Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

1972. NOVEMBER 4., SZOMBAT test MEGY ißfirtao A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját köszöntötték tegnap a Kerté­szeti Egyetem , soroksári tan­gazdaságában is. A nagyterem­be Kovács P. József Maja­kovszkij-szavalata varázsolta a Nagy Október hangulatát. Az ünnepségen Álmos Géza, a szakszervezeti bizottság titká­ra köszöntötte a gazdaság dol­gozóit és a vendégeket, köztük Barinkat Oszkámét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kárát, dr. Sinkó Józsefet, a ráckevei járási pártbizottság titkárát és a hazánkban ideig­lenesen állomásozó egyik szov­jet alakulat képviselőit. A győztes októberi szocia­lista forradalomról, a szovjet állam fél évszázados sikerei­ről Harcsa Bálint, a tangazda­ság főkertésze beszélt. Adatok­kal. tényekkel, gondolatokkal bizonyította, hogy csak a mar­xista—leninista ideológia ké­pes ötven év alatt ilyen hatal­mas diadalutat bejárni. A for­radalom, a szocialista építő­keztetni a szovjet katonák sír- | jainak gondozására, a hősi em­lékművekre, amelyek bizonyít­ják a magyar nép el nem mú­ló kegyeletét, vagy az évente sokszor induló barátság- és bé­kevonatokra, amelyek a kát nép jobb megismerését szol­gálják. Ez az MSZBT-tagcso- port is erősítse az internacio­nalista érzést, azt, hogy múl­tunk, történelmünk tanulsá­ga, jelenük igazsága, s a jö­vő érdekei megbonthatatlanul kötik össze a magyar és a szovjet népet. Az alapító oklevelet Bohus László szerelő, a tagcsoport elnöke vette át, s röviden vá­zolta terveiket. Ezután a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó egyik szovjet alakulat képviselője köszöntötte az új tagcsoportot, ígéretet tett, hogy a szovjet elvtársaktól minden segítséget megkapnak mun­kájukhoz. Az ünnepségen köszöntöt­ték Titi Máriát, a gazdaság MSZMP csúcsvezetőségének munka teremtette meg a fel­tételeit, hogy a Szovjetunió műszaki, tudományos, gazda­sági nagyhatalommá váljék, s a szocialista világrendszer ve­zető államaként a világpoliti­ka, a világbéke legfontosabb tényezője legyen. Az ünnepi beszéd után Ba­rinkai Oszkárné, az MSZBT országos elnöksége nevében átadta a tangazdaságban most alakult új MSZBT-tagcsoport- nak az oklevelet, e gondolatok kíséretében: — A tagcsoportba tömörült elvtársak legyenek még cse- lekvőbb propagandistái a nagy múltú és a nagy jövőjű ma­gyar—szovjet barátságnak. Kö­vessék e mozgalom értékes ha­gyományait, hiszen követendő ' példa bőven van, elég emlé­titkárát, aki november 7 al­kalmából magas kitüntetés­ben részesült, a Munka Ér­demrend arany fokozatát kap­ta. Az ünnepségen megjutal­mazták a munkában élenjá­rókat, negyvenhárom dolgozó huszonhétezer-kétszáz forintot kapott. Fábián Imre, anyag­gazdálkodási csoportvezető Kiváló dolgozó jelvényt vett át. Tóth Mihályné raktári munkás, Mráz Ferncné szám­laellenőr szorgalmát pedig Kiváló dolgozó oklevéllel is­merték el. A Ráckevei járásban ko­rábban két MSZBT tagcso­port dolgozott, a Kertészeti Egyetem soroksári tangazda­sága újabb csoportjának meg­alakulásával számuk három­ra emelkedett. Panaszok, kérések, dicséretek Szovjet delegáció Monoron Emlékezetes nap marad a Monori Állami Gazdaság dol­gozód számára 1972. novem­ber 3. Ezen a napon magas rangú szovjet delegáció érke­zet az állami gazdaság mono­ri központjába. A szovjet kül­döttség vezetője Vikulov Szer- gej Vasziljevics, a Nas-Szov- remenysik című folyóirat fő- szerkesztője, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság alelnö- ke volt. Tagjai: Ofkolkov Fjodor lvanovics, az SZMBT titkára, Zsukauszkene Birupe- Joanna, a litvániai Bátteli falu tanácsának elnöke. A ven­dégeket elkísérte útjára Regős Gábor, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság országos taná­csának titkára. Először Kele­men György, a gazdaság igaz­gatója adott tájékoztatást a 22 ezer holdon gazdálkodó gazdaság munkájáról. Ezután került sor a forró hangulatú nagygyűlésre. Fazekas Ernő, a gazdaság pártbizottságának titkára üdvözölte a vendége­ket, majd úttörők vörös szeg­fűkei adtak át a delegáció tagjainak. A járási pártbizott­ság nevében Guba Pál első titkára köszöntötte a vendé­geket. Kovács Andor, műszaki igazgatóhelyettes rrpndott ün­nepi beszédet, majd Szergej Vasziljevics meleg hangú kö­szöntője után átadták az MSZBT tagcsoportjának az alakuló oklevelet. A gazdaság igazgatója jutalmakat nyúj­tott át a termelésben kitűnt dolgozóknak. A nagygyűlés baráti találkozóval zárult. A monori járásban a József At­tila gimnázium után ezzel megalakult a második MSZBT tagcsoport. Kétmillió ösztöndíjra Pest megyei középiskolások parlamentje KISZ-kapcsolatok, a kollégiu­mok anyagi gondjairól, a szak­munkásképző iskolák mostoha körülményeiről, az osztályzási rendszerről, az érettségizett lá­nyok munkaleheftőségeiről, a középiskolai KISZ-élet bukta­tóiról és eredményeiről. A diákok felszólalásaira a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB, a megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság kép­viselői válaszoltak. Végül megválasztották a tizen­négy küldöttet, p Ipll akik a Pest megyei tanulóifjú­ságot képviselik majd a no­vember 27—29. között meg­rendezésre kerülő országos diákparlamenten. A. É. Avatóünnspség Elkészült a tv óriás stúdiója Színes - másfél év alatt Rég várt esemény színhe­lye volt pénteken a Magyar Televízió Szabadság téri szék­háza. Az egykori tőzsdepalota Beloiannisz utca felé eső épü­letszárnyának nagyobbik felé­ben másfél éven át tartó munkával épült fel az új, szí­nes tv-stúdió, s az ezzel kap­csolatos helyiségék. Az új óriás stúdió avató ünnepségén Tömpe István, a Magyar Rá­dió és Televízió elnöke mon­dott beszédet, majd az építés­ben részt vevő vállalatok dol­gozói részére jutalmakat nyúj­tott át. Három héttel az országos diákparlament előtt, tegnap a Pest megyei Pártbizottság székházában a Pest megyei gimnazisták, szakközépiskolá­sok és szakmunkástanulók küldöttei jöttek össze tanács­kozásra. A megye 53 középfokú tanintézetének közel 200 tizennégy—tizennyolc éves diákja a tanulóifjúság aktuális prob­lémáiról tanácskozott. A diák- parlamenten részt vett Ba­logh László, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője, Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kára, Bartha György, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, dr. Fülöp Károly, a Művelő­désügyi Minisztérium osztály­vezető-helyettese, Hargitai Ká­roly, a Pest megyei . Tanács művelődésügyi osztályvezető­je és dr. Rév János, a Pest megyéi Tanács munkaügyi osz­tályvezetője. A tanácskozást a vitavéSető Jónás Zoltán, a dunaharaszti gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Vi­téz Ágnesnek (a képen), a mo­nori József Attila gimnázium tanulójának, a KISZ Pest me­gyei bizottsága mellett műkö­dő középiskolás- és szakmun­kástanuló-tanács titkárának. Vitéz Ágnes vitaindító 'referá­tumában összegezte az osztály- és iskolai diákparlamentek ta­pasztalatait. Többek között el­mondta azt is, hogy a korábbi diákparlamenteken elhangzott javaslatok, észrevételek ez ideig még mindig meg- meghallgatásra találtak, a kérések — amennyiben reáli­sak voltak — megvalósultak. Ezek után rátért a jelenlegi, a negyedik megyei diákparla­ment főbb témáira: a diák fia­talok közéletiségéről, vala­mint az iskolai élet demokra­tizmusának fejlesztéséről be­szélt. A vitaindító referátum után Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályve­zetője kért szót. Többek között elmondta, hogy a most meg­Mekkora Pesten a Duna? Annyi amekkora a Városliget nagyságú terület­tel, több mint 800 ezer négy­zetméterrel kívánják növelni 1975-ig alapterületüket a 300 főnél többet foglalkoztató, nem tanácsi vállalatok és in­tézmények — állapították meg a közelmúltban a városházán. A terjeszkedési igények össze­gezésekor kitűnt, hogy lényegesen csökken a me­zőgazdasági, illetve élel­miszeripari ágazat jelenle­gi területe, további 86 ezer négyzetmétert kér viszont a nem tanácsi ipar, 183 ezer négyzetmétert a ke­reskedelem. Különösen nagy arányú az építőipar területigé­nye, amely jóval meghaladja a 840 ezer négyzetmétert. Az 1970-ben felülvizsgált általános városrendezési terv kérnek, Városliget szerint van miből: a főváros határai kereken 525 négyzetki­lométert fognak körül. Lakó­területnek 185 négyzetkilo­métert minősítettek, ez a fő­város kiterjedésének 35 szá­zaléka. 114 négyzetkilométer vi­seli a zöldterület és üdülő- terület megnevezést, 91 négyzetkilométer áll mező- gazdasági művelés alatt, egy­aránt 54—54 négyzetkilométert foglalnak el az ipari, raktáro­zási és közmű, illetve a közle­kedési és közlekedéstestületi létesítmények. A leltár szerint a városköz­pontok és a közintézmények 11 négyzetkilométerre terjed­nek ki, míg a Duna budapesti területe pontosan 16 négyzet- kilométer. rendezésre kerülő diákparla- memt új vonásokkal gazdago­dott: az ifjúságpolitikai hatá­rozatból következően a diák- parlament felelőse minden szinten a művelődésügyi irá­nyítás lett, iskolai szinten az igazgató, megyei szinten a megyei tanács művelődési osz­tálya, az országos parlament rendezője pedig a Művelődés- ügyi Minisztérium. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy a KISZ munkájára, segítségé­re nem számítanak. A másik új jellemzője az idei diákpar­lamentek a közelmúltban napvilágot látott párthatáro­zat, amely az állami oktatás helyzetével és fejlesztésével foglalkozott. Hargitai Károly beszélt arról is, hogy a megye iskoláiban az oktatási feltételek javí­tására az elmúlt két évben 2 millió forintot fordítot­tak. Az optimális helyzet megte­remtésére további 25 millió forintra volna szükség. Húsz megyei középiskolában még mindig nincs megfelelő torna­terem, az igényekhez képest alacsony a kollégiumi férőhe­lyek száma, a tanulók 41,4 szá­zaléka naponta bejár az isko­lákba. A legutóbbi diákparlament óta határozatok születtek _ a fiatalok érdekében. A határo­zatokat intézkedések követték: a bejáró diákoknak útiköltség­térítést adnak, a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeinek pedig ösztöndíjat. Erre a célra a 72—73-as tanévben a megyei tanács kétmillió forintot for­dít. Ezek után a diákparlament részvevői, a küldöttek kaptak szót. % Balogh Annamária, a monori József Attila gimnázium ta­nulója a középiskolások köz- életiségével foglalkozott. Fel­szólalásában többek között el­mondta: „Egy közvélemény­kutatáson tettem fel diákok­nak azt a kérdést: érdemes-e közéletinek lenni? A választ nem én fogalmaztam meg, s nem a romantika kedvéért.” „Azt az érzést nem pótolja semmi, hogy szükség van ránk” — mondták a diákok. El kell azonban mondani, hogy a KISZ-vezetők általában jó tanulók, tehetségesek is, de fél vagy egy ponttal gyakran le­maradnak az egyetemi felvéte­liken. Ha nem fordítanak a KISZ-munkára sok-sok órát hanem ehelyett elolvassák a tankönyvben az apró betűs ré­szeket is, biztos nem így tör­ténik. Kérdésem: tudnak-e és kívánnak-e a jelenleginél igaz­ságosabb módszert kialakítani, hogy a társadalom hasznos tagjai az egyetemi felvételi­ken is többet érjenek? Véle­ményem szerint közéleti ismereteket nem lehet később, például már vezető beosztásban meg­tanulni. Hozzátenném: nem protekciót kérünk, hanem tényleges, iga­zi értékrendet, a valódi tudás, a képességek figyelembevéte­lét az egyetemi felvételin.” A megyei diákparlamentben 31 felszólalás hangzott el: pa­naszok, dicséretek, kérések, megoldatlan anyagi problé­mák. Szó esett az úttörő— A fogalmak metamorfózisa A piac öntörvényű világ, itt sajátos szabályok igazgatnak. A kelen­dőséget befolyásolja az igény, a kereslet, a kínálat. A vásárlói kedv hullámzó, nehéz előre látni a szük­ségletek alakulását, verse­nyezni kell a vevő ke­gyeiért. A szocialista piac sajátos, öntörvényű világ, hiszen itt szocialista köz- gazdasági szabályok igaz­gatnak. Az igényt, a keres­letet, a kínálatot a belső mechanizmuson túl tudato­san befolyásolják. E gazda­sági környezetben a fogal­mak is új tartalmat kap­nak, mássá válik a szük­ségletek kielégítése, mássá a verseny, s a tisztességte­len verseny. A szocialista piacon különösen fontos, hogy a fogalmakat tisztán használjuk, ismert termino­lógiák ne váljanak hamis gyakorlatok fedőnevévé. A fogalmak metamorfózi­sáról írjuk le első példán­kat: új versenytárs jelent­kezik az olajkályhapdacon. A Zim-Lampart szerződést köt egy nyugatnémet céggel olajkályhák gyártására, ké­sőbb a kooperáció lehetet­lenné válik, a vállalat nem tehet mást, mint százezres szériát a magyar piacra dob. A Mechanikai Művek vezetői ismerték a piaci igényeket, de százezres konkurrenciával nem szá­moltak. A piac telítődik, a kereslet-kínálat viszony el­tolódik, 'a megrendelések csökkennek. Ez a helyzet. Első átgondolásra nyugod­tan megállapíthatjuk: ver­senytárs jelentkezett a pia­con, lehetővé vált a szük­ségletek gyors kielégítése, e helyzet a minőség javítá­sára, a termékek korszerű­sítésére serkenti a gyártó cégeket. A z első következtetése­ket azonban a máso­dik, a harmadik kö­veti. Valóban piaci ver- s sennyel van dolgunk? Nem, hiszen a Zim-et a kényszer hajtotta a belföldi piacra, semmilyen előkészületet — szolgáltatásszervezés, az üzemanyag-ellátás segítése stb. — nem tett, nem tájé­koztatta a partnereket, pl. a Mechanikai Műveket ter­veiről. így a verseny fogal­ma metamorfózison esik át, s tartalma közelít a tisztes­ségtelen versenyhez. Csak­hogy tisztességtelenül nem lehet versenyezni a szocia­lista piacon, mert a felté­telek ezt nem teszik lehető­vé. A piaci törvények más­képp is „változnak”: a ver­seny egyik záloga, hogy a vállalatok önállóságot él­vezzenek. Létezik is ez az önállóság, de sok kérdésben az irányító szervek fenn­tartják a beleszólás, a véle­ményezés, sőt, az engedé­lyezés jogát. Ilyen felső döntési jog volt például az, amikor az MM-nek megtil­tották az olajkályhák ex­portálását — a hazai igé­nyek kielégítése érdekében. Az új „versenyhelyzetben” épp ez a tilalom okozta a problémákat az MM-ben. A Lampart partizánakció­jakor a felsőbb vezetők vi­szont széttárták a karjukat: a vállalatok önállóak, a piaci verseny kívánatos helyzet mai gazdasági rend­szerünkben. Az önállóság és a verseny esetenkénti ér­telmezése bizonytalanságot okoz, s elvezet kiinduló té­telmondatunkhoz: a fogal­mak metamorfózison esnek át, a verseny lényegében a szervezetlenség fedőnevévé vált. E részletesen elemzett példa után már csak röviden írnék a fogal­mak átlényegüléséről: a kereskedők rosszul dolgoz­nak, nem ismerik jól az igényeket, rosszak a prog­nózisaik, ezután csökkentik a megrendeléseiket, s nem azt mondják, sajnos, nem' megfelelően dolgozunk, ha­nem, hogy csökkentek a vá­sárlói igények — a szükség­let fogalmával elfedik saját gyenge munkájukat. Más: új technológiát vezettek be a gyárba, de a dolgozók nehezen sajátítják el a munkafogásokat, a közép­vezetők keveset tesznek a sikerért, az igazgató képte­len megszervezni a tovább­képzést, romlik a minőség, ilyenkor a technikai fejlesz­tés nehézségeire hivatkoz­nak, s nem szólnak a veze­tői tehetetlenségről. Más: túlzott a bérfejlesztés, a nyereség nem nő arányo­san, büntetőadók sújtják a vállalatot, a vezetők a gazdasági szabályozókat okolják, s elhallgatják az átgondolatlan vezetés hi­báit. Ne is sorakoztassuk to­vább a példákat, talán eny- nyiből is érthetővé válik, milyen is a fogalmak meta­morfózisa: a jól ismert ter­minológiák nem azt feje­zik ki, ami a lényegük, ha­nem a gazdasági helyzetek hamis magyarázóivá vál­nak. Az önállóság, a ver­senyfogalom tartalmába rejti a szervezetlenséget, a szükségletek változásával palástolják a rossz munkát, a technikai fejlesztés is­mert szavai szervezői kép­telenséget takarhatnak, a gazdasági szabályozók átlé­nyegülhetnek vezetői meg­gondolatlansággá A szocialista piac sajá­tos, öntörvényű világ, hiszen itt szocialista közgazdasági szabályok igazgatnak. E gazdasági környezetben a fogalmak új tartalmat kapnak, ezért kü­lönösen fontos, hogy a ter­minológiákat tisztán hasz­náljuk, ne válhassanak ha­mis gyakorlatok fedőnevé­vé! Fóti Péter Aranykoszorús plakett a Nagykőrösi Konzervgyárnak Harmadik a ráckevei járásban \ í utyattuo Um x. ULULiii uij kettet kiváló munkát végzett tíz tagcsoportjának, köztük a I Nagykőrösi Konzervgyárnak. Az MSZBT legmagasabb elis­merését, az aranykoszorús jel­vényt, harmincán kapták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom