Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
197S. NOVEMBER 4., SZOMBAT MJf HEGYEI TÚRA Belvízrendezés Túra mély fekvésű község, a tanácsnak és a lakosságnak egyaránt mindig sok baja volt a makacs belvizekkel. Nemrégiben azonban elkészült a község belvízrendezési terve, sőt, a munkálatokat is elkezdték^ A kivitelező a Galgamenti Víztársulat lett. Űj árkokat ásnak, a rossz vízelvezető régieket kimélyítik, fedlapokkal látják el, a kanyarulatokba pedig betongyűrűket helyeznek el. A munkálatok első szakasza — mely során több mint egy ’ kilométer hosszúságban rendezik a rossz vízelvezető árkokat — november végéig befejeződik. A vízgyűjtő a Galga lesz, ahová gravitációsan folyik le majd a belvíz. Diákparlament Negyedszer rendezték meg Gödöllőn, a 202. sz. Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben az iskolai diák- parlament-ülést. Az intézet 900 tanulóját hetven küldött képviselte, akik felszólalásaikban többek között a szocialista tanár—diák viszonyról, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásáról beszéltek. Kérték, hogy az iskola nyújtson több lehetőséget a sportolásra és a kulturális megmozdulásokra. Végül megválasztották azokat a küldötteket, akik a megyei diákparlament ülésén képviselik majd a tanintézet fiataljait. Utak, járdák... A megoldás: társadalmi munka Jövőre kevesebb pénzt kap Gödöllő Csak savanyúfű termett Miért jó a Galga szabályozása? Petőfi ládája A mammutcsonttól az árammérőig Megnyílik a helytörténeti. szoba November 7-én régen várt eseményre kerül sor Gödöllőn, a moziiskola néven ismert ház emeleti helyiségében és folyosóján. Itt nyílik meg a gödöllői helytörténeti szoba. Heltai Miklós, a Petőfi Sándor általános iskola tanára, két évtizede foglalkozik a város múltjának feltárásával, a tárgyi emlékek megmentésével. Ugyancsak húsz esztendeje ő vezeti az iskola helytörténeti szakkörét, Heltai Miklós napok óta ott sürgölődik a jövendő helytörténeti szobában, segítőtársaival rendezgeti az anyagot. Ürül, ha érdeklődő érkezik. — Lesz itt az őskori mammutcsonttól, a 60 ezer forint értékű árammérőig minden. Gazdag a tanácsköztársasági anyagunk, hiszen annak idején egy darabig itt volt a főhadiszállás. A gödöllői üzemek is hozzájárultak a kis múzeum teljességéhez, eljuttatták hozzánk termékeiket, melyek ugyancsak részei a város történetének. A helytörténeti szoba anyagai nagy kollektív munka során gyűltek össze. Külön megemlítem Hegedűs László nyugdíjas mérnököt, aki sok-sok értékes tárgyat adományozott nekünk. — Említsen meg néhány érdekességet a gazdag anyagból. — Nagyon kedves számunkba a Petőfi-láda, amelyre véletlenül bukkantunk, amikor nem sokkal halála előtt a városban járt Dienes András. Ugyanis vele látogattunk el a Szombat-család házába, ahol valamikor a költő is lakott. Nos, ott találtuk meg a ládát, amelyet a lakók még akkor is használtak, s amelyet elfelejtettek odaadni a Pe- tőfi-társaságnak. A láda Petőfié volt... Kiállítjuk az emberi erővel hajtott, „lélekszá- rasztó” malmokat, melyek lebontott házak falaiból kerültek elő. A Szántai-bognármű- hely nekünk ajándékozta a mesterség régi eszközeit. Ez is jellemző arra, hogy menynyire igyekszik mindenki segíteni. Ezért a régi bognármű- hely-berendezésért manapság vagyont lehetne kapni. Kiállítjuk a kastély utolsónak megmaradt gyertyacsillárját, meg azt a sarkantyút is, amely az Árpád-korból való, s amelyet a Gödöllő és Kerepes közötti erdőben találtak meg fával körülnőve. Sok tárgy látható majd, amely a Grassalkovich-gyűjteményből való, mind-mind értékes darabja a város történetének. Nehéz lenne azonban felsorolni a több száz kiállított tárgyat, amelyek közül nagjysn soknak van érdekes története. A helytörténeti szoba egyaránt hasznos lesz az oktatásnak és a Gödöllő iránt érdeklődőknek. Ileltai Miklós tanár irányításával neti szobát. rendezik a helytörtéA Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság képviselői, valamint a gödöllői járás vezetői bejárták a Galgának azt a szakaszát, ahol jelenleg folynak a vízszabályozási munkálatok. A közel 50 millió forintos munkának a tervek szerint jövő év végére kell befejeződnie. A bejárás résztvevői beszélgettek az érintett Galgamenti Termelőszövetkezet vezetőivel, érdeklődve, vajon mit jelent számukra a Galga szabályozása? A vízrendezésnek ugyanis mezőgazdasági kihatásai is lesznek. A Galga medrét kitisztítják és mélyítik (helyenként másfél méterrel is), rendezik partjait. Tehát növekszik majd a befogadóképessége, ez által magas vízállás esetén sem fog kiönteni. A partokat tehát — ahol eddig csak savanyúfű termett — a szabályozás után mezőgazdasági művelés alá lehet venni. Az eddig terméketlen földek akár kertészeti művelésre is alkalmasak lesznek. A szakemberek szerint, az érintett gazdaságok az új területek belépésével 25 —30 millió forinttal nagyobb jövedelemre tehetnek majd szert. A Galga mélyítésével a távolabbi területek vizét is bele lehet majd vezetni, így az ottani mezőgazdasági üzemek belső vízrendezése is megoldódik. OT KÉRDÉS A 61 EVES HÉV JÖVŐJE Több elektromos energiát! Balesetveszélyes átjárók Kérdéseinkre Lovász István, a Budapesti Közlekedési Vállalat műszaki fejlesztési osztályának csoportvezetője válaszol. Mennyi idős HÉV-vonal? a gödöllői — öreg, immár 61 esztendős. A Keleti pályaudvar és Cinkota között 1888. július 20- án n^ílt meg a gőzüzemű hé- lyiérdekű vonalszakasza. 1900- ban Kerepesig hosszabbították meg. A vonal érdekessége az, hogy akkoriban Csömörön keresztül — tehát nagy kerülővel — közlekedett a vasút, mert út közben olyan emelkedőket kellett megkerülnie, amelyre gőzvontatással nem tudott volna fölkapaszkodni a szerelvény. A Kerepes és Gödöllő közötti szakaszt 1911. november 25-én adták át, s ettől a dátumtól számítjuk a vonalon a villamos vontatás megkezdését is. Hasonlóan ezzel egy időben vágták át a csömöri kerülőt, s így jött létre a jelenlegi nyomvonal. Tervezik-e modernebb kocsik forgalomba állítását a vonalon? — M IX-es típusú kocsikból álló szerelvényeket szeretnének itt közlekedtetni. Ezek kényelmesebbek és több utast lehet rajtuk szállítani. A modernizáláshoz milyen előkészületekre van szükség? Hamarosan befejezik... Látogatás Az időjárás kedvez a mező- gazdaságnak. Kovács László, a valkói Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a legfontosabbat, az őszi vetést október 27-én befejezték a gazdaságban. SOHA ENNYI KUKORICA... Összesen 1037 holdon vetették el a kenyér- és takarmánygabonát. Eltérően a korábbi évek gyakorlatától, a gabonafutrinka lárvájával fertőzött táblákon nemcsak a gombabetegségek ellen végezték el a csávázást, hanem egy új kísérleti szerrel a rovarkátevők ellen is. Az ősgi vetések műtrágyaszükségletét egyébként az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet által készített talajtápanyag-térkép alapján határozták meg. A kukorica betakarítása viszont teljes üzemmel folyik, eddig 120 hold termése került fedél alá. Általuk eddig soha el nem ért rekordtermésről számolhatunk be ... Sikerült elérniük a holdankénti 30 mázsás átlagot májusi morzsoltra átszámítva. Rekordról pedig azért beszélhetünk, mert a 20 mázsa fölötti termést eddig még egyetlen esztendőben sem sikerült elérniük. Ugyancsak az idén először termelték a kukoricát teljes gépesítéssel. A burgonya és a cukorrépa betakarítását már befejezték. Burgonyából is rekordtermés született, holdanként 157 má-’i zsás átlaggal. Cukorrépából 210 mázsányit szedtek le egy holdról. ÍOOO ÁLLAT TAKARMÁNYA A termelőszövetkezetben befejezték a silózást is. 190 holdon termeltek másodvetésű silókukoricát, ebből 50 holdat zöldetetéssel hasznosítottak. A betakarítás nehéz körülmények között történt, mert a — Elsősorban be kell fejezni a cintkotai kavicsbányánál levő elektromos központ építését és átalakítását. A modernebb motorkocsik ugyanis gyorsabbak, nagyobb a motorteljesítményük, ezáltal áramfelvételük 2—3-szor akkora, mint a hagyományos kéttengelyes járműveké. Természetesen rrlás előzetes munkára is szükség van, csak egyet említek: növelni kell a felsővezetékek keresztmetszetét is. Cinkotáig már most is járnák M IX-es típusú kocsik, mert főként a felső szakaszon, Gödöllő felé, rossz az áramellátás. Mogyoródon van megfelelő gépház, de az Elektromos Műveik nem tud elegendő energiát biztosítani. Ha az áramellátás megoldódik, több utast lehet majd szállítani a hosszabb szerelvényeken. Az utazási sebessíig is növekedni fog? — Tervezzük, hogy a sebességet a mostani 60-ról óránkénti 80 kilométeres sebességre növeljük. Ehhez viszont bizonyos pályaátéDítési munkálatokat kell elvégezni, elsősorban pedig ívkorrekciókat. A gyors szerelvények nem tudnak kis ívben fordulni. Ugyancsak végig ki kell építeni a biztosítóláncot, mert jelenleg még állomásközi közlekedés folyik a vonalon. Az állomások szolgálattevői jelzik, hogy elment, vagy érkezett szerelvény. Mennyire balesetveszélyes a gödöllői HÉV-vonal? — Nagyon. És sajnos, a biztonsági berendezések terén történt eddig a legkevesebb fejlesztés, úgyszólván nulláról- indulunk. Mivel itt gyorsvas- utat szeretnénk létrehozni, akkor a nagy utazósebesség mellett alapkövetelmény az átjárók megszüntetése; alul- vagy fölüljárőkat kell helyettük építeni, ahol erre nincs lehetőség, ott biztosítani kell az átjárót. Gödöllő belterületén például semmilyen körülmények között nem lehet növelni a sebességet, ott a HÉV amúgy is városi villamossá álakul át A helyiérdekű közlekedés lehetőségeit rontják ott, ahol különféle érdekekből átjárót létesítenek a pályán. Nemrégiben például a BKV minden tiltakozása ellenére a szilasligeti megállóhelynél építettek egy átjárót. Csoda, hogy itt még nem történt baleset hiszen az átjáró egy beláthatatlan S-ka- nyar kellős közepén van. Az ilyen helyek megszüntetése elsősorban az utasok érdeke. Dolgozik a csőtörő-fosztó melőszövetkezet földjén korábbi viharos időjárás a silókukoricát megdöntötte. Szintén nehezítette a munkát, hogy a silózás kezdetén esős volt az idő, és a gépeket vontatni kellett. Jelenleg mintegy 400 vagonnyi silókukorica és zöldborsósiló áll a gazdaság rendelkezésére, amellyel 1000 szarvasmarha tömegtakarmányát biztosították. összesen 1300 holdon kell végezniük az őszi mélyszántást. Ezt csak mostanában tudták elkezdeni, mivel a gépek a vetőszántáson és a vetés előtti talaj-r'őkészítésen dolgoztak. Kedvező időjárás esetén azonban hamarosan minden mezőgazdasági munkát befejeznek. kombájn a valkói Üj Élet TerJól haladnak a gödöllői járásban a mezőgazdasági munkálatok. A mogyoródi és a dáKözös erővel új bölcsőde Sók helyiség felszabadult Gödöllőn városszerte azzal, hogy a rendelők az új SZTK épületébe költöztek. Egy ha-, sonlóan megürült épületet kollektív összefogással, bölcsődé- nyi gazdaság ugyan még nem j vé alakítanak át a Dózsa György út 28. alatt. Az épület tatarozásához és átalakításához a város üzemei biztosították az anyagot és a szakembereket. A berendezés költségeihez ugyancsak hozzájárulnak a város üzemei, intézményei. A 30 férőhelyes bölcsőde még ebben a hónapban fogadja a gyerekeket. Az oldalt írta: Fehér Béla A felvételeket készítette: Gábor Viktor fejezte be a szüretet, ám az őszi vetések több mint 88 százalékát végezték el a gazdaságok a járásban. A vetőszántásnak pedig 94 százaléka készült el. A burgonyaszedést már mindenütt befejezték, s a cukorrépa betakarítása is hamarosan véget ér. Egyetlen termelőszövetkezetnek, a túrái Galgamentinek volt téli almája 73 hektáron, a betakarítás itt is véget ért. A kukoricatörés még több mint 30 százaléka hátravan a járásban. | sét. Ezeken a helyeken a kivi- j telezők már elvégezték a föld. I munkákat, és ezzel minden ab- ! ba is maradt, noha, az építő- j anyagok már megvannak a folytatáshoz. Az egyetlen lehetséges megoldás a társadalmi munka lehetne. Szervezésével nemcsak befejezni kellene az építéseket, hanem akár újabb utcákban lehetne járdakészítéshez fogni. Ez elsősorban a lakosságon múlik. (A Móra Ferenc utca járdái ugyancsak társadalmi I munkával épültek.) Az idén elért jelentős előre- ■'haladást a jövő évbeh várhatóan megtorpanás követi majd, ugyanis a Pest megyei Tanács az út- és hídépítésre szánt keretet, a tervidőszak hátralévő idejére o megye más területein növeli, ahol még Gödöllőnél is nagyobb szükség van rá. A város az eddiginél jóval kevesebb pénzt kap tehát jövőre útépítésre és -javításra. A visz- szaesést csakis társadalmi munka szervezésével lehet megakadályozni. 1 Gödöllő város egyik legnagyobb gondja az utak elhanyagolt állapota, a szilárd burkolatú járdák hiánya. Az ötéves terv első két esztendejére a tanács évenként 4,5 millió forintot irányzott elő útjavításra és útépítésre. Idén azonban ezt az összeget rendkívüli pótkeret segítségével 6,6 millió forintra növelték. A tavasszal bekövetkezett belvízkárok elhárítására pedig további kétmillió forint támogatást kapott a tanács, így ebben az évben összesen 8,6 millió forintot fordíthattak az utak rendbe hozására. (A belvíz által megrongálódott utak kijavítására kapott pénzt egyébként — előrelátóan — védekező műveletekre is felhasználták. Műtárgyak építésével igyekeztek megelőzni az elkövetkezendő évek belvizeinek kártékonyságát.) A jelentősen megnövekedett összeg sem volt elég az összes szükséges korszerűsítés elvégzésére. Emiatt most, az esztendő vége felé járva, néhány megkezdett munka félbemaradt. Említhetjük az Arany János utcai autóbuszfordulót, az OTP Szabadság téri lakásai előtti és a Kállai Éva utcai utak építé-
