Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
4 é'É.^l MtC <cftírlap 1972. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Nagy részvéttel temették el Ungár Imre Kossutli-díjas zongoraművészt Barátok, pályatársak; tanítványok, tisztelők kísérték szer. dán utolsó útjára a Farkasréti temetőben Ungár Imre Kos- suth-díjas, kiváló művészt. Elsőnek a Zeneművészeti Főiskola rektorátusa, tanári testületé nevében Sólymos Péter professzor vett búcsút a 64 éves korában elhunyt kiváló művésztől, pedagógustól. A Magyar Zeneművészek Sző- ! vétségé nevében Sándor Frigyes egyetemi tanár, a Vakok és CsökKentlátok Szövetsége nevében Csenget József alel- nöK, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöksége nevében dr. Mátéffy József, a szövetség elnöke búcsúzott az elhunyttól. A sírnál Kármán György, a televízió zenei főosztályának szerkesztője, a volt tanítványok, Németh Tamás pedig a jelenlegi tanítványok nevében vett búcsút Ungár Imrétől. A Kossuth-díjas zongora- művészt a főváros által adományozott díszsírhelyen hántolták el. Sírját elborították a hála és a kegyelet koszorúi, virágai. Hárommilliós iskolakorszerűsités Közös költségen — Budaörsön Két elavult iskolát korszerűsítenek Budaörsön: az I.számú, Esze Tamás Általános Iskolát és a II. számú, Béke térit Eddig mindkét iskolának csak az udvarán volt vízvezeték, most mindkét épületbe bevezetik a vizet, vízöblítéses mellékhelyiségekkel, olajtüzelésű kazánnal működő központi fűtéssel szerelik fel. Ezzel a munkával legkésőbb tavaszig elkészül a kivitelező, a budaörsi tanács költségvetési üzeme. Vagyis a következő tanévben már központi fűtés lesz mindkét iskolában. Az Esze Tamás utcai iskola ■ezenkívül ki is bővül. Hozzáépítéssel új, korszerűen fölszerelt, s az itt is bevezetett test- nevelési szakoktatásra is alkalmas tornatermet kap, amelyhez előtér és társalgó is tartozik; maga a tornaterem 201 négyzetméter alapterületű lesz. A tornaterem és a kapcsolódó helyiségek költsége másfél millió forint, átadásuk határideje pedig jövő szeptember elseje. Az összesen 2 millió 800 ezer forint költségű beruházást háromnegyed részben községfejlesztési pénzből fedezik, hétszázezer forintnyi egynegyedét pedig a helybeli vállalatok és szövetkezetek ajánlották fel. P. G. A kubai tv estje Kubai barátaink életét ismerhetik meg közelebbről hamarosan a magyar televizió- nézők. December 8-án rendezi meg a Magyar Televízió a kubai televízió estjét. Délután 5 órától műsorzárásig az egyes csatornán dokumentumfilmek, zenés összeállítások segítségével a magyar közönség pontos és hű képet kaphat a távoli szocialista ország múltjáról, mindennapi életérőL Dózsa-emlékünnepség Érden A Hazafias Népfront budai járási bizottsága és a TIT budai járási elnöksége ünnepséget rendezett tegnap délután Érden, az új művelődési ház klubjában Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletére. Az ünnepséget, amelyen megjelent Lengyel Sándor, az MSZMP járási bizottságának titkára, Király Zoltán járási népművelési felügyelő és Máté Dezső nagyközségi tanácselnök is, Inzsel Ottó, a népfront járási titkára nyitotta meg. Ezután Gulyás Sándor megyei vezető szakfelügyelő emlékezett a nagy parasztvezérre, majd a százhalombattai művelődési ház irodalmi színpada mutatta be Dózsa-műso- rát. Pásztorlányka ? Kegyvesztett földesúr i CSOBÁNKA NEVÉNEK EREDETE Heti filmiegyzet Valter Szarajevót védi FOTÓPÁLYÁZAT Szigetszentmiklósi századok Szigetszentmiklóson — hazánk legszebb tájainak egyikén — a múlt és a jelen izgalmas fordulatban találkozik, méltó a vizuális megörökítésre. Ezért hirdetünk FOTÓPÁLYÁZATOT, amely — ezt szeretnénk — rögzítse a történelmi-társadalmi folyamatot a megfelelő természeti háttérrel. Pályázni lehet 18X20-as színes vagy fekete-fehér képekkel. A jeligével ellátott, lezárt I borítékokat 1973. április 4-ig kérjük megküldeni a szigetszentmiklósi kulturális és sportnapok operatív bizottsága címére: Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos utca 2., nagyközségi tanács. A legjobb alkotásokat a kulturális és sportnapok keretében rendezett fotókiállításon mutatjuk be és díjazzuk 1973 májusában. A szigetszentmiklósi kulturális és sportnapok operatív bizottsága Régi, jó, hálás téma az ügyetlen, mackós, dagadt kislányból vagy fiúból jeles sportolóvá váló fiatal története. Nos, a Mázsácska című csehszlovák film él is ezzel a „lábrajövö” témával. Itka, a kis dagi, akinek minden tornaóra keserves gyötrelem, merő véletlenségből az iskola egyik legjobb kézilabdázójának és súlylökőjének bizonyul, e ezzel elindul a sportkarrier útján, még a fiúk is észreveszik, és máig is élneK, ha meg nem haltak. A film alighanem a közelgő Télapó-est szülői gondjainak enyhítésére került a műsorba — míg ezt nézik a gyerekek, nyugodtan jöhet az ajándék. Takács István Kötöttáruk nőknek, férfiaknak és gyermekeknek, női felsőruházati cikkek, bőrdíszműáruk, selyemruhák, sálak, kendők nagy választékban! NYITÁS: december 4-én délután 2 órakor — Sokat kutattam a falu neve és története után. Gyűjtögettem a vonatkozó adatokat, ismereteket. Egyszer a kezembe került a Panorámasorozatban megjelent Gyöngyös és Mátra című kiadvány, amelyhez Gyöngyös térképe is mellékelve volt. A térképet tanutonányoava megakadt tekintetem a Csobánka utcán. Nem akartam hinni a szememnek. Ez az úti füzet leírja, hogy a Csobánkák híres nemzetség voltak — igazi nábobok — többek között az egyiküké volt Gyöngyös városa is. Harmadik Árpádházi királyunk, Aba Sámuel leszármazottjaiként ismerték őket.-------------------- Csobánka I - Az egyik | 1320-ban---------- fegyvereseivel Csák Mátéhoz csatlakozott és ez lett a veszte, de nemcsak neki, hanem egész nemzetségének is. Károly Róbert a rozgonyi csatában leverte a Csák Mátéval egyesült csapatokat és megtorlásként a Csobánkákat megfosztotta minden vagyonuktól, földönfutók lettek. (Népet szipolyo- zó, kegyetlen urak voltak. Még Gyöngyös város népe is föllázadt a zsarnok oligarchák ellen.) — Most felmerül a kérdés: hová kerültek a Csobánkák Gyöngyös környékéről ? Csak oda mehettek, ahol volt valami rokoni kapcsolatuk. így kerülhetett az egyik a Pilisbe, ahol birtokba vette a későbbi O-Csobánkát. Feltételezésem szerint Esztergomban élt egy főispán rokon, azért került ide az egyik kegyvesztett földesúr. (Az esztergomi főispánok nevei között szerepel egy, a Csobánkához hasonló hangzású név — ez gyanúm alapja. Természetesen ezt még igazolni kell.) Egy másik kegy- vesztett Erdélybe is kijuthatott. Kolozsvár alatt ma is Csobánkának neveznek egy hegyet — ott pedig nem éltek szerbek.------------------- hódoltság ideI — A török I Jén a falu--------------------már Csobánka néven szerepelt. Az itt lakó szerbek nem hódoltak be, elszántan védték házaikat, javaikat. Ez a vakmerőség példátlan arcátlanságnak számított. Szörnyű megtorlás következett: a törökök Csobánkát kiirtották, házait a földbe tiporták — a kis falut eltörölték a föld színéről. A mai Csobánkát három szerb család, a Vukasics, a Vukadics és a Vukájlov telepítette újra be a XVII. században. Németek is laktak itt, és 1945-ig a falu lakossága elsősorban szerb és német ajkú volt. Szabó Éva Hallatlanul érdekes problémát vet fel és hagy teljesen összekuszált módon megoldatlanul ez a színes amerikai film, Robert Stevens rendező munkája. Az már a szervátültetések első sikeres műtétéi után felvetődött ugyanis, hogy >vajon milyen jogi, erkölcsi, sőt, faji következményei lehetnek egy-egy ilyen átültetésnek. Ha jobban belegondolunk, ez végtelen következményeket hozhat: megfelelő orvosi fejlettségi fokon bűnözők agyát is képesek leszünk át- operálnd, s ez olyan veszély, amit e pillanatban talán fel sem tudunk igazán, mérni. Nos, ez a film úgy veszi, hogy már elértük ezt a fokot. Az orvosok minden további nélkül átoperálják a rákban elhunyt ügyész agyát egy néger férfi fejébe, aki egy balesetben pusztult el. A kérdés ezzel igen izgalmassá válik: mi ettől a pillanattól fogva az ügyész, néger fehér aggyal, vagy fehér agy néger testtel? Mindebből mély és igaz konfliktusok is következhetnének. Mivel a dolog a fajgyűlölő Amerikában játszódik, az első konfliktus maga a bőr színe. A film ezt észre is veszi, beszél is róla, de elviszi az egész problematikát egy másodlagos, felületes konfliktus felé. Nagy téma lehetne az is, hogy miképpen reagálják le a négerek a fehér agyú társat. Erről is szó esik, de ez is a felszínen marad. Az tudniillik közhely, hogy az ügyész a négerek előtt fehérnek számít az új agy miatt, a fehérek előtt meg négernek az új test miatt Amiből aztán végül is a film nagy összeütközése keletkezik (egy szinte már kötelező bírósági tárgyalásba ágyazva), az nem más,'mint, hogy egy fehér seriffet egy néger nő megölésével vádolnak, az ügyben a ml ügyészünk képviseli a vádat, és így nagy döntési dilemma elé kerül, amelyet a végén mégsem kell vállalnia, mert kiderül: a koronatanú hamisan vallott. Mindez összeku- szálódik, minden megoldatlan marad. Nagy kár, hogy ezt a valóban érdekes konfliktusokat, nagy erkölcsi-etikai-orvosd-fa- ji kérdéseket felvető témát el- laposította a rutinból megírt forgatókönyv és a sablonokból táplálkozó rendezés révén. Az más kérdés, hogy a film címe maga is szerencsétlen, hiszen itt szó sincsen személyiségcseréről : csak a test, s nem a személyiséget hordozó agy lett más. A sok sablont sajnos, az egyébként kitűnő néger színész, Raymond St. Jacques sem tudja áthidalni játékával, Mázsácska Személyiségcsere----------------- csöndes, a Pi| Cso bánka | lisben szeré----------------- nyen meghúzódó falu. A hegyes vidék mészkősziklái erődként védik a kis települést. Szép a táj, a község, s a kettő harmóniája. Mintegy kétezren laknak itt. Kis község — nagy történelmi múlttal. Má r a középkorban is lakott, színmagyar település volt. Igaz, akkor még Borony- nak hívták, valószínű egy vezér neve után. A Csobánka nevet 1320 után kapta. Vajon mit jelent a helységnév? A falu kéről, vagy miről kapta mai nevét? Szilágyi Károly helytörténet-kutató, a község könyvtárosa kiváló ismerője e témának:-------------------- debreceni- M y régi, | kiadványú-------------------- ősmagyar né vtárban olvastam először ezt a nevet, ahol a Csellóké, Szellőké, Gyöngyvér mellett Csobánka is szerepelt, mint lánykanév. — Az itt lakó szerbek szerint Csobánka szerb szó és jelentése — pásztorlányka. — Így mondják — de nem így van. A szerb csobán szó magyar fordításban pásztor. Viszont olyan szerb szó, hogy csobánka — nincs. Ezt az itteni, az évszázadok alatt él- .magyarosodott szerbek, képezhették a csobán szóból. Bata Zivojinovic, a Valter Igazán nem panaszkodhatunk égető partizánfilmhiány- ra. Egy hónapon belül két ilyen alkotás, ráadásul mind a kettő jugoszláv: ez több, mint kielégítő. A mozikban még javában futó A hegytetőn zöld fenyvesek után ugyanis most itt az utánpótlás, méghozzá kétrészes formában. Valter Szarajevót védi — és nem is akárhogyan. Egy 1970- es évekbeli film-szuperhős tökéletességével, tévedhetetlenségével, legyőzhetetlenségével, kemény öklével, gyors fegyverével, ravaszságával, férfibá- jával és hősiességével. Dolga persze, van elég a filmben, hiszen a cselekmény időpontja 1944 nyara, az az időszak, amikor a görögországi és a balkáni német hadsereg visszavonult. Ezt a visszavonulást kellett zavarnia, akadályoznia, meghiúsítania Valternak és partizántársainak. A történet magva valóban megtörtént esemény, és azt is tudjuk, hogy a német csapatok igen súlyos anyagi és személyi veszteségekkel tudtak csak keresztülvonulni Jugoszlávián, s ezzel sikerült elősegíteni a szovjet hadsereg balkáni offenzívájá- nak sikerét. A film ennek ellenére nem Szarajevót védi főszereplője hat olyan erővel, s nem érteti meg velünk annyira a partizánmozgalom küzdelmeinek igazi hőseiességét, sőt, konfliktusait, mint a három hete bemutatott A hegytetőn zöld fenyvesek tette. Itt most az történik, hogy partizánkrimivé alakul a szemünk láttára a cselekmény, amelyről nem az itt és most hitele sugárzik, hanem gyakran azt érezzük, hogy a film bármely országban, bármely partizánmozgalommal foglalkozhatna, nincsen benne annyi sajátos nemzeti jelleg vagy problematika, amitől valóban jugoszláv partizánfilmmé lenne. Mindez viszont nem azt jelenti, hogy a film rossz vagy unalmas. Helyenként igen feszülten megrendezett, nagyon fordulatos, izgalmas, még megrendítő pillanatokban sem szűkölködik — de ezeket az elemeket már sok variációban láttuk. Engem kissé az is zavart, hogy főhőse, Valter, azon túl, hogy tényleg szuperhőssé teszik a filmben, annak a Bata Zivojinovicnak az alakításában jelenik meg a vásznon, akit nem is oly rég egy tényleg szuperhősfilm, a Forrófej címszerepében láttam. E „szupervonásoktól” itt sem tud szabadulni.
