Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
13T8. NOVEMBER 21., KEDD PEST MEGYEI ^Mirlap Tanácskozás Európáról (Folytatás az 1. oldalról) eredményeként több olyan megegyezés történt, amely elősegítette a második világháború után kialakult helyzet elismerését. Létrejött a szovjet— nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szerződés, a megállapodás Nyugat-Berlin kérdésében, legutóbb pedig az NDK és az NSZK kormánya közötti alapszerződés született meg, amelynek az aláírása és ratifikálása után megnyílik az út az NDK teljes jogú nemzetközi elismerése előtt. Összefüggésben van az NDK és az NSZK közötti alapszerződéssel az a nyilatkozat is, amelyet a négy nagyhatalom tett A lényeg az: a nyugati hatalmak rákényszerültek, hogy elismerjék a háború után kialakult helyzetet. Természetesein ez nem jelenti azt, hogy nem történhetnek a megállapodásokkal ellentétes lépéseik, de ezek már szemben állnak majd a nyugati hatalmak bizonyos — nyütan vállalt — kötelezettségeivel. — A következő fontos tényezője az európai helyzet enyhülésének és annak, hogy a biztonsági rendszer ügye előbbre kerüljön: az Egyesült Államok kormányának bizonyos mértékben megváltozott magatartása. Jóllehet még ma sem mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok „zöld fényt” biztosított a maga részéről az európai biztonsági konferenciához, mégis hozzájárult a sokoldalú előkészítő tanácskozás megkezdéséhez. — További fontos tényező: Európa és nem utolsósorban az Egyesült Államok népeinek nyomása is igen nagymértékben hozzájárult a konferencia összehívásának elhatározásához. Azt a társadalmi mozgalmat, amelynek az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága is részese, nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen európai ország és az Egyesült Államok kormánya sem. — Kialakult a békés európai holnapért folytatott munka „menetrendje”. A november 22-én kezdődő sokoldalú előkészítő tanácskozás jelenti a további események nyitányát, és minden bizonnyal 1973 nyarán létrejön az európai biztonsági konferencia. Addig még természetesen nagyon kemény harcra és munkára lesz szükség. — Ami a biztonsági konferenciától várható eredményeket illeti, nem szabad azt gondolnunk, hogy már az első értekezlet megoldja a konkrét problémákat is. Egyelőre arról van szó, hogy összegezzék az európai államok együttműködésének elveit; felhívják az országokat arra, hogy kiküszöböljék a kapcsolatok köréből a diszkriminációt. Ha az erőviszonyok a jövőben még nagyobb mértékben fognak eltolódni a szocializmus, a haladás javára, akkor néhány éven belül létre tudjuk hozni az európai biztonsági rendszert, s ezzel elérjük azt a célt, amiért a szocialista országok hosszú évek óta harcolnak — mondta Púja Frigyes. Dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője az európai biztonságért és együttműködésért Brüsszelben dolgozó Nemzetközi Titkárság legutóbbi, szeptember 23-án tartott üléséről, s a további feladatokról tartott tájékoztatót. December elején ülésezik az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottsága azzal a céllal, hogy kiszélesítse és még aktívabbá tegye a különböző társadalmi erők közötti együttműködést. A magyar nemzeti bizottság ülésén az elhangzott beszámolókat hozzászólások követték. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, az európai fővárosok polgármesterei budapesti találkozójának tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy az értékes hozzájárulást jelentett az európai biztonság ügyéhez. Ezután lj- jas József kalocsai érsek arról beszélt, hogy az európai kormányok és társadalmi mozgalmak — a hívő emberek tevékeny részvételével — mind teljesebb egyetértésben dolgoznak az európai együttműködési rendszer kialakításán. Rach- fát László, a Ganz-MÁVAG pártbizottságának titkára elmondotta, hogy munkásosztályunk, a magyar dolgozók — pártunk külpolitikájával teljes egyetértésben — világosan látják, hogy a biztonság európai méretekben történő megvalósítása még hosszú és nehéz harcot kíván az együttműködés híveitől. Dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára az ENSZ-alapokmány, valamint az európai biztonság és együttműködés nemzetközi jogi összefüggéseit elemezte. A bizottság egyetértőén tudomásul vette az elhangzott referátumokat és elfogadta az előterjesztett javaslatokat, majd személyi ügyeket tárgyalt. Kállai Gyula javaslatára a bizottság soraiba választotta Sarlós Istvánt, a Népszabadság főszerkesztőjét, dr. Berecz Jánost, továbbá Gyovai Gyulát, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóját és dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront titkárát. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága, kifejezve elismerését eddigi munkájáért az időközben külügyminiszter-helyettesnek kinevezett Garai Róbertnek, felmentette tisztségéből és dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetőjét titkárává választotta. Itthon és külföldön is kedvezően értékesíteni A külkereskedelmi szabályozásról, a Külkereskedelmi Minisztérium közgazdasági munkájáról, a hatékonyság és gazdaságosság kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót hétfőn Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. Bevezetőjében elmondta, hogy a termelés adott mértékű és szerkezetű növelése mellett az 1968 óta eltelt években jelentkeztek ugyan feszültségek a belföldi ellátás és a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyában, de külkereskedelmünk kedvezően fejlődött. A forgalom dinamikus emelkedését jellemzi, hogy 1968-hoz képest tavaly szocialista exportunk 30,5 százalékkal, importunk 61 százalékkal nőtt, tőkés kivitelünk 55,4 százalékkal haladta meg az 1968. évit, míg tőkés importunk több mint kétszeresére nőtt. Az export növekedése az idén is folytatódik, ezért külkereskedelmi mérlegünk várhatóan a számítottnál is jobb lesz. A külkereskedelmi tevékenységet közvetlenül befolyásoló szabályozó eszközök lényegében tehát megfeleltek céljuknak. A gazdaságtalan termékek elkülönítése a gazdaságosaktól azonban nem egyszerű feladat, hiszen — mint a miniszterhelyettes megjegyezte — a hazai árak nem mindig tükrözik a nemzetközi piac értékítéletét, a vállalatok jövedelmezősége és exportjuk gazdaságossága nem feltétlenül esik egybe, sőt előfordul, hogy a hazai piacon termékeit kedvezően értékesítő vállalat külföldön nem jut nyereséghez. Áz importszabályozás területén számos kérdés további vizsgálatot igényel. Az import mértéke és árszínvonala az utóbbi években a számítottnál gyorsabban nőtt, s ma is problémát okoz, hogy a magasabb árakat áthárítsák-e a fogyasztóra, vagy pedig az árkülönbséget az állam fedezze-e? Befejezésül a miniszterhelyettes elmondta, hogy a közgazdasági szabályozó eszközök tovább finomításának, a szabályozók összehangolásának lehetőségeit most vizsgálják a minisztériumban. Cz. V. lonxci uc öíi cgj ctcm vivtcij az oktatás módját. Ezenkívül tanulmányi kirándulások keretében bemutatják a diákoknak, az iskolaigazgatóknak a tanszékeket, a laboratóriumokat, a tangazdaságot. A gödöllői Agrártudományi Egyetem Somogy és Bács megye után most Békés megyével, már a harmadik szocialista együttműködési szerződést kötötte meg. j Meghalt Mihályi! Ernő Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, onszággyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1. fokozata és több más hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa életének 75. évében, hétfőn, november 20-án váratlanul elhunyt. Mihályfi Ernő ifjúságától kezdve mint újságíró, lapszerkesztő és politikus, népünk szabadságáért és felemelkedéséért küzdött. A II. világháború éveiben a Történelmi Emlékbizottság egyik megalapítója és az antifasiszta nemzeti ellenállás, a népfrontgondolat, a nemzeti összefogás mindvégig hű harcosa volt. A felszabadulás után magas közéleti tisztségeiben, a magyar sajtó vezető posztjain mindenkor szocialista hazánkért munkálkodott. Temetéséről később történik intézkedés. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége A Magyar Nemzet szerkesztősége Abonyi példa Ahol kérés nélkül adnak Ülésezett a KIOSZ megyei választmánya Elsőrendű feladat: a lakossági szolgáltatás Győré Sándor országgyűlési képviselő, a jól működő hétezemégyszáz holdas abonyi Ságvári Endre Termelő- szövetkezet elnöke. Az elmúlt évben a tagság átlagkeresete meghaladta a huszonhatezer forintot. S ami talán ennél is többet mond: egy tízórás munkanap értéke ebben a gazdaságban száztizenegy forint. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt években gyakran fordultak hozzá kéréssel a különböző intézmények vezetői. így, hanem országszerte. — Egy kicsit kesernyésen mondja mindezt Győré Sándor, aztán még hozzáteszi: — Egy dologról feledkeznek meg csupán: arról, hogy a termelőszövetkezet vagy az üzem legfontosabb feladata a termelés. Ezzel, persze, nem azt akarom mondani, hogy a gazdaság erejéhez mérten ne segítse a község felvirágoztatását, csak éppen a forma nem jó, ahogyan jelenleg csinálják. A kérdés, úgy hiszem, jogos: ha így nem, akkor hogyan lenne jó? — Kezdeném talán azzal — mondja rövid tűnődés után —, mit teszünk mi a művelődésért házon belül? De ehhez, ha megengedi, behívatom az oktatási és kulturális bizottság elnökét, Baranyai Jánosáét, a bérszámfejtési csoport vezetőjét, aki egyben az oktatási és kulturális bizottság elnöke — egészíti ki Győré Sándor. Csak éppen forma — Kevés pénz jut a művelődési ház fenntartására? Segítsen az üzem vagy a termelőszövetkezet! Nincs elegendő szemléltetőeszköze az iskolának? Majd adnak a gyárak, a gazdaságok. Televíziót minden iskolába? Ki más segítene, mint ugyanezek. Vállaljanak védnökséget az üzemek az iskolák felett? És így tovább. Nemcsak Abonyban van ez Tegnap délelőtt tartotta meg szokásos félévi értekezletét a KIOSZ Pest megyei választmánya. A megjelentek között volt dr. Mikes István, a Köny- nyűipari Minisztérium kisipari osztályvezetője, Semsei Ferenc, a KIOSZ országos választmányának tagja, továbbá Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Takács Éva, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa, dr. Révész László, a Pest megyei Tanács képviseletében. Dörnfeld Ferenc budai körzeti KlOSZ-titkár üdvözlő beszéde után Szász György, a KIOSZ megyei titkára tartotta meg beszámolóját. Mint a beszámoló megállapította, a megye kisiparoslétszáma 373 fővel emelkedett, a fő- foglalkozásúaké azonban állandóan csökkent. S mert a lakossági igények is szüntelenül nőnek, legfőbb feladat az utánpótlás megoldása. A KIOSZ elsőrendű céljai közé tartozik a járási hivatalokkal, a járási, városi, községi tanácsokkal és a népfronttal való együttműködés. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok jók. Elengedhetetlen a szolgáltatásfejlesztési szociális bizottságok működése, és hogy mindenütt politikailag jól felkészült vezetők és aktívák segítségével egyeztessék az egyéni és csoportérdekeket a népgazdaság érdekeivel. Visszatérő gond a szakmunkásnevelés kérdése. A kormányzat minden kedvezményt az elsősorban lakossági szolgáltató kisiparosoknak ad, s ezt tudomásul kell vennie minden kisiparosnak, aki csak a nagy, közületi megrendelőket szeretné kiszolgálni. A megyei titkár, és az utána felszólaló helyi csoporttitkárok beszámolói lényegében azonos eredményekről, gondokról adtak számot. Szó esett a csökkenő kisiparoslétszám s a mennyiségi- leg-minőségileg szüntelenül emelkedő lakossági igény közötti szakadékról, az utánpótlás módozatairól; a gondot mindenekelőtt a jogosulatlan iparűzők legalizálásával — új ipar- engedélyek kiadásával — Igyekeznek megoldani. Erre vonatkozólag a legkülönbözőbb tapasztalatokról számoltak be. Dömsödön például egy év alatt 26 iparengedély szűnt meg, s hogy az idei iparoslétszám mégis meghaladja a tavalyit: a kontárok iparengedélyesSé „szelidítésének” is köszönhető. Ráckevén szintén szem előtt tartják ezt a kérdést: 23 volt kontár közül 22 ma már engedéllyel űzi az ipart. A nagykátai járás egyik 3400 lélekszámú községében viszont 24 iparűző mellett 18 kontárt jelentettek föl. Visszatérő panasz — s az utánpótlásgondhoz kapcsolódik —. hogy a kisiparosok nem kapnak elég tanulót, tény azonban az is, hogy sokuk rendszeresen elmulasztja az iparitanulóigénylés október 25-i határidejét. A beszámolók egységesen a kisiparosság aktív segítő- készségét nyugtázzák: szinte minden óvoda-, iskolaépítésből, tatarozásból kiveszik a részüket, s csak egyetlen, nem is nagy községben, Tápió- szelén 1500 forintot gyűjtöttek Vietnam megsegítésére. Az értekezlet visszatérő témája volt a tisztességes iparosság szemében visszatetsző, s az utóbbi időben e területen is elharapózó harácsolás, és a sokszor éppen a legtehetősebbek részéről mutatkozó köztehertartozások. Ezzel, és a kontárok megfékezésével kapcsolatban is szigorúbb és következetesebb fellépést várnak. A váci titkár adott hangot annak a — többi beszámolóból is kicsengő — véleménynek, hogy a kisiparosság helyzete országosan normalizálódott; a társadalomban elfoglalt helyük, szociális körülményeik, a tanulótartás, a nyugdíj, a biztosítás, a szakmai-politikai továbbképzés gyakorlata a bizonyságai mindennek. A beszámolók szinte egy- től-egyig jónak, gyümölcsözőnek mondták a KIOSZ. és a helyi pártszervezet, népfrontbizottság. valamint a tanács között kialakult együttműködést. P. G. Könyvre, vetélkedőre — Mennyi pénz áll rendelkezésükre? — kérdezem. — A tavalyi évre százezret terveztünk, s a végösszeg száz- hatvannyolcezer lett. Az idén száznegyvenezer forintot szavazott meg a közgyűlés. — És ezt az összeget mire használják fel? — Tavasszal felmérést végeztünk a tagság iskolai végzettségéről. Dolgozóink közű! százötvenhárman nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Közülük harminchétén negyven éven aluliak. Elsősorban velük beszélgettünk, hogy iratkozzanak be esti iskolára. Kilenc esetben szavunk meghallgatásra talált. Nem nagy eredmény, tudom, de eredmény ez is. S ha már a tanulás került szóba, hadd mondjam el, hogy tanulmányi segélyre majd ötezer forintot fizettünk ki eddig. Aztán már csak tételszerűen sorolja a felhasznált összegeket. Könyvvásárlás: háromezer forint. Munkás-paraszt találkozó a Nagykőrösi Konzervgyárban és itt: ezer forint. A gazdaság százhetven szocialista brigádtagja közül százötven vett részt a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedőn. A legjobbak jutalmazására kétezer forintot fordítottak A hat szakosztállyal működő sportkör évi támogatása tizenhétezer forint. Tizenkét jól dolgozó tagot küldtek el a Barátság-vonattal a Szovjetunióba — ez is harmincezer forintba került. Közbekérdezek: elégségesnek tartja a rendelkezésre álló összeget? S a válasz: — A gazdaság KlSZ-szer- vezete és nőbizottsága önellátó. Megmagyarázza, hogy ez mit jelent. — A KÍSZ-szervezet kapott a gazdaságtól egy pinceklubot, fenntartásáról azonban maga gondoskodik. Hogyan? Kaptak hozzá öt hold kukoricát, amelynek a megművelése és betakarítása a KISZ-szervezet feladata. És természetesen az ára is, ami hozzávetőlegesen negyvenezer forint. Ebből gazdálkodnak. S hasonló a helyzet a hőbizottsággal is: három és fél hold kukoricájuk és két hold cukorrépájuk van. Az értéke: ötvenkétezer forint. Ezt fordíthatják művelődési és szórakozási igényeik kielégítésére. Mit kap a fa'u? S hogy miként segíti a termelőszövetkezet a falut, azt Győré Sándor így fogalmazza meg: — Az elmúlt év tavaszán a közgyűlés öt évre egymillióháromszázezer forintot szavazott meg a községnek. Ezt az összeget öt esztendő alatt bocsátjuk a községi tanács rendelkezésére: arra fordíthatják, ami éppen a legszükségesebb. A művelődési ház támogatására, óvodaépítésre, iskolai szemléltetőeszközök - vásárlására, járdaépítésre — ez teljes egészében a végrehajtó bizottság döntésétől függ. Tavaly százötvenezret, az idén négyszáz- ezret adtunk át az egymillióháromszázezerből. Én azt hiszem, ez így sokkal tisztességesebb dolog, mintha elaprózva adunk ennek is, annak is. Nem a mi feladatunk annak eldöntése, hogy kinek a kérése indokolt, kié nem. Emlitettem már. mi termelőüzem vagyunk, s nem szeretnénk, ha bármi is elvonná figyelmünket, időnket és energiánkat e fő feladat végrehajtásától. öt év alatt egymillió-háromszázezer forint — igencsak tisztességes összeg a falu támogatására. És célszerűbb is a támogatásnak ez a formája, mint ami jelenleg másutt kialakult. Mert valóban nem a termelőszövetkezetek és üzemek feladata azt eldönteni, hogy kit támogassanak a sok kérő közül és mennyivel. Érdemes lenne tanulmányozni az abonyi példákat másoknak is! P. P.
