Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
1972. NOVEMBER 4., SZOMBAT test MEGY ißfirtao A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját köszöntötték tegnap a Kertészeti Egyetem , soroksári tangazdaságában is. A nagyterembe Kovács P. József Majakovszkij-szavalata varázsolta a Nagy Október hangulatát. Az ünnepségen Álmos Géza, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a gazdaság dolgozóit és a vendégeket, köztük Barinkat Oszkámét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, dr. Sinkó Józsefet, a ráckevei járási pártbizottság titkárát és a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat képviselőit. A győztes októberi szocialista forradalomról, a szovjet állam fél évszázados sikereiről Harcsa Bálint, a tangazdaság főkertésze beszélt. Adatokkal. tényekkel, gondolatokkal bizonyította, hogy csak a marxista—leninista ideológia képes ötven év alatt ilyen hatalmas diadalutat bejárni. A forradalom, a szocialista építőkeztetni a szovjet katonák sír- | jainak gondozására, a hősi emlékművekre, amelyek bizonyítják a magyar nép el nem múló kegyeletét, vagy az évente sokszor induló barátság- és békevonatokra, amelyek a kát nép jobb megismerését szolgálják. Ez az MSZBT-tagcso- port is erősítse az internacionalista érzést, azt, hogy múltunk, történelmünk tanulsága, jelenük igazsága, s a jövő érdekei megbonthatatlanul kötik össze a magyar és a szovjet népet. Az alapító oklevelet Bohus László szerelő, a tagcsoport elnöke vette át, s röviden vázolta terveiket. Ezután a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat képviselője köszöntötte az új tagcsoportot, ígéretet tett, hogy a szovjet elvtársaktól minden segítséget megkapnak munkájukhoz. Az ünnepségen köszöntötték Titi Máriát, a gazdaság MSZMP csúcsvezetőségének munka teremtette meg a feltételeit, hogy a Szovjetunió műszaki, tudományos, gazdasági nagyhatalommá váljék, s a szocialista világrendszer vezető államaként a világpolitika, a világbéke legfontosabb tényezője legyen. Az ünnepi beszéd után Barinkai Oszkárné, az MSZBT országos elnöksége nevében átadta a tangazdaságban most alakult új MSZBT-tagcsoport- nak az oklevelet, e gondolatok kíséretében: — A tagcsoportba tömörült elvtársak legyenek még cse- lekvőbb propagandistái a nagy múltú és a nagy jövőjű magyar—szovjet barátságnak. Kövessék e mozgalom értékes hagyományait, hiszen követendő ' példa bőven van, elég emlétitkárát, aki november 7 alkalmából magas kitüntetésben részesült, a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Az ünnepségen megjutalmazták a munkában élenjárókat, negyvenhárom dolgozó huszonhétezer-kétszáz forintot kapott. Fábián Imre, anyaggazdálkodási csoportvezető Kiváló dolgozó jelvényt vett át. Tóth Mihályné raktári munkás, Mráz Ferncné számlaellenőr szorgalmát pedig Kiváló dolgozó oklevéllel ismerték el. A Ráckevei járásban korábban két MSZBT tagcsoport dolgozott, a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága újabb csoportjának megalakulásával számuk háromra emelkedett. Panaszok, kérések, dicséretek Szovjet delegáció Monoron Emlékezetes nap marad a Monori Állami Gazdaság dolgozód számára 1972. november 3. Ezen a napon magas rangú szovjet delegáció érkezet az állami gazdaság monori központjába. A szovjet küldöttség vezetője Vikulov Szer- gej Vasziljevics, a Nas-Szov- remenysik című folyóirat fő- szerkesztője, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnö- ke volt. Tagjai: Ofkolkov Fjodor lvanovics, az SZMBT titkára, Zsukauszkene Birupe- Joanna, a litvániai Bátteli falu tanácsának elnöke. A vendégeket elkísérte útjára Regős Gábor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos tanácsának titkára. Először Kelemen György, a gazdaság igazgatója adott tájékoztatást a 22 ezer holdon gazdálkodó gazdaság munkájáról. Ezután került sor a forró hangulatú nagygyűlésre. Fazekas Ernő, a gazdaság pártbizottságának titkára üdvözölte a vendégeket, majd úttörők vörös szegfűkei adtak át a delegáció tagjainak. A járási pártbizottság nevében Guba Pál első titkára köszöntötte a vendégeket. Kovács Andor, műszaki igazgatóhelyettes rrpndott ünnepi beszédet, majd Szergej Vasziljevics meleg hangú köszöntője után átadták az MSZBT tagcsoportjának az alakuló oklevelet. A gazdaság igazgatója jutalmakat nyújtott át a termelésben kitűnt dolgozóknak. A nagygyűlés baráti találkozóval zárult. A monori járásban a József Attila gimnázium után ezzel megalakult a második MSZBT tagcsoport. Kétmillió ösztöndíjra Pest megyei középiskolások parlamentje KISZ-kapcsolatok, a kollégiumok anyagi gondjairól, a szakmunkásképző iskolák mostoha körülményeiről, az osztályzási rendszerről, az érettségizett lányok munkaleheftőségeiről, a középiskolai KISZ-élet buktatóiról és eredményeiről. A diákok felszólalásaira a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB, a megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság képviselői válaszoltak. Végül megválasztották a tizennégy küldöttet, p Ipll akik a Pest megyei tanulóifjúságot képviselik majd a november 27—29. között megrendezésre kerülő országos diákparlamenten. A. É. Avatóünnspség Elkészült a tv óriás stúdiója Színes - másfél év alatt Rég várt esemény színhelye volt pénteken a Magyar Televízió Szabadság téri székháza. Az egykori tőzsdepalota Beloiannisz utca felé eső épületszárnyának nagyobbik felében másfél éven át tartó munkával épült fel az új, színes tv-stúdió, s az ezzel kapcsolatos helyiségék. Az új óriás stúdió avató ünnepségén Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke mondott beszédet, majd az építésben részt vevő vállalatok dolgozói részére jutalmakat nyújtott át. Három héttel az országos diákparlament előtt, tegnap a Pest megyei Pártbizottság székházában a Pest megyei gimnazisták, szakközépiskolások és szakmunkástanulók küldöttei jöttek össze tanácskozásra. A megye 53 középfokú tanintézetének közel 200 tizennégy—tizennyolc éves diákja a tanulóifjúság aktuális problémáiról tanácskozott. A diák- parlamenten részt vett Balogh László, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője, Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, Bartha György, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, dr. Fülöp Károly, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese, Hargitai Károly, a Pest megyei . Tanács művelődésügyi osztályvezetője és dr. Rév János, a Pest megyéi Tanács munkaügyi osztályvezetője. A tanácskozást a vitavéSető Jónás Zoltán, a dunaharaszti gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Vitéz Ágnesnek (a képen), a monori József Attila gimnázium tanulójának, a KISZ Pest megyei bizottsága mellett működő középiskolás- és szakmunkástanuló-tanács titkárának. Vitéz Ágnes vitaindító 'referátumában összegezte az osztály- és iskolai diákparlamentek tapasztalatait. Többek között elmondta azt is, hogy a korábbi diákparlamenteken elhangzott javaslatok, észrevételek ez ideig még mindig meg- meghallgatásra találtak, a kérések — amennyiben reálisak voltak — megvalósultak. Ezek után rátért a jelenlegi, a negyedik megyei diákparlament főbb témáira: a diák fiatalok közéletiségéről, valamint az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséről beszélt. A vitaindító referátum után Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezetője kért szót. Többek között elmondta, hogy a most megMekkora Pesten a Duna? Annyi amekkora a Városliget nagyságú területtel, több mint 800 ezer négyzetméterrel kívánják növelni 1975-ig alapterületüket a 300 főnél többet foglalkoztató, nem tanácsi vállalatok és intézmények — állapították meg a közelmúltban a városházán. A terjeszkedési igények összegezésekor kitűnt, hogy lényegesen csökken a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari ágazat jelenlegi területe, további 86 ezer négyzetmétert kér viszont a nem tanácsi ipar, 183 ezer négyzetmétert a kereskedelem. Különösen nagy arányú az építőipar területigénye, amely jóval meghaladja a 840 ezer négyzetmétert. Az 1970-ben felülvizsgált általános városrendezési terv kérnek, Városliget szerint van miből: a főváros határai kereken 525 négyzetkilométert fognak körül. Lakóterületnek 185 négyzetkilométert minősítettek, ez a főváros kiterjedésének 35 százaléka. 114 négyzetkilométer viseli a zöldterület és üdülő- terület megnevezést, 91 négyzetkilométer áll mező- gazdasági művelés alatt, egyaránt 54—54 négyzetkilométert foglalnak el az ipari, raktározási és közmű, illetve a közlekedési és közlekedéstestületi létesítmények. A leltár szerint a városközpontok és a közintézmények 11 négyzetkilométerre terjednek ki, míg a Duna budapesti területe pontosan 16 négyzet- kilométer. rendezésre kerülő diákparla- memt új vonásokkal gazdagodott: az ifjúságpolitikai határozatból következően a diák- parlament felelőse minden szinten a művelődésügyi irányítás lett, iskolai szinten az igazgató, megyei szinten a megyei tanács művelődési osztálya, az országos parlament rendezője pedig a Művelődés- ügyi Minisztérium. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a KISZ munkájára, segítségére nem számítanak. A másik új jellemzője az idei diákparlamentek a közelmúltban napvilágot látott párthatározat, amely az állami oktatás helyzetével és fejlesztésével foglalkozott. Hargitai Károly beszélt arról is, hogy a megye iskoláiban az oktatási feltételek javítására az elmúlt két évben 2 millió forintot fordítottak. Az optimális helyzet megteremtésére további 25 millió forintra volna szükség. Húsz megyei középiskolában még mindig nincs megfelelő tornaterem, az igényekhez képest alacsony a kollégiumi férőhelyek száma, a tanulók 41,4 százaléka naponta bejár az iskolákba. A legutóbbi diákparlament óta határozatok születtek _ a fiatalok érdekében. A határozatokat intézkedések követték: a bejáró diákoknak útiköltségtérítést adnak, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek pedig ösztöndíjat. Erre a célra a 72—73-as tanévben a megyei tanács kétmillió forintot fordít. Ezek után a diákparlament részvevői, a küldöttek kaptak szót. % Balogh Annamária, a monori József Attila gimnázium tanulója a középiskolások köz- életiségével foglalkozott. Felszólalásában többek között elmondta: „Egy közvéleménykutatáson tettem fel diákoknak azt a kérdést: érdemes-e közéletinek lenni? A választ nem én fogalmaztam meg, s nem a romantika kedvéért.” „Azt az érzést nem pótolja semmi, hogy szükség van ránk” — mondták a diákok. El kell azonban mondani, hogy a KISZ-vezetők általában jó tanulók, tehetségesek is, de fél vagy egy ponttal gyakran lemaradnak az egyetemi felvételiken. Ha nem fordítanak a KISZ-munkára sok-sok órát hanem ehelyett elolvassák a tankönyvben az apró betűs részeket is, biztos nem így történik. Kérdésem: tudnak-e és kívánnak-e a jelenleginél igazságosabb módszert kialakítani, hogy a társadalom hasznos tagjai az egyetemi felvételiken is többet érjenek? Véleményem szerint közéleti ismereteket nem lehet később, például már vezető beosztásban megtanulni. Hozzátenném: nem protekciót kérünk, hanem tényleges, igazi értékrendet, a valódi tudás, a képességek figyelembevételét az egyetemi felvételin.” A megyei diákparlamentben 31 felszólalás hangzott el: panaszok, dicséretek, kérések, megoldatlan anyagi problémák. Szó esett az úttörő— A fogalmak metamorfózisa A piac öntörvényű világ, itt sajátos szabályok igazgatnak. A kelendőséget befolyásolja az igény, a kereslet, a kínálat. A vásárlói kedv hullámzó, nehéz előre látni a szükségletek alakulását, versenyezni kell a vevő kegyeiért. A szocialista piac sajátos, öntörvényű világ, hiszen itt szocialista köz- gazdasági szabályok igazgatnak. Az igényt, a keresletet, a kínálatot a belső mechanizmuson túl tudatosan befolyásolják. E gazdasági környezetben a fogalmak is új tartalmat kapnak, mássá válik a szükségletek kielégítése, mássá a verseny, s a tisztességtelen verseny. A szocialista piacon különösen fontos, hogy a fogalmakat tisztán használjuk, ismert terminológiák ne váljanak hamis gyakorlatok fedőnevévé. A fogalmak metamorfózisáról írjuk le első példánkat: új versenytárs jelentkezik az olajkályhapdacon. A Zim-Lampart szerződést köt egy nyugatnémet céggel olajkályhák gyártására, később a kooperáció lehetetlenné válik, a vállalat nem tehet mást, mint százezres szériát a magyar piacra dob. A Mechanikai Művek vezetői ismerték a piaci igényeket, de százezres konkurrenciával nem számoltak. A piac telítődik, a kereslet-kínálat viszony eltolódik, 'a megrendelések csökkennek. Ez a helyzet. Első átgondolásra nyugodtan megállapíthatjuk: versenytárs jelentkezett a piacon, lehetővé vált a szükségletek gyors kielégítése, e helyzet a minőség javítására, a termékek korszerűsítésére serkenti a gyártó cégeket. A z első következtetéseket azonban a második, a harmadik követi. Valóban piaci ver- s sennyel van dolgunk? Nem, hiszen a Zim-et a kényszer hajtotta a belföldi piacra, semmilyen előkészületet — szolgáltatásszervezés, az üzemanyag-ellátás segítése stb. — nem tett, nem tájékoztatta a partnereket, pl. a Mechanikai Műveket terveiről. így a verseny fogalma metamorfózison esik át, s tartalma közelít a tisztességtelen versenyhez. Csakhogy tisztességtelenül nem lehet versenyezni a szocialista piacon, mert a feltételek ezt nem teszik lehetővé. A piaci törvények másképp is „változnak”: a verseny egyik záloga, hogy a vállalatok önállóságot élvezzenek. Létezik is ez az önállóság, de sok kérdésben az irányító szervek fenntartják a beleszólás, a véleményezés, sőt, az engedélyezés jogát. Ilyen felső döntési jog volt például az, amikor az MM-nek megtiltották az olajkályhák exportálását — a hazai igények kielégítése érdekében. Az új „versenyhelyzetben” épp ez a tilalom okozta a problémákat az MM-ben. A Lampart partizánakciójakor a felsőbb vezetők viszont széttárták a karjukat: a vállalatok önállóak, a piaci verseny kívánatos helyzet mai gazdasági rendszerünkben. Az önállóság és a verseny esetenkénti értelmezése bizonytalanságot okoz, s elvezet kiinduló tételmondatunkhoz: a fogalmak metamorfózison esnek át, a verseny lényegében a szervezetlenség fedőnevévé vált. E részletesen elemzett példa után már csak röviden írnék a fogalmak átlényegüléséről: a kereskedők rosszul dolgoznak, nem ismerik jól az igényeket, rosszak a prognózisaik, ezután csökkentik a megrendeléseiket, s nem azt mondják, sajnos, nem' megfelelően dolgozunk, hanem, hogy csökkentek a vásárlói igények — a szükséglet fogalmával elfedik saját gyenge munkájukat. Más: új technológiát vezettek be a gyárba, de a dolgozók nehezen sajátítják el a munkafogásokat, a középvezetők keveset tesznek a sikerért, az igazgató képtelen megszervezni a továbbképzést, romlik a minőség, ilyenkor a technikai fejlesztés nehézségeire hivatkoznak, s nem szólnak a vezetői tehetetlenségről. Más: túlzott a bérfejlesztés, a nyereség nem nő arányosan, büntetőadók sújtják a vállalatot, a vezetők a gazdasági szabályozókat okolják, s elhallgatják az átgondolatlan vezetés hibáit. Ne is sorakoztassuk tovább a példákat, talán eny- nyiből is érthetővé válik, milyen is a fogalmak metamorfózisa: a jól ismert terminológiák nem azt fejezik ki, ami a lényegük, hanem a gazdasági helyzetek hamis magyarázóivá válnak. Az önállóság, a versenyfogalom tartalmába rejti a szervezetlenséget, a szükségletek változásával palástolják a rossz munkát, a technikai fejlesztés ismert szavai szervezői képtelenséget takarhatnak, a gazdasági szabályozók átlényegülhetnek vezetői meggondolatlansággá A szocialista piac sajátos, öntörvényű világ, hiszen itt szocialista közgazdasági szabályok igazgatnak. E gazdasági környezetben a fogalmak új tartalmat kapnak, ezért különösen fontos, hogy a terminológiákat tisztán használjuk, ne válhassanak hamis gyakorlatok fedőnevévé! Fóti Péter Aranykoszorús plakett a Nagykőrösi Konzervgyárnak Harmadik a ráckevei járásban \ í utyattuo Um x. ULULiii uij kettet kiváló munkát végzett tíz tagcsoportjának, köztük a I Nagykőrösi Konzervgyárnak. Az MSZBT legmagasabb elismerését, az aranykoszorús jelvényt, harmincán kapták.
