Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

1972. NOVEMBER 29., SZERDA 3 Ulli LEGKORSZERŰBB: A DUNAMENTI HŐERŐMŰ Nagyarányú fejlesztés a villamosenergia-iparban Gázturbinák üzemelnek csúcsidőben A IV. ötéves tervben mint­egy 48 százalékkal nő az or­szág villamosenergia-szükség- lete. Ezt a többletet részben hazai termelésből, részben pe­dig importból teremti elő a Magyar Villamosművek Tröszt, amely villamosener- gia-szolgáltatásának néhány alapvető, jellemző mutatójá­val már eddig is előkelő he­lyet vívott ki magának a nem­zetközi ranglistán. Hazánkban a villamos energia termelői ára például 60—100 százalék­kal olcsóbb, mint a legtöbb szocialista és tőkésországban. Megteremtették a biztonságos folyamatos ellátást, amely a villamosenergia-szolgáltatás alapvető minőségi kritériuma. Szívós munka eredménye, hogy tavaly — üzemzavarok miatt — a fogyasztói igények­nek mindössze két tized ezre­lékét nem tudták kielégíteni. (Azaz tízezerből két fogyasztó maradt áram nélkül.) Ez az érték nemzetközi szinten is jó­nak mondható. Igen nehéz munka volt megteremteni az egységes háztartási villamos- energia-feszültséget is — amelynek előnye, hogy nem kell a készülékeket átkapcsol- hatóan gyártani, vagy költöz­ködéskor átkapcsolni —, hi­szen a felszabadulás után 20 különböző kisfeszültségű el­osztórendszert örököltünk. Az egységes feszültségszint biz­tosításával azonban számos országot sikerült már meg­előznünk. Kevesebb kalória kell Az elmúlt években sor ke­rült számos korszerűsítésre, bővítésre és új erőműblokk üzembe helyezésére is. A száz­halombattai Dunamenti Hő­erőmű — amely, mint ismere­tes, az ország mintegy 14 mil­liárd kilowattóra termelésé­nek 25—30 százalékát adja — 600 megawattos teljesítmé­nyével már európai színvona­lat képvisel. A magyar erő­művek üzembiztonsága, kapa­citáskihasználása a saocialista országok egyesített energia- rendszerében a legjobbak kö­zött van. Az egy kilowattóra előállításához szükséges hő­mennyiség tekintetében azon­ban még nem tartozunk az élen járók közé. Jelenleg 3161 kalória szükséges egy kilo­wattóra előállításához. A kormány által jóváha­gyott erőműépítési program a mennyiségi igények kielégíté­sén túl a villamosenergia-ipar műszaki fejlődését, gazdasá­gosságának növelését is szol­gálja. 1975-ig újabb 200 me­gawattos blokkok üzembe he­lyezésével befejezik a gyön­gyösi Gagarin Hőerőmű épí­tését. A szovjet kőolajimport ugrásszerű növekedése teszi lehetővé a gudron alapanyag­gal dolgozó Dunamenti Hőerő­mű további bővítését, és meg­kezdik a Tiszai Erőmű építé­sét is. Ezek már a fogyasztók V. ötéves tervbeli igényeit hi­vatottak kielégíteni. - A két erőműben összesen 10, telje­sen azonos, 215 megawattos blokkot helyeznek üzembe, közülük hatot a Dunamenti, a többit a Tiszai Erőműnél. (A DHV energiaszolgáltatása 1977-ig a jelenleginek több mint háromszorosára nő.) Az egységes fejlesztés óriási elő­nyökkel jár, az azonos jellegű előállítási és beruházási mun­ka koncentrált, gyors tevé­kenységre ad módot. A blok­kokhoz a turbinákat a Láng Gépgyár készíti svájci licenc alapján, a kazánokat pedig a csehszlovák kazángyárak szál­lítják NSZK-beli licenc fel- használásával. A nagy blok­kokat korszerű mérő-, szabá­lyozó- és védelmi berendezé­sekkel látják el. A tervidő­szak végére Magyarország leg­korszerűbb erőműve a Duna­menti lesz, amelyben 1 kilo­wattóra áram előállításához szükséges kalóriamennyiség tíz százalékkal alacsonyabb lesz a jelenleginél. Az erőmű­vek fejlesztéséről 'szembetűnő eredmény várható a minőségi mutatók alakulásánál is: 1975- ben a tervek szerint 1 kilo­wattóra előállításához 2862 kalóriára lesz szükség. Göd és Léva között Jelenleg — más országokhoz hasonlóan — nálunk is gon­dot okoz a villamosenergia- csúcsigények kielégítése. Leg­nagyobb a szükséglet télen, amikor egybeesik az ipari fo­gyasztók, a közvilágítás és a lakosság áramfogyasztása. Ez a csúcsterhelés várhatóan 49 százalékkal magasabb lesz a IV. ötéves terv végén, mint napjainkban. Ennek kielégíté­sére gyorsan üzembe helyez­hető és leállítható gázturbi­nákat szerelnek fel. Villa- mosenergia-rendszerünk első 32 megawattos, Fiat gyártmá­nyú gázturbináját a következő hetekben helyezik üzembe a kelenföldi hőerőműben, jövő­re pedig a tervek szerint, az inotai November 7. Hőerőmű gazdagodik kettő, egyenként 100 megawattos, világviszony­latban is legkorszerűbbek kö­zé tartozó szovjet turbinával. Az egyre növekvő energia- termelés szükséges velejárója a távvezeték-hálózat bővítése, továbbfejlesztése. A jelenlegi 100 ezer kilométeres vezeték- rendszer korszerűnek mond­ható, bővítése azonban anya­gi okok miatt az optimálisnál lassúbb ütember halad, így átmenetileg a fogyasztói el­látás biztonságának nagyobb kockázatával kell számolni. A hálózati tervek megvalósítása során bővül a magyar villa- mosenergia-rendszer nemzet­közi kapcsolata is. A múlt hó­nap végén felavatták a Sze­ged—Arad közötti nagyfe­szültségű távvezetéket, s ez­zel hazánk villamosenergia­rendszere összekapcsolódott valamennyi szomszédjával. A továbbiakban Göd—Léva kö­zött 400 kilovoltos távvezeték­kel bővítik a csehszlovák— magyar villamosenergetikai kapcsolatot, s kiépítik a Győr—Bécs közötti második összekötő távvezetéket is. Az energiarendszer egyik felada­ta az energiaimport lebonyo­lítása. Tavaly például az or­szág szükségletének 22,7 száza­lékát külföldről fedeztük. Az import jelentős részét, 91 szá­zalékát a Szovjetunióból kap­juk a Béke távvezetéken, ahonnan a gödi és sajószögedi transzformátorokon keresztül jut az országos hálózatba. Számítógéppel A Budapesti Elektromos Művek fővároson kívüli, mintegy 3200 kilométer hosz- szú közép- és kisfeszültségű hálózatát 450 kilométerrel bő víti a IV. ötéves terv során. Elsősorban az új lakótelepek vezetékrendszerét építik meg, ezenkívül bővítik a hálózatot az új családi házak által meg­nyújtott utcákban, továbbá 35—40 tsz-ben és állami gaz­daságban. A hálózatfejlesztési prog ramban jelentős az automati­zálás szerepe, nemcsak a be­rendezések üzemeltetésében, hanem például a villamos ve­zetékek elhelyezésében is. Ma­tematikai modell készült a Dunamenti Hőerőmű nagy­blokkjának számítógépes irá nyitására, s a tapasztalatok összegezése után valamennyi nagyblokkos hőerőműnél al­kalmazzák majd. A számító- gépes irányítás továbbfejlesz­tésével elérhető, hogy a jö­vőben ne csak figyelje és el­lenőrizze a műszereket a gép, hanem automatikusan szabá­lyozza is őket. Czibor Valéria TEGNAP Hat szekcióban tanácskoztak a diákok Több Pest megyei hozzászóló tolmácsolta a kollektívák véleményét A IV. országos diákparla­ment tegnap hat szekcióban folytatta munkáját a Láng művelődési központban, illetve a MüM 21-es szakmunkáskép­ző intézetben. Külön szekció­ban tanácskoztak a gimnáziu­mok, a különböző iparágakhoz tartozó szakközépiskolák, vala­mint a szakmunkásképző in­tézetek tanulói. A vita alapját a hétfői plenáris ülésen elhangzott referátumok képezték, továbbá a megyei diákparla­mentek ajánlásai kerültek na­pirendre. A szekcióülésen megjelentek a szakminisztériumok, vala­mint a KISZ Központi Bizott­ságának képviselői, akik a fél­tett kérdésekre a helyszínen adtak választ. A gimnazisták és a szakközépiskolások szek­cióüléseinek központi témája az egyre erősödő iskolai de­mokratizmus és az oktatás fejlesztéséről szóló MSZMP KB határozat kapcsán a vár­ható tananyag-csökkentés volt. A szakmunkástanuló szekcióban a küldöttek nem­zetközi építőtáborok létreho­zását, valamint több társadal­mi munka lehetőségét sürget­ték és felmerült az a javaslat is, hogy az iskolatelevízió a szak­munkástanulóknak is su­gározzon műsort. A gimnáziumok és szakkö­zépiskolák szekcióülésén a töb­bi között felszólalt Vitéz Ág­nes, a monori József Attila gimnázium, Nagy Zsuzsanna, a nagykőrösi gimnázium és Hegyest Katalin, a nagykőrösi élelmiszeripari szakközépisko­la tanulója is. Ami mögöttük van, s ami előttük áll Szakszervezeti aktívák — munkájukról Mint arról tegnap beszámoltunk, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa, a budapesti Kossuth Klubban tartott hagyományos ünnepségén, köszöntötte és meg­jutalmazta a megyei üzemek, vállalatok és szövetkeze­tek kiváló szakszervezeti aktíváit. Az SZMT elismerő jutalmát százkilencen vették át azok közül, akik mun­ka- és lakóhelyükön hosszú évek óta vállalnak áldoza­tos társadalmi munkát a szervezett dolgozók képvise­letében, a közösség érdekében. A fokozott társadalmi megbecsülést érdemlő aktívák eredményibe, terveibe és gondjaiba enged bepillantást öt szakszervezeti kép­viselő lapunknak adott nyilatkozata. Nagy Józsefné, a gödöllői Ganz Árammérő gyárban mű­szerész, 15 éve vállal szakszer­vezeti munkát, az SZMT nő­felelőse: — Gyárunkban 1500 nő dol­gozik, közöttük igen sok a be- ] tanított munkás, ezért idén is I fontos feladatnak tekintettük tanításukat, továbbképzésüket. | Műszerész és galvántanfolya- mot indítottunk, s az általános iskolai tanulmányok megköny- nyítésére 7. és 8. osztályos ki­helyezett tanfolyamot szervez-, tünk az üzemen belül. Jelentős eredményként könyvelhettük el, hogy az üzemben megszün­tettük a nők harmadik mű­szakját, s azokat az asszonyo­kat, akiknek két 14 éven aluli gyermekük van, nem terheli már a szombat éjszakai mű­szak munkája sem. Szabadlcai Lászlóné műsza­ki munkakörben dolgozik a Csepel Autóban, 20 éve a szak- szervezet aktivistája, nőfelelős: — Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a nődolgo­zók érdekében a gyár vezető­ségének állandó napirendjén szerepel. Felmértük a munka- körülményeket is, s ahol szük­séges volt, ülőfoglalkozást biz­tosítottunk a nőknek. Kiadtunk anyasági segélyt, s hadd büsz­kélkedjem el azzal is, hogy az otthon maradt kismamáknak is gondoskodtunk nyereségrésze­sedésről. Az oktatás terén to­vábbra is gondunk viszont, hogy a vállalat gazdasági hely­zete, a létszámhiány eddig nem tette lehetővé a továbbképzés­ben részt vevő nők munkaidő­kedvezményét. Mándics Sándorné, a Mecha­nikai Művek dolgozója, 21 éve aktíva, az üzemben a társa­dalmi tanácsban tevékenyke­dik: — Nálunk is felmértük a nők helyzetét, s a gazdasági veze­tés lehetővé tette, hogy meg­szűnjön a nők harmadik mű­szakja, s a 2600 nődolgozó kö­zül csak az dolgozik második műszakban, aki ide kéri ma­gát. Gondoskodunk a szociá­lis segélyek igazságos elosz­tásáról, s most karácsony előtt a nagy családoknak ajándékkal kedveskedünk. Az idős embe­rek és azok az asszonyok, akik gyermeküket nem tudták óvo­dában elhelyezni, örömmel fo­gadták a bedolgozórendszer bevezetését. Illy Ottó, a HVDSZ sport­A szakmunkástanuló szek­cióban a Pest megyei diákok ajánlásait Ferenczy Illés, a MüM 220. érdligeti, Benkő La­jos, a 204. váci, valamint Gaz­dag Tamás, a 202. gödöllői ipa­ri szakmunkásiképző intézet ta­nulói tolmácsolták. A. É. Ülésezik a KGST fémkohászati bizottsága Kedden, a Nehézipari Mi­nisztériumban dr. Szekér Gyu­la elnökletével megkezdődött a KGST fémkohászati állandó bizottságának 37. ülése. A KGST-országok szakértői — köztük először Kuba képviselői is — megvizsgálják a komplex program színesfémkohászati feladatait, annak teljesítését. Napirendre kerül a színesfém félkésztermékek gyártásszako­sítása, a másodlagos fémek gazdaságosabb felhasználása, az egyes szabványok egysége­sítése. Intézkedéseket dolgoz­nak ki a tudományos kutatási munka javítására is. bizottságának vezetője, az SZMT sportbizottságában is dolgozik, 26 éve a szakszerve­zet társadalmi munkása: — A kisebb létszámú taná­csi és szolgáltató vállalatoknál a tömegsportnak az egészséges testedzésnek igyekszünk minél több hívet szerezni. Munkánk eredményességét igazolja, hogy a dolgozók 35 százaléka már rendszeresen részt vesz a sportmozgalomban, amelyet idén új sportágakkal is gyara- pítottunk. Jövőre is több nagy­szabású rendezvényre, ver­senyre készülünk. Megoldásra váró gondunk: a munkaközi torna széles körű bevezetése, amely azonban sok helyütt még a gazdasági vezetők ellen­állásába ütközik. Dorogi Ernő, a HVDSZ tár­sadalmi tanácsában a munka- bizottság vezetője, 13 éve szak- szervezeti aktíva: — Bizottságunk egyik fel­adata a szociális és kulturális létesítmények ellenőrzése üze­meknél, ' vállalatoknál. Leg­utóbbi vizsgálatunk sok hiá­nyosságot tárt fel, s a dolgo­zók munkakörülményeinek ja­vítására, a hibák gyors meg­szüntetésére minden esetben felhívjuk a vezetőség figyel­mét. Jövő évi munkatervünk­ben a segélyezések felülvizs­gálata szerepel. A segélyezés­ről január 1-től új szabályzat rendelkezik, s bizottságunk a rendelet betartását is ellenőr­zi majd. Egyszóval, a dolgozók érdekvédelme csakúgy, mint idén, a következő esztendőben is sok munkát ad. Nálunk és megyeszerte is. Szitnyai Jenő I-Jogion leírom: magas árfolyam ez. Sok pénz­be kerül. S mielőtt bárki tiltakozna, miféle vulgáris szemlélet egészség és pénz összevetése, csöppnyi türel­met kérek. Addig tartót, míg az olvasóval az írás végére érünk. Mert a nem gazdasági tevékenységek­nek is van gazdaságossága. Mégha ezt csupán az utób­bi esztendőkben ismerjük is fel. A megyében, egészsé­günk védelmében, csupán beruházásokra a tanácsok 374 millió forintot fordítot­tak négy esztendő alatt, 1968 és 1971 között. S nincs megállás. Nagykörösön azt jegyzem fel, hogy a szülő­otthon korszerűsítésére, új szárny emelésére tavaly és idén hárommilliót költöt­tek. Mivel a várost 26 ezer ember lakja, lakosonként csak ez az egyetlen befek­tetés 115 forint. A megyei tanácselnök — az egész­ügyi ellátásról beszélgetve — azt emeli ki legfonto­sabbként, hogy tervszerűen gyarapodott a körzeti orvo­si hálózat. Valóban, ma már 328 orvosi körzet van a megyében — tíz éve még kétszáz alatt volt —, de ehhez bér, rendelő, felsze­relés, lakás kellett. Azaz pénz. S jegyzem tovább a pél­dákat. A Pest megyei Ta­nács Semmelweis Kórháza pusztán a tönkrement gyógyszertári autokláv cse­réjére 100 ezer forintot köl­tött. Évente 600 ezer fölött van azok száma, akik tüdő­szűrésen esnek át. Naponta 12—13 ezer ember kap táppénzt, a szakrende­lőkben esztendőnként há­rommillió kezelés zajlik le ... S informátoraim nem panaszként, hanem tényként azt is hozzáteszik, hogy a hatalmas kiadások, tiszteletre méltó erőfeszíté­sek ellenére Pest megye — sajnos — eléggé hátul kul­log a megyék seregében. A tízezer lakosra jutó orvosok száma itt 13, országosan 23, s mögöttünk már csak Sza- bolcs-Szatmár áll. Ugyané mérce szerint, de a kórhá­zi ágyakat tekintve pedig vitathatatlan sereghajtók vagyunk, az országos átlag a megyei adatnak a két és félszeresére rúg... L1 gészségünk árfolyamá- nak ürügyén tehát a panaszokat kezdeném sorol­ni, azt a — ne tagadjuk — méltánytalan helyzetet, amely például a fővárost övező agglomerációs övezet egészségügyi intézményei­ben — kettőt említve: Er­den, Gödöllőn — kialakult, s kényszerűen fennáll to­vábbra is? A zsúfoltságot, az ebből származó idegessé­get, veszekedéseket, a kör­zeti orvosok túlterheltsé­gét? A panaszok sorolása fö­lösleges. Közismertek. Ügy tűnik azonban, nem fölösle­ges annak a természetes ténynek a fölemlítése, hogy meghatározott népesség- számnak meghatározott vonzatai vannak mind kommunális, mind kulturá­lis. kereskedelmi, szállítási, közlekedési, mind egészség- ügyi területen. Bármennyi­re is illetlennek látszik ezt leírni, de igaz: ha egy fő ennyi forint, akkor ezer fő ezerszer annyi. Bizonyos számtani műveletektől egész egyszerűen nem füg­getleníthető a valóság, vagy ha igen — mint történt ez hosszú éveken át a megye, s főként az agglomeráció esetében —, akkor annak nehéz következményei van­nak. Néhány esztendeje — a párt Politikai Bizottságá­nak határozata nyomán — változik e szemlélet; ész­szerűbb megítélést élvezhet a megye. A többi között ez tette lehetővé az egészség- I ügyi fejlesztés jelentős álló- I másainak létrehozását — a két új kórházat, egyenként 476 ággyal, Vácott és Ceg­léden, s ugyané két helyen most az egyenként 174 ágyas elmepavilonok építé­sét —, de egészségünk ár­folyama még mindig meg­marad a tárca és a taná­csok ügyének. Pedig jóval tágabb feladatkörről van szó. Pusztán a jelzésre szorít­kozva: a táplálkozástudo­mány még mindig csak az egészségügyi felvilágosítás­nál tart, s nyoma sincs an­nak a kereskedelmi, ven­déglátóipari tevékenység­ben. Még addig sem jutot­tunk el, hogy magas fluór- tartalmú só kerüljön forga­lomba. A munkahelyi meg­betegedések páciensek tíz- és százezreit küldik, juttat­ják a rendelőkbe, kórhá­zakba. Az egészségvédelem ma az üzemekben csak né­hány megszállott ember szívügye, az általános szem­lélet az, hogy egy dolog a termelés, s más dolog a be­tegek kezelése. Mintha meg­előzés, a technikai, techno­lógiai adottságok és egész­ségügyi követelmények le­hetséges közelítése nem is létezne. Folytathatom. Az alkoholizmus elleni felemás küzdelem, a forgalomszer­vezési, irányítási hibák és lazaságok, amelyek a bal­eseti sebészetek utánpótlá­sát teremtik meg, s az em­beri meggondolatlanság, amely a művi vetélések szá­mának növekedéséhez, üze­mi és közúti balesetekhez, mérgezésekhez vezet... 'T'alán kitűnik a felsoro- lásból: érintett itt az egész társadalom — s sző­kébbre vonva a kört: a me­gye egész lakossága, min­den szerve —, hiszen nem röstellni való, ha ugyan természetesnek tartjuk egészségünk árfolyamának emelkedését, azaz az egész­ségügyi kiadások növekedé­sét, de józan fővel azon is elgondolkozunk, mi módon elözhetőek meg az újabb és nagyobb kiadások, tehát a pénzt megtakarítva vagy éppen más területen kiad­va, miként őrizhető, óvható az ember egészsége. Mert bármennyire is társadal­munk humánumáról vall az egészségügyi kiadások folyamatos növekedése, az igazi humanitást az teste­síti meg, ha sokrétű s a tár­sadalom minden szegletére kiterjedő munka eredmé­nyeként ez összegek jelen­tős hányada fölöslegessé lesz. Mészáros Ottó Egészségünk 'mlyama

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom