Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-29 / 281. szám
PEST MEGYEI KJúvlap 1972. NOVEMBER 29., SZERDA Beszélgetés a „kísértetjárásról' Petőfi-előzmények a világirodalomban © Megkérhetnénk, hogy vázlatosan foglalja össze műve létrejöttének indítékait? — Az utópikus-szocialista és kommunista eszmék (hogy csak a fontosabbakat említsük meg, futólagosán: Saint Simon, Owen, Fourier, Cabet) megértése, befogadása, a korabeli hazai viszonyokra való átformálása révén távolodott el Petőfi a hagyományos nemesi haza- és nemzetfogalomtól — s vált költészete a hazát felölelő világméretű szabadságprogram kifejezésévé. Ha Petőfi klasszikus összhangot tudott teremteni életművében a nemzeti törekvés és a szocialisztikus-kommunisztikus emberi igény között, akkor ez a költői összhang megsemmi- síthetetlen érv amellett, hogy a plebejus módon értelmezett nemzeti perspektíva s a szocia- lisztikus-kommunisztikus tervezés és felfogás nem zárja ki egymást. A művészetnek megvan a maga sajátos, hitelesítő ereje, s jó tudni, hogy az új szociális igényt már reformkori irodalmunk, elsősorban Petőfi költészete hitelesítette. — Munkámmal tehát — mondja befejezésül Pándi Pál —, amely egyike a korunkbeli Petőfi-értelmezéseknek és kommentároknak, s a költő születésének közelgő 150. év' fordulója alkalmából megjelenő könyveknek, azt a folyamatosságot kívántam szemléltetni, amely a költőt a világ jobbítására „szövetkezett” haladó gondolkodókkal összefűzte, s amely még közelebb hozza alakját mai társadalmunkhoz. T. I. Nem, is egészen pontos a j cím: nemcsak a világiroda- \ lomban, hanem a filozófiában, esztétikában, történet- j tudományban, s általában a tudományos gondolko- 1 dásban. Pándi Pál azt a fel- J adatot tűzte ki célul, hogy megmutassa: miként hatottak a XVIII. század végi, XIX. század eleji haladó és forradalmi gondolkodók eredményei a reformkor íróinak, elsősorban Petőfinek az életművére; miként formálták a költő világnézetét, tágították látóhatárát, érlelték költészetét. — Munkám egyiké azoknak, a próbálkozásoknak, amelyek a Petőfi-év alkalmából jelennek meg. A magyar irodalomtudomány ebből az alkalomból valóságos seregszemlét rendezett: igyekezett összegezni a Petőfi-kutatás eddigi eredményeit. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felvilágosodás- és reformkori magyar irodalmi tanszéke — együttműködve más tudományos intézetekkel, budapesti és vidéki egyetemek munkatársaival, irodalomtörténészekkel — külön kötetben jelenteti meg a napjainkban folyó Petőfi-kutatás legfontosabb eredményeit. Egyéb kiadványok is megjelentek — vagy megjelennek a közeljövőben — az évforduló ünnepi alkalmából. Ezek sorába tartozik a ..Kísértet járás” Magyarországon. Ebben a kétkötetes munkában azt kívántam bemutatni, miként jelentkeztek az utópista szocialista eszmék és a kommunista tanok Magyarországon a reformkorban, már az 1830-as évek legelején, tehát szinte egy időiben a „párducos Árpád” költészetével. Szellemi erejük milyen ösztönzést adott a kor felelős gondolkodóinak: íróknak, költőknek, politikusoknak. Elsősorban, természetesen, „hősömnek”, Petőfinek, akinek munkássága, költészete s annak a magyar közgondolkodásra gyakorolt hatása hosz- szú évek óta foglalkoztat. Q Tehát a korábbi Pető- fi-monográfiájának folytatása — bár, az előzmények feltárása, időrendben tehát mintegy „formabontva” — ez a könyv? — Igen is, nem is. Ügy gondolom — s ezt fejtem ki a könyvben —, hogy a XIX. századi utópista-szocialista eszmék hazai elterjedtsége és a korban rájuk irányuló figyelem sokkal szélesebb és mélyebb, mint ahogy eddig hit. tük-gondoltuk. Éppen ezért, a korszak szellemi arculatát figyelve nem lehetett pusztán az irodalom, a publicisztika, a közgazdaság, a filozófiai törekvések vizsgálatára szorítkozni. Az új-szociális eszmék jelentkezése a szellemi tevékenység különböző területein zajlott le, s magától értetődően nem valamiféle mechanikus egyenletességgel, hanem differenciáltan, az új eszme- áramlatok létrejöttének törvényszerűségei szerint. Nem vállalhattam többet e roppant bonyolult és szerteágazó folyamat megragadásából, mint annak magyarországi bemutatását, azzal a céllal, hogy az olvasó mélyebben értse, alaposabban lássa: milyen szellemi előzményektől sarjadtak ki a magyar reformgondolatok, és jött létre a Petőfi- életmű. Persze, ez a munka a forrásvidéknek csak egyetlen területét igyekszik feltárni. ©Kimutatható-e közvetlenül Petőfi költészetében az utópista-szocialista eszmeáramlatok képviselőinek hatása? — A költő nem tételeket énekel meg. Nem tanokat hangol át rímre. Mint tudjuk, Pe. tőfi kedvenc stúdiuma a világtörténelem volt. abból is — fejlődése bizonyos korszakában — a francia forradalom története. Ennek eszméivel és j az ezt követő kor eszméivel, tehát már a korai szocialista nézetekkel is, igen sűrűn foglalkoztak a reformkori újságok, könyvek. Petőfi szervesen „feldolgozta” költészetének gondolati anyagában ezeket az új gondolatokat, pontosabban: Petőfi végiggondolva a kor nagy kérdéseit, számos ponton a korai szocialistákhoz hasonló eszmékhez jutott el. — Az értékes utópiák történetét tanulmányozva egyébként azt látjuk — folytatja Pándi Pál —, hogy számos jelentős utópikus rendszer, sőt, a XVIII. század végéig e rendszerek többsége szépirodalmi formában érvényesíti az elméleti lényeget. Teória- és irodalmi szándék egyszerre vannak jelen ezekben az utópikus művekben. Az utópista szocialista és a kommunista eszmék reformkori „kísértetjárásának” bemutatásakor figyelemmel kellett lenni a korábbi jelentkezésekre is. • S Petőfi működése jelentette ezen eszmék befogadásának és költői kifejezésének betetőzését? — Feltétlenül. Az új-szociális gondolatok legmagasabb rendű jelentkezése a magyar irodalomban: Petőfi költői műve. Verseiben eggyé olvadnak a plebejus-demokratizmus, a forradalmi radikalizmus és a korai szocialisztikus-kommu- nisztikus eszmék a francia forradalom gondolati sugallataival, mint sok ágból nőtt folyóban a különböző források vize. Sok magyar kortársától eltérően Petőfi nemcsak re- zonált az új-szociális gondolatokra, hanem a saját világképéhez, a korabeli magyar valósághoz igazította azokat. Tehát „gondolatfordítói”, adaptáló munkát végzett. Hazai tapasztalatai, plebejus-következetessége dolgozták sajátjává ezeket a hatásokat, s az új eszmék hozzájárultak világképe kialakulásához. Petőfi a maximális nemzeti öntudattal dinamikus világismeretet egyesített. E gondolati eredménynek lírai kifejeződése az 1846—47-es esztendők számos nagy verse, s ennek a távlattudatnak a birtokában formálta meg a maga forradalmi álláspontját 1848—49-ben. Életművének vonulatát figyelve, megbizonyosodhatunk róla — s a könyv jelentős részében éppen ezt szándékoztam kifejezni —, hogy a magyar forradalom és szabadságharc politikusi és költői feladatai Petőfi számára a világtudattal gazdagodott plebejus nemzeti öntudat próbái voltak. A „Kísértet járás” olvasói nyomon követhetik a tudós eljárását. Pándi végigkíséri Petőfi gondolati fejlődését a legkorábbi megnyilatkozásoktól kezdve forradalmi költészetének teljes kibontakoztatásáig. A monográfia ezen fejezeteinek akár a „Petőfi szellemi életrajza” összefoglaló címet is adhatnánk. Nyomon követi Petőfi élményvilágának alakulását, olvasmányait, olvasmányainak költői művekben való jelentkezését — s ehhez természetesen fel kellett elevenítenie életének külső eseményeit is: utazásait, nyilvános szerepléseit, gondolatvilágának alakulása szempontjából fontos kortársakkal való találkozásait. Pályaszakaszok szerint elemzi az élményköröket, azoknak gyűrűzését- mozgását: kimutatva egy-egy versből, milyen gondolati előzményei voltak, milyen szellemi hatások érvényesülnek benne, hogyan vált az európai gondolat a költeményben Pe- tőfi-művé, s e mű révén hazai kortársak, olvasók felfogásának formálójává. E filológiai kalandozásban — amely a Petőfi-pálya ki- teljesedése és formálódása iránt érdeklődő olvasók számára roppant izgalmas utazás — nem követhetjük a szerzőt. Hetvennyolc intézmény sorsa A döntés felelőssége Négy esztendővel ezelőtt a művelődésügyi miniszter utasítása alapján négy kategóriába sorolták a művelődési intézményeket. A megszabott működési feltételektől függően művelődési központ, művelődési ház, illetve klubkönyvtár besorolást kapott az intézmények mintegy fele. A többi művelődési otthon név alatt működött tovább, meglehetősen mostoha körülmények között. Pest megye százhatvanöt művelődési intézménye közül hetvennyolc került ebbe az utolsó kategóriába. Eltérő adottságok Az idei év közepén a művelődési intézmények vezetőinek III. országos tanácskozásán, sok szó esett e rossz anyagi, tárgyi és személyi feltételek között működő művelődési otthonok helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségéről. A vita során megerősítették, hogy ezek a művelődési otthonok területenként eltérő adottságokkal rendelkeznek, különböző működési körülmények között tevékenykednek, s bár többségük fontos szerepet tölt be egy-egy település lakosságának kulturális ellátásában, ahol nincs meg fejlesztésük lehetősége, meg kell szüntetni őket. Erről tanácskoztak tegnap délelőtt a járási népművelési felügyelők a Pest megyei Népművelési Tanácsadó épületében. Vörös Géza, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője ismertette a részvevőkkel az ezzel kapcsolatos elvi állásfoglalásokat, majd pedig a járások népművelési felügyelői adtak számot az elmúlt hetekben végzett felmérő munkájukról. 1975 végéig A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint: ahol a pillanatnyilag meg nem NOVEMBER 30-TÓL DECEMBER 6-IG CEGLÉD, SZABADSÁG NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAKESZI BUDAÖRS DUNAHARASZTI MONOR NAGYKATA Művelődési Házban (A filmszínház a tartja előadásait) 30-3: Wusa 4-6: A katona visszatért a frontról 30-1: Fantomas a Scotland Yard ellen 2-3: A katona visszatért a frontról 4-6: Wusa 30-3: Tombol a 4-6: Oleszja 30—3: Oleszja 4-6: Tombol a hold VECSÉS hold 30-1: A katona visszatért a frontról 2- 3: Romantika* 4—5: Fantomas a Scotland Yard ellen (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 3- 4: Valaki az ajtó mögött 30—3: Lépj olajra 4- 6: Meglepő fordulat (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 30—1: Hahó, öcsi! 3— 4: Különleges kiállítás 5- 6: Mr. Tibbs nyomoz 7—8: Csárdáskirálynő 30—1: öt férfi és egy szív 2-3: Fantomas a Scotland Yard ellen 4- 5: Romantika* 6: Titokzatos szakács 30-3: Murphy háborúja 4-6: Fuss. hogy utolérjenek 30—1: Kapaszkodj a fellegekbe I—II. 2-3: Meglepő fordulat 4-6: A rend gyilkosai Csak 16 éven felülieknek! JÓ SZÓRAKOZÁST KIVAN A PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT felelő művelődési otthonokat a helyi tanácsok 1975 végéig a szükséges átalakítással, bővítéssel, felújítással alkalmassá tudják tenni a közművelődési feladatok ellátására és erre írásbeli garanciát vállalnak, ott a jelenlegi intézményt feltételesen a művelődési ház kategóriába sorolhatják. Ameny- nyiben a korszerűsítésre mégsem kerülne sor, 1975. december 31-ével megszűnik az intézmény művelődési otthon jellege. Ahol a tanácsok nem tudják vállalni 1975 végéig ezen intézményeik korszerűsítését, meg kell szüntetni őket, s át kell adni valamilyen kulturális vagy közösségi célú hasznosításra. E megoldás esetén is arra kell törekedni, hogy ezeket az épületeket elsősorban iskolai, szövetkezeti, üzemi ifjúsági klubok működtetésére tegyék alkalmassá, de felhasználható az épület tornateremnek, népfront- vagy tsz-klub- nak, könyvtárnak is. Együttesen A községi tanácsoknak az elkövetkező két hétben kell dönteniük a megye hetvennyolc művelődési otthonának további sorsa felől. Felelősségteljes feladat vár tehát a községek vezetőire: nekik kell előteremteniük a korszerűsítéshez szükséges pénzt, vagy pedig kimondani a szót a művelődési otthon megszüntetéséről. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a döntés meghozatalában kérjék lei a községi pártszervek, tömegszervezetek és a községben működő gazdasági egységek vezetőinek a véleményét is, mert amire esetleg a tanácsnak nincs elég anyagi ereje, azt a község összefogva mégis csak valóra tudja váltani. P. P. Kabinetrendszerben zették a kablnetrendszerű és kémiai előadóteremben. A tanév elejétől az aszódi 2. számú általános iskolában is beve- oktatást. Képünkön: óra a fizikai Ékes János felvétele A szó nem repül el... KÖNYVKIADÓ ÉS RÁDIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE KORÁNTSEM ÖNKÉNYES ÖTLET az ismert latin közmondás ellenkezőjére fordítása: harmadik éve működik ugyanis — a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kebelében — az MRT—Minerva kiadó, melynek célja a szó legszorosabb értelmében az éterbe kiáltott szó „megkötözése”, azaz a rádió és a televízió legsikeresebb adásainak, sorozatainak közzététele. Az első kiadvány még az 1970-es Rádió és Televízió Évkönyv volt, ezt követte a Bogrács és kukta szakács- könyv, mely azóta bestsellerré lett, most készül harmadik kiadása. Rendszeresen válogatnak az év rádió- és tv-játékterméséből (az idén is megjelent egy-egy kötet belőlük), fontos feladatuknak tekintik a gyerekek olvasási kedvének felszítását (ezt bizonyítja a Róka-Móka bábszínháza sorozatból készült kiadvány, melyet jövőre követ a Nyitni- kék és a Mi van a varázsdobozban? válogatása, valamint a legkisebbeknek a Kukori kivágójáték), továbbá a nyelvet "tanulók segítését (e végett adták most ki a tv német nyelv- tanfolyama, a Sprechen Sie Deutsch! anyagának kétkötetes segédkönyvét). Még az idén kapható lesz Szabó László Kék fény című könyve, mely a hasonló című, népszerű tv-sorozat legérdekesebb eseteinek gvűjteménve. E SZERÉNYEN INDULÓ, de máris jelentékeny vállalkozás minapi első sajtótájékoztatóján Keresztes Tibor igazgató a legújabb termést is bemutatta. A legfrissebb kiadványok közül rátekintésre is vonzó, könyvművészetileg is versenyképes kötet A Biblia viló.ga. A némi aggodalommal fogadott, végül azonban jelentős sikert elért rádiósorozat riportere, Rapcsányi László a magnószalagon rekedt részletek felhasználásával, gazdag illusztrációs anyaggal kibővítve nyújtja át az olvasónak ezt a tudományosan alapos, ugyanakkor olvasmányos munkát, mely nem vallási műnek, hanem örökbecsű művelődéstörténeti emléknek tekinti a Bibliát. A Rádió és Televízió Évkönyv 1972 (szerkesztő: Lévai Béla) eltérően a hasonló külföldi kiadványoktól, nem csupán az intézmény szervezeti felépítésével foglalkozik, hanem sokrétű olvasmányt is ad. Egyebek között Maróti Lajosnak, a Nemzeti Színházban azóta bemutatott darabja, Az utolsó utáni éjszaka hangjá- ték-formáját, Vészi Endre tv- játékának (Kora esti látogató) forgatókönyvét, a rádió és tv állandó műsorainak „nacioná- léját”, a programok közönségvisszhangjának ismertetését, villámportrékat tizenegy népszerű szereplőről, műhelybe pillantó írásokat stb. A JÖVÖ ÉVI TERV sem szűkmarkúbb az idei termésnél. Az ifjúsági kiadványok mellett ismét lesz Rádió és Televízió Évkönyv, megjelenik a Simonffy Géza szerkesztette Rádiólexikon anyagának válogatása, Szél Júlia gazdaság- politikai riportjai (Jelenidőben), a Dorogi Zsigmond gondozásában hallható irodalmi emlékezéssorozat, az Életem — emlékeim legszebb darabjai, a Ki miben tudós? fizika- és történelemanyaga, továbbá egy kötetben két drámai mű (Vészi Endre: Félszoba és Szabó György: Széchenyi meggyilkoltatása). L. H. Gy.
