jelennek meg. A műsor első felében a német barokk úgynevezett „kismestereit” tűzte műsorára. E mesterek muzsikája iránt ma világszerte nagy az érdeklődés: milyen zenei környezetben nőttek fel a legnagyobbak, mi volt az az éltető taFővárosí színházi esték Pest-Budától Budapestig BEMUTATÓ AZ IRODALMI SZÍNPADON Centenáriumi műsor abból j az alkalomból, hogy Budapest 100 éves. Ezt a száz esztendőt meséli el Simon Zsuzsa, a műsor összeállítója és rendezője, költőkkel, írókkal, zeneszerzőkkel. Megelevenedik előttünk 'a múlt század végi, század eleji Pest, ahogy Arany János, Ady Endre vagy Lehár Ferenc látták. Dokumentumokkal ismerkedhetünk meg, amelyeket a polgármesteri hivatalban szerkesztettek a köz- biztonságról, közlekedésről, lakáshelyzetről. Azt mondhatnánk, hogy a műsor az első világháborúig a „boldog békeidők” Budapestjét eleveníti fel. Amelyben több a „bécsies”, mint a pesties hangulat, s több az operettsláger, mint a munkások megmozdulásainak olyan momentumai, mint az 1912-es véres csütörtök. Az első világháborút követően azonban nemcsak a fények, hanem az árnyak is bemutatásra kerülnek, nemcsak a kedélyes Budapest kávéházi világa, hanem a küzdő Budapest reménytelen világa is kibontakozik. Babits Mihály, Gábor Andor, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád írásai mind egy-egy ragyogó darabjai a magyar irodalomnak. Csak a zene, a zene az, amely mindvégig operettes marad — Ábrahám Pál,' Kálmán Imre, Szirmai Albert és mások jóvoltából és a szerkesztő-rendező jóvoltából. Pedig volt ennek a Budapestnek nemcipak irodalma, hanem — ha már zenéről van szó — igazi, művészi értékű zenéje is... A felszabadulást követő esztendőknél nem nagyon időzött a műsor, néhány perc erejéig hangzott fel Garai Gábor, Mezei András, Váci Mihály egy- egy verse. Persze a műsorban benne van, hogy felépült az Erzsébet-híd, az aluljárók, a metró, a lakótelepek, hogy ötvenhat után épült fel a Madách Színház és nyílt meg az Irodalmi Színpad ... Hát igen: az Irodalmi Színpad, most valóban — a zenét leszámítva — hamisítatlan irodalmi műsorral lepett meg. Kár, hogy a hangulatfestést nem tudta Simon Zsuzsa másképpen elképzelni — mondjuk, csupán irodalommal —, mint néhány operettes tánclépéssel és zenével. Fáy András zenekara Bolba Lajos vezetésével megfelelő zenei kíséretet nyújtott. A koreográfusnak, Szirmai Bélának nehézségei lehettek a színészek tánctudásával. Rajkai György egyszerű díszletei és Meluzsin Mária még egyszerűbb jelmezei nem nyomták el a költők, írók szavát. A színészek közül elsősorban Dégi István szuggesztív versmondását kell kiemelni. Nem sokkal maradt el mögötte Benedek Miklós sem, aki szép kiejtéssel, illúziót keltő beleéléssel adta elő azt, ami rá volt szabva. Rátonyi Róbert mint narrátorszerű konferanszié, s mint énekes és táncos színész egyaránt több arcát mutatta. Voith Ági a könnyed, zenés-táncos műfajokban tűnt ki. Balogh Zsuzsa és Császár Angéla nem mindig ihletett pillanatokban léptek színpadra. A még főiskolás Szakácsi Sándor az est egyik nagy meglepetése volt, kitűnő vers- mondásával. Berkovits György Például Caius A szegedi Nemzeti Színházban új magyar dráma színpadi próbái kezdődtek meg Sándor János Jászai-díjas rendező irányításával. A darab Révész Gy. István Például Caius című kétrészes műve, amelynek bemutatóját november 18-án tartják. A díszleteket és jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezi. Történelmi társbérlet címmel kétrészes tv-film készül Kat- kó István forgatókönyve alapján. A film az 1940-es évek magyar ellenállási mozgalmáról szól. Rendező: Fazekas Lajos, operatőr: Koltai Lajos. A két főszerepet Salamon András és Csizmadia Tibor játssza. A képen: forgatás egy öreg pesti bérház udvarán. laj, amiből művészetük virágba szökkent? Az elhangzott művek — Böhm Prelúdiumának, Scheidt Variációjának és Buxtehude négy darabjának — tanúsága szerint e mesterek koruk kimagasló alakjai voltak, műveik jelentős hatást gyakoroltak, nemegyszer tanulságul szolgáltak Bach és Händel■ számára is. Lehotka tolmácsolásában az első részből különösen a Variációk ezernyi színe, a Preludium virtuozitása és a Buxtehude- művek — F-dúr toccata és fúga, fisz-moll preludium és fúga — méltósága emelkedett ki. Bach három korálelőjáté- kának megszólaltatásában Lehotka nagyszerű költői adottságokról tett tanúságot, játékából plasztikusan bontakozott ki a lipcsei mester költészetének minden színe, nemes egyszerűsége és fenn- költ pompája. Bach híres Esz-dúr preludium és fúgájának megszólalásakor pedig úgy éreztük, Lehotka mindent el tud mondani hallgatóinak, amit tudniuk, érezniük kell Bach csodálatos művészetéről. Tiszta, világos regisztrálása a zene lényegére koncentrál, felfogásában köny- nyen áttekinthető, logikus szerkezetté válik a hatalmas építmény, Bach monumentális alkotása. A közönség lelkes ünneplését a művész nagyszerű ráadásokkal köszönte meg; Buxtehude C- dúr fúgája, Bach e-moll prelúdiuma és C-dúr fúgája egészítette ki a hangversenyt. A barokk orgonaest műsorába furcsán illeszkedett egy mai magyar alkotás ősbemutatója, Ránki György: Kodály emlékezete című siratóénekének előadása. A szoprán szólóra, vegyeskarra és orgonára (eredetileg csembalóra vagy cimbalomra) írott mű Szabolcsi Bence Kodályt búcsúztató gyászbeszédének szövegére íródott abból a meggondolásból, hogy a költői szöveg szinte közvetlen zenei hatást keltő gyászóda. A szopránszólót Csajbók Terézia szólaltatta meg, az énekkar szólamait a nagyszerű Liszt Ferenc kamarakórustól, Párkai István vezényletével hallottuk. K. Á. össztételét. Csak annyit róluk: az iskolás gyerekektől a szocialista brigádvezetőkön át a nyugdíjasokig az itt élő emberek minden rétege megtalálja itt a lehetőséget művelődési és szórakozási igényeinek kielégítéséhez. Akárcsak a szakkörökben és a különböző tanfolyamokon. A gépkocsivezetéstől az angol nyelvig, a szabás-varrástól a retorikáig, a bélyeggyűjtéstől a méhészetig itt minden megtalálható. | Hat főállású | ' tiszetelet----------------------- díjas alkalmazottja van a művelődési központnak. Az igazgatónő népművelés-könyvtár szakot végzett s most végzi ugyanezt a ház népművelési előadója is. Évente hatszázezer forinttal gazdálkodnak... — Nem érzi erejét meghaladó feladatnak ilyen nagy felelősség vállalását mindösz- sze huszonnégy évesen? Az első alkalom, hogy nem válaszol azonnal, csak hosszas töprengés után. — Ezen sokat gondolkoztam én is, amikor két esztendővel ezelőtt megkérdezték tőlem: vállalnám-e a művelődési központ vezetését. — Mit csinált addig? — vetem közbe. — Hat esztendővel ezelőtt, a gimnázium befejezése után könyvtárosként kezdtem ugyanitt. Azaz, akkor már négy esztendeje ennek a háznak a levegőjét szívtam, légkörében éltem. Tudtam tehát, hogy mivel jár a vezetése. Mégsem válaszoltam azonnal a kérdésre, jóllehet már utolsó éves hallgató voltam a népművelés-könyvtár szakon. A vezetéshez nemcsak a szak- képzettség kell. Rátermettség, széles .látókör, megfontoltság. Hogy végűt mégis Igent mondtam, nem azt jelentette, hogy mindezen tulajdonsággal már akkor rendelkeztem. De képesnek éreztem magam, hogy mindezen tulajdonságokat megszerezzem. Túlzott önbizalomra valló döntés volt? De kérdem én, mikor legyen önbizalma valakinek, ha nem huszonévesen ? I—■ ------ ami ebben a | Mindaz, | házban törté----------------- nik. azt iga! zolja: Ungvárai Zsuzsa már felnőtt ahhoz a nagy feladathoz, amelyet két esztendővel ezelőtt rábíztak. Felelős, lelkes vezetője a dunakeszi József Attila Művelődési Központnak. Prukner Pál
